1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-2852
Part, Chapter
501 1, 6 | szoba az, mint amilyeneket az apácáknál látott. Fenn az
502 1, 6 | az apácáknál látott. Fenn az ablakok a gerendák alatt.
503 1, 6 | gerendák alatt. Lent éppúgy az ágy, éppúgy a gyékény az
504 1, 6 | az ágy, éppúgy a gyékény az ágy elõtt, éppúgy a kereszt
505 1, 6 | hûvös volt benn a levegõ.~Az asztal egy része meg volt
506 1, 6 | hogy a fráter már elvégezte az ebédet.~- Ihol egy darab
507 1, 6 | megismerte, hogy a cipó az apácákéból való, tehát a
508 1, 6 | pecsenye is.~Szemérmetesen ült az asztalhoz, és kivette kézzel
509 1, 6 | riadt rá a barát. - Hát az imádság?~Jancsi ijedten
510 1, 6 | kiáltott a barát. - Hát az üdvözlet?~Jancsi megint
511 1, 6 | visszatette a pecsenyét. Elhadarta az üdvözletet is. S megint
512 1, 6 | egy törlõrongy is hever az asztalon. Megtörülte a kezét,
513 1, 6 | nevelkedtél te? Nem félsz az ördögtõl?~Jancsi nem tudta,
514 1, 6 | belé.~A barát rákönyökölt az asztalra, és szinte csodálkozva
515 1, 6 | mondotta oktatón -, hogy az ördög étellel, itallal száll
516 1, 6 | étellel, itallal száll bé az emberbe?~Jancsi a barátra
517 1, 6 | Te talán nem is hiszed az ördögöt?~Jancsi felvonta
518 1, 6 | Ki nevelt? Miféle ember az apád?~- Az én apám?~- A
519 1, 6 | Miféle ember az apád?~- Az én apám?~- A te apád.~-
520 1, 6 | szeme elnyílott:~- Látod, az a ló volt az ördög!~Jancsinak
521 1, 6 | elnyílott:~- Látod, az a ló volt az ördög!~Jancsinak szinte
522 1, 6 | ment ki aznap a házból. Az ördög ló képében megrúgta.
523 1, 6 | különös volt ezt hallania. Az ördögöt látta már lefestetten;
524 1, 6 | senki sem mondotta, hogy az apja a pokolba került.~Fájt
525 1, 6 | bátorságát összeszedve -, hogy az én apám a prépost úr jobbágya
526 1, 6 | a prépost házába nem mer az ördög bemenni?~S döcögve
527 1, 6 | összeestek a nevetõ vonásai. Arca az elõbbi hidegségbe kövesedett.~-
528 1, 6 | Kisétált vele a szobából.~Az ajtót nyitva hagyta. A folyosón
529 1, 6 | evett tovább.~Igaz-e vajon az ördög? Vagy hogy csak ijesztésére
530 1, 6 | végén.~S borzadva nézett az asztalra.~E nézésében elkedvetlenedve
531 1, 6 | valamennyire elcsillapította az éhségét.~János barát be-bepillantott
532 1, 6 | János barát be-bepillantott az ajtón. Mikor látta, hogy
533 1, 6 | csakugyan nem térhet vissza az apácákhoz!~- Mit rísz? -
534 1, 6 | elõtûnt, rút rozsdás fog az is.~- No, ne ríjj - biztatta
535 1, 6 | nyugodjál meg. Bogarássz ott az udvaron, vagy mulass akármivel.
536 1, 6 | tányérra rázta a morzsát, s az edényeket a hóna alá fogta.~-
537 1, 6 | visszatérek.~Be se vonta az ajtót, megindult.~Az apácák
538 1, 6 | vonta az ajtót, megindult.~Az apácák klastroma csak alig
539 1, 6 | Kivel beszélget? Talán az anyjával? Hátha õ is beszélhetne?~
540 1, 6 | vélumnak a fekete-fehér széle.~Az apáca tisztelettõl akadozó
541 1, 6 | sütöttek-fõztek nekünk... Az a sok hiábavaló hús... Tudhatták
542 1, 6 | barát. - De hát majd elkél az.~- Hogyan? Nincs betegünk,
543 1, 6 | piszkos fedelû könyvet. Kiült az udvar közepére, az árnyékba,
544 1, 6 | Kiült az udvar közepére, az árnyékba, és keresztet vetett
545 1, 6 | János fráter meghajolt. Hogy az öreg kérdõn nézett Jancsira,
546 1, 6 | gondviselésünkre bízták. Az anyját a prépost hozta ide
547 1, 6 | a fiúnak senkije sincs.~Az öreg Marcellusz megint ránézett
548 1, 6 | szeme volt, noha komoly. Az állát a két ujja közé fogta,
549 1, 6 | vissza, János. Micsoda kokas az ottan?~Aztán nem beszéltek
550 1, 6 | kereszt és Mária-kép, mint az apácáknál. Az ágyak is épp
551 1, 6 | Mária-kép, mint az apácáknál. Az ágyak is épp olyanok voltak:
552 1, 6 | hogy hátha valaki megtudta az õ apró lopásait?~Odabent
553 1, 6 | rejtett kõ is eszébe jutott.~Az a kõ különösen nyugtalanította.~
554 1, 6 | át ördögökkel viaskodott az apácák kisudvarán. Az ördögök
555 1, 6 | viaskodott az apácák kisudvarán. Az ördögök hol õt akarták elvinni,
556 1, 6 | is eszébe villant, hogy az ördög-féle nép elpusztul
557 1, 6 | keresztet vetett rájuk. Az ördögök egyszerre összeestek,
558 1, 7 | neki a kemény szalmazsák. Az anyja mindig puhán hálatta.~
559 1, 7 | ébredt. Óvatosan nyitotta meg az ajtót. Friss, harmatos reggel.
560 1, 7 | madarak csirikolnak a fákon. Az udvaron a fehér kakast pillantotta
561 1, 7 | most már késõ. Lerántotta az ingét, és megmosdott a vederbõl.
562 1, 7 | Nem szeretett mosakodni - az igazat megvallva -, de tartott
563 1, 7 | gondolkodott, hogyan szólhatna az anyjával. Megkérdezné tõle,
564 1, 7 | végképpen? Vagy hogy csak az apácák nem szeretik a fiúkat?
565 1, 7 | felmászik a fára. Ha meglátja az anyját, kurjant neki.~Elvonta
566 1, 7 | valahonnan. A ház csendes volt, az ajtók mozdulatlanok.~Kilépett.~
567 1, 7 | mozdulatlanok.~Kilépett.~Az ég már piroslott. A nap
568 1, 7 | nap fellõtte a felhõk közé az elsõ aranynyilát.~A Duna
569 1, 7 | tizenhat éves forma fiú.~Az asszonyoknál fakupa volt,
570 1, 7 | nyélfája a lombokat horzsolta. Az asszonyok mezítláb voltak,
571 1, 7 | körül. Jancsin is megállt az egyik asszony szeme.~- Te
572 1, 7 | bele - hangzott belülrõl az apáca szava.~Az egyik asszony
573 1, 7 | belülrõl az apáca szava.~Az egyik asszony beletette
574 1, 7 | hoztatok? - kérdezte belülrõl az apáca.~- Hattal, tisztelendõ
575 1, 7 | Hát várjatok - felelte az apáca -, megnyitom a kaput.~
576 1, 7 | Vártak, várakoztak. Jancsi az asszonyokra bámult. Az öregasszony
577 1, 7 | Jancsi az asszonyokra bámult. Az öregasszony ráncos képû
578 1, 7 | szabad, neki nem: holott neki az anyja is bent lakik.~Valamelyik
579 1, 7 | mondotta a köpülõs fiú.~- Az - felelte Jancsi.~Végre
580 1, 7 | szoknyák között.~Mikorra az apáca kilökhette volna,
581 1, 7 | kiáltotta torka erejébõl.~Az anyja épp akkor lépett ki
582 1, 7 | rivadt meg egyszerre az asszony. - Jaj, elválasztanak
583 1, 7 | magzatom, de nem tudhassa az ember, mire verrad, mire
584 1, 7 | öntögették a tejet a kupákból.~Az apáca türelmetlenkedett:~-
585 1, 7 | neki.~Kapta is mindjárt az egyik fazekat, és a fiának
586 1, 7 | a két pofáján csöpögött.~Az apáca aztán kilökdöste.~-
587 1, 7 | unatkozott.~Késõbb aztán elmentek az apácák templomába, misére.
588 1, 7 | köpönyeg és hegyes nemezsüveg. Az asszonyokon is kék és barna
589 1, 7 | meszet szórnak idõnkint az apró kõre.~- Soha, míg a
590 1, 7 | vár el nem pusztul. Mert az oltatlan mész ott ég meg
591 1, 7 | A nap verõfénnyel sütött az apácák kõfalának oldalára.
592 1, 7 | fehérruhás leányka lebben fel az ölfa tetején - fekete nagyszemû.
593 1, 7 | Margit volt. Ahogy feljutott az ölfa tetejére, aggódva pillantott
594 1, 7 | Nevetve ugrándozott le az ölfa tetejérõl.~Jancsi piros
595 1, 8 | szárnya alá. Ha valakinek az anyja apáca, mi is lehet
596 1, 8 | királykisasszonynak is, az anyjának is. Így hát mégiscsak
597 1, 8 | várhegyre, s befordultak az elsõ utcába. Az utca kövezetlen
598 1, 8 | befordultak az elsõ utcába. Az utca kövezetlen volt és
599 1, 8 | egyemeletes -, de csak fából az emelet.~Az utcán piaci nép
600 1, 8 | de csak fából az emelet.~Az utcán piaci nép bözsgött.
601 1, 8 | hogy a barátoknak köszönnek az urak, és hogy a parasztasszonyok
602 1, 8 | szintén kövér és naptól barna. Az asszonynál kosár volt, amelybõl
603 1, 8 | Mai világban hiába... kell az asszony.~- Mi újság otthon? -
604 1, 8 | mondotta csillogó szemmel az asszony. - Láttad a királyleányt,
605 1, 8 | beszélj már valamit - kapott az értesülésen a pap -, miféle
606 1, 8 | miféle klastrom lesz az? Valami kiváltságos?~- Semmi
607 1, 8 | Azon tartjuk biz õt.~- És az a finnyás dáma: Tamás ispánnak
608 1, 8 | finnyás dáma: Tamás ispánnak az özvegye...~- Nálunk nem
609 1, 8 | dajkája Budaméry ispánnak az özvegye. A lánya is vele
610 1, 8 | lánykája is, Judit nevû. Az csak tízesztendõs, mint
611 1, 8 | lánykája, Ágnes.~- Nem gazdag az mán, János.~- Dehonnem,
612 1, 8 | álmélkodott a plébános.~(Abban az idõben bizony még a plébánosok
613 1, 8 | Írni, olvasni is úgy tud az, akár a mi mesterünk.~-
614 1, 8 | mesterünk.~- Hát magisztra.~- Az. Margitkát már megtanította
615 1, 8 | Margitkát már megtanította az olvasásra, azt mondják.
616 1, 8 | lánya: Stefánia szóror. Az esztergomi Sennye úr lánya:
617 1, 8 | õket a társalgó szobába. De az is bajos.~- Elmegyünk a
618 1, 8 | vonogatta a nyakát:~- No, hát az nem éppenséggel lehetetlen.
619 1, 8 | mintha fából faragták volna az orra alá. Már messzirõl
620 1, 8 | integetett, és a szeme rezgett az örömtõl.~- Jó, hogy talállak
621 1, 8 | a klastromban, aki érti az effélét?~- Vanni vóna -
622 1, 8 | napra pillantott.~- Közel az idõ a délhez - mentegetõdzött.~
623 1, 8 | elbúcsúzott a paptól. Tiszteltette az anyját. Megígérte, hogy
624 1, 8 | küldik, meglátogatja õket.~Az asszonnyal nem fogott kezet.~
625 1, 8 | János fráter ott megállt.~Az utca túlsó felére tekintett.
626 1, 8 | egy asszony feküdt. Csak az orra látszott ki, mert a
627 1, 8 | szinte lányosan sátorozta az arcát. A lovak meg a szekeres
628 1, 8 | ült a szekér közelében, az átellenes ház küszöbén,
629 1, 8 | délre megjön.~Bizonyára az orvosról beszéltek, a klastrom
630 1, 8 | csoszogás hallatszott belülrõl. Az ajtó kilesõjén emberi szem
631 1, 8 | szem kukkantott rájuk. S az ajtó megnyílt.~Egy fehér
632 1, 8 | fráterre mosolygott:~- Milyen az élet a szigeten?~- Zöld -
633 1, 8 | felelte János barátságosan. - Az a sok fa... Haj, haj, mennyi
634 1, 8 | nyájas arcú ember volt, az álla borostás, szeme mosolygós.~
635 1, 8 | ház.~János barát megállott az elsõ ajtónál. Jancsira nézett.~-
636 1, 8 | belülrõl.~János megnyitotta az ajtót. Beléptek egy alacsony
637 1, 8 | valami kékesszürke üvegbõl, s az üveg mögött kevés világosság.
638 1, 8 | mögött kevés világosság. Az arca sárga-sápadt, szinte
639 1, 8 | hogy a fiú jobbágygyerek; az anyja másodrendû apáca lesz
640 1, 8 | is annyira lesüti, mintha az orrát nézné.~Jancsinak furcsa
641 1, 8 | Csakolyan téglás szoba volt az, mint az apácáké meg a barátoké
642 1, 8 | téglás szoba volt az, mint az apácáké meg a barátoké lenn
643 1, 8 | Mária-kép és avult feszület. Az ágy elõtt gyékény.~A prior
644 1, 8 | mintha magában beszélne. - Az apáca-féle...~S maga elé
645 1, 8 | Jancsi a fráterre nézett. Az nem ügyelt többé reá. A
646 1, 8 | lesütve hátrált rákként az ajtó felé. Neki farolt a
647 1, 8 | felé. Neki farolt a falnak az ajtó helyett, s mivelhogy
648 1, 8 | csak kézzel tapogatta ki az ajtófélfát.~Jancsi a süvegébe
649 1, 8 | hang hallatszott.~A prior az asztalához ült, és fölvette
650 1, 8 | Több olyan levél is hevert az asztalon, és szélrõl egy
651 1, 8 | otthon. Egyszer ütötte pofon az apja káromkodásért. Az anyja
652 1, 8 | pofon az apja káromkodásért. Az anyja csak fenyegette. Soha
653 1, 8 | meg a küszöbön. Lányoknak az arca szokott olyan lenni.
654 1, 8 | arca szokott olyan lenni. Az orrát mintha felnyomták
655 1, 8 | gyermekarc. Fehér csuhában volt az is, és csuklya a fején.
656 1, 8 | is, és csuklya a fején. Az elöl-hátul levonuló, kétarasznyi
657 1, 8 | szemét lesütve állott, mint az elõbb János fráter. S lihegett.
658 1, 8 | hátrálva ment kifelé, mint az elõbb János barát.~De Jancsi
659 1, 8 | susogta Jakab, mikor már az ajtót csendesen behajtotta. -
660 1, 8 | Anyámasszony apáca.~- Láttad az új apácákat?~- Mind.~- A
661 1, 8 | Ki. Aztán felmászott az ölfa tetejére, oszt aszonta,
662 1, 8 | fejét csóválta.~- Milyen az a lányka?~- Szép fehér.
663 1, 8 | Hiszen ott is élünk. Az is a mi tartományunk. Innen
664 1, 8 | És akkor én... bejárhatok az apácákhoz?~Jakab nevetett:~-
665 1, 8 | értek. Jakab kikukkantott az udvarra. Két fiatal barát
666 1, 8 | fõtt birsalma illatozta be.~Az udvar házias, munkás képe
667 1, 8 | tornáca körüleges, mint az apácáknál a kisudvar. A
668 1, 8 | sarkon ölfarakás áll, s az ölfa mögött vén, lombos
669 1, 8 | udvart. Kerekes kút is van az udvaron, nagykerekû, ó,
670 1, 8 | amitõl legcsaládiasabb a képe az udvarnak, az egy x lábú
671 1, 8 | legcsaládiasabb a képe az udvarnak, az egy x lábú tölgyfa-asztal
672 1, 8 | a Pest felõli sarkon, s az asztal körül fényesre kopott
673 1, 8 | hûvös, dohos szoba volt az. Csupa állvány, és az állványokon
674 1, 8 | volt az. Csupa állvány, és az állványokon rendben heverõ
675 1, 8 | néhány foltos, poros csuha.~Az öreg elõvont egynéhány kis
676 1, 8 | Magyarországon - mormogta az öreg. - Ki ez a gyerek?
677 1, 8 | pöttyent ide?~Jakab elmondta.~Az öreg bólogatott rá.~- No,
678 1, 8 | elõttem ennek a szent háznak az ajtaja. Harminc esztendõt
679 1, 8 | No hát szabok neked ebbõl az ó csuhából.~A fiúnak a nyaka
680 1, 8 | szigeti novíciák labdáznak.~Az öreg meghökkent:~- Micsoda?~-
681 1, 8 | a fiúnak, György fráter?~Az öreg a fiú lábára nézett,
682 1, 8 | De szíj is volt rajtuk. Az öreg kiválasztotta a legkisebbiket,
683 1, 8 | a legkisebbiket, de biz az is nagyocska volt.~- Majd
684 1, 8 | Majd belenyõsz - mormogta az öreg.~És szíjat keresett
685 1, 8 | sereg emberi koponyát látott az egyik polcon, meg kétaraszos
686 1, 8 | hibázol...~Jancsinak megnyúlt az ábrázata.~Fölértek a lépcsõn.
687 1, 8 | Timó fráter van bent.~- Ki az? - kérdezte Jancsi szomorún.~-
688 1, 8 | mester tanított elsõben. De az nem magyaráz ennyire jól. ~
689 1, 8 | egyszerre komolyra rándult az arca. Az egyik ajtón egy
690 1, 8 | komolyra rándult az arca. Az egyik ajtón egy görnyedt
691 1, 8 | sokszor. Nagy mesterség az.~- Én is láttam - dicsekedett
692 1, 8 | urat láttam egyszer...~- Ki az?~- A prépost úr deákja.~-
693 1, 8 | Levelet.~Jakab legyintett:~- Az semmi. Majd meglátod Dezsõ
694 1, 8 | kipingálni szép ügyesen az elsõ betût piros festékkel...
695 1, 8 | megint nevetésre fordult az ajka:~- Félsz a veréstõl?~
696 1, 8 | egészségesebb annál.~Jancsi az orrát fintorgatta:~- Egészséges
697 1, 8 | Egészséges vagyok én...~Az ajtó nyílott. Egy széles
698 1, 8 | ki rajta. Bevonta lassan az ajtót, s megfordult. Komoly
699 1, 8 | sorjában egy asztal elõtt. Az asztal mellett egy vállas,
700 1, 8 | a szemében erõ csillog. Az is sörtés állú és bajuszú.~
701 1, 8 | lesütve mondta el Jancsinak az ügyét.~A mester barátságosan
702 1, 8 | fejére, s végigsimított az arcán és az állán.~- Isten
703 1, 8 | végigsimított az arcán és az állán.~- Isten hozott, fiacskám -
704 1, 8 | lihegnek. Semmi se kell az égi embernek a földön, csak
705 1, 8 | embernek a földön, csak az Ég kell itt is: Istennek
706 1, 8 | fehérség, imádságos utazás az örök Ég felé. Ilyen emberek
707 1, 8 | Éppolyan feszület volt az, mint amilyet a priornál
708 1, 8 | amilyet a priornál látott, meg az apácák celláiban. A korbács
709 1, 8 | fogadnod. Mert, látod, csak az engedelmes ember vezethetõ.
710 1, 8 | vezethetõ. Éppúgy, mint az engedelmes állat. Ha a lovat
711 1, 8 | A barátoknál is mindig az okosabbnak engedelmeskedünk.
712 1, 8 | még okosabb ne találkozna: az okosabb vezeti, világosítja
713 1, 8 | Ezért nagy törvény itt az engedelmesség. Ládd, én
714 1, 8 | kötelesség: a tisztaság. Az ég lakója nem lehet más,
715 1, 8 | Meg.~- De hát milyen az, aki tiszta lelkû? Aki ugye
716 1, 8 | akkor ismét megsimította az arcát.~- Hát elõször is
717 1, 8 | állasz, ne nézz reá, mint az éh farkas, hanem süsd le
718 1, 8 | mindenfelõl nyíladoztak az ajtók. Fehér csuhás, fekete
719 1, 8 | nélkül. Valamennyi sovány. Az örege sárgáshalvány, a fiatalabbja
720 1, 8 | Krisztusz - bólintott egyenkint az elõtte elhaladó barátoknak.~-
721 1, 8 | besüppedt szemû barát volt az utolsó. Mért van annak az
722 1, 8 | az utolsó. Mért van annak az egynek szakálla?~Jakab mintha
723 1, 8 | hallottál róla?~- Hogy õ hozta az elsõ hírt a tatárokról.~-
724 1, 8 | magába nyelt egy nevetést.~Az udvaron már ott csoportoztak
725 1, 8 | csoportoztak a barátok a kút körül. Az öregek fehér csuhában, a
726 1, 8 | hanem csak a skapuláréjuk, az elöl-hátul hosszan lenyúló
727 1, 8 | egy hangot se:~- Gyûrd fel az inged ujját - susogta Jakab
728 1, 8 | elöl a fiatalok, hátul az öregek.~S valamennyien átlépik
729 1, 8 | csak a saruk csosszanása.~Az ebédlõben voltak.~Jakab
730 1, 8 | feszületnek kellett meghajolnia.~Az ebédlõ olyanforma, mint
731 1, 8 | olyanforma, mint amilyet az apácáknál látott. Négy hosszú
732 1, 8 | fehér skapulárésak. Aztán az öregek: a fehér skapulárésak.
733 1, 8 | másik idõsebb baráttal.~S az asztal mellé állnak, ki-ki
734 1, 8 | asztalnál; lent a feketék az alsó két hosszú asztalnál.
735 1, 8 | asztalnál. De teríték csak az asztal egyik felén van,
736 1, 8 | megfogta Jancsi kezét, s az alsó asztal legvégére vonta,
737 1, 8 | asztal legvégére vonta, közel az ajtóhoz. Jancsi tányéra
738 1, 8 | imádságot mormoltak, rövidet. Az ámen után leültek. A veres
739 1, 8 | veres barát is leült, de az bizony a terem közepén ült
740 1, 8 | Jancsi figyelmét megragadta az a bús fráter.~Jakabhoz hajolt,
741 1, 8 | és susogva kérdezte:~- Ki az a...~Jakab szinte rácsapta
742 1, 8 | nagy fatálban emelte be az elsõ ételt. Egyenesen Jakabhoz
743 1, 8 | Jancsinak, aztán magának. A tál az alsórendrõl utazott fölfelé.
744 1, 8 | utazott fölfelé. A prior kapta az alját.~Jancsi megint odasúgott
745 1, 8 | csaknem elejtette a kanalát.~Az oldalemelvényen megszólalt
746 1, 8 | olvasott. Közel tartotta az orrához a könyvet, s mintha
747 1, 8 | belafatyolta a maga porcióját. Az olvasás nem érdekelte. Végignézett
748 1, 8 | kopasz fej... Furcsa, hogy az öreg György frátert fiatalabbak
749 1, 8 | sorban. Nagy étvággyal eszik az öreg. Fonnyadt, nagy füle
750 1, 8 | veszedelemrõl és Julián barátról is. Az a barát járt az ázsiai Nagy-Magyarországon,
751 1, 8 | barátról is. Az a barát járt az ázsiai Nagy-Magyarországon,
752 1, 8 | azóta mindig várták, hogy az ott való magyarok megjönnek.
753 1, 8 | nem mozdult a szobájából. Az õ koponyája is le volt beretválva
754 1, 8 | felnyúlt a feje búbjáig.~Abban az idõben sok sebhelyes embert
755 1, 8 | De nem mert már szólani.~Az olvasó barát elhallgatott.
756 1, 8 | nyugodtak. Akik elvégezték az evést, azok se néztek fel
757 1, 8 | Valami pogácsa-féle volt az, de akkora pogácsák, mint
758 1, 8 | priorig.~Jó omlós pogácsa volt az, bizonyosan tejfellel gyúrták.
759 1, 8 | Jancsinak.~Azonban a figyelme az olvasó fráterre fordult.
760 1, 8 | Történék, hogy valamely éjjel az pápának álmában Istentõl
761 1, 8 | leesnék. Melyet mikoron az pápa reszketvén és félvén
762 1, 8 | félvén néze, másfelõl látá az pápa, hogy Istennek embere,
763 1, 8 | Szent Domonkos futamék, és az õ vállát veté az egyház
764 1, 8 | futamék, és az õ vállát veté az egyház falának. Ezenképpen
765 1, 8 | falának. Ezenképpen mind az teljes egyháznak romlását
766 1, 8 | egyháznak romlását megtartá...~Az ebédlõbe egy nagy tál mézbe
767 1, 8 | emelt be a szolga barát. Az ételosztást ismét alól kezdte,
768 1, 8 | boldog volt.~De a szilvával az ebéd véget is ért. Mindenki
769 1, 8 | gratias.~Kint megdördült az ég. Mikorra elvégezték az
770 1, 8 | az ég. Mikorra elvégezték az imádságot, csöpögdögélt
771 1, 8 | imádságot, csöpögdögélt az esõ. Két fráter egy öblös
772 1, 8 | álltak. Elöl õk ketten, hátul az öregek, s a tornácon bevonultak
773 1, 8 | magányosan, a veres barát. Az szegény oly keservesen fújta
774 1, 8 | nem volt olyan szép, mint az apácáké; de jóval tágasabb.
775 1, 8 | tetszett Jancsinak. Csak az nem fért a fejébe, hogy
776 1, 8 | nem fért a fejébe, hogy az imádkozáson, éneklésen túl
777 1, 8 | Jakabot.~No, ebben is meglett az öröme. Mikor elvégzõdött
778 1, 8 | öröme. Mikor elvégzõdött az imádság, a barátok az udvarra
779 1, 8 | elvégzõdött az imádság, a barátok az udvarra léptek. Az esõ már
780 1, 8 | barátok az udvarra léptek. Az esõ már akkor elállt. Csak
781 1, 8 | kisütött.~A barátok leültek az udvaron a hosszú asztal
782 1, 8 | mentegetõdzött, csak meghajolt.~Aztán az apácákról beszélgettek.
783 1, 8 | baj azokkal - legyintett az egyik páter. - Csak úgy
784 1, 8 | aztán teher és unalom nekik az ájtatoskodás.~- Csupa úri
785 1, 8 | nincs több hatnál. Abból is az egyik ábécés könyv. A király
786 1, 8 | tekintett.~- Sehogy - felelte az író. - Egyiknek a keze se
787 1, 8 | vigasztalón a prior. - Palinak az élõ szó lesz a mestersége.~-
788 1, 8 | szerzetünkbe. Gyõrött nevelték föl. Az idén hozták ide, hogy tanuljon
789 1, 8 | Meglátod, hogyha ebként falod az étket, megfordítják elõtted
790 1, 8 | pedig beszélni nem szabad az étkezõben, sem a kapitulumban...~-
791 1, 8 | sem a kapitulumban...~- Mi az a kapitulum?~- Az a kis
792 1, 8 | Mi az a kapitulum?~- Az a kis kápolna-féle, ott
793 1, 8 | szabad, sem a kerengõn.~- Mi az? Hol az?~- Ez a körül-tornác.
794 1, 8 | a kerengõn.~- Mi az? Hol az?~- Ez a körül-tornác. Ez
795 1, 8 | vonta a beszélgetõktõl.~- Ki az a sebhelyes? - kérdezte
796 1, 8 | ezret térített meg.~- Hát az, akinek úgy remegett a keze?~-
797 1, 8 | akinek úgy remegett a keze?~- Az a beteg? Szikárdusz fráter.
798 1, 8 | haszontalanságokon jártatnod az elmédet. Majd megismersz
799 1, 8 | megismersz mindenkit úgyis.~Az udvarra Marcellusz fráter
800 1, 8 | Három fráter ott kanalazott az udvar sarkában. A kapus
801 1, 8 | udvar sarkában. A kapus volt az egyik, a másik, aki az asztalnál
802 1, 8 | volt az egyik, a másik, aki az asztalnál szolgált, a harmadik
803 1, 8 | Marcellusznak odatálaltak az udvari asztalra.~- Még egy
804 1, 8 | abbahagyta a tanítást, és az atyák mögé állott.~- A királytól
805 1, 8 | jön - súgta Jancsi. - Õ az apácák misése.~Marcellusz
806 1, 8 | neki. Jobbjára ültem. Én az apácák százféle ügyét írtam
807 1, 8 | készségesen a szolga -, de az bizony már hideg. Hanem
808 1, 8 | király két falut ajándékozott az apácáknak, meg a budai piaci
809 1, 8 | Örök idõkre épült! Áll az a klastrom ezer esztendõ
810 1, 8 | annak a kis házunknak elég. Az adományleveleket írtuk
811 1, 8 | anyja. Többet nem tudott az énekbõl, csak ezt a pár
812 1, 8 | klastromban, már kezdte gagyogni az officiumokat. Egyszer szemébe
813 1, 8 | Egyszer szemébe ötlik neki az öreg Erzsébet szóror feszülete.
814 1, 8 | Jézus a keresztfán.~- Ki az a Jézus?~- Istennek szent
815 1, 8 | Ilyen kicsi fia volt az Istennek?~- Nem, csak a
816 1, 8 | elpöntyörödött.~Aztán a fráterek az apácákról beszélgettek,
817 1, 8 | Apollónia nevû apácáról, hogy az az egy volt a legszentebb
818 1, 8 | Apollónia nevû apácáról, hogy az az egy volt a legszentebb életû
819 1, 8 | elszörnyülködtek a történeten, az öregek mosolyogtak rajta.
820 1, 8 | rossz is lehet körülötte, az az egy megtartja a klastromot,
821 1, 8 | rossz is lehet körülötte, az az egy megtartja a klastromot,
822 1, 8 | klastromot, mint márványoszlop az épületet.~- Én is bízom
823 1, 8 | ketten.~Bemegyünk ebéd után az apácákhoz egy kis prédikálásra.~
824 1, 8 | hallgattak bennünket, hallgatnak az apácák ájtatosan. A kis
825 1, 8 | haza is kellett jutnunk. Az idõ már három óra felé járt.~
826 1, 8 | Nem maradhatunk, aranyom. Az idõ éppen utazásra való.~-
827 1, 8 | De ha nagyon rossz volna az idõ, bizonyára maradnátok.
828 1, 8 | esõt, de mindjárt!~- Minket az esõ ugyan nem tart vissza -
829 1, 8 | elé. Mink csak nevetjük. Az apácák is.~- Így szokott -
830 1, 8 | mikor játszanak is, és esõs az idõ: beszalad a templomba,
831 1, 8 | kertben és dolgozunk, elborul az ég. A kis Margit így szól: - „
832 1, 8 | városból, elhomályosodik az ég, és elvillan a felhõ.
833 1, 8 | imádkozta a kis boszorkány az esõt!~Alighogy kimondom
834 1, 8 | szót, riccs-reccs, eltörik az egyik hátulsó kerék. Bizony
835 1, 8 | órát prédikáltunk nekik.~Az elbeszélés közében egy összeráncolt
836 1, 8 | áldásért a prior elé.~Bizonyára az orvos volt. Duzzadt bõrtáska
837 1, 8 | vannak benne. Abban a korban az orvosok magukkal hordozták
838 1, 8 | félkörben székek. (Abban az idõben háznak mondták a
839 1, 8 | megfogta a skapuláréját az övön alól, és jobb kezének
840 1, 8 | földön a jobb oldalára, s az arcát a skapuláré végére
841 1, 8 | földön, mint a vörös barát az ajtóban.~- Vigyázz, megmutatom
842 1, 8 | összeteszed, és a jobb kezed az övtõl kezdve fölemeled.
843 1, 8 | kereszt elõtt így borul le az ájtatos. Meg kedden is,
844 1, 8 | várjuk a büntetést.~- Mi az a kapitulum?~- A kapitulum
845 1, 8 | kapitulum?~- A kapitulum az, hogy mindennap, többnyire
846 1, 8 | A bûnvalló kapitulum meg az, hogy minden kedden itt
847 1, 8 | hiszed? No, majd meglátod.~Az ajtó felé pillantott, és
848 1, 8 | továbbá, ha elmulasztod az áldáskérést. Távozáskor
849 1, 8 | kihozunk egy szalmazsákot az udvarra, aztán azon gyakorolhatod.
850 1, 8 | Ezért büntetnek még a víznek az elcsöppentéséért is.~- Én
851 1, 8 | szerekkel hanyagul bánsz, az oltárterítõt vagy vánkost
852 1, 8 | hórákra vagy a misére. Vagy ha az istentisztelet végén elõbb
853 1, 8 | reguláját.~- Én nem tudom, mi az a veszteglés.~- Veszteglés
854 1, 8 | veszteglés.~- Veszteglés az, mikor hallgatunk. Nem szabad
855 1, 8 | tehát sem a cellákban, sem az ebédlõben, sem a dormitóriumban.~-
856 1, 8 | dormitóriumban.~- Nem tudom, mi az.~- A hálóhely. Kompletórium
857 1, 8 | A kompletóriumot? Hát az az utolsó imádkozás. Vacsora
858 1, 8 | A kompletóriumot? Hát az az utolsó imádkozás. Vacsora
859 1, 8 | mondjuk a templomban. A prima az meg a reggeli imádkozás.
860 1, 8 | majdnem nevetésre pukkant:~- Az evést érted? Itt nincs reggeli
861 1, 8 | fölemelve a fejét - ki volt az a vörös barát...~- Aki a
862 1, 8 | Aki a földön hevert?~- Az.~Jakab vállat vont:~- Ábrahám
863 1, 8 | Megházasodott volna. De az esküvõ elõtt mégis visszatért.~-
864 1, 8 | kórus ajtajában, no meg az ebédlõ küszöbén, mikor a
865 1, 8 | Marcellusz még mindig ott ült az asztalnál, csak a fráterek
866 1, 8 | elõtte. Õ is akkor pótolta az ebédet. És a szemöldöke
867 1, 8 | kezét sietésre vonva megállt az asztalnál, és mélyen meghajolt.~
868 1, 8 | mondotta - ugyan ríjja az anyja. Megígértük, hogy
869 1, 8 | evõeszközeivel, csak azt az egyet nem tehetjük, hogy
870 1, 8 | korában azt gondolhatná az apáca: gyermek voltam, amit
871 1, 8 | nekünk nagyméltóságodnak az akarata, megteszem inkább
872 1, 8 | évig itt maradok, és akkor az én kezembe teszi le a kis
873 1, 8 | szépen. Latinul is tudja már az imádságokat, és érti is.
874 1, 8 | imádságokat, és érti is. És buzgó az imádságban. Remélhetõ, hogy
875 1, 8 | valamijük. Vagy nincs-e hiba az építkezésben? Akkor beszélte
876 1, 8 | társaival játszott, felfutott az oltárra, és beszélgetett
877 1, 9 | folytatták, csakhogy latinul. Az ebéd és vacsora között csak
878 1, 9 | fiatal fráter, aki délben az asztalnál szolgált. Az is
879 1, 9 | délben az asztalnál szolgált. Az is tizenhat éves forma legényke
880 1, 9 | a helyét. Nagy ágy volt az, de csak maga feküdt benne.
881 1, 9 | novícius csuhásan fekszik az ágyban. Még a saru is rajta
882 1, 9 | fel õket, úgy ugrottak ki az ágyból.~Jakab az ajtóhoz
883 1, 9 | ugrottak ki az ágyból.~Jakab az ajtóhoz sietett. Nyikorintott
884 1, 9 | szobába. Kakasszó hangzott az udvarról. Reggeli levegõ
885 1, 9 | kiloccsantotta a tál vizét az udvarra.~A négy fráter aztán
886 1, 9 | Latinul egyszerre mondották az ávemáriát, utána meg felváltva
887 1, 9 | nézett körül. A szeme megállt az egyik ágyon. Valami furcsa
888 1, 9 | vánkos van ott. Timónak ágya az. Közelebb hajol, akkor látja,
889 1, 9 | A fráterek végezték már az officiumot, Jancsi megszólalt:~-
890 1, 9 | csapott a szájára, hogy az orra vére is kipreckelt.~
891 1, 9 | tálhoz vonta. Lerántotta róla az inget, és megmosdatta. Közben
892 1, 9 | Kiléptek a folyosóra. Ott az álmos szemû Máté nekifordult
893 1, 9 | terjesztem.~Fel és alá jártak az udvaron. Jancsi már nem
894 1, 9 | a pillanatban megfeledte az intést. Kíváncsi volt maga
895 1, 9 | maga is a mester ítéletére.~Az udvar harangocskája másodszor
896 1, 9 | templomba.~A szerzetnek az oltár körül volt padja.
897 1, 9 | hangosan és latinul. Hol az egyik csoport zúgott egyszerre,
898 1, 9 | Jakab megérintette a kezét. Az öt novícius lábujjhegyre
899 1, 9 | kelt: kimentek.~Fölsiettek az emeletre, és seprût fogtak:
900 1, 9 | is volt, világosabb is. Az asztalnál sok teleírt papiros
901 1, 9 | látni, melyik milyen színû.~Az íróasztal az ablakfülkében
902 1, 9 | milyen színû.~Az íróasztal az ablakfülkében állt. A tetején
903 1, 9 | S ronggyal törülte körül az asztalt meg a tentás szilkéket.
904 1, 9 | volt ágya, csak feszület az ablak mellett. A feszület
905 1, 9 | Egyszer kiszemlélõdött az ablakon.~Látta, hogy a barátok
906 1, 9 | negyedóránál.~Akkor õk is lementek.~Az udvaron Timó összeszólította
907 1, 10| Ott volt azonban Máté, az álmos szemû, lassú mozgású
908 1, 10| mozgású fráter, továbbá az a barát, aki az elõbbi napon
909 1, 10| továbbá az a barát, aki az elõbbi napon hordozta a
910 1, 10| oszt olyan keserû vót, mint az átok. De azért nem szólt
911 1, 10| egye meg a siket tyúk. Mer az olaj is jó vót, a petrezselymet
912 1, 10| egyéb eledelt, mint gombát. Az volt a szerencsénk, hogy
913 1, 10| mézet. Mondok, drága lesz az a méz, Bernát. Aszongya
914 1, 10| belekurkász a pohárral az odúba. A sok méh ki: rá
915 1, 10| nevettében. Jancsi is vidámult.~Az ázsiai magyarokról is mondott
916 1, 10| hanem minden családban az öregapa a kormányzó. A beszédük
917 1, 10| miénktõl. Nem értik, mi az ablak, mészáros, istálló,
918 1, 10| Julián fráter kiküldte Mátét az udvarra, hogy nézze meg
919 1, 10| meg a napórán: egyezik-e az idõ a vízóráéval? Jancsi
920 1, 10| konyhában. Olyanforma, mint az apácáké, csak avultabb.~
921 1, 10| három konyhai barát rákezdte az imádkozást latinul: Oremus:
922 1, 10| mosták, már ott várta õket az elsõ étel az asztalon.~A
923 1, 10| várta õket az elsõ étel az asztalon.~A délelõtt igen
924 1, 10| órakor megint ismétlõdött az ájtatoskodás. Prédikáció
925 1, 10| elmosolyodva. - Csakhogy az elsõt nem litániának hívjuk,
926 1, 10| matutinumot is. Ajánlom, hogy az éjjel nézd meg, mert kapitulum
927 1, 10| kapitulum lesz utána.~- Mi is az a kapitulum?~- Éjféli gyülekezés
928 1, 10| kapitulum-házban. Nekünk nem kötelezõ. Az éjjeli fölkelés se kötelezõ.
929 1, 10| Jancsi föl is kelt velük az éjféli harangszóra.~Nehezen
930 1, 10| szögrõl a korbácsot, és az övszíjába akasztja. Jaj,
931 1, 10| világosságok jelentek meg az ajtókban, égõ gyertyák közeledtek
932 1, 10| mester vezette leghátul.~Az éj hûvös volt. A folyosó
933 1, 10| között, s vastagon bõgicséli az éneket. Hogy kerül ez ide
934 1, 10| szigetrõl?~Beültek a templomba az oltár köré. A gyertyát mindenki
935 1, 10| olykor bakkantottak bele az öregek istentiszteletébe,
936 1, 10| mindnyájan a kapitulum-házba.~Az egyik fráter két vastag
937 1, 10| földi ember mindenkor - ez az õ gondolkodása -, ha büntet
938 1, 10| lélekben hozzá közeledjünk. Jób az engedelmességnek nagyszép
939 1, 10| akkor kivonultak a terembõl.~Az ajtó elcsöndesült. A folyosó
940 1, 10| csöndes volt, mint a sír. Csak az egér porcogása hangzott
941 1, 10| csöndesség következett, aztán az elõbbi hang kezdte a misererét,
942 1, 10| mosolygó szemmel fülelt, s az ujján olvasta a csattanásokat.~
943 1, 10| még.~A novíciusok megunták az egy helyben való álldogálást:
944 1, 10| mint a félõ gyermek, aki az anyjával este megy át az
945 1, 10| az anyjával este megy át az erdõn.~Egyszer, hogy az
946 1, 10| az erdõn.~Egyszer, hogy az ajtó felé sétálnak, kihallatszik
947 1, 10| felé sétálnak, kihallatszik az ajtón át Marcellusz fráter
948 1, 10| titkolok semmit. Isten õrizzen. Az ördög annyira ingerelt a
949 1, 10| Timó elrántotta társait az ajtótól.~Néhány perc múlván
950 1, 10| két rendbeli vétséggel. Az egyik ez: Mikor reggel a
951 1, 10| bámultam. A másik vétségem az, hogy a csendet megszegtem.
952 1, 10| kért, és véniába terült.~- Az asszonyért - mondotta a
953 1, 10| mondott valakirõl, holott az nem volt jelen.~Szenvedett
954 1, 10| szövétnek világánál, bizonyára az elõbbi büntetés nyomai.~
955 1, 10| A kántor fráter rákezdte az éneket: Laudate Dominum
956 1, 10| omnes gentes. (Magasztalja az Urat minden nemzet.) Végül
957 1, 10| nomine Domini! (Segedelmünk az Úr neve) - s ezzel a kapitulum
958 1, 10| mellett János fráter is ott ül az ebédlõ közepén, a földön,
959 1, 11| hallgatni, hátrálva menni ki az ajtón. Reggeltõl estig õrölte
960 1, 11| Jakab fráter a páter-t meg az ávé-t, hát azt is megtanulta,
961 1, 11| tetszett volna is neki, csak az ostorozás magyarázatára
962 1, 11| magyarázatára vált olyanná az arca, mintha citromcseppeket
963 1, 11| Igaz, hogy fáj, de olyan az a léleknek, mint a testnek
964 1, 11| fürdõ. Megéledsz, mint virág az öntözés után.~Jancsi csak
965 1, 11| Végül a prior vetkezik le, s az alprior diszciplinálja.~-
966 1, 11| fejét rázta.~- Nagyon fájhat az - mondotta elgondolkodva.~
967 1, 11| hogy valami nagy érték az, és hát templomi tulajdon
968 1, 11| májusi nap sugárzott be az udvarra. Csak a kõrisfa
969 1, 11| szerzet. Úgy ültek, mint az éjszakai kapitulumon.~A
970 1, 11| lehess, alá kell vetned az akaratodat a szerzet reguláinak
971 1, 11| földön, amire azt mondod: ez az enyém. Csak az a tiéd, amit
972 1, 11| mondod: ez az enyém. Csak az a tiéd, amit ideiglenesen
973 1, 11| könyörületességbõl kell tengened. Az is megtörténik, hogy a szerzet
974 1, 11| megterhelésed, annál több az érdemed az örök életre.
975 1, 11| megterhelésed, annál több az érdemed az örök életre. Aláveted magad
976 1, 11| székéhez vezette.~- Térdelj le!~Az öreg György fráter odabicegett
977 1, 11| ruhát adta rá, s rácsatolta az övszíjat. Aztán a fekete
978 1, 11| elterjesztve.~Úgy maradt, míg az éneket el nem végezték.~
979 1, 11| Akkor a prior kifordult az oltártól. Kyrie eleison! -
980 1, 11| valamennyien megcsókolták az új kis testvérüket.~
981 1, 12| támaszkodva, köpönyegesen az udvaron. A prior áldást
982 1, 12| a fején volt a csuklya; az meg, hogy a szél lebegteti
983 1, 12| csak kiválasztotta volna az egyetlen sáros helyet az
984 1, 12| az egyetlen sáros helyet az utcában: esõvíz felfogására
985 1, 12| nézte: van-e valaki, aki az emberen segítsen? De csak
986 1, 12| leánygyermek futott elõ az udvarból cseresznye színû
987 1, 12| részeg jókedvét nem zavarta az esés.~- Kik vagytok? - kiáltotta
988 1, 12| mondta Jancsinak -, ez az ember latszik neked, hogy
989 1, 12| fekete köpenyes ember állt az utcán egy olyan ház elõtt,
990 1, 12| közepén egy asztalka állott. Az asztalkánál egy agg zsidó
991 1, 12| süvegükön a boglár, karjukon az ékes kövek. A lovak csótára
992 1, 12| apácánál. Koros apáca volt az, hosszúkás arca oly vörös,
993 1, 12| be. Épp most küldöttünk az orvos fráterért. Budán van-e?~
994 1, 12| õ is a földre nézett.~- Az öreg Erzsébet szóror - felelte
995 1, 12| szóror - felelte panaszosan az apáca, s a szemét el nem
996 1, 12| Azt mondta, hogy kérjük be az orvos frátert, vagy ha nincs
997 1, 12| hogy kivel beszél, mert az ablak rostélyát belülrõl
998 1, 12| vászonkárpit takarta.~- Az öcséd azt izeni - folytatta
999 1, 12| folytatta a pap hangosan -, hogy az õsszel megházasodik.~- Piroskát
1000 1, 12| bútor, csak egy hosszú pad az ablakkal szemben, a fal
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-2852 |