Part, Chapter
1 1, 1 | hát az apja elé, és okos szemmel pislogott reá. Az apja ünnepies
2 1, 4 | félelemmel.~Az urakra csak fél szemmel nézett. Látott õ már afféle
3 1, 4 | királyi kölyök. A paripa tüzes szemmel hányja a fejét. A kutya
4 1, 4 | A királyfi kikerekedett szemmel néz utána.~- Hogy a bécsi
5 1, 5 | õket.~Az asszony könnyes szemmel panaszolta neki, hogy a
6 1, 6 | gyöngyös. Mind a ketten vidám szemmel tekingettek szét a népen.
7 1, 6 | drágakövek is villogtak. Mosolygó szemmel pillantgatott a sokaságra,
8 1, 6 | én - ajánlkozik csillogó szemmel. - Én már tudom, hogyan
9 1, 6 | közeledik. Jancsi vizsgálódó szemmel nézi egyenként az apácákat.
10 1, 6 | hogyha a jövõben is haragos szemmel nézne Isten ez országra,
11 1, 6 | felszentelt hajlék.~A nép könnyes szemmel hallgatta ezt a beszédet.
12 1, 6 | Jönnek... jönnek...~S fél szemmel látja, hogyan lép be a kertbe
13 1, 6 | fülig pirosan, de ragyogó szemmel.~S az apácához fordul:~-
14 1, 6 | Margitnak.~S néz reá boldog szemmel.~Margit azonban ahelyett,
15 1, 6 | hebegte Jancsi nyiladozó szemmel.~- Hát micsoda háznál nevelkedtél
16 1, 6 | kötözve. Ijedtre kerekedett szemmel nézett a barátra, és ugyancsak
17 1, 7 | lépett ki álmos, dagadt szemmel. Két tejesfazék volt a kezében.
18 1, 8 | vauna - mondotta csillogó szemmel az asszony. - Láttad a királyleányt,
19 1, 8 | lépett ki. Maga elé mélázó szemmel ballagott elõ a homályból.
20 1, 8 | könyvet, s mintha csak fél szemmel olvasna, hol a jobb szemével
21 1, 8 | büntetést.~Jancsi komoly szemmel hallgatott. Jakab befogta
22 1, 8 | magadnál.~Jancsi komoly szemmel hallgatta a tanítást. A
23 1, 9 | mondotta Dsidsiken mosolygó szemmel.~És Jancsihoz fordult:~-
24 1, 10| Jakabra bámult.~Jakab mosolygó szemmel fülelt, s az ujján olvasta
25 1, 10| nyugodtan, szinte álmos szemmel a helyén. Csak éppen hogy
26 1, 11| felpróbálta a csuhát, víg szemmel nézett végig rajta. A csuklyát
27 2, 1 | és a lovak ijedten forgó szemmel csobogtak a vízben.~- Gyühû,
28 2, 1 | Bajcsy pedig kikarikásodott szemmel nézte. Egyszerre azonban
29 2, 2 | mulaszd.~A legény hálás szemmel tette el a füvet a tarisznyájába.~-
30 2, 2 | kapus apáca sírástól vörös szemmel fogadta õket, s némán mutatott
31 2, 2 | és hunyorogva, mosolygó szemmel pillentve olykor a barát
32 2, 2 | valami halott. Nagy, ijedt szemmel lihegi:~- Valami sárga embercsontot
33 2, 2 | át a szót szintén könnyes szemmel Julis asszony - olyan ijedten
34 2, 2 | megdöglenek tõle.~Az apáca könnyes szemmel nevetett:~- Katalin szóror
35 2, 3 | Felfogták a koporsót, és könnyes szemmel vitték be a vasajtón. A
36 2, 3 | sírt. A fiatalja csak vizes szemmel bámult a sírra. A gyermekek
37 2, 3 | sírra. A gyermekek olyan szemmel, mint aminõvel a rémséges
38 2, 4 | korlátjára, és hegyezett szemmel, kapásra kész két ujjal
39 2, 4 | egyenes tartásában, vidám szemmel.~Meghökkenve nézett õ is
40 2, 4 | dallamos volt...~Jancsi káprázó szemmel bámult reá. A leány elhaló
41 2, 5 | kodom vakmerõn! S könnyes szemmel kérve kérlek: ments ki az
42 2, 6 | ruháskamrában - feleli elnyíló szemmel. - Miért kérdezed?~- Csak -
43 2, 7 | s félig összehunyorított szemmel nézett Jancsira.~- Ki volt
44 2, 8 | egybegyûltekre, aztán földre sütött szemmel lépett beljebb.~A királyok
45 2, 9 | nem felelt. Félig lehunyt szemmel, nyugodtan nézett Marcelluszra,
46 2, 9 | feltûnt, hogy reád szíves szemmel nézett.~Margit szeme-pillája
47 2, 10| hívatta.~A priorissza kisírt szemmel, sápadt arccal jelent meg
48 2, 10| Atyám, ne nézz rám haragos szemmel! Emlékezzél, hogy vajon
49 2, 10| Sápadtan, kékárnyékos, bús szemmel állt meg a rostélynál, és
50 2, 10| hogy csak némán és nedves szemmel bámult a leányra.~- Köszönöm,
51 2, 13| tûnõdött olykor könnyes szemmel. - Kinek vétettem? Bizonyosan
52 3, 2 | bánatom...~Jakab fráter meredt szemmel nézett az írásra.~Friss
53 3, 2 | itt vannak.~És kíváncsi szemmel nézte, hogyan lapozgatja
54 3, 3 | Szikárdusz különösen elmeresztett szemmel nézett rá az ebédnél, és
55 3, 3 | felelte Jancsi aggodalmas szemmel -, hanem hogy a címét elõre
56 3, 3 | szólt rá.~A prior várakozó szemmel nézett.~A kapitulumban olyan
57 3, 3 | szenvedéseimnek!~Fölkelt. Sötét szemmel indult a ház felé.~...Micsoda
58 3, 3 | karral állt ott, és komor szemmel nézte a méheket. Az õszi
59 3, 4 | 4~A királyné siralmas szemmel, aggódva várta a mindennapi
60 3, 4 | belakozhattak belõle.~Jancsi keresõ szemmel nézte, találna-e az úri
61 3, 5 | haragját.~Az öreg király bús szemmel hallgatta. A fia kívánságára
62 3, 5 | társalgószoba padjára. Könnyes szemmel megalázkodottan lépett be
63 3, 6 | Igaz, igaz - szólt hálás szemmel a királyné. - Hát akkor
64 3, 6 | megtelt könnyel.~És könnyes szemmel hallgatta tovább az utolsó
65 3, 6 | könyvet, és fölkelt könnyes szemmel. Némán meghajolt.~Kimentek
66 3, 8 | az apácáknak meg könnyes szemmel ajánlotta magát emlékezetükbe.
67 3, 12| nekem kell.~Mindezt más szemmel kezdték nézni, más hangon
68 3, 13| meg az apját nézte könnyes szemmel.~Végre is az öreg király
69 3, 16| rá Erzsike könnybe áradt szemmel. - Margit, ne beszélj ilyet!~-
70 3, 16| Margit maga elé révedezõ szemmel szólott:~- Én következek.~
71 3, 17| annyira van?~Az apácák könnyes szemmel bólintanak.~A provinciális
72 3, 17| dunyhája csücskét. Elmeresztett szemmel bámul Margitra és az egybegyûltekre.
73 3, 17| néz õ is ijedten, könnyes szemmel.~Margit minderrõl alig tud
74 3, 17| belõle.~Mihály fráter könnyes szemmel bámul rá. Elfelejtette-e
|