Part,  Chapter

 1  1,  6 |            sapkát.~- Éppen jó nekem - mondja vidáman.~Bálint nem ügyel
 2  1,  6 |           piros a hõségtõl.~- Gyere - mondja Bálintnak - a nyárs mellé!
 3  1,  6 |              tekintete.~- Szomjazom - mondja az anyjának.~Egy harmincéves
 4  1,  6 |               az õ szemébe néz, s azt mondja: Köszönöm.~De Jancsi csak
 5  1,  8 |            gondolkodott.~- Lásd - azt mondja -, angyal vezetett tegnap
 6  1,  8 |            Egy cseri barát hozta. Azt mondja, hogy egy atyámfia küldi.
 7  1,  8 |     Marcellusz bólogatott.~- Én - azt mondja - kicsi gyermekségétõl ismerem.
 8  1,  8 |      feszülete. Rácsodálkozik, és azt mondja:~- Mi ez?~Mondják neki:~-
 9  1,  8 |            apácák is.~- Így szokott - mondja Olimpiádesz szóror -, mikor
10  1,  8 |             és nagybûnt majd a mester mondja el, mikor már beöltöztél.~-
11  1,  8 |              bele.~- Lehetetlen - azt mondja - ilyen gyenge korban. Minden
12  1,  8 |       térdepel, és a hét bús zsoltárt mondja. Azt a vétséget követte
13  1,  10|        priorissza a vasablakra, s azt mondja... valami hibát követtek-e
14  1,  12|      labdázzon. „Soha többé, soha!” - mondja nagy komolyan.~A kisudvarra
15  2,  1 |                 mint valami erdõ. Azt mondja mellettem Ugron Pali:~-
16  2,  1 |            uram. Az evangélium is azt mondja, hogy csak az él, aki Istennel
17  2,  2 |            akar legtöbbet, amikor azt mondja: semmit nem akarok ezen
18  2,  2 |            tót vagy német?~- Magyar - mondja az asszony a szemét lesütve.~
19  2,  2 |       megtapintja a szívét, aztán azt mondja: hozzanak be egy serpenyõben
20  2,  2 |           tedd a dolgodat, jó néném - mondja hát a vén javasasszonynak. -
21  2,  2 |             szóror, Benedikta, és azt mondja:~- Parazsat vetett a vízbe,
22  2,  2 |           mindennek van határa.~- Azt mondja, hogy õ az áldozati bárány
23  2,  4 |         Erzsike.~- Szikárdusz atyám - mondja Margit kérõn -, egy frátered
24  2,  6 |             furore tuo arguas me...~S mondja a zsoltárt.~Nekem még a
25  2,  6 |              megszólal:~- Jó fráter - mondja kedves gyermekhangon -,
26  2,  6 |               a szememet lesütve.~Azt mondja erre:~- Különös.~És néz
27  2,  6 |          hallgatja a beszédet, és azt mondja:~- Bizony megnézzük azt
28  2,  6 |             mehetünk hozzád.~- Adok - mondja nagy készséggel -, adok
29  2,  6 |           megszólal.~- Hallod-e - azt mondja -, van itt egy ösmerõs levélíró
30  2,  6 |         szavak voltak benne. Hogy azt mondja:~Isten nem barátnak teremtett
31  2,  6 |        megijedt. Magam is.~- No - azt mondja -, ezt jelentened kell a
32  2,  6 |         hallgatsz?~- Hát persze - azt mondja.~Másnap az asszony megint
33  2,  6 |          ítélete?~- Mit akarsz? - azt mondja olyan megdöbbenve, hogy
34  2,  6 |             Miért sírsz?~- Ugye - azt mondja -, nekünk nem ad gyermeket
35  2,  7 |            nõket oly veszedelmeseknek mondja, ez már súllyal esett az
36  2,  7 |          ember nem érzi az én-t. Sose mondja:~„Én boldog vagyok. Nekem
37  2,  9 |          válaszolnia, mert ha a prior mondja meg elsõnek a véleményét,
38  2,  10|              is rám mérgedt, hogy azt mondja:~- Megérzitek, ha ezt a
39  2,  10|              és ott sírdogált. És azt mondja a cselédeknek:~- Mily boldogok
40  2,  10|             mint valami beteg, és azt mondja:~- Kérlek, anyám, ne gyötörjetek!~-
41  2,  10|               a kórus oldalán. És azt mondja:~- Minden szenvedésre kész
42  2,  10|              is a kiabálása. Hogy azt mondja:~- Kitaszít a pápa az egyházból!
43  2,  10|               bírt felelni. Végre azt mondja:~- Anyám, ha még egyszer
44  2,  10|            hogy a szokásos köszöntést mondja: - Áve.~- Hallottam, mi
45  2,  10|             Jancsira nézett, hogy no, mondja el hát azt a vigasztaló
46  2,  11| elképzelheted-e, hogy Béla király azt mondja: Nem adom!? Hiszen akkor
47  2,  14|              kezébe.~- Deo gratias! - mondja az érsek az égre pillantva.~
48  3,  1 |        Istvánnak a történtek után azt mondja: fiam.~Még inkább szenvedett
49  3,  1 |            verni.~- Jobban! Jobban! - mondja közben.~És folytatja a zsoltárt.~-
50  3,  1 |       Elfáradtam.~- Tovább! Tovább! - mondja. - Erõsebben!~- Nem bírom -
51  3,  1 |             elég lesz.~- Csak verj -, mondja.~S belekezd a negyedik,
52  3,  6 |                Aztán olvasás után azt mondja:~- Sohase hallottam ilyen
53  3,  6 |              nyugtalan. Istenem - azt mondja -, micsoda szívük van odakünn
54  3,  6 |            effélét lát. Istenem - azt mondja -, énnekem is adhattál volna
55  3,  7 |          prior megengedi-e? Hátha azt mondja: Ne bontsd meg a tetõt.~
56  3,  7 |          bontsd meg a tetõt.~Vagy azt mondja: Tartsuk meg a máriaüveget,
57  3,  7 |             olyan jószagú.~Különös! - mondja magában.~S tûnõdik: honnan
58  3,  8 |        csattan.~- Nesze! Nesze! - azt mondja - nesze, moslék! Nesze!~
59  3,  9 |            szilencium ellen!~- De azt mondja, hogy alázatosan kéret:
60  3,  11|       cselédek a forgóhoz. Margit azt mondja a cselédjének:~- Te Ágnes,
61  3,  11|              magamra?~- Futok érte! - mondja Ágnes.~Alighogy ezt kimondja,
62  3,  17|              ajtó elõtt.~- Fráterek - mondja rezgõ hangon az egyik -,