Part, Chapter
1 1, 1 | leült a kert fala mellé, a nap melegére, a kajszibarackfa
2 1, 2 | Gellérthegy alá. Hûvöske tavaszi nap volt az. A hideg kékre fázlalta
3 1, 3 | hamurakás füstölgött. Kívülrõl a nap besütött az ajtón, s megvilágította
4 1, 4 | arcára olykor rásütött a nap. Fakó volt az arca, mint
5 1, 4 | mint a ruhája. Mikor a nap rásütött, mosolygott. Mikor
6 1, 5 | Veszprémben, és már apáca. Ez nap indultak Veszprémbõl, és
7 1, 6 | fel! Már a hasadra süt a nap!~Jancsi fölriad. Az anyja
8 1, 6 | folytatta tovább az éneket.~A nap már melegen sütött. A király
9 1, 6 | mert épp az arcára tûzött a nap. Bal kézzel a legyeket hajtotta
10 1, 6 | boldogabb emberre az égi nap azokban a percekben. Hogy
11 1, 7 | Az ég már piroslott. A nap fellõtte a felhõk közé az
12 1, 7 | megvárja, míg kijönnek érte?~A nap verõfénnyel sütött az apácák
13 1, 8 | világnak a szélén járt, ahol a nap kél. De mért hogy szakállas?~-
14 1, 8 | pesti oldalon dörögtek. A nap is kisütött.~A barátok leültek
15 1, 8 | öregek mosolyogtak rajta. A nap átsütött a kõrisfa lombjain,
16 1, 8 | Akarjátok, hogy kisüssön a nap? Várjatok kevéssé.” S fut
17 1, 8 | Hát csakugyan kisütött a nap.~Megmosolyogtuk a történetet,
18 1, 8 | Mert ha megszólalsz, egy nap vizet ebédelsz. Ha pedig
19 1, 9 | s tártan hagyta.~A kelõ nap fénye pirosas fénnyel özönlött
20 1, 9 | hogy bizonyára elírt egy nap egy bögre tentát.~De tenta
21 1, 10| mindarra, amiket elõtte való nap mondott neki. S bosszankodott,
22 1, 10| szemével körültekintve -, a mai nap Szent Jób prófétának van
23 1, 11| Elkövetkezett a negyedik nap, amelyen õ is beöltözködhetik
24 1, 11| A gyónásra elõtte való nap Jakab segítségével készült.
25 1, 11| történt. Szép napfényes májusi nap sugárzott be az udvarra.
26 1, 12| Megindultak.~Szeles májusi nap volt, s bizony hidegecske.
27 1, 12| börtönben. Mindjárt az elsõ nap, hogy mosogatok, nagy elbúsultomban
28 1, 12| végül az orvos. - Néhány nap múlván megjavulsz.~Akkor
29 1, 12| hallottuk, hogy mindjárt az elsõ nap volt egy kis kellemetlensége.~
30 1, 12| csak Jancsira bámult. A nap ellen a homlokára emelte
31 2, 1 | sötétek. A lefelé hajló nap vérszín-pirosan süllyedt
32 2, 1 | földeket? Vajon ha egy nap behunyod a szemed, mit viszel
33 2, 1 | tetszett neki, mintha a nap is elõbontakozna a dal hallgatására
34 2, 2 | fûszálon az út mellett. A kelõ napfényben ezüsttükrökként
35 2, 2 | csicseregtek a magasban. A nap sárga sugarakkal melegítette
36 2, 3 | Tömjénillatot is árasztott belé.~A nap belesütött a gödör nedves
37 2, 4 | után való idõre. Néhány nap múlván leteheti az ásót,
38 2, 4 | hószín fehérre szívta már a nap. Az újak sárgás színûek
39 2, 4 | csak a kezét mossa. Egy nap hatszor is megmossa a kezét.~
40 2, 6 | Ne siess vele. Inkább két nap, három nap, hogy az apácák
41 2, 6 | vele. Inkább két nap, három nap, hogy az apácák el tudják
42 2, 7 | harminchárom napon át - annyi nap, ahány évet Krisztus e Földön
43 2, 8 | engedelmeskedett. Már elõtte való nap hallotta, hogy a cseh király
44 2, 8 | idõ volt melegebb. A nyári nap tüzes hõséggel tûzött a
45 2, 10| házasságot.~A következõ nap délelõttjén Marcellusz jelent
46 2, 12| 12~Négy nap múlván Marcellusz kissé
47 2, 12| szemét.~- Ábris!~- Az. Három nap nem aludt, nem dolgozott;
48 2, 14| szolgálnak,~Kinek szépségét nap és hold csodálja!~Margit
49 3, 2 | virágos gyepre fordítja a nap; délután a sárra. Este elmúlik...~
50 3, 2 | még oda is, hova az égi nap aláereszkedik éjjeli nyugvásra.~. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ~
51 3, 3 | megtudtátok! No, néhány nap múlva izenek a fráterért.~
52 3, 6 | nem bírtam mozdulni se, öt nap. Se kezem, se lábam nem
53 3, 6 | Vala pedig húsvét, és két nap múlván pogácsa étel, és
54 3, 7 | csurgott. Megint sütött a nap. Az elázott, elrothadt rózsa
55 3, 11| vízen által.~No, zavaros nap volt!~S még ráadás is következett.~
56 3, 12| megmosolyogták, a különös nap óta azonban álmélkodva kezdték
57 3, 12| feleltem neki, de három nap nem mertem a szeme közé
58 3, 12| ruhájának nem ártott a tûz.~Egy nap meg, Szent Kereszt felmagasztalása
59 3, 15| semmiképpen...~Az ötödik nap délután a provinciális átment
|