Part, Chapter
1 1, 6 | Összenéztek, és mosolyogtak.~- E! Hát itthagytak bennünket?~-
2 1, 6 | Jertek, hozzátok magatokkal e kedves királyi leánykát,
3 1, 6 | fehér bárányként szentelt e felséges királyi pár, hogy
4 1, 6 | pár, hogy elvonja Isten e sokat szenvedett hazáról
5 1, 6 | Senkije sincs kívülem széles e világon. Hiszen éhen pusztul
6 1, 6 | borzadva nézett az asztalra.~E nézésében elkedvetlenedve
7 1, 7 | bennünket! Hun háltál? Ettél‑e? Jaj, édes eggyem! A süveged
8 1, 7 | Jancsi elvörösödött.~- Ihol e!~S feldobta a labdát.~Margit
9 1, 8 | minden asztal. Isten népe õk e földi világban.~János barát
10 1, 11| ezüst denárom, ihol van e...~A fráter azonban szintén
11 1, 12| megmondja: iksz, piksz...~E végevárhatatlan szóáradatnak
12 2, 1 | közeledett a tûzhöz.~- Békesség e háznak! - bókolt Rudolf
13 2, 1 | apám szava után. Hát ez e: Aki engem nem bánt, azt
14 2, 1 | villámként levágom!~A lányok e beszélgetés közben betálaltak.
15 2, 1 | Véletlen, valld meg. Ihol e például az én jámbor társam:
16 2, 1 | De ha te, uram, mind e világot bejártad is, és
17 2, 3 | Szerelmes barátim! Imádjunk e szegény asszonyember lelkéért,
18 2, 5 | keseredett életemen.~Te is, míg e Földön jártál, Mennyben
19 2, 7 | nap, ahány évet Krisztus e Földön élt - vezekeltek
20 2, 7 | szálljanak a bánat mélységeibe.~E mozgalmak hullámai persze
21 2, 7 | mentve minden dologtól.~E vezeklés után újra fölvenni
22 2, 7 | apróságokról.~Ábris fráter e színtelen beszélgetésekben
23 2, 8 | meg. És semmi se fokozná e napnak kedvességét, csak
24 2, 10| fordul, ha kivesztek engem e szent helyrõl, és belöktök
25 2, 13| is korábban lehetne.~Mind e beszédek a nyájasság mézével
26 2, 14| atya! Az egyház kér, hogy e négy szüzet megáldd, megszenteld,
27 2, 14| segítségével megáldjuk tehát e szüzeket, és megszenteljük
28 2, 14| szent szüzességben éljetek e Földön?~- Azt - feleli a
29 2, 14| fordult:~- Áldd meg uram Isten e négy szüzet, és méltasd
30 3, 3 | Vádolod-e magad, hogy e bûnödet elhallgattad?~Jancsi
31 3, 3 | kutatás. Nem volt rá idõm. E nyilatkozatom után merõben
32 3, 4 | mint élnek? Teljesítik‑e rendesen az officiumokat?
33 3, 9 | alázatosan Olimpiádesz.~E szóra Marcellusz mégis megállt,
34 3, 10| Teremtõm, távoztasd el tõlem e gondolatokat!~A Mária-kép
35 3, 11| és imádkoztatok, Kinga?~- E névre Jancsi szívén fájdalom
36 3, 13| mindvégig megmaradtak. ~Mind e reménykedéseket a halál
37 3, 14| virágom! - gondolta a fráter.~E gondolat megvalósítására
38 3, 17| lehajtják a fejüket.~~- Békesség e háznak! - kezdi Mihály fráter,
39 3, 17| örökkévaló Istenünk, hogy, e beteget ne hagyja el e nehéz
40 3, 17| e beteget ne hagyja el e nehéz órában õrzõangyala...
41 3, 17| ennek a tiszta léleknek e földtõl való megválásában
42 3, 18| Szinte belekábult a sötétség e végtelen hullámaiba.~És
43 3, 18| elhervad, én pedig, Istennek e földre ültetett lilioma,
|