Part, Chapter
1 1, 1 | berkenyefa. De berkenyefát soha ne ültess... A berkenyefa...
2 1, 5 | se meszelés, hanem valami soha nem látott mesterséggel
3 1, 7 | idõnkint az apró kõre.~- Soha, míg a világ áll - mondotta
4 1, 8 | elámulva nézett a barátra. Soha ilyen beszédet nem hallott.~
5 1, 8 | vörhenyes kopottsága...~Õt soha nem verték meg otthon. Egyszer
6 1, 8 | Az anyja csak fenyegette. Soha botot, korbácsot nem érzett.~
7 1, 8 | lehetett volna vélni, hogy soha ki nem mozdult a szobájából.
8 1, 8 | Mink nem eszünk húst soha!~Lépések hallatszottak.
9 1, 12| szabad...~De Julis asszony soha életében nem susogott. Ha
10 1, 12| Margit?~- Jól, orvos fráter. Soha nem is volt engedetlen.~-
11 1, 12| venni, hogy labdázzon. „Soha többé, soha!” - mondja nagy
12 1, 12| labdázzon. „Soha többé, soha!” - mondja nagy komolyan.~
13 2, 1 | magyar Krisztusra, hogy soha többé nem gonoszkodik ellenünk.
14 2, 1 | Jancsi ismerte a dalt, de soha nem foglalkozott vele gondolataiban.~
15 2, 1 | rózsám jönne az ekét tartani.~Soha nem tetszett olyan szépnek
16 2, 3 | annyian a szigetre? Azelõtt soha nem járt oda koldus. Jancsi
17 2, 6 | Persze õ nem rendelkezett soha senkivel, s nem is nézett
18 2, 6 | nem is nézett rosszallón soha senkire. Mikor együtt volt
19 2, 6 | Mink nem nézünk nõkre soha.~- De hát miért?~- A nõk
20 2, 6 | hogy mi különös van abban? Soha hírét sem ösmertem én Szele
21 2, 9 | léptek ki a falak közül soha, s bármennyire meghaltak
22 2, 10| volt, mint a kezes bárány. Soha attól nem hallottam ezt
23 2, 10| háborgassanak engem többé soha! Kérlek, adjátok reám. És
24 2, 13| A nevét nem tudjátok meg soha.~Aztán visszatért a klastromba,
25 2, 13| hiszen én nem nevettem velük soha.~Olykor nyugtalanul gondolt
26 3, 2 | Jancsinak? Õrá nem bíznak soha írnivalót. A könyvekre Dezsõ
27 3, 2 | belõlük, vagy nem is volt soha kerek egész.~- Olvasd már! -
28 3, 2 | beszéltek... De többször soha az életben, csak akkor.~
29 3, 3 | idején nem csengetett ott soha senki.~Ebéd elõtt, a kezük
30 3, 5 | Nem óhajtom többé látni. Soha! Soha!~Az öreg királyné
31 3, 5 | óhajtom többé látni. Soha! Soha!~Az öreg királyné is ott
32 3, 5 | ketten nem bocsátottak meg. Soha többé az életben nem is
33 3, 9 | egynehány zsoltár és antifona.~Soha ájtatosabban nem szólt az
34 3, 9 | be, mert igen haragszom. Soha életemben nem éreztem ilyen
35 3, 11| csodálkozásomban csak hallgattam. Soha nem hallottam embert úgy
36 3, 11| fohászkodott fel - te tudod, hogy soha hazugság el nem hagyta az
37 3, 12| nem láttad az én hadamat soha.~- De azért tudom, hogy
38 3, 18| egy pár kesztyûje se volt soha!~...És a mindenféle giz-gaz
|