Part,  Chapter

 1  1,  1 |              A hagymás növényeken. Tudod, hogy a hagymánkat mindenki
 2  1,  2 |           mindenféle kerti jót. Te tudod, hogy mi hol áll. Holnap
 3  1,  3 |          ide, mert itt is maradsz. Tudod, hogy apácák költöznek be
 4  1,  3 |         itt mindenrõl gondoskodik. Tudod, hogy a király a leányának
 5  1,  6 |         Hát minek mentek el?~- Nem tudod?~- Nem.~- Hát furustokolni
 6  1,  6 |      megint a kuktára néz:~- Mirõl tudod, hogy jönnek?~- Ahun ül
 7  1,  6 |           nyála az éhségtõl.~- Nem tudod, hol az anyám? - kérdezte
 8  1,  6 |           hallgatott.~- Hát honnan tudod, hogy nem igaz?~- Onnan -
 9  1,  6 |     tyúkólban kakast is találtunk. Tudod, hogy nálunk...~- Tudom -
10  2,  1 |           vállat vont:~- Ha jobban tudod, minek kérdezed?~Két jobbágyleány
11  2,  1 |           a fejét.~- De hát honnan tudod mindezt ily apróra?~Az orvos
12  2,  1 |           él, aki Istennel él. Nem tudod, hogy Jézusnak egy követõje
13  2,  2 |          vestris... Nem is hosszú, tudod is félig-meddig.~A prior
14  2,  2 |       délután mennél, a nóna után. Tudod, hogy ilyenkor apácák konyhán
15  2,  2 |         sincs? Látom. Nekem sincs. Tudod, hogy meghalt Rozália szóror?
16  2,  2 |    beteg-házunk ajtajára mutatott. Tudod talán, fráter, mi van a
17  2,  2 |             De Margit nem engedte. Tudod, hogy nem szereti, ha tisztelik.
18  2,  5 |          szent szívedben hordozád, tudod mi a szenvedés! Ezen a földi
19  2,  6 |             Én is gondoltam rá, de tudod, hogy regulába ütközik.~
20  2,  7 |          te is. A nevét persze nem tudod meg tõlem.~Jancsi elhûlve
21  2,  8 |             hogy aszongya: „Honnan tudod te, hogy mirûl gondókodok!”~
22  2,  8 |           Feleségül veszi. Hát nem tudod? Hiszen a békekötésnek ez
23  2,  9 |            Marcellusz pislogott.~- Tudod tán - mondotta -, hogy elvált
24  2,  9 |            Marcellusz folytatta:~- Tudod, hogy a békekötésben mi
25  2,  9 |           Tudom.~- Eszerint azt is tudod, hogy királyi atyád családjából
26  2,  10|       bocsátanunk üres kézzel. Nem tudod te ezt megérteni, hogy mi
27  2,  10| türelmetlenül a király. - Most már tudod és érted, hogy családi határozat
28  2,  11|             De vihettek-e egyebet? Tudod, hogy a béke pontjaiban
29  2,  12|   Marcellusz megállt az ajtóban.~- Tudod, mi történt? Egy fráterunkkal
30  3,  2 |        fráternek:~Õ, Szûzanyám, te tudod, hogy lelkemet nem vonja
31  3,  3 |        miben látsz engem bûnösnek? Tudod, hogy Istenben egy család
32  3,  3 |       Megbolondultál-e?!~- Hát nem tudod még? A sátán a te alakodat
33  3,  4 |           szót se szóltunk. Hiszen tudod, hogy nem szabad.~- Nem
34  3,  10|         szerencsétlen - hebegte -, tudod, hogy...~- Tudom.~- Már
35  3,  11|     Micsoda víz?~- Hát a Duna. Nem tudod, atyám? Jaj, hiszen olyan
36  3,  11|              fohászkodott fel - te tudod, hogy soha hazugság el nem