Part,  Chapter

 1  1,  6 |           hõ odabe! - fújja piros arccal, hogy egyszer kiszabadul.~
 2  1,  6 |         zekéje zsebébe. Kedvetlen arccal törögette, evegette.~Közben
 3  1,  7 |           tetejérõl.~Jancsi piros arccal bámult arra a helyre, ahol
 4  1,  8 |    korbácsot nem érzett.~Hüledezõ arccal nézett a priorra.~De akkor
 5  1,  9 |        sírva fakadt.~Jakab mérges arccal fordult Timónak, és heves
 6  1,  11|     Jancsinak le kellett borulnia arccal a földre, s a két karját
 7  1,  11|             Alá - felelte halvány arccal a gyermek.~- Isten tegye
 8  1,  12|      tulipánt leszakított.~Álmodó arccal nézett a fiúra, és a tulipánt
 9  2,  1 |            Bajcsy elszontyolodott arccal hallgatta az orvos elbeszélését.
10  2,  3 |            kiáltották égnek emelt arccal a szerzetesek. Az apácák
11  2,  4 |          kertbe. Az egyik duzzogó arccal sírt. Egy másik föltette
12  2,  4 |    felelte a priorissza színtelen arccal.~S megindult volna elõttük
13  2,  4 |           priorissza szinte beteg arccal mentegetõdzött:~- A kert
14  2,  4 |         nézett, aki lángba borult arccal hallgatta Margit szavait.~-
15  2,  5 |        Jancsi szótlanul, álmodozó arccal dolgozott. Ábrahám, vagy
16  2,  8 |          mert Szikárdusz egykedvû arccal hallgatta a szólítást. Csak
17  2,  9 |        professzorok között.~Beteg arccal hallgatta õket, s kitérõen
18  2,  10|        Csak kettesben, gondolkodó arccal léptek be a klastromba.~
19  2,  10| priorissza kisírt szemmel, sápadt arccal jelent meg a vasablaknál.
20  2,  12|          Marcellusz kissé bágyadt arccal, de már a szokott erejében
21  2,  13|          priorisszától aggodalmas arccal tudakolták:~- Vajon csakugyan
22  2,  14|         az égnek emelve, üdvözült arccal tette az oltár vánkosára.~
23  3,  3 |    ételmaradékot.~A prior nyugodt arccal felelt:~- És ha nem találtuk
24  3,  3 |             szólal meg titokzatos arccal -, nem történt veled valami...~
25  3,  3 |      kezük mosásakor, Jakab vidám arccal szólt Jancsinak:~- Nos,
26  3,  3 |          nem lakik.~Jancsi keserû arccal fordult Jakabra:~- Ha velem
27  3,  3 |        nézett rá, aztán sértõdött arccal indult az útjára.~A kert
28  3,  5 |          pergamen színû, fonnyadt arccal.~- Nekünk már nem fiunk.
29  3,  8 |        térdelt mindenkor áhítatos arccal a maga kis fülkéjében. Õt
30  3,  10|  Ábrahámra nézett.~Az ember beteg arccal, megfehérült szakállal,
31  3,  11|    hozzájuk siettek, és örvendezõ arccal hajlongtak Marcellusznak.~-
32  3,  12|        aznaptól kezdték komolyabb arccal is regélgetni.~Lám az öreg
33  3,  17|          is a lábán; halálra vált arccal, hanyattan fekszik a magasra
34  3,  18|         álom-alakot látná, álmodó arccal lépett ki az ajtón.~A klastrom
35  3,  18|           hó. És õ lépked, álmodó arccal, lépked a hóban.~Megy a