Part, Chapter
1 1, 1 | a dézsába.~- Édesanyám - szólalt meg -, a liliomról... mit
2 1, 4 | által?~- Ide vasajtó kell - szólalt meg a vastag szemöldökû
3 1, 7 | lakik.~Valamelyik fán rigó szólalt meg, mélyhangú, öreg rigó,
4 1, 8 | Sok gond kél ebbõl - szólalt meg végre, mintha magában
5 1, 8 | legendái-t kölcsönözhetünk nekik szólalt meg Dezsõ fráter. - De hát
6 1, 8 | pogácsát is.~- A kis Margit - szólalt meg - hogy viselkedik?~-
7 1, 8 | is apácának teremtette - szólalt meg a sebhelyes homlokú. -
8 1, 8 | barátokra.~- Adná Isten - szólalt meg a prior -, hogy a mi
9 1, 10| Csak mikor a prior magyarul szólalt meg:~- Kedves testvéreim -
10 1, 10| tanúságtevésre...~János fráter hangja szólalt meg:~- Hiszen én nem titkolok
11 1, 12| hegyrõl lefelé. Csak akkor szólalt meg, mikor Jancsi visszapillantott:~-
12 2, 1 | a föld színén.~- Nono - szólalt meg Jancsi -, mikor ti,
13 2, 1 | kutyafáját! Kár ezért a fiúért - szólalt meg jó idõ múlván. - Kár,
14 2, 1 | is.~- Köszönjük, uram - szólalt meg ekkor az orvos. - Szívesen
15 2, 2 | szép a mezei életben! - szólalt meg Jancsi fráter.~Az orvossal
16 2, 2 | beszéd volna?~- Rudó fráter - szólalt meg halkan -, te talán nem
17 2, 2 | mellett:~- János fráter - szólalt meg a szemét szemérmesen
18 2, 4 | gyóntatója.~- Kísérlek - szólalt meg -, megnézzük, mi fáik
19 2, 6 | fogtak.~- Ábris fráter - szólalt meg Jancsi -, te világban
20 2, 8 | a leányra. Aztán németül szólalt meg:~- Ich freue mich sehr,
21 3, 2 | priorissza nem tud semmit - szólalt meg Szikárdusz az út közepén
22 3, 3 | papirosra.~- Én írtam - szólalt meg végre. - Az apácák kértek,
23 3, 3 | az ügy befejezve.~- No - szólalt meg Szikárdusz -, nincs
24 3, 4 | kürt üvöltésében, amely ott szólalt meg. Egy piros arcú, szõke
25 3, 5 | megvetõ.~- Atyánk megbocsát - szólalt meg tikkadozó mellel Margit. -
26 3, 6 | héten áthívatott a böjtben - szólalt meg az úton Dezsõ lektor. -
27 3, 6 | porát.~- Lektor fráter - szólalt meg Jancsi. - Micsoda ruhában
28 3, 8 | elbeszéléseket.~Aztán egyszer õ szólalt meg:~- Valamit mondanék,
29 3, 9 | mintha oroszlán torokból szólalt volna meg, nem is emberi
|