Part,  Chapter

 1  1,  6 |       meggondolni való volt. De a királyleány annyira vonzotta, hogy végre
 2  1,  6 |        Hogy ott láthatta a kedves királyleány finom kis arcát közeles-közelrõl!
 3  1,  7 |      bámult arra a helyre, ahol a királyleány állott. Mint aki álmon tûnõdik.~
 4  1,  12|       bámulgatott Margitra.~A kis királyleány éppoly fehér ruhában volt,
 5  2,  2 |          csodálkozott az álmán.~A királyleány csak gyermekkori emléke
 6  2,  2 |        Magyar­országon.~- Vajon a királyleány bent marad-e? Vagy férjhez
 7  2,  3 |         puha úton, a templomba. A királyleány emléke megújult szívében.
 8  2,  3 |   viaszillat érzett a folyosón. A királyleány elvegyült a szórorok között.~
 9  2,  4 |  megütközéssel nézte õ is, hagy a királyleány ruhája milyen csatakos.
10  2,  4 | áhítatosan pillantott Margitra.~A királyleány bársonyos, fehér arcán gyönge
11  2,  6 |     oltárképet. Az se bûn. Hogy a királyleány az imádságot kérte, nyugtalanul
12  2,  6 |    botlana a klastromban. Mert ha királyleány is, mégiscsak leány, és
13  2,  8 |       igen kereste az alkalmat. A királyleány, valahányszor látta, mindig
14  2,  8 |         kis fülkéjére irányult.~A királyleány már ott fehérlett. Állt
15  2,  14|      azonegy oltárnál. Márpedig a királyleány beavatására három püspök
16  3,  5 |         év óta özvegy, legidõsebb királyleány. Ratiszláv bolgár cár özvegye.
17  3,  6 |   Gondolnád-e édes fiam, hogy két királyleány ápolt! A kisebbik is olyan
18  3,  6 |        Jaj, lelkem, mintha nem is királyleány vóna, hanem õ az utolsó
19  3,  6 |         szemet bántóan mállott.~A királyleány megérezte, hogy Jancsi elrémült
20  3,  6 |     teremben:~Simon, aluszol-e?~A királyleány szemébõl mind sûrûbben görgedeztek
21  3,  8 |                               8~A királyleány végleges beavatása után
22  3,  9 |            Látni lehetett, hogy a királyleány visszavonul a rekeszébõl.
23  3,  12|      Betámi Margit.~Akkor aztán a királyleány nyugtalanul leste, melyik
24  3,  14|      Margitot megörvendeztetni. A királyleány azon a télen betegül lesorvadt.
25  3,  17|       volna?!~Sietést indultak. A királyleány halálának gondolata megrendítette
26  3,  18|      hogyan indult meg a lelkük a királyleány alázatosságának és ájtatosságának