Part, Chapter
1 1, 1 | gyerekeknek.)~Jancsi leült hát az apja elé, és okos szemmel
2 1, 1 | Aztán halkabban folytatta:~- Hát melyiken is kezdjük... A
3 1, 1 | fejérõl, és körülpillantott.~- Hát annak a titka: ...a hagymába
4 1, 1 | rábámult:~- Mit nem tud? Hát hogy a fekete fenébe tudjam
5 1, 2 | Mindig ettek mind a ketten, hát nem csoda, hogy kövérek
6 1, 2 | jobbára Budán élt a királynál.~Hát ahogy belefognak a munkába,
7 1, 2 | nem bírtak akkor átkelni, hát a leölt embereket egybehordták
8 1, 2 | tornyot?~- Látjuk.~- No hát oda viszlek benneteket.
9 1, 3 | szólt ismét a deák -, hát ez lesz a virágoskert. Ha
10 1, 3 | tõlük. Mi van beljebb? Meg hát a királyi palota...~Átosont
11 1, 3 | Jancsi bevizsgálódott.~Hát megint egy nagy terem. Valaki
12 1, 3 | dolgozott. Elkanyarodott hát a folyosó keleti ágán, s
13 1, 3 | érdekelte. Mi van ottan?~Hát megint egy nagy üres terem.
14 1, 3 | simogatta a szakállát.~- Hát lelkem, azért hívattalak
15 1, 3 | kérdezték volna tõle.~- No hát csak dolgozzatok - bólogatott
16 1, 3 | pingált, csakhogy fiatalabb.~Hát olyan tündéri szépségû királyleányt
17 1, 4 | meg a liliom. Abbahagyták hát a nagyudvar ásását, s átmentek
18 1, 4 | ilyen õ.~Jancsi elbámult. Hát köztük van a király? Hogyan,
19 1, 4 | melyik volt a király?~- Hát vak vagy? - felelte az ember.~-
20 1, 4 | az ember.~- Dehogyis.~- Hát az, amelyik a kutat máshova
21 1, 4 | megint eldöbbent a szíve. Hát az ott a királyfi? No, nem
22 1, 4 | jöttek-mentek, dolgoztak a munkások.~Hát nappal nem lehet lopnia
23 1, 4 | érte a kastélyt hamarost.~Hát szép kastély volt. Nem is
24 1, 4 | szottyant bele a sárba. De hát baj is az? Itt folyik a
25 1, 4 | benne marad.~- Dögölj meg hát, disznó!~A ló elrándul a
26 1, 5 | csodálkozva. - Itt is hál hát néha.~- Persze - szól egy
27 1, 5 | parancsolta, hogy itt dógozz, hát itt dógozol. Majd egyszer
28 1, 6 | királyi család nem mozdult, hát a nép is nyugodtan várakozott.~
29 1, 6 | ki, mint egér a lyukából.~Hát ott álltak a papok a templom
30 1, 6 | Összenéztek, és mosolyogtak.~- E! Hát itthagytak bennünket?~-
31 1, 6 | mindjárt visszajönnek.~- Hát minek mentek el?~- Nem tudod?~-
32 1, 6 | el?~- Nem tudod?~- Nem.~- Hát furustokolni mentek - mondta
33 1, 6 | már ráférek nem jutott.~De hát mikor jön már a királykisasszony?~
34 1, 6 | maroknyi.~S tovább lohajtott.~Hát a nagykapu nyitva van, hálistennek,
35 1, 6 | szeme.~Jancsi köhint:~- Hát te ki vagy?~- Láthatod -
36 1, 6 | bizalmasan.~- Dehogy.~- Hát kinek?~- Az apácáknak.~-
37 1, 6 | kinek?~- Az apácáknak.~- Hát már itt vannak?~- Nincsenek.~-
38 1, 6 | itt vannak?~- Nincsenek.~- Hát akk...~- De már jönnek.~
39 1, 6 | bekandikál a konyha ajtaján. Hát egy ménkû nagy hal hever
40 1, 6 | kérdezte fanyalogva.~- Anyád? Hát ki a te anyád?~- Egy asszony...~-
41 1, 6 | mindig ott van?~- Ott.~- Hát aztán mér van ott?~A kukta
42 1, 6 | senkit se lát, le a révhez.~Hát csakugyan az apácák! A túlsó
43 1, 6 | király szeme is könnyes.~De hát melyik a királykisasszony?~
44 1, 6 | Rózsán zengõ méhbogár is!~De hát melyik a királykisasszony?~
45 1, 6 | is, a papok s a nép - már hát aki befért.~Bent aztán mind
46 1, 6 | értettek az apácák is latinul.) Hát Jancsi arra gondolt, hogy
47 1, 6 | hogyan láthassa?~Hogyan? Hát hátra kerül megint a nagyudvarra,
48 1, 6 | anyja nincs velük.~Nini, hát ezeket is kitették?~Bálint
49 1, 6 | Jancsi meg ne tudna mászni? Hát mászott is nagy szusszal,
50 1, 6 | megint térnie a nyárfára.~Hát akkor már három apácát is
51 1, 6 | megnézni, hogy gyerek. És hát hova legyen szegény feje?
52 1, 6 | csüggedezve nézett maga elé. Hát hol él õ ezentúl? Ki ad
53 1, 6 | Kenyeret, ebédet, vacsorát? És hát el lesz-e választva a királykisasszonytól
54 1, 6 | belülrõl az ajtóra a kulcsot.~Hát a barátoké volt az a kicsi
55 1, 6 | Hohó! - riadt rá a barát. - Hát az imádság?~Jancsi ijedten
56 1, 6 | Hohó! - kiáltott a barát. - Hát az üdvözlet?~Jancsi megint
57 1, 6 | hogy nem kiált-e megint rá.~Hát bizony rákiáltott:~- Elõbb
58 1, 6 | Jancsi nyiladozó szemmel.~- Hát micsoda háznál nevelkedtél
59 1, 6 | én apám?~- A te apád.~- Hát izé... hótt ember.~- Hát
60 1, 6 | Hát izé... hótt ember.~- Hát már meghalt?~- Meg.~- No
61 1, 6 | barát.~Jancsi hallgatott.~- Hát honnan tudod, hogy nem igaz?~-
62 1, 6 | nagy, sárga három fogat.~- Hát te azt hiszed, hogy a prépost
63 1, 6 | halcsontok is fehérlenek.~De hát azt kellett ennie, ami maradt.~
64 1, 6 | leült ismét a székre.~- Hát mit tudsz te? - kérdezte
65 1, 6 | megint megkövesült.~- No hát eljössz velem ma estefelé
66 1, 6 | A szeme könnybe lábadt. Hát csakugyan nem térhet vissza
67 1, 6 | nem szabad bekiáltani. De hát mi beszélni valód lenne
68 1, 6 | valód lenne anyáddal?~- Hát hogy...~És sírásra pislogott.~-
69 1, 6 | betegyelek apácának. De hát annak rendje és módja vagyon.
70 1, 6 | felelte a barát. - De hát majd elkél az.~- Hogyan?
71 1, 6 | tisztelendõ frátereknek.~- De hát tudjátok, hogy minálunk
72 1, 6 | priorissza szóror mondta.~- Hát akkor add ki. Majd megmondom
73 1, 6 | s dünnyögött:~- Ej-ej. Hát ma csak háljon itt meg.
74 1, 6 | Vánkost nem mert kérni, hát csak a karját tette a feje
75 1, 6 | elpusztul a keresztvetéstõl, hát nagybátran keresztet vetett
76 1, 7 | anyja mindig puhán hálatta.~Hát ébredt. Óvatosan nyitotta
77 1, 7 | Lukács úr? Csakugyan ki van-e hát õ zárva végképpen? Vagy
78 1, 7 | szeretik a fiúkat? Pedig hát õ nem rendetlenkedett volna.
79 1, 7 | bele ebbe a szekrénybe.~- Hát várjatok - felelte az apáca -,
80 1, 7 | kitárult.~- No, gyertek be hát!~A három asszony belépett.
81 1, 7 | is térdeljen le, Jancsi hát mögéjük térdelt, és unatkozott.~
82 1, 7 | hogy elõre nem juthat, hát elunakodott, és kifordult
83 1, 8 | is, az anyjának is. Így hát mégiscsak összekerül velük.~
84 1, 8 | legalább ezen a héten.~- Hát beszélj már valamit - kapott
85 1, 8 | nincsenek kiváltságok.~- De hát a királylányt csak nem hálatjátok
86 1, 8 | ispánlányok.~- Mégis kik?~- Hát elõször is a királylány
87 1, 8 | a gyerekeken folytassam, hát ott van Ipolt ispán úrnak
88 1, 8 | nem vitte el a tatár.~- Hát még kik vannak?~- Katarina
89 1, 8 | akár a mi mesterünk.~- Hát magisztra.~- Az. Margitkát
90 1, 8 | elmondok még egypár nevet: hát ott van még Veszprémi Mózesnek
91 1, 8 | felén. Ott van a kórusuk. De hát mit néznétek rajtuk?~- Csak
92 1, 8 | vonogatta a nyakát:~- No, hát az nem éppenséggel lehetetlen.
93 1, 8 | levelet. Rázza a fejét.~- Ezt hát én el nem olvasom, édes
94 1, 8 | találok, aki elolvasná. Hát nálatok csak van valaki
95 1, 8 | Haj, haj, mennyi fa!~- Hát a kis királyi virág?~János
96 1, 8 | kézemeléssel felelt, mint elõbb.~- Hát ez a kis lurkó? - kérdezte
97 1, 8 | barátnak a hangja. Ránéz, hát látja, hogy a fejét lehajtva
98 1, 8 | János barátra nézett.~- Hát valami húsz apáca jött,
99 1, 8 | selyemkendõvel letakart acéltükör. És hát gyûrût, erszényt is mindenki
100 1, 8 | hogy labdáztál vóna vele?~- Hát úgy, hogy õ kidobta a labdát,
101 1, 8 | fráterhez. A mesterhez azután. Hát van kedved a klastromi életre?~
102 1, 8 | provinciális, vagy más méltóság. De hát mit keresnél te ott?~- Ott
103 1, 8 | öreg bólogatott rá.~- No, hát akkor Isten küldi - motyogta
104 1, 8 | parancsolták, hogy ide jöjjek... No hát szabok neked ebbõl az ó
105 1, 8 | akkoriban emberi koponya, hát megszokhatta. De egy bokor
106 1, 8 | szomorún.~- Timó fráter? Hát Timóteusz fráter. De mink
107 1, 8 | idegenül, hanem mint atyádra. Hát tudod-e mi a barát?~- Tudom -
108 1, 8 | felelte Jancsi örömmel.~- Hát mi?~- Olyan tisztelendõ
109 1, 8 | Jancsit magához vonta.~- Hát azt gondolod, hogy ha csizmája
110 1, 8 | zarándokot?~- Láttam.~- Hát a barát is csak zarándok
111 1, 8 | akaratából a szerzetbe. Hát megfogadod-e, hogy engedelmes
112 1, 8 | megérted ezt?~- Meg.~- De hát milyen az, aki tiszta lelkû?
113 1, 8 | Vigyázok - rebegte a fiú.~- Hát elõször is arra vigyázz,
114 1, 8 | megsimította az arcát.~- Hát elõször is arra vigyázz,
115 1, 8 | szava. A mester fölkelt.~- Hát addig is, Jancsikám, míg
116 1, 8 | elsõ hírt a tatárokról.~- Hát még?~- Meg hogy a világnak
117 1, 8 | elõbb a kupára, pohárra, hát õ is. De ahogy megfogta
118 1, 8 | szólalt meg Dezsõ fráter. - De hát van-e köztük, aki író?~A
119 1, 8 | vizsgálódott.~Jancsi elámult:~- Hát nem verték agyon?~- Nem -
120 1, 8 | hogy életben hagyták.~- Hát õ nem tudja...~- Nem. Csak
121 1, 8 | kunokból ezret térített meg.~- Hát az, akinek úgy remegett
122 1, 8 | ültem a királlyal. No, de hát elég, hogy Jordán fráter
123 1, 8 | esztendõ múlván is!~- De hát abból nekünk is jut - vélekedett
124 1, 8 | csak a képe ez fából.~- Hát mekkora volt?~- Akkora,
125 1, 8 | felváltva, példázó történeteket.~Hát hallgattak bennünket, hallgatnak
126 1, 8 | idõ éppen utazásra való.~- Hát ha rossz idõ volna, maradnátok?~-
127 1, 8 | kislány elkedvetlenedik:~- No hát akkor arra kérem a jó Istent,
128 1, 8 | kevéssé.” S fut a templomba. Hát csakugyan kisütött a nap.~
129 1, 8 | hogy mit mível a kicsi. Hát csakugyan ott térdel a nagy
130 1, 8 | kíváncsian követte a fiút.~- Hát elõször is - kezdte Jakab -
131 1, 8 | Aztán, ha én megharagszok, hát... lásd, hogyan boldogulsz.~
132 1, 8 | mentegetõdzött.~- No jó, hát ne járjon a szád. Figyelj.
133 1, 8 | aztán azon gyakorolhatod. No hát hallgass tovább: akkor is
134 1, 8 | beöltöztél.~- Milyenek azok?~- Hát például, ha késõn cihelõdöl
135 1, 8 | értem...~- A kompletóriumot? Hát az az utolsó imádkozás.
136 1, 8 | Azt éjfélkor mondjuk.~- Hát vacsorától a reggeliig...~
137 1, 8 | nézett Jakabnak a lábára.~- Hát - mondotta, fölemelve a
138 1, 8 | vagy. Minek szökne el?~- Hát hogy ne kelljen...~- Hiszen
139 1, 8 | amikor neki tetszik.~- Hát miért nem tér vissza?~-
140 1, 10| azonban csak mosolygott.~- Hát aki nyersen eszi a gombát...
141 1, 10| szegény a szakácssága felõl. Hát tanakodtunk, hogy mit süssünk,
142 1, 10| legalább egyszer engedje meg.~Hát Jancsi föl is kelt velük
143 1, 10| el - szólt rá a prior. - Hát nem bírsz uralkodni a gyomrodon?
144 1, 11| a páter-t meg az ávé-t, hát azt is megtanulta, noha
145 1, 11| nem követek el hibákat.~- Hát a professzusok (a fogadalmat
146 1, 11| alprior diszciplinálja.~- De hát miért?~- Hogy a testnek
147 1, 11| Jakab. - De minek is?~- Hát akkor hova tegyem a denáromot?~
148 1, 11| és pokolra jut.~Jancsi hát tartózat nélkül mondta el,
149 1, 11| valami nagy érték az, és hát templomi tulajdon volt.
150 1, 11| és a pokol tüze között, hát csak nyelt egyet, aztán
151 1, 11| gondolat.~Márton fráter hát várt még, aztán szelídeden
152 1, 11| Nem, ezt édesanyám adta.~- Hát akkor majd a priornak add
153 1, 11| semmi bûnöd?~- Nincs.~- Hát szánd és bánd a bûneidet.~
154 1, 12| megeheted regula nélkül is! Jaj, hát még egy darabka rétest sem
155 1, 12| Az én rózsám recefice... hát csak rám robban mind a szerzet,
156 1, 12| a csöpp kis szájával... Hát még ha olvasni látnád! Hogy
157 1, 12| duzzadt bõrtáska. (Hol van hát Margit?)~A kórházból egy
158 1, 12| patikájukban borsolaj.~- Nincs.~- Hát szarvas-gyökér fû?~- Bizony
159 1, 12| sejtette, hogy a fiát bevitték.~Hát lépkednek kifelé. Az orvos
160 1, 12| A guzsaj szoros kötésû, hát gyapjat fonnak. Egyik közülük
161 2, 1 | héten kiöntött a Duna, és hát kövezett útról Magyarországon
162 2, 1 | segíthetnek rajta.~Felgyûrte hát a gatyája szárát, s belecappogott
163 2, 1 | Az ember megint kicaplat hát a sárból, és széttekint.
164 2, 1 | felhõ terjedez amott...~- Hát inkább a liszt vesszen el,
165 2, 1 | liszt ez: kalácsnak való.~- Hát ne kínozd azokat a szegény
166 2, 1 | irányában.~- Mennyire?~- Hát biz az van vagy négy futamodás.
167 2, 1 | vélte az idõsebbik. - De hát nem állhatnak ezek itt mind
168 2, 1 | csirizzé áztatja. Gyerünk hát Almásra.~S megindultak a
169 2, 1 | nézett az emberre.~- De hát mért nem mennénk? - kérdezte
170 2, 1 | a keresztény emberhez?~- Hát... hogy is mondjam... feleséges
171 2, 1 | most nincs felesége...~- Hát aztán?~- Hát aztán azért
172 2, 1 | felesége...~- Hát aztán?~- Hát aztán azért nincs felesége,
173 2, 1 | mert elment a pappal...~- Hát aztán?~- Hát aztán... izé...
174 2, 1 | pappal...~- Hát aztán?~- Hát aztán... izé... hát hogy
175 2, 1 | aztán?~- Hát aztán... izé... hát hogy a papot nem foghatta
176 2, 1 | A néném is vele ment. De hát jertek. Elvégre, ha rossz
177 2, 1 | baráthoz fordult:~- Tegyétek le hát azt az istápot. Üljetek
178 2, 1 | hümmentett:~- Szállás már van. De hát bizonyára éhesek is vagytok.
179 2, 1 | makonyai herceg leányai is.~- Hát a békesség-szerzésrõl tudtok-e
180 2, 1 | emberek híreket tudnak!~- De hát... üljetek le... Bizonyos
181 2, 1 | hazug hírek is érdekelnek.~- Hát a további hazug hír ez:
182 2, 1 | Ezt nem hallottam. De hát csak nem adunk annak magyar
183 2, 1 | hihet, csak a bolond. De hát még ez is kevés.~- Hát van
184 2, 1 | De hát még ez is kevés.~- Hát van is még hozzá.~- Micsoda?~-
185 2, 1 | Aztán fölkapta a fejét.~- De hát honnan tudod mindezt ily
186 2, 1 | innen, az mind az enyém.~- Hát minek heverteted, uram?
187 2, 1 | bár fel volna szántva.~- Hát akkor a barmok hol legeljenek?
188 2, 1 | Minek annyi?~- Minek? Hát hogy minek? Hát tehetek
189 2, 1 | Minek? Hát hogy minek? Hát tehetek én róla, hogy vannak?
190 2, 1 | hogy csak apám szava után. Hát ez e: Aki engem nem bánt,
191 2, 1 | németbõl csak egy is marad.~- Hát ellenünk fújó nép - bólintott
192 2, 1 | többé dolgunk nyugaton. Hát a sátán nem neveli-e ellenünk
193 2, 1 | csakugyan az ördög nevelte.~- De hát igyatok is, ne csak egyetek.~
194 2, 1 | kelyhek - rebegte az orvos.~- Hát persze hogy templomiak.
195 2, 1 | ezen elszörnyülködni való? Hát õk nem elvitték még a harangjainkat
196 2, 1 | nekik az ezüst-poharakat! Hát bezzeg szorult akkor a csehek
197 2, 1 | alkalma.~Folytatta:~- No hát akkor meg is vakarództunk.
198 2, 1 | Százezren vannak.~Mondok:~- Hát mink?~Egyszer csak látjuk,
199 2, 1 | hogy magyar volt az apám!~Hát lám, milyen hitvány a cseh:
200 2, 1 | rajtam a szarvas-szagot. Hát, mondom, fölemeli a fejét,
201 2, 1 | erõsebb elõ ne ötlene.~- Hát lehet. De én még nem találkoztam
202 2, 1 | legény.~- Ez? Ej aki áldóját! Hát ha az egész klastromotok
203 2, 1 | kutyafáját a barátjának, hát gyere, no! Lássuk!~Ledobta
204 2, 1 | dolgozott, megerõsödött.~De hát csak ült, mosolyogva rázta
205 2, 1 | kedvetlenség nem kél utána.~- No hát esküszöm neked, hogy az
206 2, 1 | bûntõl való félelmet.~- Hát akkor kár is érte. Úgyis
207 2, 1 | nem csoda, Bajcsy uram?~- Hát... tudja fene.~- Nem csoda
208 2, 1 | ártalmas? ~Bajcsy nevetett:~- Hát az már úgy szokott lenni.~-
209 2, 1 | úgy szokott lenni.~- Jó, hát az embert nem tartod csodának.
210 2, 1 | Bajcsy ámulva nézett.~- Hát biz az különös - mondotta
211 2, 2 | fiziológiához is konyított.~- Hát hogyisne volna szép - hagyta
212 2, 2 | emberi vér többször is.~- De hát mért álltál be akkor...~-
213 2, 2 | kipusztul az emberi nemzetség.~- Hát aztán? Azt véled-e, hogy
214 2, 2 | ballagott mellette a pázsiton.~- Hát az apostolok? - kérdezte
215 2, 2 | felelte a legény.~- No, hát abban vedd be. Erõs borecetben.
216 2, 2 | teremtés rejtelmeibe? És hát hol a Pokol? Mi a Tisztítóhely?
217 2, 2 | vetett a szekeresre. De hát akkor még a borravaló se
218 2, 2 | Emelet nem volt a szigeten, hát csak a kápolna-szoba mellett
219 2, 2 | temetek én holnap apáca?~- Hát Dezsõ lektor?~- Azt nem
220 2, 2 | öreg, annak köszönheted. De hát mondok egy jó tanácsot.
221 2, 2 | fráter igen jó ember. De hát szólj már: egészséges vagy-e?
222 2, 2 | lektornak se használhatták. Így hát arra alkalmazták, ami iránt
223 2, 2 | papirosokat.~- Miféléket?~- Hát: nem tudom, Klára szóror,
224 2, 2 | bólintott a szavára Jancsi. - Hát Szent Bernát doktor imádságát
225 2, 2 | drágalátos Jézus...~- Ez az. Hát Szent Ágoston doktornak
226 2, 2 | irgalmasságú Isten...~- Ez az. Hát Szent Ambrus Mária-köszöntõ
227 2, 2 | Azért nem is imádkozzuk.~- Hát Szent Ferencnek súlyos nyavalyában
228 2, 2 | volt férjhez való korú. Hát annak most húsz esztendeje.
229 2, 2 | lefeküdtem. Aludtam nónáig.~- Hát egy tudós asszonyt dicsértek
230 2, 2 | hozzá hordják a betegeiket. Hát elizentünk érte. Vonakodott:
231 2, 2 | Jenán, és nem akar eljönni. Hát a prior keményen ráizent
232 2, 2 | mondogatjuk -, nem úri.~- Hát tudsz te olvasni, néném? -
233 2, 2 | hogy alig állt a lábán.~- Hát olvasd el, ami ide van írva
234 2, 2 | betûket nem ösmerem én.~- Hát akkor a könyvbõl hogy tudsz
235 2, 2 | kereszteket is láttunk benne.~- Hát olvass belõle! - mondtuk
236 2, 2 | ha más is van jelen.~- Hát a király lánya? - mondjuk.~
237 2, 2 | dolgodat, jó néném - mondja hát a vén javasasszonynak. -
238 2, 2 | meg, a jó Istenre kérlek.~Hát kimegyünk. Egynehányan a
239 2, 2 | Mink is belöktük az ajtót. Hát a szórorok mind a vénasszonyon!
240 2, 2 | nincs: egyebet se tesz. Hát a fejedelemasszony engedett.
241 2, 2 | bámult az apácára.~- De hát miért cselekszi ezt? Elvégre
242 2, 3 | valamennyien.~A fráterek hát a szekszta után átvonultak
243 2, 3 | Felpillantania nem volt szabad. Mégis hát, mikor a misekezdõ zsoltárra
244 2, 4 | negyedik az öreg György barát. Hát a két mindenest meg délutánra
245 2, 4 | várta azt máról holnapra.~Hát megmunkálta a kertet, be
246 2, 4 | vonta vállát a prior - hát mér vagy te kertész? Szólj
247 2, 4 | tehenesnek, hogy nézzen valahol. Hát anyád hol szerezte a gyimelcsfát?~-
248 2, 4 | fejérvári kertbõl hoztuk.~- Hát eriggy: kérj az apácáktól
249 2, 4 | fráter! Láttam a kelyhet. De hát nem lehetett volna azt másképp
250 2, 4 | prior atyám.~- Jó, jó, de hát nem féltél, hogy összetör
251 2, 4 | sáros víz fröccseneteivel.~- Hát elég volt abból is - rázta
252 2, 4 | vasajtón a nagyudvarra.~Hát a gyümölcsfák a nyolc esztendõn
253 2, 4 | felelte alázatosan.~- Hát akkor írd le, hiszen tudsz
254 2, 5 | szótlan természetû volt, hát némán dolgoztak.~Aznap nem
255 2, 5 | rá a kehelyért. Röstellte hát, hogy a kapitulumban feledékenységgel
256 2, 5 | klastromban is. Fordítsuk hát a mostani betûkre Jancsi
257 2, 6 | felelte Ábris.~- Akkor hát gyerünk talán ki, s vágjunk
258 2, 6 | nyugtalanul aludt utána, de hát az is érthetõ. Bárki is
259 2, 6 | Megint megszólalt:~- De hát, fráter, azt mondják, hogy
260 2, 6 | Pozsonyba. Hogy miért éppen oda? Hát azért, mert a többi vár
261 2, 6 | Odalopódzok, hogy mit mûvelnek. Hát a szoba közepén térdel mind
262 2, 6 | hallok.~Beleselkedek újból, hát az öreg fráter ostorral
263 2, 6 | nézünk nõkre soha.~- De hát miért?~- A nõk megrontják
264 2, 6 | megrontják a lelket.~- De hát hogyan?~- Mindenféleképpen.~-
265 2, 6 | Mindenféleképpen.~- De hát titeket nem ronthatnak.~-
266 2, 6 | A szenteket is.~- Mégis hát miképpen? Mondjuk, hogy
267 2, 6 | csak nem?~- Azok is.~- De hát miképpen?~- Úgy, hogy a
268 2, 6 | fehér kezû. De különösen hát a szeme, mint a tavaszi
269 2, 6 | csaknem mindennaposan.~Hát ott találom. Apáca volt
270 2, 6 | sütnek-fõznek az apácák.~Hát ott áll az ajtóban. Elpirul,
271 2, 6 | szeretitek. Adok szívesen.~Hát elmegyen haza. Nem messze
272 2, 6 | nehezen fogja a szemem, hát még a leveleset!~Arra gondoltam,
273 2, 6 | Elolvassa az ingyen is.~Hát elmentünk a zsidóhoz. Elolvasta
274 2, 6 | hogy addig hallgatsz?~- Hát persze - azt mondja.~Másnap
275 2, 6 | ütlek, ha össze nem esketsz! Hát elmondta a házasság formuláját,
276 2, 6 | vén macskáért adtam oda! Hát nem vagyok-e én százszorta
277 2, 6 | különösen az asszonysírás... És hát nem volt rossz asszony,
278 2, 6 | Fõzni is jól fõzött. És hát igazán olyan volt, mint
279 2, 7 | van a klastromban.~Jancsi hát csak magában tünõködött.~
280 2, 7 | lelki emberre. Megértem. De hát aki nem szerzetes, mindennaposan
281 2, 7 | festett címereket?~- Sokat.~- Hát én még többet. Az én családomnak
282 2, 7 | címert érdemel Istentõl.~- De hát jó Ábris fráter, itt sûrû
283 2, 7 | Haj, hol vagy te, Jancsi? Hát nem tanultad, hogy a test
284 2, 7 | második? Vagy a századik?~- Hát te is azt gondolod...~-
285 2, 7 | Látom, hogy nem értesz. De hát hogyan nem lehet azt érteni,
286 2, 7 | teremtmény a férfiúnál.~- De hát ez is csak testbe foglalt
287 2, 7 | anyáknak az mellékes valami.~- Hát az apácák?~Ábrahám legyintett:~-
288 2, 7 | nyugodtan kérdezte: ~- De hát csakolyan fráter, mind Marcellusz
289 2, 8 | szokott, aki búnak ereszkedik. Hát ládd-e: Margit hozzá ment,
290 2, 8 | Margittal, akaratlanul is.~Hát az a rendelet, hogy a cseh
291 2, 8 | csak fiatalon szépek.~Aztán hát István királyfi! Hogy megemberedett,
292 2, 8 | felesége.~A cseh király hát tolmács segítségével kezdett
293 2, 8 | lehajolt, és megcsókolta.~- De hát ez a kis angyal csak nem
294 2, 8 | és Margitra nézett:~- De hát akkor Margit hercegkisasszony
295 2, 8 | Marcellusz. - Feleségül veszi. Hát nem tudod? Hiszen a békekötésnek
296 2, 8 | jött. Meg akarta nézni, hát... zsákban csak nem vesz
297 2, 9 | vagyok, prior atyám, de hát az a cseh király nem a szigeti
298 2, 9 | mennie az apácákhoz.~No de hát nem egyedül megy be. Megtudják,
299 2, 9 | világiasan beszél ugyan, de hát meg tudom érteni. Elvégre
300 2, 9 | feljebb emelte a fejét:~- De hát vajon mért lettél apáca?
301 2, 9 | Aztán búcsút bólintott.~- Hát jó: megmondom.~
302 2, 10| Mit parancsolsz, atyám?~- Hát, hát csak hogy mi történik
303 2, 10| parancsolsz, atyám?~- Hát, hát csak hogy mi történik nálatok?
304 2, 10| bírni ezt a makacs leányt.~- Hát nem akarja házasság?~- Nem,
305 2, 10| ezt a szót: Nem akarom!~- Hát mit parancsolgatjátok neki?
306 2, 10| Ottokár derék és kedves ember! Hát mit húzódozol tõle? Ha azt
307 2, 10| fakadt sírásra Margit -, hát sejthettem-e, hogy a kérdésed
308 2, 10| Margit! - kiáltok rá - hát ez az engedelmesség!?~Arra
309 2, 10| egyedül kíván vele szólani. Hát épp csak az ajtóig mentem
310 2, 10| Szikárdusz kapott ezen.~- Hát beszélj vele. Megengedek.
311 2, 10| nézett, hogy no, mondja el hát azt a vigasztaló beszédet.~
312 2, 11| szemének nagy nyiladozásaival - hát élsz!? Ó, Istenem! Csakhogy
313 2, 11| hajadon. Ottokár megkéri. Hát mármost elképzelheted-e,
314 2, 12| az égnek emelintve. - De hát...~- Hogy oldják meg a csomót?
315 2, 12| Hogy oldják meg a csomót? Hát a király odaadta a lánya
316 2, 12| is elámultak a szépségén. Hát azt a képet küldte Margit
317 2, 13| Konstanciának volt az unokája. De hát a pápa keze minden csomót
318 2, 13| henyélõ nyugati királynék.~Hát abban a világban szó sem
319 2, 13| hetven-nyolcvan apáca közé, hát a királyi teremben terítettek
320 2, 13| Tehát nincs haragosom. De hát akkor miért érzem hidegnek
321 2, 13| lakodalmán jelen legyen.~Hát Margit ha sokallta is, hogy
322 2, 14| újra sürgette a feketézést. Hát elhívatták az érseket, s
323 2, 14| s ez nekik ma is örömük. Hát hogyan lesz az a püspöki
324 2, 14| Mások az énekek is...~De hát csak egy az: a szertartás
325 2, 14| terhére volt a méltósága.~Hát vele együtt jelölték szentelésre
326 2, 14| asszonyi ruhák illata.~Végre hát megkezdõdött a nagymise.~
327 3, 1 | ettek és ezüstöt ittak.~Hát még a hadbajáró hívek, akik
328 3, 1 | Bulgáriából a harmadik vejét. Hát csak várt.~István azonban
329 3, 1 | Konok Benedikta szórornak, hát csak sírva fakad.~- Miért
330 3, 1 | tõle a többi szórorok is.~- Hát - aszongya -, ne mondjátok
331 3, 2 | nem találta a mûhelyben, hát letette az iratnyalábot
332 3, 2 | felejtés vizébõl...~- Akkor hát inkább visszatérek. Az Örök-sziget
333 3, 2 | Olvastasd el a lektorral.~- Hát csak vizsgáld tovább a mûhelyt.~
334 3, 2 | szellõ a föld sóhajtása.~Hát a földnek is van szíve?~
335 3, 2 | kincsükül õrzik a jóhírüket.~Hát azért rémült el Szikárdusz
336 3, 2 | kisebbekre szabták -, de hát akármi más formában is,
337 3, 2 | mondjuk meg az igazi okot.~- Hát?~- Csak azt kérjük, hogy
338 3, 2 | imádságra nem emlékszem.~- Hát akkor kérd el Margittól.
339 3, 2 | imádságról beszéltek.~- No hát, hogy akkor egyszer imádságokról
340 3, 3 | írómester írt.~Az irkálásaira hát nem is gondolt. De eszébe
341 3, 3 | hogyan mászik ki a csávából!~Hát haragos nyugalommal várta
342 3, 3 | néztek reá. Még Jakab is. Hát csak magában borongott:~...
343 3, 3 | belecsöppenjen a szívébe.~Jakab hát nyugtalanul pillantott ebéd
344 3, 3 | másodszor vetsz reám keresztet! Hát mi vagyok én? Rabló vagyok?
345 3, 3 | Megbolondultál-e?!~- Hát nem tudod még? A sátán a
346 3, 3 | bokros szemöldökei alól:~- Hát fiam, mindjárt tudnám, hogy
347 3, 3 | melyik klastromba tegyelek? Hát ideiglen nem teszlek egyikbe
348 3, 4 | küldött az apja táborába. És hát az apjának is jobban hajlott
349 3, 4 | múlván, május 3-án, István hát még egyszer, még erõsebben
350 3, 4 | testvéréért, Kálmánért misézzenek. Hát akkor már Béla király ítélte
351 3, 4 | neki a szenteltvízhintõt.~Hát Marcellusz meg is szentelte
352 3, 4 | Uram minket!~Jancsi lement hát a vár alá, a Szent György
353 3, 4 | a nyakukat. Fülelnek.~- Hát igaz, hogy leszúrt - folytatja
354 3, 4 | rólam ezt a döglött lovat.~Hát megfogtam a lónak a hevederjét,
355 3, 4 | süvegek között, bepillantott. Hát egy cincérbajuszú, õsz vitézt
356 3, 4 | szeme, s megkérdi tõle: Hát te ki fia vagy? Mi neved?
357 3, 4 | a Csete nemzetségbûl.~- Hát hogy vagytok? - folytatta
358 3, 4 | búcsúzatlanul távoztál.~- No hát azt gondoltam. Fel is mentem
359 3, 4 | Marcelluszt is rám küldik. Aztán hát tik arról talán nem is tudtok,
360 3, 4 | kellett õket látnom. És hát a fiamat egyszerre megösmertem.~
361 3, 4 | kazal tetején is. Aztán hát nézzed: tehettem-e másképp?
362 3, 4 | fejemre rántom a csuklyát. De hát igyatok velem egy kortyot.~-
363 3, 4 | odabenn, meg más efféle.~- No hát akkor iszunk veled, Ábris,
364 3, 5 | évben (1265-ben) a húsvét.~Hát ott töltötték a nagyböjtöt.~
365 3, 5 | fogadnak látogatót az apácák, hát egyedül lehetett ottan.)
366 3, 5 | mellel Margit. - Nyújts hát neki kezet, atyám! Krisztus
367 3, 5 | keresztfájából volt faragva. Hát úgy esküdött meg a fiú,
368 3, 5 | kontárkodtak benne.~- No, hát akkor itt maradhatsz - mondotta
369 3, 6 | egy födél alatt tölthet hát egy órát. Talán kérdezni
370 3, 6 | írósága kifejezésére.~- Hát aztán miket írsz te?~- Miket?
371 3, 6 | miket írsz te?~- Miket? Hát gazdasági könyveket, az
372 3, 6 | hálás szemmel a királyné. - Hát akkor más ajándékot küldök
373 3, 6 | húga halt meg. És szegény hát persze nagyon sírt. Margit
374 3, 6 | prédikálnom vagy miséznem!~- De hát csak nem eresztik be õket?~-
375 3, 6 | már mind a ruhatárt, de hát véget vetettek a ruhaosztásainak.
376 3, 6 | Ó, Istenem - mondotta -, hát csak pénzzel lehet-e segíteni
377 3, 6 | igaz. - felelte Julis. - Hát nem igaz?~- Igaz, de nem
378 3, 6 | a két könyvet olvasták, hát elég volt, ha két-három
379 3, 6 | volt gyakorlott a lektrix.~Hát ezért kellett a lektornak
380 3, 6 | végigolvasni: a hangja elfulladt.~Hát csak behajtotta a könyvet,
381 3, 7 | valamennyit korhadt trágyával.~Hát azon évben oly kövéren leveleztek
382 3, 7 | mint Jancsi kertjében.~Hát Jancsit a látogatások még
383 3, 7 | Elámult.~Szimmantja a kezét, hát az olyan jószagú.~Különös! -
384 3, 7 | illat?~Nézi a fazék vizét, hát máknyi kis zsírcseppek úszkálnak
385 3, 8 | is nagy vállalkozás volt, hát még egy hatvanesztendõs
386 3, 8 | néha ebéd közben is. De hát a priorissza megszokta azt.
387 3, 8 | elfoglalva, bizony kiviszi maga. Hát tegnap is. Hogy esett az
388 3, 8 | szoktak, és tele volt vízzel. Hát szól az egyik szórornak,
389 3, 8 | milyen képpel tér vissza? Hát cipelik a dézsát, viszik.
390 3, 8 | hajszálai is szinte sípolnak. Hát cipp-cupp. De nem szól egy
391 3, 8 | hogy elragadta a harag. Hát este, mikor visszatérünk
392 3, 9 | beszélhet, csak a priorok. De hát elmondhatja-e Szikárdusznak?
393 3, 9 | ügyekben látogatja az anyját.~Hát csak magában sápadozott,
394 3, 9 | zordan Marcellusz. - Holnap hát bemegyek, és kapitulumot
395 3, 10| királynak még egyszer volt hát örömnapja is.~- Mind Európa
396 3, 10| jutalmazott meg a király! Hát még most a szerb háború
397 3, 10| mit mívelt.~Megnyitotta hát az ajtót. A mécset magasra
398 3, 10| vélte, hogy álmodik.~- De hát, szerencsétlen - hebegte -,
399 3, 11| mint a kanászkürt.~Átmentek hát kilenc óra tájban, napos,
400 3, 11| maradjak vele fenn.~- De hát minek? Nem vagy te olyan
401 3, 11| hogy hamar elfáradtál.~- Hát megvallom. Csak eleinte
402 3, 11| bennünket.~- Víz? Micsoda víz?~- Hát a Duna. Nem tudod, atyám?
403 3, 11| Margit megzavarodása.~- Hát nem hiszed talán, atyám?~-
404 3, 11| kapitulum-ház felé futnak, hát õk is.~Nyomukban a víz.
405 3, 11| a fráterek, hogy mi az. Hát apácák jajgatnak a vasablaknál:~-
406 3, 11| vissza. Köszönjük...~- De hát mi történt?~- Jaj, jaj,
407 3, 11| Hamar a vedret, kötelet!~Hát éppen ideje volt: Ágnest
408 3, 12| Hogyne tudnám, atyám, hát király vagy.~- Mi az a király?~-
409 3, 12| történik az én hadammal?~- Hát az, hogy magaddal viszed,
410 3, 12| Csak egy napra legalább!~Hát egy délután ráadták egy
411 3, 12| lestek, hogy mit mível. Hát Margit besietett, és nagyájtatosan
412 3, 12| Katalin klastrom templomának.~Hát kezdtek figyelmezni az imádkozásaira
413 3, 12| nézett körül.~- Istenem, hát miért nem szóltatok mindjárt?~-
414 3, 12| imádkozni.~Margit megértette.~- Hát jó, megtanítalak. Mielõtt
415 3, 12| bírták megtanulni. Margit hát bement hozzájuk kompletórium
416 3, 12| akartak visszatérni teknõért, hát Margit levetette a skapuláréját,
417 3, 12| Látja, hogy az tiszta. Hát elkeseredve fordul félre.~
418 3, 12| is, eloltja a tüzet is, hát nincs többé betegség.~Ezt
419 3, 12| frátereknek is elmondták.~Hát érthetõ, hogy akik a kórházban
420 3, 12| már Margithoz?~- Nem.~- Hát mért nem?~- Nem merek én
421 3, 12| utoljára?~- Épp ma várom.~- Hát jó: imádkozom érted. De
422 3, 13| egyik lábára sántított. De hát baj is az? Mentül sántább
423 3, 14| ház mellé. Abból szedett hát, és rostán átverte. Azt
424 3, 14| a virágos oltár láttára.~Hát már novemberben arasznyi
425 3, 14| aztán megnyílik a kelyhe.~No hát gyertyaszentelõre bizonyosan
426 3, 14| megijedtünk.~- Szent Isten! Hát hogy engedhettétek!~S, hívatta
427 3, 14| hogy nem vigyáz magára.~- Hát délután bemegyek - mondta
428 3, 16| a temetésérõl beszél.~- Hát mit beszélsz te a temetésedrõl? -
429 3, 16| s bágyadtan rebegte:~- Hát jó: majd megjön.~
430 3, 17| meg, amikor keresik. Mégis hát szétmegy az üzenet, s valahol
431 3, 17| elképedten Marcellusz - hát annyira volna?!~Sietést
432 3, 17| fráter mégis megszólal: - Hát annyira van?~Az apácák könnyes
433 3, 17| nem imádkozott eleget?~De hát gyónik.~Künn az apácák és
434 3, 18| liliom. Illata is érzik. De hát hogy kerül a kezébe liliom?
435 3, 18| kincsekre szegzem a szememet? Hát nem láttad, hogyan fordult
|