Part,  Chapter

 1  1,  5 |         paplan, csak ez a cserge. Boldog szegénység!~Jancsin hideg
 2  1,  6 |         zendül a Dunán:~Édesanya, Boldog Anya, virágszülõ Szûz Mária...~
 3  1,  6 |     állítva, Margitnak.~S néz reá boldog szemmel.~Margit azonban
 4  1,  8 |          küldött Jancsinak. A fiú boldog volt.~De a szilvával az
 5  1,  12|          emelgetett.~Jancsi mégis boldog volt, hogy lemehetett a
 6  2,  1 |           mint mikor a macska fon boldog maga-jóérzésében, s mintha
 7  2,  2 |     frátert az élet.~Minden állat boldog a földön, ha zavartalanul
 8  2,  2 |       életét. Mért éppen az ember boldog­talan! Minden ember akar
 9  2,  2 |           vagy-e? Hál’istennek...~Boldog volt a jó asszony az örömtõl.
10  2,  3 |          Szent asszony Máriát, és boldog Mihály arkangyalt, hogy
11  2,  7 |         az én-t. Sose mondja:~„Én boldog vagyok. Nekem gyönyörûség
12  2,  14| imádkozott matutinumig.~- Örül?~- Boldog. Sohase láttam boldogabb
13  3,  10|         milyen szerencsés, milyen boldog!~Hátha õ is olyan szerencsés,
14  3,  10|           olyan szerencsés, olyan boldog lett volna!~Lám, mikor Bajcsynál
15  3,  12|         neki térdig.~Margit mégis boldog volt. Mosolyogva nézte magát,
16  3,  15|  Marcellusz.~Margit mosolygott.~- Boldog vagyok, hogy ezt is megpróbálhatom!~
17  3,  18|          királyné. Lehetett volna boldog keresztény anya, aki az
18  3,  18| sötétlenek a fehér arcban. Mintha boldog álma volna...~Jancsi hozzálépett,