Part,  Chapter

 1  1,  6 |      ártatlan gyermeknek imádkozó arcát... Jertek! Vár az új felszentelt
 2  1,  6 |      kedves királyleány finom kis arcát közeles-közelrõl! Hogy az
 3  1,  6 | csodálkozó szemû és nagy lábú. Az arcát nyírott szakáll és bajusz
 4  1,  6 |         volna, meg kellett mosnia arcát, kezét, lábát.~No, rosszul
 5  1,  8 |      szinte lányosan sátorozta az arcát. A lovak meg a szekeres
 6  1,  8 |       akkor ismét megsimította az arcát.~- Hát elõször is arra vigyázz,
 7  1,  8 |           a barátokra.~Valamennyi arcát örvendõ csodálkozás derítette
 8  1,  8 |      földön a jobb oldalára, s az arcát a skapuláré végére fektette.
 9  1,  12|   fordította összevont szemöldökû arcát, de mégis nyájasan kérdezte,
10  2,  3 |         az egy pillanatban már az arcát is látta. Megismerte. A
11  2,  4 |           fölállt. A csutakkal az arcát takarva fordult szégyenlõsen
12  2,  8 |          a két tenyerébe fogta az arcát, és megcsókolta.~Aztán bemutatta
13  2,  8 |            kérdezte a homlokát és arcát törölgetve - láttad, hogy
14  2,  8 |  szokatlan volt neki. A vén barát arcát piros foltok színezték.
15  2,  14|       fehér keszkenõbe takarta az arcát. A király arcán is két könnycsepp
16  3,  6 |   támasztva a vélumába takarta az arcát.~Ó, Istenem, Istenem! -
17  3,  6 |            nyögte Margit, könnyes arcát a fráterre emelve. - Csak
18  3,  18|       ajtó mellett a falnak. S az arcát könnyek öntötték el.~~A