Part,  Chapter

 1  1,  5 |    meglátogatta õket.~Az asszony könnyes szemmel panaszolta neki,
 2  1,  6 |        és sír. A király szeme is könnyes.~De hát melyik a királykisasszony?~
 3  1,  6 |        felszentelt hajlék.~A nép könnyes szemmel hallgatta ezt a
 4  2,  2 |          vette át a szót szintén könnyes szemmel Julis asszony -
 5  2,  2 |       megdöglenek tõle.~Az apáca könnyes szemmel nevetett:~- Katalin
 6  2,  3 |         Felfogták a koporsót, és könnyes szemmel vitték be a vasajtón.
 7  2,  5 |         kapasz­kodom vakmerõn! S könnyes szemmel kérve kérlek: ments
 8  2,  13|      vétettem? - tûnõdött olykor könnyes szemmel. - Kinek vétettem?
 9  3,  5 |         a társalgószoba padjára. Könnyes szemmel megalázkodottan
10  3,  6 |        szeme megtelt könnyel.~És könnyes szemmel hallgatta tovább
11  3,  6 |         sírunk! - nyögte Margit, könnyes arcát a fráterre emelve. -
12  3,  6 | behajtotta a könyvet, és fölkelt könnyes szemmel. Némán meghajolt.~
13  3,  8 |    megcsókolta, az apácáknak meg könnyes szemmel ajánlotta magát
14  3,  13|        Margit meg az apját nézte könnyes szemmel.~Végre is az öreg
15  3,  17|       Hát annyira van?~Az apácák könnyes szemmel bólintanak.~A provinciális
16  3,  17|         áll, s néz õ is ijedten, könnyes szemmel.~Margit minderrõl
17  3,  17|   ellobban belõle.~Mihály fráter könnyes szemmel bámul rá. Elfelejtette-e