Part,  Chapter

 1  1,  8 |        furcsa volt ez. Csaknem elmosolyodott. Még inkább furcsa volt
 2  1,  11|   szinte belekékült.~Jancsi is elmosolyodott. Nem gondolhatott egyebet,
 3  1,  12|      kellemetlensége.~Az apáca elmosolyodott:~- Olimpiádesz szóror nagyon
 4  2,  1 |   mindezt ily apróra?~Az orvos elmosolyodott:~- Mink ne tudnánk az ország
 5  2,  1 | nyivákolnak a házban.~Az orvos elmosolyodott. A falra nézett.~- Szép
 6  2,  2 |    Cilicium van rajtad? Margit elmosolyodott - olyan szomorú mindig a
 7  2,  4 |        anyja arra tekintett és elmosolyodott:~- Nagy úrnak a leánya az,
 8  2,  7 |     teremtette...~Ábris fráter elmosolyodott, s nagy fensõséggel nézett
 9  2,  8 |   felelte Margit csendesen.~És elmosolyodott.~Ottokár reménységét fejezte
10  2,  12|     zugba, a fejét ingatta, és elmosolyodott. Figyelmeztettek rá, hogy
11  3,  6 |  apjától, anyjától...~A lektor elmosolyodott:~- Érdekes, hogy az irigység
12  3,  8 |        Tûrte!?~- Csak épp hogy elmosolyodott; olyan szemérmesen, ahogy
13  3,  12|    test? Mikor kérdezték tõle, elmosolyodott:~- Semmi az, atyámfiai.
14  3,  12|        engem imádkozni.~Margit elmosolyodott:~- Ugyan, ne tréfálj!~-
15  3,  12|     félre.~Margit ránézett, és elmosolyodott:~- Miért haragszol, Kata
16  3,  12|     itt, ez az ujjam...~Margit elmosolyodott, és megszorította a fájós
17  3,  16|        mennyire féltek.~Margit elmosolyodott:~- Miért? - susogta. - Vajon