Part,  Chapter

 1  1,  3 |         kulcs, belülrõl záró.~A szíve lükögött. Visszavonta az
 2  1,  3 |        az épületbe.~Jancsinak a szíve örvendezve dobogott. Tehát
 3  1,  4 |      Jancsinak csak eldobbant a szíve. Szinte megmeredten bámult
 4  1,  4 |    Jancsinak megint eldöbbent a szíve. Hát az ott a királyfi?
 5  1,  6 |          parajkákat gyomlált.~A szíve is dobogott, mikor hallotta,
 6  1,  7 |       Jancsinak csak eldobban a szíve: a királykisasszonyka!~Valóban
 7  1,  12|   ájtatosan. De még Margit is - szíve nagy megrezzenésére - rápillantott
 8  1,  12|       hogy róla beszélnek. És a szíve büszkén dobogott.~Csak az
 9  2,  3 |      Jancsinak szinte megállt a szíve dobogása.~Gépiesen mormolta
10  2,  6 |        volt szeme, orra, szája, szíve, gyomra, mint nekem. Egyazon
11  2,  6 | megdöbbenve, hogy azt hittem, a szíve kiüti a mellét.~- Visszatérek
12  2,  7 | fráternek.~Jancsi megrezzent. A szíve dobogása is elhalkult.~-
13  2,  8 |  egyszer -, mindig megdobbant a szíve, mikor az anyja Margitot
14  3,  2 | sóhajtása.~Hát a földnek is van szíve?~Köhintett, és a lap sarkára
15  3,  3 |       Jancsi maga elé bámult. A szíve úgy duhogott, mint a kallós
16  3,  4 |     apjának is jobban hajlott a szíve a békességre. Megbízottaik