Part,  Chapter

 1  1,  3 |         nem is kész még a templom, mégiscsak Isten háza!~Visszafordult,
 2  1,  5 |        megemelve.~A legszebb terem mégiscsak az, amelyikben a magyar
 3  1,  6 |          csak ijesztésére mondták? Mégiscsak igaznak kell lennie, mert
 4  1,  8 |            az anyjának is. Így hát mégiscsak összekerül velük.~Máskülönben
 5  2,  1 |        sehol se találtál, akkor én mégiscsak többet láttam, mint te,
 6  2,  6 |            Mert ha királyleány is, mégiscsak leány, és nincs szörnyûbb
 7  2,  6 |      Szenvedtem. Imádkoztam. Aztán mégiscsak levetettem. Nem viselhettem
 8  2,  8 |           az arca elvörösödött. De mégiscsak megindult, s a kosarat letette.
 9  2,  9 |         pápával megkülönbözött. De mégiscsak vesztett vele a Domonkos-rend.
10  3,  4 |            Nem, hagyjad...~- Ugye, mégiscsak megvetsz engem? A többi
11  3,  6 |         ismerünk.~Mit szólsz erre! Mégiscsak nagyurak vagyunk mink, ugye!
12  3,  6 | ezüstmárkát, de nekem személyemben mégiscsak adósom maradt.~Az ajtóhoz
13  3,  9 |      Szikárdusz könyörgésére aztán mégiscsak engedett: odament az ablakhoz.~-
14  3,  10|          el is hagyta a szerzetet, mégiscsak tagja a szerzetnek. Az õ
15  3,  16|            az imádkozó helyemre.~- Mégiscsak hallgass inkább, Margit,