Part, Chapter
1 1, 1 | különösen éjjel. Jancsi azelõtt azt vélte, másutt is csakolyan
2 1, 2 | Jancsikám - mondotta -, fogd azt a gereblyét. Hadd lássák,
3 1, 2 | kapát, gereblyét. Az uram azt parancsolja, hogy holnap
4 1, 2 | megfordult, visszatért.~- Julis, azt is parancsolja a prépost
5 1, 2 | süvegére. A préposttól kapta azt a szekeres. Molyrágta medve-süveg
6 1, 2 | mivelhogy nincsen érsek. Azt mondják, hogy a pápa nem
7 1, 2 | Látjátok-e a sziget közepén azt az új tornyot?~- Látjuk.~-
8 1, 3 | látom, hogy dolgozol. Azt mondták, hogy minden kerti
9 1, 4 | Ernye? Az apja emlegette azt nemegyszer, meg a kerti
10 1, 4 | nemegyszer, meg a kerti munkások. Azt mondták róla, hogy mikor
11 1, 4 | a királyfi. - Keresd meg azt a szegény lovat. Beleszúrtam
12 1, 5 | bizonyára a fejére teszi azt is.~A klastromot sokan megnézték,
13 1, 5 | asszonnyal foglalkozott, akirõl azt susogták, hogy a királyné.~
14 1, 5 | nyél piros, az ostor fehér. Azt mondták, hogy Béla herceg
15 1, 5 | és egy mosdótál.~A papok azt mondták, hogy az olyan egyes
16 1, 5 | lakik majd benne.~Egyik azt mondta, hogy a cirkatriksz,
17 1, 5 | Vasból vert virágok díszítik azt a rácsot. De csak lantorna
18 1, 5 | vigasztalón -, ha az urunk azt parancsolta, hogy itt dógozz,
19 1, 5 | szalonnát hozott ki neki. Azt is megette, de oly komolyan
20 1, 6 | apró, mint az ürgéé.~A nép azt susogta, hogy az a kalocsai
21 1, 6 | arasznyi, fehér kõlapot. Azt kellett a kõmíveseknek bevakolniok
22 1, 6 | szöget is pillantott meg. Azt is felkapta, noha efféle
23 1, 6 | nevedet! Akasztani való!...~Azt lehetett volna vélni, hogy
24 1, 6 | királykisasszonyt?~- Akit hoznak?~- Azt.~- Azt nem. Senki se ösmeri
25 1, 6 | Akit hoznak?~- Azt.~- Azt nem. Senki se ösmeri miközülünk.~-
26 1, 6 | tudom. De hallod, ne edd azt a diót! Ha a szakács úr
27 1, 6 | elmaradt hatlovas társzekér. Azt két fegyveres vitéz kíséri
28 1, 6 | királykisasszony?~Az-e, amelyik azt az ezüstkapcsos könyvet
29 1, 6 | provinciálisnak címezik azt a barátot, és hogy Mihály
30 1, 6 | az õ szemébe nézett! És azt mondta: Köszönöm.~Mért nem
31 1, 6 | Margit az õ szemébe néz, s azt mondja: Köszönöm.~De Jancsi
32 1, 6 | fehér madarat vitt. Jancsi azt vélte, galamb. Aztán csodál
33 1, 6 | volt meszelve. Ösmerte már azt a házat: azt is a tavaszon
34 1, 6 | Ösmerte már azt a házat: azt is a tavaszon építették.
35 1, 6 | egy erõs pálcával?~Majd azt vizsgálta, hogyan lehetne
36 1, 6 | gyakorta emlegették, de azt még senki sem mondotta,
37 1, 6 | sárga három fogat.~- Hát te azt hiszed, hogy a prépost házába
38 1, 6 | halcsontok is fehérlenek.~De hát azt kellett ennie, ami maradt.~
39 1, 6 | maradt... A priorissza szóror azt mondta, hogy adjam ki a
40 1, 6 | sem evett egy falatot se. Azt mondtuk, böjtölünk.~János
41 1, 7 | A tejet hozták meg?~- Azt, tisztölendõ szóror, meg
42 1, 8 | János barát Budára.~Mert azt végezték felõle, hogy a
43 1, 8 | így gondolkodott.~- Lásd - azt mondja -, angyal vezetett
44 1, 8 | harcolt a tatárokkal?~- Azt nem tudom. Aligha harcolt.
45 1, 8 | megtanította az olvasásra, azt mondják. No de, hogy ne
46 1, 8 | Egy cseri barát hozta. Azt mondja, hogy egy atyámfia
47 1, 8 | psalterium olvasását értem, azt is csak a magam könyvét.~
48 1, 8 | Nincs itthon?~- Nincs. Azt mondják, odaát van Pesten,
49 1, 8 | szemét meg behunyta, mintha azt mondaná: Gyönyörû kis teremtés!~
50 1, 8 | õket a parton. A fráterek azt mondják, hogy jól beszéltem.
51 1, 8 | A királyleánykát is?~- Azt is.~- Igazán láttad?~- Háromszor
52 1, 8 | Jancsit magához vonta.~- Hát azt gondolod, hogy ha csizmája
53 1, 8 | megpusztult országba. De azt is beszélték aztán, hogy
54 1, 8 | Sovány, fehér kezét látva, azt lehetett volna vélni, hogy
55 1, 8 | Dsidsiken. Julián fráter azt kérdezte tõle, hogy csakugyan
56 1, 8 | Marcellusz bólogatott.~- Én - azt mondja - kicsi gyermekségétõl
57 1, 8 | feszülete. Rácsodálkozik, és azt mondja:~- Mi ez?~Mondják
58 1, 8 | még prédikáltok nekünk!~- Azt ugyan nem teszi meg neked
59 1, 8 | is van egy: a matutinum. Azt éjfélkor mondjuk.~- Hát
60 1, 8 | egyesült bele.~- Lehetetlen - azt mondja - ilyen gyenge korban.
61 1, 8 | maga evõeszközeivel, csak azt az egyet nem tehetjük, hogy
62 1, 8 | fogadalmakat megvegyük tõle.~- Azt reméltük pedig - mondta
63 1, 8 | törvényünk, mert érett korában azt gondolhatná az apáca: gyermek
64 1, 8 | akarata, megteszem inkább azt, hogy két évig itt maradok,
65 1, 8 | hét bús zsoltárt mondja. Azt a vétséget követte el, hogy
66 1, 9 | szemû, hallgatag szõke fiú. Azt Máténak hívták.~A szobában
67 1, 9 | hátul a padokban.~Mise után azt vélte, hogy vége a reggeli
68 1, 9 | mégse volt kötelezve, hogy azt is végigunakodja: Jakab
69 1, 10| meredt derekú barát, idõses. Azt Tádénak szólítgatták.~A
70 1, 10| meghajlásokat. Jakab már azt is kívánta, hogy emlékezzék
71 1, 10| istentiszteletébe, mikor azt mondták, hogy Dominus vobiscum,
72 1, 10| priorissza a vasablakra, s azt mondja... valami hibát követtek-e
73 1, 10| fráter elsõ pillanatban azt mondta, hogy a húst a fiúcska
74 1, 11| páter-t meg az ávé-t, hát azt is megtanulta, noha nem
75 1, 11| gondolhatott egyebet, csak azt, hogy Jakab tréfált.~Mikor
76 1, 11| segítségével készült. Jakab azt mondta, hogy nem szabad
77 1, 11| a tizenkét éves gyermek azt véli, hogy a kimondott szó
78 1, 11| Nekem ne add! - mondta. - Azt is loptad-e?~- Nem, ezt
79 1, 11| folytatta:~- Kedves fiacskám. Azt mondod, Isten irgalmát kéred
80 1, 11| követned. Ha a föllebbvalóid azt akarják, hogy Barcellónában
81 1, 11| lehet ezen a földön, amire azt mondod: ez az enyém. Csak
82 1, 12| arra vidámult meg, mikor azt látta, hogy egy potrohos,
83 1, 12| hátratekintett. Bizonyára azt nézte: van-e valaki, aki
84 1, 12| fejébõl, a hátából a fájás. Azt mondta, hogy kérjük be az
85 1, 12| vászonkárpit takarta.~- Az öcséd azt izeni - folytatta a pap
86 1, 12| lányát veszi el, Kingát.~- Azt a koldust! Azt a szájanyaliskát!
87 1, 12| Kingát.~- Azt a koldust! Azt a szájanyaliskát! Azt a...?~
88 1, 12| koldust! Azt a szájanyaliskát! Azt a...?~Jancsi körülpillantott
89 1, 12| halkan -, megfoghatom-e azt a bogarat?~A pap akkor elköszönt
90 1, 12| éjjel is felõled álmodtam. Azt álmodtam, hogy... Nesze
91 1, 12| ha egyet prüsszentetek, azt hiszitek: már itt a halál.~
92 1, 12| ruhádat viseled naphosszat. Azt, amelyiken a gyümölcsfolt
93 2, 1 | riogatón káromkodott:~- Hej, azt a keserves irgalmát!...~
94 2, 1 | Isten álgyon... Gyû te! Hé! Azt a hét imádságos keserves
95 2, 1 | fordult:~- Tegyétek le hát azt az istápot. Üljetek le.
96 2, 1 | a fejemben a nevük. Csak azt tudom, hogy Ottokárnak a
97 2, 1 | csapott:~- Tudtam! Hej, azt az atya...~- No, csak ne
98 2, 1 | ember vagy.~- Meghiszem azt - felelte Bajcsy büszkén. -
99 2, 1 | közbe persze taljánt is, de azt nem számítom.~- De hiszen
100 2, 1 | mutatta a király deákjának. Azt mondta, hogy írás, mégpedig
101 2, 1 | bizonyosan tudom. Hiszen azt is tudom, mi van ide írva,
102 2, 1 | ez e: Aki engem nem bánt, azt én is nem bántom. Aki bánt,
103 2, 1 | irtózatosan megbúsult ellenük. Azt mondta, hogy minden németet
104 2, 1 | bólintott rá az orvos.~- No, azt hittük, nem is lesz többé
105 2, 1 | Stájerföldünkön. Megint hadba!~- Már azt csakugyan az ördög nevelte.~-
106 2, 1 | pápára. Végre is ötvennégyben azt gondoltuk, hogy elérkezett
107 2, 1 | akkor meg is vakarództunk. Azt mondtuk, hogy jobb annak,
108 2, 1 | egyszer csak Panyit espán azt a hírt hozza, hogy a tatárok
109 2, 1 | zászló - mint valami erdõ. Azt mondja mellettem Ugron Pali:~-
110 2, 1 | Lecsaptam a sisakomat. Azt mondtam, hogy:~- Ha a király
111 2, 1 | milyen hitvány a cseh: azt kérte, hogy ne ütközzünk
112 2, 1 | Visszatoltam. - Mit nevetsz?~- Azt - felelte az orvos -, hogy
113 2, 1 | Bajcsy uram. Az evangélium is azt mondja, hogy csak az él,
114 2, 1 | Hagyd ott, Jancsi fráter, azt a kódis klastromot: Isten
115 2, 1 | vagy istenhivõ?~- Én csak azt hiszem, amit látok.~A két
116 2, 1 | illatvizet csöppent rád titokban, azt az illatot se látod. A meleget
117 2, 1 | csodának? Micsoda kéz hordozza azt odafenn a magasságban? Micsoda
118 2, 2 | szerzetes akar legtöbbet, amikor azt mondja: semmit nem akarok
119 2, 2 | lelki életet is kívántam. És azt jobban kívántam, mint a...
120 2, 2 | nemzetség.~- Hát aztán? Azt véled-e, hogy ez a földi
121 2, 2 | hiszed, Rudó fráter...~- Azt, fráterkám. Más kulcsa nincs
122 2, 2 | apáca?~- Hát Dezsõ lektor?~- Azt nem tehetek. Mit mondanak
123 2, 2 | az én nevem Klára. Csak azt kérdezném, hoztatok-e Gyõrbõl
124 2, 2 | örömérõl szóló imádságot?~- Azt rég ismerjük. Ó, boldogságos
125 2, 2 | nyavalyában mondandó imádságát?~- Azt nem ismerjük. Hogy szól
126 2, 2 | esztendeje. És mindnyájan azt véljük, hogy annak a cudar
127 2, 2 | szóror leírta volna. Mert azt mondták, minden kórságról
128 2, 2 | idekalandozott hercegleány. Mert azt mondják, hogy a külsõ ország-beli
129 2, 2 | megtapintja a szívét, aztán azt mondja: hozzanak be egy
130 2, 2 | másik szóror, Benedikta, és azt mondja:~- Parazsat vetett
131 2, 2 | egyebet sem mívelt, csak azt, hogy meghalt.~Klára szóror
132 2, 2 | Dunába akartam vetni, de azt mondták, ne oda vessem,
133 2, 2 | mindennek van határa.~- Azt mondja, hogy õ az áldozati
134 2, 2 | Istenre, hozd el mielõbb azt az imádságot. Írd le, vagy
135 2, 3 | emléke megújult szívében. Azt a belsõ remegést érezte,
136 2, 3 | neki is intett.~Az intés azt jelentette, hogy õk négyen
137 2, 4 | is.~De az apáca se várta azt máról holnapra.~Hát megmunkálta
138 2, 4 | csak egy fiatal kõrisfa. Azt is csak azért hagyták meg,
139 2, 4 | De hát nem lehetett volna azt másképp megszerezned?~Jancsi
140 2, 4 | mondta Marcellusz.~Ez azt jelentette, hogy nem a vasablakon
141 2, 4 | nyavalyákról valót. Írasd le nekem azt az imádságot, vagy engedd,
142 2, 6 | Ábrahám fráterrel.~Mikor azt az ágyat is begereblyélték,
143 2, 6 | gondolat volt az, hogy ellopta azt a követ? Minek lopta el?
144 2, 6 | érzett a kése ütõdésén. Azt is körülásta. S kiemelt
145 2, 6 | ha nem találja meg. Akkor azt gondolhatta volna, hogy
146 2, 6 | fráter ránézett. Jancsi azt várta, hogy kérdez: micsoda
147 2, 6 | vezekelt? Emlékezett rá, hogy azt mondták: elhagyta a klastromot.
148 2, 6 | megszólalt:~- De hát, fráter, azt mondják, hogy te nemesember
149 2, 6 | jámbor viselkedéstekben, csak azt magyarázzátok meg nekem,
150 2, 6 | A szavadra, jó fráter, azt gondolom, hogy: a nõt is
151 2, 6 | tanult és eszes. És lám, én azt gondolom, csak mese az Isten,
152 2, 6 | meg az égi világ, õk meg azt gondolják, valóság.~Már
153 2, 6 | vezekeltél. Emlékszem is rá: azt mondták, hogy megszöktél
154 2, 6 | feleltem a szememet lesütve.~Azt mondja erre:~- Különös.~
155 2, 6 | mint te vagy, fráter. Hogy azt hittem, rögtön meghalok,
156 2, 6 | Anyád is ha látná, csak azt mondaná, hogy te vagy.~Az
157 2, 6 | hallgatja a beszédet, és azt mondja:~- Bizony megnézzük
158 2, 6 | mondja:~- Bizony megnézzük azt a képet! De adj valamit
159 2, 6 | összegöngyölt papirost.~Azt kellett volna cselekednem,
160 2, 6 | el a levelet.~De még tán azt is elszenvedtem volna, hogy
161 2, 6 | megszólal.~- Hallod-e - azt mondja -, van itt egy ösmerõs
162 2, 6 | szavak voltak benne. Hogy azt mondja:~Isten nem barátnak
163 2, 6 | megijedt. Magam is.~- No - azt mondja -, ezt jelentened
164 2, 6 | hallgatsz?~- Hát persze - azt mondja.~Másnap az asszony
165 2, 6 | Fogtam egy buzogányt, és azt mondtam: fejbe ütlek, ha
166 2, 6 | megrázkódott bennem a szív, és azt mondtam magamban:~- Mi jogon
167 2, 6 | ítélete?~- Mit akarsz? - azt mondja olyan megdöbbenve,
168 2, 6 | olyan megdöbbenve, hogy azt hittem, a szíve kiüti a
169 2, 6 | Miért sírsz?~- Ugye - azt mondja -, nekünk nem ad
170 2, 6 | gyermeket az Isten?~- Magam is azt vélem - feleltem bús szívvel.~
171 2, 7 | végén azzal szépítettem azt a rút ballépésemet, hogy
172 2, 7 | a rút ballépésemet, hogy azt mondtam: a klastromban mindenki
173 2, 7 | efféle vallomást mondott, de azt is inkább gyónásban cselekedte.
174 2, 7 | támasztott Franciaországban.~Azt hirdette, hogy megjelent
175 2, 7 | Ez a szó: egy psalmus, azt jelentette, hogy a zsoltárokat
176 2, 7 | Éppen ez az, amit kérdeznék. Azt mondtad, hogy a nõ szeme
177 2, 7 | föld? Éppen olyan, mintha azt mondanád: a csuhámat is
178 2, 7 | a századik?~- Hát te is azt gondolod...~- Azt gondolom,
179 2, 7 | te is azt gondolod...~- Azt gondolom, hogy addig élünk
180 2, 7 | nem érezzük, hogy mikor azt mondom, én, az nem a test.~
181 2, 7 | De hát hogyan nem lehet azt érteni, hogy a test csak
182 2, 7 | szenvedések közé, hogy mindig azt kelljen mondania, éreznie: „
183 2, 7 | menekülhetsz tõle.~- És azt véled, hogy minden fráter
184 2, 8 | tatárjárás óta, de mindig azt vélték: most igaz!~Ottokárral
185 2, 8 | a látogatását is várták.~Azt mondták, hogy Budán fogadja
186 2, 8 | boglár rajta; ki viseli? És azt sóhajtottam meg, hogy a
187 2, 8 | megkülönbözteti a figyelmével. Azt vélte, hogy annak a kehelynek
188 2, 8 | annak a válaszának, mikor azt mondta, hogy a följebbvaló
189 2, 8 | Tehát elfogadja.~Jancsi azt az illetlenséget követte
190 2, 9 | klastromában már akkor mindenki azt õrlette, hogy mért járt
191 2, 9 | történt emberölésért... Azt mondták, itt könyörögjek...~
192 2, 9 | vagy egyházi hírekrõl, és azt többen is hallgathatták.
193 2, 9 | nézett Marcelluszra, mintha azt kérdezné: Mért mondod nekem
194 2, 9 | bólintott:~- Tudom.~- Eszerint azt is tudod, hogy királyi atyád
195 2, 9 | országunkon forog. Az egyház azt kívánja, hogy a keresztény
196 2, 10| se mívelünk. Egyre csak azt festegetjük eléje, micsoda
197 2, 10| Hát mit húzódozol tõle? Ha azt mondottad volna, hogy idegenkedel
198 2, 10| Búcsúzáskor megint elõemlít. Mink azt mondjuk, hogy minden óhajtását
199 2, 10| király is rám mérgedt, hogy azt mondja:~- Megérzitek, ha
200 2, 10| udvarra, és ott sírdogált. És azt mondja a cselédeknek:~-
201 2, 10| kóruson. Nem mer kijönni. Azt mondta, akárki hívatja,
202 2, 10| megfordul, mint valami beteg, és azt mondja:~- Kérlek, anyám,
203 2, 10| függ a kórus oldalán. És azt mondja:~- Minden szenvedésre
204 2, 10| bírjam!~Marcellusz fráter azt mondta, hogy egyedül kíván
205 2, 10| ajtón is a kiabálása. Hogy azt mondja:~- Kitaszít a pápa
206 2, 10| Meglásd!~Margit mit felelt rá? Azt nem hallottuk. Kis idõre
207 2, 10| olvasta. Láttam rajta, hogy azt hallgatja nagy figyelemmel.~
208 2, 10| nem bírt felelni. Végre azt mondja:~- Anyám, ha még
209 2, 10| hogy no, mondja el hát azt a vigasztaló beszédet.~De
210 2, 11| felelte Szikárdusz -, azt is megbeszélek Marcellusz
211 2, 11| vihették mást Ottokárnak, csak azt, hogy Margit nem akarja
212 2, 11| Marcellusz legyintett.~- Csak azt, hogy férjhez akar menni.~-
213 2, 11| hogy férjhez akar menni.~- Azt az izenetet vitték?~- Nem
214 2, 11| elképzelheted-e, hogy Béla király azt mondja: Nem adom!? Hiszen
215 2, 11| Csúfot tesz magával, azt mondta! - hebegte Szikárdusz -
216 2, 11| hebegte Szikárdusz - azt mondta, hogy lemetszi az
217 2, 11| Marcellusz meghõkölt:~- Azt csak nem teszi!~- De azt
218 2, 11| Azt csak nem teszi!~- De azt mondta.~Marcellusz rosszallón
219 2, 12| elámultak a szépségén. Hát azt a képet küldte Margit helyett,
220 2, 12| ajánlotta, hogy válassza azt a leányt feleségül.~- Kunigundát.~-
221 2, 12| feleségül.~- Kunigundát.~- Azt. Így aztán a békekötésnek
222 2, 13| meg lement Spalatóba, mert azt hallotta, hogy Spalato lakói
223 2, 13| mint a fráterek?~- Nem, azt nem teszi a király - aggodalmaskodott
224 2, 14| magasságban.~- Hogy fogadja be azt a sok embert ez a templom? -
225 2, 14| szóval kérdezi:~- Tehát azt akarjátok, hogy szent szüzességben
226 2, 14| szüzességben éljetek e Földön?~- Azt - feleli a négy leány.~-
227 3, 1 | hallgatnak ezzel.~Mert jobb is azt nem tudni, hogy a derék
228 3, 1 | mellett, Stájerországot, és azt adta oda a fiának.~Bölcsen
229 3, 1 | Istvánnak a történtek után azt mondja: fiam.~Még inkább
230 3, 2 | képet viszek be magammal, azt is csak szívemben. Egy leány
231 3, 2 | Mindjárt tudta, hogy nem azt a felét kell olvasnia, amelyiken
232 3, 2 | kérdezte Szikárdusz.~- Azt nem a frátertõl való kérdeznünk -
233 3, 2 | adott valami imádságot. Azt se láttam, hogy adta, csak
234 3, 2 | igazi okot.~- Hát?~- Csak azt kérjük, hogy adja ki azokat
235 3, 2 | egy imádságra emlékszem. Azt, igaz, hogy Klára szóror
236 3, 3 | Már a kert ajtajához ért. Azt is lassan nyitotta ki, s
237 3, 3 | neki, hogy örökre, csak azt, hogy áthelyezik.~Jakab
238 3, 4 | elfelejthet, megbocsáthat, csak azt nem, ha a tulajdon gyermeke
239 3, 4 | csorbításának látta. A püspökök azt tanácsolták az öreg királynak,
240 3, 4 | földet adott helyette. De azt a perecsei birtokot Béla
241 3, 4 | Istvánnak a várait. Mikorra azt is megverhette, a feleségét,
242 3, 4 | gyötri magát, hogy emberi szó azt el nem beszélheti.~Marcellusz
243 3, 4 | halicsi fejedelem.~Másutt azt beszélték, hogy a mácsai
244 3, 4 | bíztak magukban.~- Nem engedi azt az Isten, hogy a fiú gyõzzön
245 3, 4 | Mondom, hogy nem. Csupán csak azt neheztelték, hogy búcsúzatlanul
246 3, 4 | búcsúzatlanul távoztál.~- No hát azt gondoltam. Fel is mentem
247 3, 5 | szigeten történtek. Elmondta azt is, hogy kik haltak meg
248 3, 6 | olyan maga koholtat, mint azt elsõ ízben cselekedte!~Az
249 3, 6 | sírt. Aztán olvasás után azt mondja:~- Sohase hallottam
250 3, 6 | hallottam ilyen szép olvasást.~Azt mondta. Azt is mondta, hogy
251 3, 6 | szép olvasást.~Azt mondta. Azt is mondta, hogy aszongya:
252 3, 6 | után elaludt. A priorissza azt mondta, hogy ne zavarjuk
253 3, 6 | felébred Margit szóror. Azt mondjuk majd neki, hogy
254 3, 6 | A lektor hümmentett.~- Azt felelte neki: Volnék én
255 3, 6 | megölelte, és vele sírt. És azt mondta: Ó, bár velem történt
256 3, 6 | mindjárt nyugtalan. Istenem - azt mondja -, micsoda szívük
257 3, 6 | odakünn az embereknek! Persze azt véli, hogy csak annyi koldus
258 3, 6 | mihelyt effélét lát. Istenem - azt mondja -, énnekem is adhattál
259 3, 6 | tegyétek ezt, tegyétek azt, õ mozdul leghamarabb. Látnád,
260 3, 6 | el a három év folyamán! Azt is tudja, hogy õ Marcellusszal
261 3, 6 | azokat mondták, s mindennap azt a két könyvet olvasták,
262 3, 6 | olvasásban, de még õ is csak azt a könyvet bírta folyékonyan
263 3, 6 | megváltozott.~- Meghiszem azt. Sündisznókat neveltet odabe’.
264 3, 6 | Tudod-e, mért? Viselnéd te azt a derekadon, amit õ, majd
265 3, 7 | földbõl!~Nézte, bámulta. Azt csak megértette, hogyan
266 3, 7 | prior megengedi-e? Hátha azt mondja: Ne bontsd meg a
267 3, 7 | bontsd meg a tetõt.~Vagy azt mondja: Tartsuk meg a máriaüveget,
268 3, 7 | rejtelem.~Honnan veszi a liliom azt a csodás tisztaságú fehérségét?~
269 3, 8 | szóror bosszankodik ezen, de azt mégis szeretném tudni, hogy
270 3, 8 | hát a priorissza megszokta azt. Más klastromban is csak
271 3, 8 | Margit szokta néha kivinni azt a dézsát, amelyikben a kezünket
272 3, 8 | hord a kedvedért!~Margit azt vélte, hogy Kinga nem hallotta
273 3, 8 | asszony a fejét rázta.~- Ne, azt ne mondjuk el. Jaj, édes
274 3, 8 | mondjuk el. Jaj, édes fiam, azt szörnyûség még elgondolni
275 3, 8 | még elgondolni is!~- Nem, azt nem szabad - vette át a
276 3, 8 | csattan.~- Nesze! Nesze! - azt mondja - nesze, moslék!
277 3, 9 | klastromajtón, és megfojtja azt az ispánleányt!~Aztán, hogy
278 3, 9 | a szilencium ellen!~- De azt mondja, hogy alázatosan
279 3, 10| országokra.~Az egyes ember csak azt érzi, hogy egy napon borzasztó
280 3, 10| falai közé, hanem mikor azt látja-hallja a szerzetes,
281 3, 11| klastromba Fejérvárról, s azt lehetett volna gondolni,
282 3, 11| éjjel. Csak reggel felé. Azt is csak az ágya elõtt, a
283 3, 11| Jaj, kapd el a földrõl azt a ruhát! Kapát, ásót ide!
284 3, 11| történt?~- Jaj, jaj, jaj! Azt se tudom, hogy mondjam el!
285 3, 11| cselédek a forgóhoz. Margit azt mondja a cselédjének:~-
286 3, 11| leányt... Megölted! Megölted azt a leányt!~- Nem, nem! -
287 3, 11| szolgálatom, ne engedd elveszni azt a szegény leányt! ~Közben
288 3, 12| hétéves volt akkor Margit -, azt kérdezte tõle:~- Mi vagyok
289 3, 12| álmélkodva kezdték emlegetni.~Azt is egykedvûen nézték addig,
290 3, 12| nagyobb kegyes kincset, azt már odaadta különféle templomoknak:
291 3, 12| felelt. A sekrestyés apáca azt vélte, hogy az imádságot
292 3, 12| mellem úgy elszorult, hogy azt hittem, rögtön meghalok.
293 3, 12| szerelmére kérlek, add vissza azt a rongyosat. Igen megszoktam.~-
294 3, 12| ott termett a nyomában, és azt vette fel.~Mindezekrõl némelyek
295 3, 14| hát, és rostán átverte. Azt a rostált szemetet belehányta
296 3, 14| a professziót.~Az apácák azt susogták, hogy Margit is
297 3, 16| fejedelemasszony Margitot is. - Talán azt gondolod, hogy olyan könnyen
298 3, 17| skapuláréját adjuk rá, azt kérte. Most úgy fekszik:
299 3, 17| az ártatlan lélek? Talán azt, hogy nem imádkozott eleget?~
300 3, 17| mi következik? Vagy talán azt érezte, hogy ennek a tiszta
301 3, 18| finomul, fehérül. Egyszer csak azt látja, hogy átváltozik az
302 3, 18| szívük keménységét, mikor azt látták, hogy én a legszegényebb
|