1250-arany | arasz-belep | beler-bus-c | busab-dorzs | dogoz-elmel | elmen-eseng | esik--felta | felte-fuzod | fuzte-halot | haloz-hulla | humbe-jotto | jove-kertu | kerul-kopdo | kopen-latha | latin-magas | magat-megma | megme-minor | miraj-nyelv | nyere-oraho | oraig-predi | preme-sapad | sapka-szegu | szegy-szulo | szult-tetoz | tetsz-urila | urnak-vetod | vetse-zuo
Part, Chapter
3011 2, 2 | börtönbe kerül, vajon nem esik-e meg rajta a szíved? Nem
3012 2, 6 | megkeresztelik a gyermekeket, esketnek is valami hat párt. Pénzt
3013 2, 6 | fejbe ütlek, ha össze nem esketsz! Hát elmondta a házasság
3014 2, 1 | Lebírsz? Attól ne tarts.~- Esküdj meg, hogy egy rossz szót
3015 3, 4 | meg a megegyezést: István esküdjön meg még egyszer.~Akkoriban
3016 1, 8 | nélkül eszel, iszol; ha esküdözve tagadsz, vagy bizonyozol;
3017 2, 1 | nem kél utána.~- No hát esküszöm neked, hogy az enyémbe se.
3018 2, 6 | hogy az ura mindjárt az esküvõjük után hadba ment Kemény fia
3019 2, 7 | meghalni, hogysem bûnbe esni! - ez volt az õ érzése is.~
3020 3, 11| kint hagytad, ugye, az esõn a kámzsámat?~- Kint ám -
3021 2, 14| Pedig ugyan féltem, hogy esõre fordul. Nincs szomorúbb
3022 3, 11| is a vaksötétségben, rút esõsre fordult idõben egymást taszigálva,
3023 3, 10| mormogta maga elé.~És esõtõl átázott, farkasbõrös mentéjét
3024 1, 12| sáros helyet az utcában: esõvíz felfogására volt ott egy
3025 2, 1 | lám, egyszer csak Panyit espán azt a hírt hozza, hogy a
3026 3, 3 | titkolódzásért, száz, hogy vissza ne essél a bûnbe; és egy psalmus;
3027 1, 4 | Hogy a bécsi nyavalya essen beléd!~Csak akkor nézett
3028 3, 17| No, hál’ istennek!~Az az est Szent Piroska estéje volt.
3029 3, 17| Az az est Szent Piroska estéje volt. A sötétség korán leszállt.
3030 3, 5 | öldöklés következett. Annyian estek el, hogy talán a mohi csatában
3031 3, 10| királytól.~~Egy október-végi estén, a vacsora elõtti órában
3032 2, 2 | orvosság.~- Igyál erõs óbort estére, forraltat, majd vetek belé
3033 3, 11| refektóriumban. Csütörtök estétõl, hogy a lábunkat megmosta,
3034 2, 1 | ellen mentünk a következõ esztendõben, ötvenháromban,
3035 3, 13| antul eszesebb. S ha rá az ész mellett királynak is rokona,
3036 1, 4 | rejtek. A klastrom közelében, észak felé, nagy meglepõdésre
3037 2, 1 | megérezte, hogy a fráter észben is erõsebbnek érzi magát.
3038 3, 3 | Úgy elijedt, hogy még ha eszében tartotta volna is bûnét,
3039 2, 10| lehet hozzáférkõzni a leány eszéhez.~A királyné próbálta is:~-
3040 3, 10| asztalnál kell ülnöm, mikor eszek. És vigyáznom kell, hogy
3041 1, 10| és Jancsihoz fordult.~- Eszel-e mézet? Nesze, van még a
3042 2, 5 | szentképek és feszületek. Nem eszelhetnék-e én valami effélét magam
3043 2, 8 | Nem az apáca forog az én eszemben, hanem egy élõkép. Nem festõ
3044 1, 8 | állat. Ha a lovat a maga eszére bocsátjuk, nem halad a jó
3045 3, 13| Mentül sántább valaki, antul eszesebb. S ha rá az ész mellett
3046 2, 9 | kicsinységekre irányozzátok ti az eszeteket? Hogy a klastromnak java-e
3047 1, 8 | rossznak vél a maga gyarló kis eszével.~Fölértek a várhegyre, s
3048 1, 10| mosolygott.~- Hát aki nyersen eszi a gombát... Csak éppen megsózza.~-
3049 1, 5 | itt dógozol. Majd egyszer eszibe jut, hogy otthon is van
3050 1, 6 | benne bizonyára konyhai eszközök, mert két serpenyõnek a
3051 1, 7 | boum.~Jancsi tíz óra felé eszmélkedett arra, hogy talán keresik
3052 2, 7 | vetették magukat, ha arra eszmélkedtek, hogy folt esett a tisztaságukon.~
3053 2, 1 | olyan szobában, amelyikben esznek, isznak, de söpörni sohase
3054 2, 1 | istápot. Üljetek le. Mit esztek? Mit isztok?~- Köszönjük -
3055 1, 8 | Júda királyának harmad esztendejében jöve Nabukodonozor, Babiloniának
3056 2, 6 | Nem írtuk fel a születésem esztendejét. Legénysorban voltam: a
3057 2, 4 | Hát a gyümölcsfák a nyolc esztendõn nagy fákká megnõttek. Különösen
3058 2, 6 | ellentmondanom.~A birtokunk Esztergom megyében van. A csata után
3059 3, 10| fiának is fogadta volna. Esztergomban is nem megajánlották-e,
3060 2, 8 | Már Pozsonyban van. - Már Esztergomnál tart. - Már Budára érkezett.~
3061 1, 8 | könnyezett nevettében:~- Mink nem eszünk húst soha!~Lépések hallatszottak.
3062 2, 2 | udvart.~Csak aztán jutott eszünkbe a szegény szóror, hogy mit
3063 2, 13| Ott jobb az ágy, különb ételek kerülnek az asztalra. Még
3064 1, 6 | bekandikált, de csak a nagy ételgõzt látta, meg a gõzben a szakács
3065 1, 10| Közben a konyha megtelt meleg ételgõzzel és füsttel. Julián fráter
3066 1, 6 | találta. Az udvarban különféle ételillatok áradoztak: sült hús szaga
3067 1, 6 | oktatón -, hogy az ördög étellel, itallal száll bé az emberbe?~
3068 3, 3 | dugott el megint valami ételmaradékot.~A prior nyugodt arccal
3069 1, 8 | emelt be a szolga barát. Az ételosztást ismét alól kezdte, Jakabnál.
3070 1, 6 | bontja, amilyen a kukta. Nagy ételszag.~Jancsi megint a kuktára
3071 1, 8 | elhaladó barátoknak.~- In eternum, ámen - mormolták válaszul
3072 3, 16| megmerítette a kanalat:~- Étesselek?~Margit maga próbálta a
3073 3, 16| kanál levest, hogy Kinga etette, mint a gyermeket.~- Istenem,
3074 1, 8 | hogyha ebként falod az étket, megfordítják elõtted a
3075 1, 8 | pedig beszélni nem szabad az étkezõben, sem a kapitulumban...~-
3076 2, 2 | tiltani az énekléstõl.~S még ettõl csak lehetett volna misés
3077 2, 2 | ránézett:~- Jobb volt az étvágyad, mint a gyomrod, ugye?~-
3078 3, 12| sekrestyés apácának, Nyitrai Eufrozinának a kezét. Kérõn nézett rá,
3079 2, 14| különben is az volt a szokás Európa-szerte, hogy a fejedelmi nõk a
3080 1, 2 | Fejérváron se, és sehol se Európában. De Lukács úr mégis olyan
3081 3, 6 | Margit -, szõdd bele az evangéliomba, mikor már Krisztus Urunk
3082 3, 6 | olvasásba fogott. Szent Márk evangélistának az írásából olvasta a szenvedés
3083 3, 3 | szokásos kalendárium-hirdetést, evangélium-olvasást, élõkért, holtakért való
3084 3, 15| zsoltár között elolvastak az evangéliumból egy-egy fejezetet: a kapernaumi
3085 3, 9 | könyvet, a leckeoldalról az evangéliumi oldalra, egy oldalpillantással
3086 3, 5 | elõtt esküdött meg a fiú az evangéliumra, miközben egy kis feszületre
3087 3, 10| csalatkozás. Azokban az években megöregedett. Még a külseje
3088 1, 8 | hétéves korától kezdve éveken által. Ott voltam akkor
3089 1, 6 | pillanat hosszú napokig, évekig, örökkön való, amint Margit
3090 3, 11| megijedtél? Szepegtél, ugye? - évelõdött Marcellusz - hogy bemegy
3091 3, 18| mindenféle giz-gaz emberek nagy evés-ivások után alusznak puha pihepárnán,
3092 1, 8 | a szemét föl nem emelte evésében se.~Jancsi hamar belafatyolta
3093 1, 6 | csodálkozva nézte a fiú evését.~- Nem tudod-e - mondotta
3094 2, 2 | szigeten. Annyiszor vétett az evési tilalmak ellen, hogy az
3095 2, 13| hercegnek, hogy a tizenötödik évét elérte, Szlavóniát adták
3096 2, 1 | keresztül-által a köteleken, evezõkön! Az én lovam még a tengerbe
3097 3, 10| kapkodnak, kapaszkodnak, evickélnek, kepickélnek, jobbra-balra.~
3098 3, 15| klastromban pihente tizenkét évnél tovább vonszolt provinciális
3099 1, 3 | csontot tör bennem!~Amíg így évõdtek, Jancsi megszökött tõlük.
3100 1, 8 | fehérnemût, ehetik a maga evõeszközeivel, csak azt az egyet nem tehetjük,
3101 2, 7 | mikor lehelt ki engem Isten? Ez-e az elsõ testem? Vagy ez
3102 1, 6 | apáca visszatért.~Jancsi ezalatt leérkezett a földre, és
3103 2, 1 | elkeseredett:~- A ménkû csapjon ezekbe a lovakba. Ha itt ragadok
3104 1, 6 | mintha lába nõtt volna.~Ezekben az ügyekben eltelt jó másfél
3105 3, 9 | mondanivalójuk...~No, lesz ezeknek mise után!~Lett elõbb.~Egyszer
3106 3, 2 | priorissza szóror, tudnod kell ezekrõl.~Olimpiádesz pislogott:~-
3107 1, 8 | veté az egyház falának. Ezenképpen mind az teljes egyháznak
3108 2, 14| gyûrûsujjára vonta:~- Eljegyezlek ezennel Jézus Krisztusnak, Isten
3109 2, 1 | Ugyan, mutass egyet abból az ezerbõl.~- Nézd meg magadat. Honnan
3110 3, 7 | a rózsáig mennyi ezer és ezerféle alakú és színû virág nyílik
3111 3, 4 | felé. Sátorszállító szekér ezerszám nyikorgott az utakon. A
3112 2, 1 | hallottam, tapasztaltam, ezerszer annyit, mint te, és mint
3113 1, 8 | alázatosságos erkölcsérõl való írás ezképpen: Történék, hogy valamely
3114 3, 6 | keménységes keresztfa! Ki löttél eznapon énfiamnak anyja, mire vetted
3115 1, 8 | Jeles prédikáló. A kunokból ezret térített meg.~- Hát az,
3116 3, 10| elpusztultak, a lakosság ezrével, százezrével menekült a
3117 2, 6 | százszorta bolondabb a bibliai Ézsaunál!~Akkor, hogy az a holt gyermek
3118 2, 6 | elveszett. Összeszedtük ami ezüst- és arany-marhánk volt, és
3119 3, 17| oltárához siet. Levonja az ezüst-galambot, és kiveszi belõle az ostyát.
3120 2, 13| ezüsttányérja, gyöngyház nyelû kése, ezüst-ivópohara.~Beletette a tányérjába
3121 1, 6 | melyik a királykisasszony?~Az ezüst-kelevézes testõrök visszanyomják a
3122 2, 1 | persze.~A cselédek nagy ezüst-kupában bort tettek föl az asztalra,
3123 2, 1 | meg egy pohárszék: csupa ezüst-kupák és ezüst-poharak - a másik
3124 3, 17| öröklámpás lángját viszi a nyeles ezüst-lámpásban. Aztán egy másik apáca,
3125 2, 1 | pohárszék: csupa ezüst-kupák és ezüst-poharak - a másik sarokban.~- Tüzet
3126 1, 6 | fekete posztózacskóból ezüst-pohárkát vesz elõ.~Jancsi ebben a
3127 1, 8 | keblén egy tenyérnyi nagy ezüst-tükröt találtak a szórorok.~A fiatal
3128 1, 6 | izsópot mártott egy ékes kis ezüst-vederbe, és meghintette vele a templom
3129 3, 17| aki a szenteltvíz-tartó ezüst-vedret viszi a bal karján. A negyedik
3130 3, 12| ajándékoztak neki olykor aranyba, ezüstbe foglalt templomi csecsebecséket.
3131 3, 17| tisztított fehér csepû és egy kis ezüstcsengõ. Mihály fráter az izsóp-nyalábhoz
3132 3, 17| az asztalkára. A kenetes ezüstcsészécske ott van már, s mellette
3133 1, 6 | állt ott az érsek, s kis ezüstfeszületet tartott a kezében. Apró
3134 1, 6 | királykisasszony?~Az-e, amelyik azt az ezüstkapcsos könyvet hozza a hóna alatt?
3135 1, 6 | leült az emelvényre. Az ezüstkelevézes testõrök visszanyomták az
3136 3, 5 | magasra emelte az apostoli ezüstkeresztet:~- Állj meg, Abszolon! Ne
3137 2, 8 | kupa bort emelt, szintén ezüstkupában. A harmadik aranypoharakat
3138 2, 13| pénz - többnyire újveretû ezüstmárka. (Akkoriban az járta Magyarországon.)~
3139 3, 6 | szerzetnek küldött öt font ezüstmárkát, de nekem személyemben mégiscsak
3140 2, 8 | király piros-fehér színében, ezüstös hegyû kelevézzel õrködött
3141 1, 2 | kõmûves-állványokkal. A kereszt ezüstösen csillogott már a torony
3142 3, 4 | érkeztek meg. A Duna mentén már ezüstösödni kezdettek a fûzfák. De még
3143 2, 13| klastrom asztalán?~Eltûnt az ezüstpohara.~- Bent igyál belõle, amikor
3144 1, 2 | Álmodott Jancsi aranyról, ezüstrõl, koronás emberekrõl és koronás
3145 2, 13| klastromot. Aranytányérok, ezüsttálak, drága templomi ékességek
3146 2, 13| elcsodálkozva látta, hogy ott az ezüsttányérja, gyöngyház nyelû kése, ezüst-ivópohara.~
3147 2, 13| elõle a királyi címeres ezüsttányért, amelyrõl gyermekkora óta
3148 1, 4 | a palotában fésülködik, ezüsttükörbõl, aranyfésûvel.~S képzeletében
3149 2, 2 | mellett. A kelõ napfényben ezüsttükrökként csillogtak az apró tócsák.~
3150 1, 8 | meg ottan is.~És szögletes fa-arcán mosolygás jelent meg. Szigorú,
3151 1, 10| barát, hogy aszongya: Nem facsartátok ki a levét a gombának.~Erre
3152 1, 12| át a nagyudvarra. (Ni, a fácskák mind kifakadtak!) Az orvos
3153 2, 4 | fráterek kiástak valami harminc fácskát, és két nyalábra kötötték.~
3154 3, 18| összekulcsolt kezében a kis fafeszület.~A ravatal körül a nagy
3155 3, 17| akkorra. A két kezében kis fafeszületet szorongat a mellén. A feje
3156 3, 3 | idején.) És a szobában valami faggyúszag nehezítette a levegõt. Bizonyára
3157 3, 4 | kezdettek a fûzfák. De még a tél fagya nyomta a földet. A vár alatt,
3158 3, 14| melegedett, õ a hideg templomban fagyoskodott.~Jancsi szorongó szívvel
3159 2, 4 | szólalt meg -, megnézzük, mi fáik vannak?~S kisvártatva föl
3160 1, 6 | Ez a gondolat a sziget fáira irányozta a szemét.~A fákat
3161 3, 12| lignum crucis! (Íme a kereszt fája!) - mily jajszóval és zokogással
3162 2, 3 | nemcsak magának, de mind õ fajának halált evék!~Haraguvék Isten,
3163 3, 18| rajongás! A kereszténység fájának is vannak bütykei, vadhajtásai!
3164 3, 6 | az áldott lélek Hogy a fájásom nem szûnt, még õ jelentette
3165 2, 5 | Mennyben lakó Szûz Anyám, a fájdalmak éles tõrét szent szívedben
3166 2, 10| téged.~Margit rányitotta fájdalmas-szép szemét Jancsira.~- Köszönöm,
3167 2, 9 | meggondolni való - fakadt ki fájdalmasan Margit. - Ha már egyszer
3168 3, 11| E névre Jancsi szívén fájdalom nyilallt át. Tehát ez volt
3169 1, 11| a fejét rázta.~- Nagyon fájhat az - mondotta elgondolkodva.~
3170 3, 12| elmosolyodott, és megszorította a fájós ujjat:~- Csak eredj, feküdj
3171 2, 2 | apáca és szaporán. Azon nõk fajtájából való volt, akik ha beszédbe
3172 2, 2 | te is. Ki tudja, micsoda fajtalan gazember voltál velem együtt,
3173 1, 4 | rajta, hogy valami nagyúri fajzat. Valami csupa vékony, vajszín
3174 3, 1 | szórornak, hát csak sírva fakad.~- Miért sírsz? - kérdezik
3175 1, 5 | nagy rézüstöt és egy erõs fakádat tettek. A fõépületben is
3176 1, 5 | királykisasszony is abban a rút fakádban fürdik-e majd?~Nem lehet
3177 3, 1 | Erõsebben!~- Nem bírom - fakadok sírva. - Kérlek, Margit,
3178 2, 14| holnap.~Az asszony sírva fakadott dühében, de hiába: nem eresztették
3179 2, 2 | A novíciusok nevetésre fakadtak. Jancsit megszidták, korholták.
3180 3, 16| szólt aztán Kinga is könnyre fakadva.~Letette a tányért az ágy
3181 1, 6 | volt a kezében, meg egy fakalapács. A hóna alatt dióval telt
3182 1, 8 | asszonynál kosár volt, amelybõl fakanalak kandikáltak ki, s egy kis
3183 1, 8 | többi csendesen eddegélt. Fakanállal ettek, fatányérból. Egy
3184 1, 10| egy másik szék mellett a fakandeláberen.~A lektor a mellé a nagy
3185 3, 2 | az asztal sarkán. Két kis fakéreg közé illesztve, hogy el
3186 1, 5 | Másik oltár fölött igazi fakeresztre feszített, márvány Jézus.
3187 2, 4 | gyümölcsfák a nyolc esztendõn nagy fákká megnõttek. Különösen a diófák,
3188 1, 8 | egy fekete kutya lángoló fáklyát tart a szájában.~És következett
3189 2, 8 | kövérebb, mint azelõtt, és még fakóbban sárga az arca. A görög nõk
3190 1, 6 | átvizsgálódott a szomszédos fákra is. Megint megpillantott
3191 3, 4 | árultak, nagy halmokban; cifra fakulacsot vagy hólyaggal bevontat
3192 1, 7 | forma fiú.~Az asszonyoknál fakupa volt, mindeniknél kettõ.
3193 1, 8 | a deszkára, meg egy kis fakupában vizet. A veres barát ivott
3194 2, 4 | trágya annak a háznak a falához halmozódott, bizonyos volt,
3195 3, 10| vetõdik el-be a klastrom falai közé, hanem mikor azt látja-hallja
3196 1, 6 | ide is, oda is. A templom falait is megszentelte.~Akkor aztán
3197 1, 6 | papok a templom közepén. A falakon szanaszét tizenkét szál
3198 1, 4 | egy kerek ablak a szoba falán, s duplán vasrostélyos.
3199 1, 10| éj hûvös volt. A folyosó falára mozgó világosságot árasztottak
3200 1, 6 | meghintette vele a templom falát. Aztán fölemelte az aranyos
3201 1, 8 | ház küszöbén, és kenyeret falatozott.~János fráter odakiáltott
3202 1, 6 | vakablak-féle szekrény van a falban. Simára gyalult polcocskák
3203 2, 14| sziget fölé. Csak egy kis falka bárányfelhõ fehérlett a
3204 1, 8 | Meglátod, hogyha ebként falod az étket, megfordítják
3205 1, 6 | Jancsi farkasétvággyal falt bele a pecsenyébe. Kenyeret
3206 3, 10| Vág mellett van az a szép falu.~Jancsi fráter arra gondolt:
3207 1, 2 | mívelsz, Jancsi fiam?~Felhévíz falunál, vagy ahogy ma mondjuk:
3208 1, 8 | beszélt:~- A király két falut ajándékozott az apácáknak,
3209 3, 10| aznap, s eldicsekedett, hogy faluval ajándékozta meg a király.
3210 1, 2 | Látszik mán Szent Pál falva is. Ott a fák közt, az érseki
3211 3, 10| népesség összekavarodott, falvak és tanyák elpusztultak,
3212 2, 7 | bûnben élnek!~Országutakon, falvakon, városokon át félmeztelenre
3213 1, 7 | is bent lakik.~Valamelyik fán rigó szólalt meg, mélyhangú,
3214 1, 8 | fájdalmas.~De bizony sírásra fancsalodott Jancsi a végén. Kedvetlenül
3215 1, 6 | hol az anyám? - kérdezte fanyalogva.~- Anyád? Hát ki a te anyád?~-
3216 1, 8 | Jancsi a vállát vonogatta, s fanyaran mosolygott.~Jakab ezen még
3217 3, 3 | hangja tompán szólt, mintha fanyelvvel beszélne.~- Ezek ördög sugallta
3218 1, 2 | építmény. Csak egy magas faoszlop meredezett rajta. Az oszlopon
3219 3, 15| tovább vonszolt provinciális fáradalmait.~- Nincs semmi nehéz baj -
3220 3, 6 | szövegû könyvet csak nagy fáradsággal bírtak olvasni.~A lektrix,
3221 2, 1 | alázatosan.~- Mért haragudnám? A fáradtságomon gyõztél, nem rajtam. Ha
3222 2, 1 | fráter csak a szemén érezte a fáradtságot. Agyában csataképek forogtak.
3223 2, 8 | és karcsú márványoszlopok faragását, a vörösen hagyott téglafalból
3224 2, 8 | valami hat, szintén koronás faragatú diófaszék.) Megvárja míg
3225 1, 3 | asztalosok ablakrámákat faragnak benne.~A feszületet a fal
3226 1, 8 | viaszkolva, mintha fából faragták volna az orra alá. Már messzirõl
3227 3, 4 | megakadt egy félrecsapott farkasbõr süvegû, vállas-erõs nemesen,
3228 3, 10| elé.~És esõtõl átázott, farkasbõrös mentéjét a sarokba ejtette.
3229 1, 6 | most már ehetsz.~Jancsi farkasétvággyal falt bele a pecsenyébe.
3230 1, 1 | szeretik, mint a hangyák vagy a farkasok, vagy az emberek: a fenyõfa,
3231 1, 8 | rákként az ajtó felé. Neki farolt a falnak az ajtó helyett,
3232 3, 6 | Jaj, édes fráter fiam, a farsangon csaknem meghaltam. Feküdtem
3233 3, 6 | hogy aszongyák:~- Tán a farsangot érzed, Julis asszony? Táncolni
3234 3, 10| ajtóhoz.~Ahogy a kerek-ablak fatábláját elnyitja, a külsõ sötétségben
3235 1, 5 | négykézláb.~A kóruson egy nagy fatáblára feszület volt festve. Meg
3236 1, 8 | skapulárés, meredek barát nagy fatálban emelte be az elsõ ételt.
3237 1, 8 | mellé állnak, ki-ki egy fatányér elé. Fönt a fehérek a prior
3238 1, 8 | eddegélt. Fakanállal ettek, fatányérból. Egy karaj fekete kenyeret
3239 1, 8 | répát, petrezselymet, s egy fatányérkában három pogácsát is.~- A kis
3240 1, 4 | mélyedést ki is tapogatott a fától vagy két lépésnyire a Duna
3241 3, 17| alatt Mihály provinciális a fátyolba takart aranykehellyel; leghátul
3242 2, 14| kívánta, hogy ráadják a fekete fátyolt.~És a templom ajtajában,
3243 2, 2 | meg. A mindenes hivatalt (favágás, söprés, kuktaság) egy Illés
3244 1, 4 | érdeklõdéssel kóstolta a vizet. A favágó munkások is odakíváncsiskodtak,
3245 1, 6 | Már oda volt készítve egy favödörben.~Az érsek szenteltvizet
3246 2, 11| selymet, bársonyt, újmódi fazekakat, nyársakat, teknõket. Az
3247 1, 7 | Ásítoztak, nyújtózkodtak. Cserépfazekakba öntögették a tejet a kupákból.~
3248 1, 3 | csak gyertek ide bátran a fazekatokkal.~Még vagy kétszer visszatért.~-
3249 1, 7 | kétfelé csurgott a tej a fazékból.~Julis asszony otthagyta
3250 3, 12| benyúlt a lángok közé a fazékért, és kivonta. Sem a kezének,
3251 1, 2 | nap volt az. A hideg kékre fázlalta Jancsinak a kezét és pirosra
3252 1, 12| s a jobb keze. Lármásan fecsegtek, vállukat rángatták, kezüket
3253 2, 4 | végében valami kettõs háznak a fedele vöröslik. Egyik ház kívül
3254 1, 6 | egyik fészket a másik után fedezte fel. De egyikben se volt
3255 3, 17| bús zsoltárt:~...Uram, ne fedj engemet te haragodban...
3256 3, 3 | vádlását:~- Fel kellett volna fednem egy társamnak a regulákba
3257 1, 9 | is, sõt egy aranyos is. A fedõkrõl lehetett látni, melyik milyen
3258 3, 18| életet. Gyönge testét hadd fedte volna selyem és aranyos
3259 2, 3 | temetésen.~A koporsó már be volt fedve. A templom hidegében ott
3260 2, 1 | nálunk, a király mindenkit fegyverbe szólított. Ausztriába mentünk
3261 3, 4 | utcákon is mindenfelé füst és fegyvercsörgés. Némely ház elõtt csapra
3262 2, 6 | megvannak, és éppen rád illenek. Fegyverei is a tiéid.~Nagy Pali megijedt.
3263 3, 4 | bugyogót, szûk dolmányt. A fegyvereik kapósak voltak.~Egy öreg
3264 2, 1 | is mintha elõször látná a fegyvereit, végigbámult a falon.~-
3265 2, 1 | magyar nemzet történelme fegyverekben.~S maga is mintha elõször
3266 2, 1 | csak elõ kellett vennünk a fegyvereket. Akkoriban kezdõdött az
3267 2, 1 | teles-tele volt szépen gondozott fegyverekkel: sok kard, harminc is -
3268 3, 4 | király megharagudott rá: fegyvereseket küldött, elfoglalta a jószágait.~
3269 3, 4 | szerezzenek híreket a fegyveresektõl: Kik jönnek? Mennyi haddal?
3270 3, 10| keze, mint a többinek. A fegyverét is meghagyták. Fején a koronás
3271 3, 4 | böszörmények meg besszarábiai fegyverkereskedõk. Úgy jártak hozzánk, mint
3272 3, 4 | És következett ismét a fegyverkezés.~De Béla nem szállt többé
3273 1, 4 | azon évben a csehek ellen fegyverkezett, s május közepén indult
3274 2, 13| felében sok fõúrral, jól fegyverzett magyar és kun haddal Horvátországban
3275 3, 10| utána dobta. Vállig érõ, fehér-õsz haja szétbomlott a fején.~
3276 3, 7 | illatozik éjjelen? Mért fehérebb? illatosabb más virágoknál?~
3277 2, 9 | így, mert fehér arca még fehérebbé vált. Marcellusznak a derekán
3278 3, 14| bimbóztak.~A bimbójuk már fehéredett.~
3279 3, 14| míg a bimbó a zöldbõl megfehéredik. Megint egyheti várakozás,
3280 2, 3 | lengõ. Egyiknek a keze fején fehéres sebforradás - tán ebharapás
3281 1, 6 | papi sereglet vonult elõ. Fehéringes, fehérstólás papok.~Középen
3282 2, 1 | elhallgatott. Holdvilág fehérítette az ablak lantornáit. Kívül,
3283 2, 4 | hajtott kámzsák és harisnyák fehérkedtek... Az avultját majdnem
3284 1, 6 | látott az udvaron. Nyakig fehérkötényes volt mind a három, s a karjukon
3285 3, 18| ültetett lilioma, századokon át fehérlek majd a nemzet emlékezetében...~
3286 1, 8 | a fejétõl, és szõrszálak fehérlettek a fülén.~Dünnyögve szúrta
3287 1, 8 | hálhat a maga ágyán, viselhet fehérnemût, ehetik a maga evõeszközeivel,
3288 2, 4 | avultját majdnem hószín fehérre szívta már a nap. Az újak
3289 1, 6 | itt? - kérdezi fennen a fehérsapkás.~Komoly szemû, lányos képû,
3290 1, 8 | angyaloknak társasága, lelki fehérség, imádságos utazás az örök
3291 3, 7 | ébren van az az egy virág. A fehérsége szinte fénylik a sötétben,
3292 2, 8 | Krisztus-szakáll. A süvege könnyû fehérselyem, elöl gyémántos boglár villog
3293 1, 6 | vonult elõ. Fehéringes, fehérstólás papok.~Középen egy püspöksüveges,
3294 2, 6 | buzogányt, és azt mondtam: fejbe ütlek, ha össze nem esketsz!
3295 1, 8 | Jakab mélyen meghajolt, és feje-hajoltan maradva, szemét lesütve
3296 2, 3 | volt látható, mert a leány feje-lehajtottan térdelt, s két összekulcsolt
3297 3, 17| visszatértek.~Jancsi szinte feje-vesztetten rohant a kápolnájukba.~-
3298 1, 8 | Jancsinak. Csak az nem fért a fejébe, hogy az imádkozáson, éneklésen
3299 3, 13| bizony aligha forgatott a fejében jószándékot irántuk.~Az
3300 1, 12| megjöttünk, ki nem állt a fejébõl, a hátából a fájás. Azt
3301 1, 10| pedig. Fáradt volt, és a fejecskéjében a sok ismeretlen klastromi
3302 3, 3 | vele, meg kifújja a szél a fejedbõl... a pelyvát...~S fogta
3303 3, 6 | szûnt, még õ jelentette a fejedelemasszonynak, hogy fektessen le. Õ kísért
3304 3, 6 | beszélgetsz anyáddal. Megkérem a fejedelemasszonyt, és ideküldöm. Addig bizonyára
3305 1, 6 | jöhet ide be vagy a szerzet fejedelmei, de még azok se egyedül.
3306 2, 9 | kívánja, hogy a keresztény fejedelmek békességben éljenek.~Margit
3307 1, 8 | énekelsz, vagy forgatod a fejedet, mint ebédnél, vagy nevetsz
3308 3, 4 | én meg egyet csavartam a fejem fölött, úgy sújtottam egy
3309 2, 1 | küldött? Bizony nincs a fejemben a nevük. Csak azt tudom,
3310 2, 6 | nekem is tüzet rakjanak a fejemen, ha arra nem gondolok, hogy
3311 3, 3 | elõhordani? Jó: vágják a fejemhez, én is megmondom, hogy meggyóntam,
3312 3, 4 | vállamhoz nyúltam, hogy a fejemre rántom a csuklyát. De hát
3313 1, 1 | lakodalmakat. Meg is hívták a fejérváriak minden alkalommal. Egyszer
3314 3, 11| akkoriban került a klastromba Fejérvárról, s azt lehetett volna gondolni,
3315 1, 8 | fonnyadt. Igen elállt a füle a fejétõl, és szõrszálak fehérlettek
3316 1, 12| Gyertek be velünk - intett fejével Szikárdusznak -, egy beteg
3317 3, 15| az evangéliumból egy-egy fejezetet: a kapernaumi királyi fõtisztet,
3318 2, 4 | öreg jobbágya gondozza, feji a teheneket. A szamár arra
3319 2, 4 | járású, büszke fejtartású. A fejkendõ (vagyis mint a klastromban
3320 3, 7 | ültetik, soványka marad, fejletlen. Ha félreültetik a kert
3321 3, 14| belõlük virág.~A liliom lassan fejlõdik virággá. Nyáron is elhúzódik
3322 1, 8 | igaz, tökéletes apácává fejlõdne. Egy rossz apáca megrontja
3323 3, 14| mindenféle hajtás és zöld.~Fejlõdtek szépen.~Az istálló melegítette
3324 2, 1 | Ámbátor erõ bátorság nélkül: fejsze nyél nélkül.~- Van ebben
3325 1, 4 | irtották már - három jobbágy fejszézte szapora csattogással. Közben
3326 2, 4 | micsoda büszke járású, büszke fejtartású. A fejkendõ (vagyis mint
3327 3, 3 | ura lenni?~Sokszor hallott fejtegetés volt, de valami vonatkozást
3328 3, 3 | mondatára épített egy kis fejtegetést, hogy ki a szabad ember.
3329 2, 13| Apácatársaid feljebb dombosítják fejtül a szalmazsákot, vagy lazsnakot
3330 1, 6 | negyedarc és egy vélumnak a fekete-fehér széle.~Az apáca tisztelettõl
3331 2, 1 | szakálla rövidre nyírt, még feketébb szakáll. Nagy kifent bajuszával
3332 2, 9 | mintha megnõttek volna, s feketébbek volnának, mint máskor. De
3333 2, 6 | fel nekem... mint valami feketébe öltözött, fehér márványkõ-kép...~
3334 1, 8 | csuhában, a fiatalok néhányan feketében. Ámbátor nem is a csuhájuk
3335 2, 3 | apácafejkendõ. Tehát még nincs feketéje, nincs véglegesen beszentelve.~-
3336 1, 8 | hosszú asztalnál; lent a feketék az alsó két hosszú asztalnál.
3337 2, 14| magas. A szokott apácapalást feketéllik rajtuk, és átlátszó fekete
3338 2, 2 | feküdt a halott. A fején feketéllõ vélumról látni lehetett,
3339 2, 1 | tavaszi szántások táblái feketélltek. Bizony ritkásan. A szántóföldek
3340 3, 7 | Ami belõl volt a kertben, feketére rothadt a két esztendõ folytán,
3341 1, 12| posztósüveget viseltek, feketét, olyat, mint a fordított
3342 3, 18| fején, vállán meg változik feketévé, mint az apácák véluma,
3343 2, 14| Margit újra sürgette a feketézést. Hát elhívatták az érseket,
3344 2, 14| történt még, hogy királyleányt feketézzenek; meg az se történt, hogy
3345 3, 14| láthatjátok, hogy én nem fekszek.~Rendesen járt a többivel
3346 3, 6 | fejedelemasszonynak, hogy fektessen le. Õ kísért a beteg-házba
3347 1, 6 | kiugrik, és öles pallót fektet hídul a partra.~A keresztet
3348 1, 8 | arcát a skapuláré végére fektette. Éppen úgy feküdt a földön,
3349 1, 8 | esztendeig kell mindig véniában feküdnie a kórus ajtajában, no meg
3350 3, 6 | farsangon csaknem meghaltam. Feküdtem is három hetet. Még a szólásom
3351 3, 16| feljebb magasította Margit fekvését, Kinga megmerítette a kanalat:~-
3352 2, 6 | szarvasbogarat láttam a fekvõhelyem mellett, a gyöpön. Mondok
3353 2, 13| inget csak a beteg-házban fekvõnek adhatok.~- Igaz - felelte
3354 1, 6 | közte. Egy lovas vitéznek felágaskodik a paripája. No mindjárt
3355 2, 10| adja vissza országodat, és felajánlottál neki, mikor még meg se születtem.
3356 3, 10| érezte, hogy Béla azonnal felakasztatja.~Béla király hozzálépett,
3357 3, 4 | szava. Sokan a sátorukat is felállították. A budai vásár gyönge méhes-döngés
3358 1, 3 | veteményeskert. Ezt kell elõször is felásnotok, beültetnetek. Aztán...
3359 3, 6 | olvastam. Nem engedte, hogy félbehagyjam. A szentek életébõl olvastam
3360 1, 9 | ablakfülkében állt. A tetején egy félbehagyott lap, meg sok tentás orrú,
3361 1, 4 | a többi fõúré.~A kútásók félbehagyták a munkát és levették a süvegüket.
3362 2, 5 | ahogy sok gondolkodás, sok félbeszakítás, sok tentamártás után megírta:~
3363 2, 8 | király házasságát a pápa felbontotta.~Néhány hétre rá újságolták,
3364 2, 6 | nekem?~Alig is vártam, hogy felbontsam, megnézzem. Gondoltam, elolvasom
3365 2, 6 | vasövet; és este lefekvéskor felcsatoltam.~Mintha valami jégnyelvû
3366 1, 7 | elvörösödött.~- Ihol e!~S feldobta a labdát.~Margit feléje
3367 3, 5 | emberforgatagban egy ördögileg feldühödött vitéz majdnem Istvánt is
3368 1, 8 | tatárok Nagy-Magyarországot is feldúlták, és minden magyart megöltek
3369 3, 6 | ideküldöm. Addig bizonyára felébred Margit szóror. Azt mondjuk
3370 2, 3 | Ádám teremtõ Istentõl, de feledé. Engede ördög intetének,
3371 3, 3 | törülnöm.~- Tehát kettõs a feledékenység!~Jancsi nem szólt rá.~A
3372 2, 5 | hát, hogy a kapitulumban feledékenységgel kell vádolnia magát. S még
3373 3, 5 | benne volt: De feledni nem feledhetek.~Míg ez a nehéz megbékülés
3374 2, 4 | semmi.~Közben Jancsi nem feledkezett meg az ígért imádságról
3375 3, 6 | szívén. Tehát Margit nem feledte el a három év folyamán!
3376 3, 2 | szenvedés. Innod adunk a felejtés vizébõl...~- Akkor hát inkább
3377 1, 8 | beszélnek egymással, hogy ne felejtsék el a tatár nyelvet.~A barátok
3378 3, 3 | írtam, hogy az írást el ne felejtsem.~Nyugalmat erõltetett az
3379 2, 7 | nem ütközik a regulákba, felelek reá. De az életemrõl nem
3380 1, 10| a cselédek?... Dehogyis, felelem, tudhatjátok, hogy mi nem
3381 1, 4 | S várt, várt, áhítatos félelemmel.~Az urakra csak fél szemmel
3382 1, 6 | miért ül a nyárshoz. Bálint felelhette: - Hiszen a szakács úr hívott. -
3383 2, 8 | öltözött-e? Mondjátok neki, hogy feleljen ám a királynak, ha kérdi.
3384 1, 8 | ugyan nem tart vissza - feleljük nevetve.~A kislány elkedvetlenedik:~-
3385 1, 4 | reszketve nézte a fák közül. Félelmes volt néki a királyfi arcának
3386 2, 14| énekli az érsek -, Isten félelmét tanítom.~Az apácák kórusáról
3387 3, 15| királyi párnak a lelke kísért.~Félelmükben azon éjjel alig bírtak megmaradni
3388 2, 4 | Nincs itt rend! Te vagy felelõs! Jelenteni fogom prior provinciálisnak.
3389 3, 4 | fia vagy? Mi neved? Mit felelsz, kölyök?~- Ábrahám fia Ábrahám -
3390 1, 3 | kérdezte a deák.~- Oda - felelték a munkások a süvegüket megemelintve.~
3391 1, 8 | én el nem olvasom, édes felem. Én csak könyves írást olvasok.
3392 3, 6 | fölemelteték a földrõl, és felemelé õ szömeit. És láta három
3393 3, 4 | öreggel.~A mindentudó vitéz felemelte az ujját.~- Meglássátok,
3394 3, 4 | lónak a hevederjét, aztán felemeltem.~- No - mondok -, húzd ki
3395 2, 14| szõke, kék szemû leány, félénk tekintetû. Margitnál két
3396 2, 2 | minden a szigeten, mintha felényire kisebbedett volna. Az apácák
3397 2, 6 | formuláját, s azontúl férj és feleség voltunk.~Esztendõ múlván
3398 3, 10| Olyan szerelmes volt a feleségébe, hogy a cseh nép már gúnyolódott
3399 2, 6 | elcseréltem az Eget a Földért.~A feleségemnek nem beszéltem róla. Õ is
3400 1, 8 | szigeten Ha tudtuk vóna...~És a feleségére pillantott.~- Tennap gyüttünk
3401 2, 1 | Hát... hogy is mondjam... feleséges ember vót az én uram...
3402 2, 9 | mondotta -, hogy elvált a feleségétõl.~Margit megvonta a vállát:~-
3403 1, 8 | engedetlen vagy. Ha visszafeleselsz. Ha pénzt tartogatsz magadnál.~
3404 1, 5 | oltár lépcsõi is.~A fõoltár felett Boldogasszony Anyánk képe
3405 1, 7 | s megnézi õket. De még feleúton se volt a fa felé, egyszer
3406 3, 1 | jeruzsálemi Endrének: õ nem felezett, hanem inkább elfoglalt
3407 3, 4 | öt percben egyet húzott felfelé a nadrágján, s megvetõen
3408 3, 6 | mikor már Krisztus Urunk felfeszítéséhez jutottál.~S hogy így szólván
3409 1, 8 | áll a folyosó szögletén. A felfeszített, életnyi nagy Jézusnak a
3410 1, 4 | fia álruhában volna. Az õ felfogása szerint csupa aranyban,
3411 1, 12| helyet az utcában: esõvíz felfogására volt ott egy lepedõnyi széles,
3412 2, 3 | köztük Klára szóror is. Felfogták a koporsót, és könnyes szemmel
3413 3, 1 | jogtalanság.~Az öreg királyban felforrott a vér:~- Mondjátok meg a
3414 1, 8 | mikor a társaival játszott, felfutott az oltárra, és beszélgetett
3415 3, 3 | járja! - gondolta szívbeli felháborodással. - Gyónásbeli ügyet akar-e
3416 2, 8 | vaskos. Csak a feje kevély felhányásán látszik, hogy mindig érzi:
3417 1, 2 | Mit mívelsz, Jancsi fiam?~Felhévíz falunál, vagy ahogy ma mondjuk:
3418 1, 6 | négy markos révész.~Odaát Felhévíznél egyenkint állnak meg a szekerek.
3419 2, 2 | Délfelé Budára ért a szekér. Felhévízre. Az orvos borravalóul áldást
3420 1, 5 | Anyánk képe ékeskedett. Felhõkben ült az égi szûz, s Jézuskát
3421 1, 6 | Petrezselymet apróz valami félhold alakú késsel. A konyhából
3422 2, 2 | horgas betûk, hellyel-közzel félholdak, sarlók, fésûforma és kereszt
3423 2, 4 | szigeti klastroma mögött félholdnyi kert várt Jancsi két kezére.
3424 2, 1 | toppantottak. A por olyankor felhõzött a cserbõl, és a levegõt
3425 1, 5 | az orrát is.~A harangok felhúzása után megnézték a klastromi
3426 1, 5 | felhõs napon a harangot is felhúzták csigán. Három harangot húztak
3427 3, 14| rózsabokor. Az új prior, Feliciánusz fráter sokallta is a virágot.~-
3428 2, 2 | Nem is hosszú, tudod is félig-meddig.~A prior szeme megvidult.~-
3429 3, 6 | És láta három kereszt fát feligazítva, és középen látá az õ szent
3430 2, 7 | mondotta a prior.~Ábrahám feligazodott térdre. A csuháját lebocsátotta
3431 1, 5 | feje. De még nálánál is feljebbvaló úrnak látszik egy hajlott
3432 2, 4 | mély tisztelettel felelt:~- Feljebbvalóm parancsolta, prior atyám.~-
3433 1, 7 | Valóban Margit volt. Ahogy feljutott az ölfa tetejére, aggódva
3434 3, 4 | tartott hazafelé Jancsival. Felkanyarodtak Esztergomnak.~Harmadik esztendeje
3435 1, 6 | királylány megrökken. Jancsi felkap egy karót.~- Megállj csak,
3436 1, 6 | vizsgálta, hogyan lehetne felkapaszkodni, hacsak annyira is, hogy
3437 1, 7 | Ereszkedik vissza le sebten: felkapja a labdát. No, finom szõr
3438 1, 6 | is pillantott meg. Azt is felkapta, noha efféle szöge volt
3439 3, 6 | mind ide sereglenek. Mindig felkavarodik a gyomrom, ha át kell jönnöm
3440 3, 2 | szigetre. A májusi szellõ felkél olykor, és sóhajtásként
3441 1, 8 | istentisztelet végén elõbb felkelsz, mint náladnál érdemesebbek.
3442 1, 12| megjavulsz.~Akkor õk is felkeltek. Jancsi Szikárduszhoz húzódva
3443 3, 6 | vesperás elõtt egy órával felköltjük.~A két fráter helyeslõen
3444 3, 5 | alatt. Bekötött fejû és felkötött karú emberek, kedvetlenek,
3445 3, 18| szemben függõ Mária-kép alatt fellobog a mécs a gyászos éji csendben.~
3446 1, 7 | ég már piroslott. A nap fellõtte a felhõk közé az elsõ aranynyilát.~
3447 3, 12| Egy nap meg, Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén, szeptemberben,
3448 1, 8 | Kidobta a labdát?~- Ki. Aztán felmászott az ölfa tetejére, oszt aszonta,
3449 2, 7 | falvakon, városokon át félmeztelenre vetkezett népcsoportok vonultak
3450 3, 12| nagypénteken, mikor a pap felmutatja a keresztfát és kiáltja:
3451 2, 6 | felelte Jancsi, a vesszõket felnyalábolva -, talán megfáztam kissé...~
3452 1, 8 | olyan lenni. Az orrát mintha felnyomták volna gyermekkorában, s
3453 1, 8 | kétfelé árkolta a homlokát, és felnyúlt a feje búbjáig.~Abban az
3454 1, 10| karjába öltekezve, de mint a félõ gyermek, aki az anyjával
3455 1, 3 | belsõ sarok felé. A falnál félölnyi mély csatornát kövezett
3456 2, 3 | és a diakónusok karinge. Felöltöztek.~A prior közben imádságokat
3457 1, 5 | benne. A falnak oldalt egy felötlõ dísze is van: egy barátnak
3458 3, 13| Mosolygott reá:~- A pápa felold? Én nem oldom fel magamat.~
3459 1, 8 | öltözetû barát hever a földön féloldalt, hosszan elnyújtózva, még
3460 3, 13| izente a követektõl; hogy feloldja Margitot, ha hozzámegy.~
3461 1, 11| szánd és bánd a bûneidet.~S feloldozta.~A beöltözés a kapitulum-házban
3462 1, 8 | Budára.~Mert azt végezték felõle, hogy a szerzet fogadja
3463 1, 12| sirattalak! Az éjjel is felõled álmodtam. Azt álmodtam,
3464 2, 1 | egy rossz szót se szólsz. Felõlem bizonyos lehetsz, uram,
3465 2, 1 | embernyi magas cserjés. Félórát is haladtak, míg végre szántott
3466 1, 3 | vastag korlát zárta be a félõs állatokat. Két ember vonta
3467 1, 6 | cihelõdik fel.~Jancsi egyszerre felpattan:~- Forgatom én - ajánlkozik
3468 2, 3 | állt. A csuklya a fején. Felpillantania nem volt szabad. Mégis hát,
3469 1, 6 | és páhog.~Jancsi legott felpróbálja a sapkát.~- Éppen jó nekem -
3470 1, 11| Jakab tréfált.~Mikor reggel felpróbálta a csuhát, víg szemmel nézett
3471 3, 17| Helyezi a kehelybe.~Négy barát felragadja a baldachint. Egy ötödik
3472 1, 8 | valami rút fekete szõrbõl van felragasztva a fából faragott és testszínre
3473 2, 1 | ezen a nagy sáron, meg újra felrakjam...~És elkeseredett:~- A
3474 1, 3 | Az ajtók még nincsenek felrakva. A folyosó vonala közepén
3475 1, 4 | mozdulatlanul fekszik, de felrándul aztán, felugrik, és a lóhoz
3476 2, 1 | jó tágas volt. Az orvos félreállott az ajtóhoz. S mosolygott.~
3477 1, 8 | leányok szoktak lenni.~Jakab félreállt a lépcsõfokon, és Jancsit
3478 3, 15| állapota?~- Bizony éjjelenkint félrebeszél.~- Ki van mellette?~- Olimpiádesz
3479 3, 13| meg éppen barátja, bizony félrecsaphatja a süvegét.~Anjou Károly,
3480 3, 6 | A kárpit meglebbent és félrecsapódott. A rostély mögött elõvirított
3481 2, 6 | Kereste a részeg emberként félredûlõ fûzfát. Meg is találta.
3482 1, 1 | legszebben... Csendet szeret... félrehelyet... Ahol kevesen járnak,
3483 3, 12| Váradi Katarina egyszer félrehívta:~- Kérlek, Margit, taníts
3484 2, 3 | Ahogy egy mozdulatában félrelebben a palástja, látni lehet
3485 2, 2 | csoszogások.~A fekete kárpit félrelebbent, és egy örvendõ, vörös asszonyarc
3486 1, 6 | érkezett szekéren.~Jancsit félrelöki egy nagy ököl. Egy öreg
3487 1, 12| szava - hol a fiam?~A kárpit félrerándult, és a rostély mögül elõpiroslott
3488 3, 17| útjáról.~A menet odaérkeztekor félretérdelnek a hóba, és mélyen lehajtják
3489 2, 12| Krisztus lábát csókolta. Olykor félreült valami zugba, a fejét ingatta,
3490 3, 7 | soványka marad, fejletlen. Ha félreültetik a kert zugába, nemes, szép
3491 3, 11| cselédlány a csatorna elõtt, s félreugrik.~Odanéznek.~A csatorna száján
3492 2, 2 | erõs volt, oly éktelen: félrevitte az éneket, s a novícius
3493 2, 8 | elbúcsúznak, az ajtókárpitot félrevonod.~Jancsi csodálkozva látta,
3494 3, 5 | szülõk megjelentek.~István félrevonult a társalgószobába. (Böjtben
3495 1, 4 | elsõ lába közé vágja, és felrúg.~A királyfi úgy röpül róla,
3496 3, 4 | István azért vonul Erdélybõl Felsõ-Magyarországon át, hogy a nemeseket
3497 1, 11| amellyel megbíznak, és a felsõbbség megengedi. Éppígy, ha úton
3498 1, 12| templomból kiözönlõ nép felsõruháját oldalt kapkodta a szél,
3499 3, 11| imádság, mikor a lélek is felszáll az imádságban Isten lábához.~
3500 3, 7 | A kerti ház mellett úgy felszaporodott a trágya, hogy már nem is
3501 3, 12| övszíjat válasszák, õ meg felszedi a sárból is a foltokat,
3502 2, 14| szüzet, és méltasd õket a felszentelésre.~A kar felelt:~- Kérünk
3503 3, 4 | Ábris -, lovat is adok. Úgy felszerellek ruhával, fegyverrel... de
3504 2, 10| megállt.~Az orra szinte felszökött a szeme közé.~- No - döbbent
3505 3, 13| fát a szú. A haláltól nem félt volna, de aggodalmak gyötörték,
3506 2, 1 | voltak ágyúk. A puskapor feltalálójának még csak az öregapja élt,
3507 2, 8 | indulásukat, ha az ágyút már feltalálták volna. De még akkor nem
3508 2, 2 | még a borravaló se volt feltalálva. S a frátereknek még útra
3509 3, 10| már, hogyha netalán újra feltámadna ellene a fia, legyen erõskezû
3510 3, 17| Krisztusra, hogy a halottakat is feltámasztotta. Ha Krisztus itt is csodát
3511 3, 18| hóban.~Megy a kerti háznak. Feltárja az ajtót.~Bent a liliomok
3512 2, 4 | ha senki se vár.~Az apáca feltárta az ajtót.~Otthonosan lépkedtek
|