1250-arany | arasz-belep | beler-bus-c | busab-dorzs | dogoz-elmel | elmen-eseng | esik--felta | felte-fuzod | fuzte-halot | haloz-hulla | humbe-jotto | jove-kertu | kerul-kopdo | kopen-latha | latin-magas | magat-megma | megme-minor | miraj-nyelv | nyere-oraho | oraig-predi | preme-sapad | sapka-szegu | szegy-szulo | szult-tetoz | tetsz-urila | urnak-vetod | vetse-zuo
Part, Chapter
6019 3, 4 | találkozott ugyan a budai kerület kolduló fráterével, de az
6020 2, 6 | szólhatok vele, hogy ne kerülgessen engem. Megteszed nekem,
6021 2, 1 | közelednek, ahol a gyep keményén kerülhetõ a sár. A kámzsájuk fel van
6022 1, 6 | egyet az öklén:~- Iszen csak kerülj a markomba.~~Jancsi piros
6023 1, 4 | kövek mellett. Széles vasú kés volt a kezében. Tuskón elõtte
6024 2, 5 | jajgatással és nyögéssel keseredett életemen.~Te is, míg e Földön
6025 3, 3 | a venyigehalomra, s ott kesergett tovább elméjének dühös háborgásával.~
6026 3, 3 | megbocsátás könnye, hanem a keserûségé.~A szív nem tud megbocsátani,
6027 3, 10| vergõdjön ki a veszedelembõl. Keserûségében fölkiált:~- Ó, Istenem,
6028 3, 10| a ketten csak személyes keserûséget éreztek bennük, mily javára
6029 3, 14| belül történt halála mély keservekkel töltötte el az õ szívét
6030 1, 8 | veres barát. Az szegény oly keservesen fújta a mizererét, hogy
6031 2, 13| Beletette a tányérjába a kését, poharát, s intett a felszolgáló
6032 2, 8 | fogadalom jele.~- Nem rajtam késett eddig - felelte Margit csendesen.~
6033 2, 13| udvartartásról, aminõ a késõbbi századokban fejlõdött Nyugaton.
6034 1, 8 | mondják. No de, hogy ne soká késsek, elmondok még egypár nevet:
6035 1, 10| oktatták, mit hogyan tegyen. A kést és a kanalat keresztbe rakja.
6036 2, 3 | gyolcsruhás leánykákban és egy keszeg vállú, fonnyadt szórorban,
6037 2, 14| pillantva.~A királyné fehér keszkenõbe takarta az arcát. A király
6038 1, 6 | király levette a süvegét, és keszkenõt vont elõ a keblébõl. Megtörülte
6039 1, 8 | Vóna gyökér - felelte készségesen a szolga -, de az bizony
6040 2, 6 | emlékezzen mindig reá. S ha bûnre késztõ gondolata lesz, hadd figyelmeztesse
6041 3, 18| rongyosban: még csak egy pár kesztyûje se volt soha!~...És a mindenféle
6042 3, 3 | A szerzetes nem viselhet kesztyût, csak az úton járó. Az is
6043 1, 3 | látott odabent. De csak készületlen oltárok voltak. Egyik a
6044 3, 11| Aznap este, hogy lefekvésre készülnek a fráterek, veszettül megrázza
6045 1, 4 | május elsõ hetére el kell készülnie mindennek!~A király azon
6046 3, 10| apró lakója minderrõl a készülõdésrõl nem tud semmit. De hogyan
6047 2, 1 | taljánok csak nevettek bennünket, de bezzeg mikor a partig
6048 1, 6 | Beszpörémbe vitték.~- Kisded?~- Két- vagy háromesztendõske.~-
6049 2, 14| másik három leány mögött is két-két vén apáca a kísérõ.~A templom
6050 1, 6 | fordult. Jancsi felhágott egy kétágú szilfára. Más gyerekek is
6051 2, 6 | kérdezhetsz ilyet? Tudhatod, hogy kétféleképpen jut be ide a földi ember.
6052 2, 8 | kapu elé álltak. A fráterek kétfelõl. Marcellusz Jancsival a
6053 1, 6 | söpörték a szemetet. Egy kétkerekû talyigán sárga fövény érkezett.
6054 1, 6 | Korona volt rájuk faragva. Kétlépcsõs emelvényre tették. Az emelvényt
6055 3, 3 | tarisznyájába.~A klastrom elõtt egy kétlovas szekér állt, de jó két pej
6056 3, 2 | Friss írás. Legfeljebb kétnapos. Nem a lektor írta. Csak
6057 1, 2 | meredezett rajta. Az oszlopon kétoldalt fogak látszottak. Olyan
6058 2, 4 | volt kifeszítve, s azon kétrétbe hajtott kámzsák és harisnyák
6059 3, 1 | állott.~A királyné néma kétségbeesésben töltötte a napokat. Büszke
6060 2, 11| az elbeszélését az apácák kétségbeesésérõl, és Margitnak az üzenetét.~-
6061 2, 14| bebocsátották, de voltak kétséges ismeretlenek: gazdag kalmárok
6062 1, 5 | derékhoz simuló köntös volt. Kettején kénszín-sárga, egyen ibolyaszínû. ~
6063 3, 4 | Mindent az öcsédnek szán.~A kettéosztott ország szélein akkor is
6064 2, 10| király és királyné is.~Csak kettesben, gondolkodó arccal léptek
6065 1, 11| Spiritus! - s megindultak kettesével. Elöl a prior, utána a mester
6066 1, 6 | legfeljebb, ha húsz. Mind a kettõn tiszta munkáskötény, és
6067 1, 6 | is lohol utánuk, mind a kettõnek puttony a hátán, s benne
6068 3, 17| két priorissza áll. Mind a kettõnél égõ viaszgyertya. Mellettük
6069 1, 3 | konyhából. A teremnek két magas, kettõs-szárnyú ajtaja nyílt befelé.~- Az
6070 2, 7 | történetét ismerem. Csak nektek kettõtöknek nincs még a hátatok mögött
6071 1, 10| váltva. Julián fráter buzgón kevergette közben a sóskát.~Behordták
6072 2, 10| mondok:~- Lásd, mi csúfságba keversz te engem! Teéretted hagytam
6073 1, 4 | volt, amelyik a habarcsot keverte, s fövenyt talicskázott
6074 2, 6 | lándzsámat, tõrömet is vérbe kevertem, s elhánytam egy bokor mellé
6075 2, 12| történt? Egy fráterunkkal kevesebb van odaát a klastromunkban.~
6076 2, 1 | vágott le vele, eggyel se kevesebbet. Az én oldalamon meg negyvenháromban
6077 2, 5 | sciuz Maria scenth anham az keyc mogosban es oz chillaguc
6078 3, 1 | s belefog a zsoltárba. Kezdem verni.~- Jobban! Jobban! -
6079 2, 2 | való volt, akik ha beszédbe kezdenek, sose érkeznek el maguktól
6080 3, 6 | elé állítják, és némelyek kezdének õreá pökni, és õ orcáját
6081 2, 6 | visel. De nem is evvel való kezdeni, hanem abaposztóval.~De
6082 3, 4 | Duna mentén már ezüstösödni kezdettek a fûzfák. De még a tél fagya
6083 2, 7 | alkalmat, hogy újra szót kezdhessen Ábrahámmal, de az bevonult
6084 1, 6 | szalonna-szeletet tûzött a pörkölõdni kezdõ szélekre.~- Gyorsabban forgasd! -
6085 3, 6 | ujjainak a vékonysága és keze-fejének soványsága szembeötlõ volt.~
6086 1, 6 | imádkozón teszi össze a kezecskéjét, és a fejét kissé meghajtva,
6087 1, 8 | sarkad összeteszed, és a jobb kezed az övtõl kezdve fölemeled.
6088 3, 6 | Fejére kulcsolá õ szent kezeit, s mondta: Jaj énneköm!...
6089 2, 1 | kardot: a Mohi pusztán az én kezemben táncolt.~- Ott voltál?~-
6090 1, 8 | fráter éppoly magasztaló kézemeléssel felelt, mint elõbb.~- Hát
6091 3, 4 | bokán. Megragadtam a másik kezemmel is. A lova kifutott alóla,
6092 1, 6 | hajlott hátáról, csupa csont kezérõl, s aszott arcában fiatalos
6093 2, 10| mindig olyan volt, mint a kezes bárány. Soha attól nem hallottam
6094 1, 9 | fordult Timónak, és heves kézmozdulatokkal magyarázott valamit, mint
6095 1, 8 | Pilisen, szintén erõsen építkeznek, s hogy a fráter anyjának
6096 1, 8 | is, megkeresztezte, s két kézre fogta a poharat.~Furcsa
6097 2, 8 | megerõsítjük egy becsületes kézszorítással a békességet.~Margit könnyedén
6098 3, 8 | azt a dézsát, amelyikben a kezünket mossuk. Mikor látja, hogy
6099 3, 4 | is árult.~- Igen olcsó! Khérem, igen olcsó!~Akkoriban sok
6100 1, 6 | héjazás dolga is. A kukta ki-kifordult, és segítget egy-egy percre,
6101 1, 4 | kopácsoltak. Az ajtókon ki-kilépett valaki; az ablakokból is
6102 1, 4 | valaki; az ablakokból is ki-kiötlött egy fej. A brekegõ fiú is
6103 2, 10| kihallatszott az ajtón is a kiabálása. Hogy azt mondja:~- Kitaszít
6104 2, 1 | szekértõl, egyszer csak kiabálást hallanak:~- Megálljatok!
6105 1, 12| csókolhatlak, egyetlenem!~- Ne kiabálj - hangzott egy halk nõi
6106 3, 11| vasablaknál:~- Jaj, fráterek - kiabálják - jertek át tüstént! Egy
6107 1, 8 | vagy ha kiabálsz.~- Én nem kiabálok.~- A vétkezést, bûnt és
6108 3, 4 | közt kalácsárus asszonyok kiabálták:~- Ma sült, puha kalács!
6109 2, 6 | férjnél voltak már, de azért kiadták a részemet a jószágból.~
6110 1, 4 | királyfi odanéz.~- Tisza! - kiált a kutyára.~S ódalt hajlik
6111 1, 6 | barátra nézett, hogy nem kiált-e megint rá.~Hát bizony rákiáltott:~-
6112 1, 4 | dalolás, fütyülés, rendelkezõ kiáltások. De a szó mind német volt,
6113 1, 3 | egyik kõmíveslegény volt a kiáltó. A templom ablakában állott.
6114 2, 10| Meg se fordul.~- Margit! - kiáltok rá - hát ez az engedelmesség!?~
6115 3, 10| jobbra-balra.~S bizonyára így kiáltoznak:~- Ó, Istenem, mily szerencsétlenség!~
6116 3, 4 | fegyverárus izmael kalmárok kiáltoztak:~- Fegyvert! Fegyvert vegyenek!~
6117 3, 2 | Pusztulj innen! De hogy kiáltsam ezt rá egy angyalra?~. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ~
6118 2, 3 | és mind jóban részt! És kiáltsátok Urunkhoz háromszor: - Kyrie
6119 3, 17| megmozdul: remegõ hangon, szinte kiáltva mondta a bibliai Márta szavait:~-
6120 3, 3 | Jancsi fráter szemében kialudt a dacolás lángja. A feje
6121 3, 18| kis kezére.~Aztán, ahogy kiandalgott a templomból, egyszerre
6122 3, 2 | törlés kevés benne. És kiaprózza belõle a következõket: (
6123 2, 11| kelt matutinumra.~Jancsi kiásott délután két háti sárgarépát.
6124 2, 6 | keménybe ütõdött a kése. Kiásta a keményet: csak egy málladozó
6125 2, 4 | Visszatértek.~A fráterek kiástak valami harminc fácskát,
6126 2, 4 | cselédapáca buzgón ásásba fogtak. Kiásták a nagyobbfajta fácskákat,
6127 2, 1 | beleugrottam a Lajtába, és kiáztattam a sebemet.~Sodort a bajuszán,
6128 3, 6 | igaz?~- Igaz, de nem szabad kibeszélnünk - felelte a szigorú szóror.~
6129 2, 8 | intett a többi fráternek is.~Kibontakoztak a sokaságból. Sietve haladtak
6130 2, 1 | szekeret. Az ember megint kicaplat hát a sárból, és széttekint.
6131 2, 1 | szekeres megvakarta a fejét, és kicaplatott a sárból. Jobbra-balra lerugdosta
6132 3, 11| Az esõ megered. Margit kicsenget a refektóriumból a cselédházba.
6133 1, 3 | szobákat.~Üres cellák voltak, kicsik, nagyok, bolthajtásosak,
6134 3, 3 | ebédelt a többivel. A ház oly kicsiny volt, hogy a csengetés,
6135 2, 9 | fordítja meg. Különben micsoda kicsinységekre irányozzátok ti az eszeteket?
6136 1, 11| Gondolta: éppolyan haszontalan kicsinységrõl van szó, mint a többi bûn
6137 3, 18| szíveket? Hogyan ismerték meg kicsinységüket az én alázatos nagyságom
6138 2, 1 | alázatosan megszólalt:~- Kié, uram, az a sok mûveletlen
6139 3, 3 | szeme elvillámlott. A teste kiegyenesült.~- A szóror nem tud róla
6140 2, 6 | ütõdésén. Azt is körülásta. S kiemelt egy gyermekfejnyi követ.
6141 1, 8 | Jakab meghajolt.~Mikor kiértek a folyosóra, mindenfelõl
6142 1, 10| Hogy mit beszélt? Nem volt kiérthetõ.~Kis csöndesség következett,
6143 1, 8 | otthon, vagyis a beszédbõl kiérthetõen: Pilisen, szintén erõsen
6144 1, 12| udvarra. (Ni, a fácskák mind kifakadtak!) Az orvos hóna alatt ott
6145 2, 8 | ha arra fordult, s látta kifehérleni a kórus homályából Margitnak
6146 1, 3 | meredeztek. A téglák közül kifehérlett egy-egy karcsú márvány
6147 3, 6 | elég nagynak az írósága kifejezésére.~- Hát aztán miket írsz
6148 3, 3 | bírt járni. De még akkor is kifeküdt a kertjébe egy halom venyigére.
6149 2, 1 | még feketébb szakáll. Nagy kifent bajuszával mintha emberré
6150 2, 1 | a harangjainkat is? Nem kifeszegették még az ereklyéket is az
6151 1, 4 | odafutott az ásóval, és kifordított egy nyomat földet.~A beretvált
6152 3, 2 | udvari kapu forgójába, és kifordította magát az utcára. Errõl a
6153 3, 3 | fiam. Tanulsz is vele, meg kifújja a szél a fejedbõl... a pelyvát...~
6154 3, 12| ágyból. A többi olyankor kifut.~Margit szótlanul, szemérmes
6155 3, 11| dörömbölnek is az ajtón.~Hárman is kifutnak a fráterek, hogy mi az.
6156 3, 4 | másik kezemmel is. A lova kifutott alóla, én meg egyet csavartam
6157 3, 1 | Eldobtam az ostort, és kifutottam a kapitulumból.~
6158 3, 1 | fiának.~Bölcsen volt ez kigondolva, megtéve is. István maga
6159 3, 5 | nép tovább is fújja majd a kígyókövet, és hiába minden türelem,
6160 3, 7 | bokrokat megnyesegette. A gazt kigyomlálta.~Még arra is kiterjedt a
6161 3, 11| az ölfa alól is csillogva kígyózik a víz mindenfelõl a kerti
6162 3, 4 | Történt-e valami szokatlan kihágás? Van-e valamiben hiányuk?~
6163 1, 6 | templom felé. Jancsi követi. Kihaladnak a folyosóra. Az apáca megáll,
6164 3, 7 | valamikor. Egy körtefa levelével kihalászta a zsírpontokat, s beleveregette
6165 1, 10| hogy az ajtó felé sétálnak, kihallatszik az ajtón át Marcellusz fráter
6166 2, 2 | Elámultan hallgatództunk, s kihalljuk a szavából:~- Föld-anyám...
6167 1, 10| oly erõvel, hogy majdnem kihasadt a bõre.~A csapásokat senki
6168 3, 15| csak megfázott. Fiatal test kiheveri az ilyet.~A két öreg pap
6169 3, 10| év folyamán nemcsak hogy kiheverte a tatárjárást, hanem még
6170 3, 3 | szólt Jancsinak:~- Nos, kiheverted már?~Jancsi nem felelt neki.
6171 1, 6 | mondd meg, hogy mit akarsz. Kihívom.~S a barát elsétált a hátulsó
6172 1, 8 | tenni.~- Gyakorold. Majd kihozunk egy szalmazsákot az udvarra,
6173 3, 11| eresztette be õket.~- Már kihúztuk! - lihegte. - Térjetek vissza.
6174 2, 1 | ellen is? A nemzetet csaknem kiirtották a tatárok, s minden évben
6175 2, 1 | mondta, hogy minden németet kiirtsunk. Mert addig nem is lesz
6176 1, 7 | bemenjen-e, vagy megvárja, míg kijönnek érte?~A nap verõfénnyel
6177 2, 10| imádkozgat a kóruson. Nem mer kijönni. Azt mondta, akárki hívatja,
6178 2, 11| sejtettem, hogy nem lesz jó kijönnöm... Az éjjel tûzzel álmodtam...
6179 1, 10| Mikor reggel a misérõl kijöttünk, egy asszony-személy a prédikálószék
6180 3, 17| 17~Mindezek a beszédek kijutottak a klastromból a fráterekhez
6181 3, 3 | a szoba közepén. Belõle kikandikált egy csuha meg egy pár vastag
6182 2, 1 | lángot hányva. Bajcsy pedig kikarikásodott szemmel nézte. Egyszerre
6183 1, 1 | rothadás. Az élet a rothadásból kikél... De minden növevénynek
6184 1, 4 | királyfi.~Már a képébõl kikelt, oly dühös.~A paripa azonban
6185 2, 4 | a szeméttel odaszórtak, kikeltek, és élni iparkodtak. Alma,
6186 2, 13| klastromba, s elmondta Margitnak: kiken segített, hogyan örvendeztek.
6187 2, 11| vált, mint a bazsarózsa. Kikepeckelõdik az asszony karjából, s ellöki
6188 1, 4 | le a Dunának.~A királyfi kikerekedett szemmel néz utána.~- Hogy
6189 1, 4 | hogy mit akar. S legott kikerekítettek egy jókora kört az udvar
6190 2, 2 | világosan beszél. Vétkeztünk. Kikergettek bennünket a Mennyországból.
6191 2, 6 | ciliciumot a derekamra. Kikértem a ruhatárból egy szögekkel
6192 1, 4 | fújja-titillázza. S a királykisasszony kikönyököl majd az ablakon, és a nóta
6193 2, 1 | szegi meg a békességet, kiközösítik az egyházból.~- No, ez valamennyire
6194 1, 1 | fiát hívatta. A szobából kiküldött mindenkit.~- A liliom...
6195 1, 10| és füsttel. Julián fráter kiküldte Mátét az udvarra, hogy nézze
6196 1, 8 | nyílt folyosóra értek. Jakab kikukkantott az udvarra. Két fiatal barát
6197 1, 6 | két serpenyõnek a nyele kilátszik; de az anyja nincs velük.~
6198 2, 4 | valamit a lába szárán. Térdig kilátszott a lába meztelenje a visszagyûrt
6199 2, 8 | lepkét fogdosott ezelõtt kilenc-tíz évvel. Micsoda komoly, szép
6200 3, 18| még a kulcs. Megfordítja. Kilép.~A sziget holdvilágos. Csendes.
6201 1, 12| elõször engedték meg, hogy kilépjen a falak közül.~A szél nem
6202 1, 8 | hallatszott belülrõl. Az ajtó kilesõjén emberi szem kukkantott rájuk.
6203 1, 6 | megfordítja. Aztán a nagy kilincset megnyomja. Az ajtó kitárul.
6204 2, 1 | szerzetünk.~- Legfeljebb kilök.~- Be se megyünk, csak az
6205 1, 7 | csöpögött.~Az apáca aztán kilökdöste.~- Maguknak is megmondom -
6206 2, 2 | ott olyan sivalkodás... Kilökdöstük, kirugdostuk, a lába sem
6207 1, 7 | között.~Mikorra az apáca kilökhette volna, õ már a konyhánál
6208 2, 6 | reszketett, mikor a levelet kiloptam a perselybõl.~Mit írhat
6209 2, 2 | a jó Istenre kérlek.~Hát kimegyünk. Egynehányan a másik szobába.
6210 1, 8 | Hiszen nem kell, ha nem akar. Kimehet, visszatérhet a világba,
6211 1, 6 | folyosó-rács reteszét félrevonja. Kimennek azon is. Elhaladnak a vendégszobák
6212 1, 12| tejben-vajban fürdünk, csak kimennünk nem szabad. Úgy élünk, mint
6213 2, 6 | szemével.~Egy vecsernye után kimentem a templomból.~S még azon
6214 3, 9 | Nem megyek be - lihegte kimentükben a templom küszöbén. - Nem
6215 1, 10| hárman a levest, és Tádé kimeregette a tányérokba. Mikorra a
6216 1, 8 | is nagy, nehéz mesterség. Kimérni a papirost, aztán megszurkálni
6217 3, 11| mondja Ágnes.~Alighogy ezt kimondja, egy percre rá sikoltozást
6218 1, 8 | boszorkány az esõt!~Alighogy kimondom ezt a szót, riccs-reccs,
6219 1, 11| gyermek azt véli, hogy a kimondott szó éppoly teljes, mint
6220 3, 3 | tenyerébe hajtotta.~Aztán kimondta az ítéletet:~- Száz ostor
6221 2, 1 | aztán annak a lovaival kimozdulhatsz.~- De épp az a feneség,
6222 3, 4 | közéjük, és sebgyógyító íreket kínált. Nagyobb kelete volt egy
6223 3, 10| birtokadomány, a zsákmányolt kincs, mint a megrázott fáról
6224 3, 2 | hajódat! Vesd vízbe minden kincsedet! Nálunk csak hírbõl ismerjük
6225 3, 4 | háborúskodásban elveszett kincseiért. Béla hercegnek meg a Szlavóniával
6226 3, 18| Hogyan néztek azután a földi kincseikre, mikor látták, hogy én rongyokat
6227 3, 7 | Mintha titkolná a keble kincseit. Közel kell hajolni hozzá,
6228 3, 12| megszentelte.~A külföldi kincsekbõl csak efféléket tartott meg
6229 3, 18| rongyokat öltök fel és mennyei kincsekre szegzem a szememet? Hát
6230 1, 7 | Dunára, hogy megnézze a kincsét: ott van-e még, ahova elrejtette?~
6231 3, 10| királynak a vejéért, meg a szerb kincstáros fiáért.~Aztán minden klastromban
6232 3, 10| s minden vezére. Még a kincstárosának fiát is elfogták.~Budán
6233 3, 2 | s a klastromok mindenütt kincsükül õrzik a jóhírüket.~Hát azért
6234 2, 1 | örök békesség ideje. A pápa kinevezte Benedeket esztergomi
6235 3, 17| térdeplésbõl, és az ajtóra siet. Kinéz.~A két apáca fekete palástos
6236 3, 8 | következik. Fölkelek, és kinézek utánuk. Hogy mondok, ugyan
6237 2, 5 | kérve kérlek: ments ki az én kínjaimból! Könyörülj meg búsra fordult,
6238 2, 11| Ábris...~- Nem igaz! - kínlódott Ábris. - Hagyjatok engem!
6239 3, 12| ügyelt rám, pedig ugyancsak kínlódtam. Vacsora után fölkeltetek,
6240 2, 1 | kalácsnak való.~- Hát ne kínozd azokat a szegény állatokat.
6241 1, 12| kisudvaron. (Ni, a tulipánok mind kinyíltak!) A vasajtón át a nagyudvarra. (
6242 1, 4 | ugatja dühösen.~Az asszony kinyújtja a botját. A kutya annál
6243 2, 1 | Gyere, no - mondok.~S kinyújtom a két kezem, a lábam megvetem.
6244 1, 2 | Mit nyernél vele?~Aztán kinyújtotta a nyakát:~- Látszik mán
6245 3, 2 | szívem megáradt érzéseinek kiömlése.~A levél itt megszakadt.
6246 3, 2 | a Duna vize. És olyankor kiönt.~Ez az én írásom: szívem
6247 1, 8 | teszed: ha a pohárból a vizet kiöntöd vagy elcsöppented. Szokja
6248 2, 1 | áprilisi. De az elõzõ héten kiöntött a Duna, és hát kövezett
6249 1, 6 | látta, hogy egyszer csak kiötlik a kapun a fehér kakas. Hogy
6250 1, 12| hidegecske. A templomból kiözönlõ nép felsõruháját oldalt
6251 2, 1 | orvos unakodva hallgatott, kipattant belõle.~Bajcsy megérezte,
6252 1, 8 | megvonalozgatni ónnal, aztán kipingálni szép ügyesen az elsõ betût
6253 1, 5 | ékeskednek. (No, szépen kipingálta az a nagyhajú!)~Vörös és
6254 1, 9 | szájára, hogy az orra vére is kipreckelt.~A fiú sírva fakadt.~Jakab
6255 2, 2 | Ha nincs családos élet, kipusztul az emberi nemzetség.~- Hát
6256 2, 7 | cselekedte. Nyíltan ilyesmit kirakni, és ráadásul még hogy nem
6257 3, 10| gyöngyökkel, ékkövekkel kirakva. Az egyik Csák-fi kapta
6258 2, 10| történik nálatok? Látok kiraly, kiralyné jar hozzatok.
6259 1, 8 | megszólalt:~Joakim, Júda királyának harmad esztendejében jöve
6260 3, 12| micsoda ruhában jársz te! Királyanyád, úgy hallom, bejön ma, talán
6261 2, 13| Bent igyál belõle, amikor királyasszony anyáddal ebédelsz.~Mindez
6262 3, 1 | visszatartani jogtalanság.~Az öreg királyban felforrott a vér:~- Mondjátok
6263 2, 8 | fráter se látott a cseh királyból egy gombot se. Csupán hogy
6264 1, 2 | királlyal, a királynéval, királyfiakkal, királykisasszonyokkal!
6265 1, 6 | beszélgették a fa alatt.~Jancsi a királyfinak a tõrét bámulgatta. Térdig
6266 1, 4 | látott a királyon valami királyit. Jóságos szemû, nyugodt
6267 1, 6 | nyugtalanul aludt. A szõke szép királykisasszonnyal álmodott. Úgy álmodta, hogy
6268 1, 7 | csak eldobban a szíve: a királykisasszonyka!~Valóban Margit volt. Ahogy
6269 1, 2 | királynéval, királyfiakkal, királykisasszonyokkal! Aztán majd a király ott
6270 1, 6 | hát el lesz-e választva a királykisasszonytól is?~A kõfal sarkánál, Buda
6271 2, 6 | van, az elméje folyton a királyleánnyal foglalkozik. Csodálja, mint
6272 2, 9 | könnyezéssel az asszony -, hanem a királyleányhoz. Az uramat fogságba vetették...
6273 1, 8 | új apácákat?~- Mind.~- A királyleánykát is?~- Azt is.~- Igazán láttad?~-
6274 3, 18| élni, így fonnyadni el egy királyleánynak! Ilyen nyomorúságban! Így
6275 2, 10| történik nálatok? Látok kiraly, kiralyné jar hozzatok. Mi megtörtenik
6276 3, 9 | Aztán, hogy a királyhoz, királynéhoz rohan, és megkiáltja nekik:~-
6277 2, 13| pompában henyélõ nyugati királynék.~Hát abban a világban szó
6278 2, 1 | rácok, bosnyákok, még a királynénk is a kis Béla herceggel.
6279 1, 5 | máskülönben nem volt rajta semmi királynés.~Három úri asszonyság kísérgette.
6280 1, 4 | Haj, az idõ megviseli a királyokat is!~- A sok háború. Minden
6281 2, 9 | az én tövissel koronázott királyom. Attól engem el nem tántorít
6282 2, 10| sem cserélem el az én égi királyomat. De nem kérdeztél tovább,
6283 1, 4 | Jancsi már akkor látott a királyon valami királyit. Jóságos
6284 2, 9 | Utána István következik a királyságra, és Istvánnak máris benn
6285 1, 5 | után megnézték a klastromi királyszobát s a templomot. Aztán elsétáltak
6286 1, 12| vezette be Jancsit, amelyik a királyterem mellett volt, s amelynek
6287 3, 5 | megalázkodottan lépett be a királyterembe. De amikor az apjára pillantott,
6288 3, 5 | lehetett ottan.) Bent a királyteremben Margit a mindent megbocsátó
6289 2, 1 | ott volt?~- Nem. Sem a mi királyunk, sem a cseheké. De ott volt
6290 3, 1 | apja mit ád neki az alóla kirántott stájer gyékény helyett.
6291 1, 5 | látszott hercegnek. Minduntalan kirántotta kezét az asszony kezébõl,
6292 2, 1 | Egyszer csak hangzik a cseh kirelajzom! A magyarok Jézus! kiáltása.
6293 1, 8 | latin imádkozás, egynehány kirielejszon, páternoszter és ávemária.~
6294 1, 12| aggasztotta, hogy az anyja kirohan a konyhából, és ráront a
6295 2, 2 | sivalkodás... Kilökdöstük, kirugdostuk, a lába sem érte a földet.~
6296 1, 6 | megrettenve látja, hogy a kisajtó eltûnt. A helyén egy vakablak-féle
6297 1, 12| annyit hallott, hogy Margit kisanyám-nak szólította az apácát. Ebbõl
6298 1, 5 | akkor tudta, hogy a királykisasszonynak Margit a neve, és hogy nem
6299 3, 9 | olyankor lenni. De az apáca kisasszonyoknak sok volt a mondanivalójuk...~
6300 1, 6 | pintyõkét. - Tessék, Margit kisasszonyom, magának hoztam. - Köszönöm,
6301 3, 18| ölében tanítja ávemáriára a kisdedet, és boldogan csókolja meg
6302 3, 18| örökfehér jegyeseként, s minden kisdednek imádkozásra tanítójaként.
6303 1, 12| harminc csupor állt ott, kisebb-nagyobb. Tintával jegyzett cédula
6304 2, 2 | szigeten, mintha felényire kisebbedett volna. Az apácák temploma,
6305 3, 2 | kapuforgón, mert hiszen itt kisebbekre szabták -, de hát akármi
6306 1, 8 | nevette. Pisze orra még kisebbnek látszott, hogy nevetett.~-
6307 3, 5 | István átment fegyveres kíséret nélkül, csupán egyedül a
6308 1, 4 | mozdulatukat. Azután a kíséretre fordult a figyelme.~...A
6309 1, 5 | királynés.~Három úri asszonyság kísérgette. Azokon derékhoz simuló
6310 2, 4 | Margitnak gyóntatója.~- Kísérlek - szólalt meg -, megnézzük,
6311 2, 1 | emlegetése.~De ez az utolsó kísérlet se mozdítja tovább a szekeret.
6312 2, 9 | csak egy apáca szokta ugyan kísérni a hívottat, de ha Marcellusz
6313 3, 8 | Kingát megbüntessék.~Jancsi a kísérõjére nézett. Az öreg György fráter
6314 2, 6 | Megint Nagy Pali fráter a kísérõm. Ösmertem, hogy micsoda
6315 2, 1 | Egy asszonyt épp tegnap kísértek Budára hozzád.~- Beteget?~-
6316 3, 12| belesoványodik, csak lézeng, mint a kísértet. Rudolf orvos ád neki mindenféle
6317 3, 15| hogy távoztassa el Isten a kísérteteket.~
6318 2, 8 | és rábámult, mint valami kísértetre. Oszt aszongya, hogy aszongya: „
6319 3, 5 | Állj meg, Abszolon! Ne kísértsd tovább az Istent!~István
6320 1, 6 | fölvette a könyvecskét. Kisétált vele a szobából.~Az ajtót
6321 1, 8 | földön, akkora, mint egy kisfajta gyúródeszka.~S mikor már
6322 1, 8 | beszélnek. Pali fráter tatár. Kisgyerek korában fogták el. Hatéves
6323 3, 12| emlékeztek, hogy Margit már kisgyermek korában szokatlanul ájtatos
6324 2, 1 | barát-csuhában járatták a kisgyermekeiket. A levegõ is tele volt angyali
6325 1, 2 | alsó vége, a felsõ meg a Kishíd utcánál. A város keleti
6326 3, 11| kávátlan konyhai kút mellett, kisiet Margit:~- Áve, jó Marcellusz
6327 3, 14| Kívánsz valamit?~S fölkelt. Kisietett mezítláb a fûtõlyukhoz.
6328 2, 10| Olimpiádeszt hívatta.~A priorissza kisírt szemmel, sápadt arccal jelent
6329 1, 6 | legott munkát keresett a kiskertben. Mit is csináljon? Kapta
6330 1, 5 | kisebbik akkora, mint egy kiskondér. A három harangot valami
6331 1, 5 | rézüstöt, vaslábat, nyársat, kislábost, nagylábost, csuprot, bögrét,
6332 1, 8 | vissza - feleljük nevetve.~A kislány elkedvetlenedik:~- No hát
6333 2, 2 | Erzsike, István hercegnek a kislánya, egyszer megölelgette, és
6334 1, 6 | hidas, közeledik az ének. A kisleányok is énekelnek. Látni a szájacskájukon.
6335 1, 6 | ördögökkel viaskodott az apácák kisudvarán. Az ördögök hol õt akarták
6336 1, 6 | mosolygó apácák.~Özönlenek be a kisudvarba.~- Ó be szép! - susogják
6337 2, 3 | láthatja ma. Talán ugyanabban a kisudvarban, amelyikben vizet nyújtott
6338 1, 6 | nagyudvaron át a kisudvarra, kisudvarról, folyosóról be négykézláb
6339 1, 4 | alakú út szeli majd által a kisudvart. Ki is mérték madzaggal
6340 1, 8 | szól: - „Akarjátok, hogy kisüssön a nap? Várjatok kevéssé.”
6341 1, 7 | nem szállt vissza, ha már kiszabadította magát a kötelékbõl?~Jancsi
6342 2, 2 | gondolkodol-e azon, hogy kiszabadítsd? Jó életre igazítsd. Nem
6343 1, 6 | piros arccal, hogy egyszer kiszabadul.~Lecsapja a gyolcs-sapkát
6344 1, 8 | pecsenyét?~- Hogyne.~Jakabból kiszakadt a nevetés. A szájára szorította
6345 3, 2 | Okos vigyázattal. Nehogy kiszálljon a híre a világba. Legjobb,
6346 2, 8 | kelevézzel õrködött a part kiszállóján, hogy tér maradjon az érkezõknek.~-
6347 1, 9 | Jancsi buzgón söpört. Egyszer kiszemlélõdött az ablakon.~Látta, hogy
6348 3, 4 | mondották az apának -, kiszorít az országodból.~- Apád szeretete
6349 2, 2 | Ütik, verik, tépázzák!~- Kitakarodj innen, alávaló! Boszorkány!
6350 3, 12| zavarták. Olykor, mikor kitakarodtak a kompletóriumról, hátramaradt
6351 1, 5 | folyosórács mellett, csakhamar kitalálták, hogy a kapus apácáé lesz.
6352 2, 8 | hogy aszongya valósággal kitanálta a gondolatomat. Mert valósággal
6353 3, 10| kompléta elõtt vagyunk.~S kitárta a szobája ajtaját. A mécsese
6354 1, 6 | kilincset megnyomja. Az ajtó kitárul. Jancsira néz, és int a
6355 1, 7 | azért recsegett. De végre is kitárult.~- No, gyertek be hát!~A
6356 2, 10| kiabálása. Hogy azt mondja:~- Kitaszít a pápa az egyházból! Meglásd!~
6357 2, 11| homlokára ráncok gyûltek.~- Kitelik tõle - susogta. - Jordánusz
6358 3, 5 | lesz valahol, s mérföldekre kiterjed: hátha beleviszi a szekér
6359 3, 9 | klastromot megbünteted, reá is kiterjeszd a büntetést.~- Miért? -
6360 3, 6 | pitypang. A napfényes magasban kiterjesztett szárnnyal kóválygott egy
6361 2, 2 | novícius társai fél hanggal kitértek a kerékvágásból.~Az ájtatosságot
6362 2, 1 | Ottokárt? A cseh, alighogy kitesszük a lábunkat, egyre-másra
6363 1, 2 | gondolat, hogy a kövér házból kiteszik õket, ki, valami sovány
6364 1, 8 | de a haja fonatáról mégis kitetszett, hogy asszony.~Bizonyára
6365 3, 7 | megcsorbult: a hólé becsöpögött.~Kitette a fazekat az ajtó mellé.
6366 1, 6 | velük.~Nini, hát ezeket is kitették?~Bálint kukta hajadonfõvel
6367 2, 1 | a had, még a fûszálat is kitiporjuk a cseh földbõl! Tik, klastromi
6368 2, 2 | lapos, fekete könyvet. Mind kitódultunk a csodájára. Margit eléje
6369 1, 11| elgondolkodva.~Jakabból erre kitört a rég fojtogatott nevetés.
6370 1, 6 | rákiáltott:~- Elõbb talán innál! Kitõl tanultál te enni? És törüld
6371 3, 10| adományokat, birtokokat, kitüntetéseket kaptak a királytól.~~Egy
6372 3, 13| istállóban.~Május 3-án, 1270-ben, kitûzték a fekete zászlót a szigeti
6373 1, 6 | piszkos fedelû könyvet. Kiült az udvar közepére, az árnyékba,
6374 2, 6 | hogy azt hittem, a szíve kiüti a mellét.~- Visszatérek
6375 2, 2 | testet ölthetett, akkor is kiütközik belõle az ördögi természet.
6376 2, 1 | fogamat. De nem emlegeti, aki kiütötte.~Megfogta a kard hegyét,
6377 2, 1 | a kardot vittem el. Ott kiütötték három fogamat. De nem emlegeti,
6378 2, 6 | cselekszik az asszonnyal. Vagy kiûzi a templomból, vagy egyébképpen
6379 1, 3 | Mingyárást állítok embert, aki kivágja õket. Ássatok addig a kórház
6380 1, 6 | a szemét.~A fákat bizony kivágták a klastrom körül, de hátul
6381 2, 5 | találkozott közte.~Jancsi fráter kiválasztott egynéhány tiszta levelet,
6382 1, 6 | sárgás-halvány arcú apáca azonban kiválik a csoportból. Két nagy kulcs
6383 1, 10| szentelve. A mi szerzetünk meg kiválóképpen tiszteli õt. Nagy világosságot
6384 3, 12| forgatta az elméjében Margit kiválóságát. Ráparancsolt:~- Micsoda
6385 1, 8 | Valami kiváltságos?~- Semmi kiváltság - mosolygott a fráter -,
6386 1, 8 | fráter -, nálunk nincsenek kiváltságok.~- De hát a királylányt
6387 2, 2 | De csak az asszonyra is kíváncsiak voltunk. Egy jobbágyasszony,
6388 1, 8 | Jancsi engedelmesen és kíváncsian követte a fiút.~- Hát elõször
6389 3, 2 | kérdezte Olimpiádesz aggodalmas kíváncsisággal.~- Még nem válaszolhatunk -
6390 1, 4 | utat.~- A klastromi regula kívánja-e? - kérdezte a baráttól.~-
6391 2, 8 | szerencsés, hogy valamit kívánna tõlem?~Margit reápillantott,
6392 2, 2 | piros lehetett a virága.~- Kívánod-e a bort vagy az ecetet?~-
6393 1, 11| Hogy a testnek ne legyenek kívánságai a lélek ellenében. Mit gondolsz,
6394 2, 9 | háborgassanak engem a cseh király kívánságaival. Nekem minden földi királynál
6395 3, 5 | szemmel hallgatta. A fia kívánságára csak a fejét rázta:~- Nem
6396 2, 10| Marcellusz fráterrel. Megmondom kívánságodat, leányom.~És Jancsira nézett,
6397 2, 7 | becsületes ember volt, s a kívánságokkal bélelt, ostoba nõ hogy berántotta
6398 1, 10| szegülsz ellene majd a nagyobb kívánságoknak, ha ily csekélységeket se
6399 1, 11| szegénységet kell vállalnod, testi kívánságoktól tisztán kell maradnod. Hogy
6400 1, 8 | szeretném, ha láthatnám õket - kívánságoskodott a papné.~János a fejét rázta.~-
6401 2, 2 | mondd meg nekem: te sohase kívántad a...~- Asszonyi szívet?
6402 1, 7 | S ahol volt is, pokolba kívánták, annyira visított, zörgött
6403 2, 12| haragszik reá. Szerette volna kivenni. A böjtben igen megösztövéredett.
6404 2, 9 | Domonkos-rend. Ha Margitot is kiveszik tõlük, a királyi család
6405 2, 10| haragja ellenünk fordul, ha kivesztek engem e szent helyrõl, és
6406 2, 2 | mikor már a boszorkányt kivetettük az ajtón. A könyv nagy,
6407 2, 2 | mihelyt járni tanultak, s kivették 16-18 éves korukban. Egyéb
6408 2, 7 | bûnökben botlott meg. Egyet kivéve, aki ölt. De az is nõt ölt
6409 1, 5 | kettõs trónszéket is egy kivigyázott pillanatban nagy kedvvel
6410 2, 2 | könyvnek a hamuját lapáton kivinnem. Elástam. A Dunába akartam
6411 3, 8 | után: Margit szokta néha kivinni azt a dézsát, amelyikben
6412 1, 6 | velem.~Jancsiban egyszerre kivirított a reménység.~Futott a barát
6413 3, 8 | vannak elfoglalva, bizony kiviszi maga. Hát tegnap is. Hogy
6414 2, 2 | megfogni a serpenyõ nyelét. Kivitte az udvarra. De még két lapát
6415 2, 1 | Az asztalt már akkorra kivitték.~A szoba jó tágas volt.
6416 2, 1 | réznyelût, bõrrel borítottat, s kivont belõle egy vékonyka vasú
6417 3, 12| lángok közé a fazékért, és kivonta. Sem a kezének, sem a ruhájának
6418 3, 17| belsõ szobába. A két szerzet kivonul a ház elé, és letérdel.
6419 1, 6 | mészbe és homokba, aztán kivonult a templomból a papjaival
6420 1, 10| barátok.~A novíciusok akkor kivonultak a terembõl.~Az ajtó elcsöndesült.
6421 1, 6 | szegény feje? Senkije sincs kívülem széles e világon. Hiszen
6422 1, 6 | ott a Duna-parton, hogy kizártak.~És súlyos aggodalom szállta
6423 3, 7 | ami kívül telelt, alighogy kizöldült a földbõl!~Nézte, bámulta.
6424 3, 2 | szökésrõl Európa minden klastromaiban röstelkedve beszéltek. A
6425 3, 9 | gondolata az volt, hogy beront a klastromajtón, és megfojtja azt az ispánleányt!~
6426 1, 6 | szívvel-lélekkel gondozza az apácák klastromát, s tovább adta a kulcsot
6427 2, 4 | jelentés nélkül, hogy lássuk klastromodat. És sajnos, látjuk. A veszteglés
6428 3, 2 | Él a klastromodon kívül egy ember, aki mindennap
6429 3, 17| bokrokat, földet, templomokat, klastromokat, Duna befagyott jegét.~A
6430 2, 7 | hullámai persze behatoltak a klastromokba is, és a szigorú életet
6431 2, 1 | áldóját! Hát ha az egész klastromotok jönne még ráadásul?~Jancsi
6432 2, 9 | következményei lesznek a két klastromra a házasságnak?~Marcellusz
6433 2, 6 | velem. Az ottani apácák klauzúrája nem volt olyan erõs. Nappal
6434 2, 14| be a templomba, hanem a klauzúrán át s a vasajtón. A váci
6435 2, 6 | hogy megmutatom valamelyik klerikusnak. Ráfogom, hogy a templomban
6436 2, 13| lakói összekülönböztek a klisszai õrséggel. Fegyverrel vágott
6437 1, 3 | sarkvasak már benne álltak a kõben.~A deák beigazította a szekerest
6438 2, 1 | külön megmosták, megtörülték kócban, s újra felvonták. A harisnyájukat
6439 2, 1 | mondhatták odafenn.~Nevetett, s koccintott a barátokkal:~- Éljetek!~-
6440 1, 5 | van az bekövezve. Hatszögû kockák. A fehérek szép rendben
6441 1, 10| késsel négyujjnyi széles kockákra metszette. Máté sóskát aprított.
6442 2, 4 | olyanformán illeszkedve, ahogy két kockát az élével illesztünk egymás
6443 2, 4 | könnyedén lebegve, mint a fehér kócsag, és siet a fráterekhez.
6444 2, 2 | ismeretlen találmány volt a kocsi meg a hintó. Az úri nép
6445 1, 6 | jön? Talán valami aranyos kocsin jön? Tekintete a hosszú
6446 2, 1 | a lelkemen - folytatta a kocsis. - A gazdám... igen ádáz
6447 3, 1 | gazdagítsa, jövendõ uralkodására megtartsa.~Az ifjú István
6448 2, 1 | ott, Jancsi fráter, azt a kódis klastromot: Isten szent
6449 2, 5 | szent palástodba kapaszkodom vakmerõn! S könnyes szemmel
6450 1, 6 | hangja:~- Eresszék be: az én kódorgó fiam...~Egy idegen nõi hang:~-
6451 3, 4 | izmaelita és sok böszörmény kódorgott .Magyarországon. Az izmaeliták
6452 1, 1 | hazafelé dülöngött, belekapaszkodott tréfából egy paripának a
6453 2, 2 | leemel a patikás polcról egy köcsögöt, amelyre rá van írva, hogy
6454 1, 2 | malomkerekekrõl a folyásba. Egy ködmenes ember mosta benne buzgón
6455 2, 2 | a halál hívat.~A prior köhécselt.~- No, mi az? - szólt az
6456 1, 6 | munkáján a szeme.~Jancsi köhint:~- Hát te ki vagy?~- Láthatod -
6457 1, 1 | mintha le akarná fogni a köhögést, és susogva folytatta:~-
6458 1, 8 | Egy Szentek legendái-t kölcsönözhetünk nekik szólalt meg Dezsõ
6459 1, 1 | természete. Mint az embernek. Meg köll vele ösmerkednünk. Van olyan,
6460 2, 13| cselekedetre való. Mire is költhetné egyébre?~Az öreg György
6461 1, 10| mondta, hogy a húst a fiúcska költötte el. Aztán megvallotta, hogy
6462 3, 3 | Az imádságot valóban én költöttem - rebegte végre röstelkedve. -
6463 1, 7 | Szászok õk mind. Akkor költözködtek a király meghívására a Szepességbe.~
6464 1, 3 | maradsz. Tudod, hogy apácák költöznek be ebbe a hajlékba. Te is
6465 1, 6 | építették. Vajon abba is költöztek-e be ma? Bizonyára a király
6466 3, 12| könyörgött Olimpiádesznek, hogy költsék fel õt is éjfélkor a matutinumra.
6467 3, 4 | nemes a levegõbe csapva - a kölyökoroszlán nem bír az öreggel.~A mindentudó
6468 1, 6 | és az arcán permeteznek a könnycseppek.~De mosolyog is egyben.~
6469 3, 3 | szemében nem a megbocsátás könnye, hanem a keserûségé.~A szív
6470 2, 1 | No ugye! Veled hídon is könnyebb volna: a szó is megtol!~-
6471 2, 2 | egyikünk lábától a másikig. A könnyei szüntelenül omlottak. És
6472 2, 5 | emlékedre, itt hullatott könnyeidre emlékezzél, kérve kérlek!
6473 3, 17| énnekem... Siralmammal, könnyeimmel mostam éjjelenkint én ágyamat
6474 2, 9 | jöttem - felelte megáradt könnyezéssel az asszony -, hanem a királyleányhoz.
6475 3, 18| fejét a két kezébe fogva könnyezte a kapusszobában Margitot.
6476 2, 3 | apácák az orrukat szívogatva könnyeztek. Különösen a vének. Egyik-másik
6477 3, 16| szólt aztán Kinga is könnyre fakadva.~Letette a tányért
6478 3, 4 | kongatták, emelgették, hogy könnyû-e. Az íjgyártóknál meg el
6479 1, 5 | Mária-kép, se pedig omló könnyûségû ruha a szenteken.~Másik
6480 1, 7 | láthatott egyebet, csak köntös-hátakat.~A mise megkezdõdött. De
6481 2, 6 | a határban elhagytam. A köntösömet megszaggattam, és belocsoltam
6482 1, 6 | a csuha fel volt gyûrve könyéken felülig. Nagy dézsákban
6483 1, 6 | fehérlik alatta. A fekete kendõ könyékig ér. Alatta aztán fekete
6484 2, 1 | a csuhájának az ujját a könyökén felül. Fel is szíjazta a
6485 3, 12| foltokat, azokat varrja rá a könyökére, térdére. Még a cselédapácák
6486 3, 6 | Margit térdre borult, és a könyökét a székre támasztva a vélumába
6487 3, 3 | megáll elõtte, és az ásóra könyököl.~- Fráterkám - szólal meg
6488 3, 9 | sem érdemelnek!~Szikárdusz könyörgésére aztán mégiscsak engedett:
6489 3, 3 | és holt testvérekért való könyörgést, leültek a prior köré. A
6490 1, 6 | beszélgetés hangzott. Az anyja könyörgõ hangja:~- Eresszék be: az
6491 2, 5 | gos Szent Asszony!~Hozzád könyörgök a porból, én erõtlen földi
6492 2, 5 | levélben a bajunkat, és könyörgünk válaszért. Csak éppen hogy
6493 2, 5 | válaszért.~Az apáca Máriához könyörög, tehát Szent Ferenc imádsága
6494 2, 9 | emberölésért... Azt mondták, itt könyörögjek...~Marcellusz a fejét rázta.~-
6495 2, 6 | dominikánusok közé.~Sírtak, könyörögtek, szamaraztak. Hasztalan.
6496 3, 14| fráter meghalt, s a priorok könyörögve kérték, hogy fogadja el
6497 3, 17| Urunkon Istenünkön, míg nem könyörül mirajtunk!~Könyörülj rajtunk,
6498 1, 11| vihetsz magaddal, hanem könyörületességbõl kell tengened. Az is megtörténik,
6499 3, 12| dolog ez? Hol vagyon a te könyörületességed és irgalmasságod?~- Ó -
6500 3, 6 | ugyan idekapatta a nagy könyörületével. Majd meglátod, misén micsoda
6501 2, 5 | mennyi kórságra tekinte könyörülõ szent szívével! Ó, mutass
6502 3, 18| betegen is magam töredelmével könyörülök? Hogyan néztek azután a
6503 1, 6 | S fölkelt, és fölvette a könyvecskét. Kisétált vele a szobából.~
6504 3, 6 | iratokkal és nagy folió könyvekkel. Padlója éppoly tentafröccsös,
6505 3, 2 | bíznak soha írnivalót. A könyvekre Dezsõ fráter pingálja rá
6506 2, 2 | olvasni? Mutasd.~- Az én könyvem magyarul van írva, azért
6507 1, 8 | olvasom, édes felem. Én csak könyves írást olvasok. Te talán
6508 1, 9 | a többiétõl. Csak épp a könyvespolcon hevert több-kevesebb könyv.
6509 2, 6 | akárhogy is, de nem bírtam. A könyvi betût is nehezen fogja a
6510 3, 2 | kancellistaságra készül? Vagy könyvíró szeretne lenni?~Szétnéz
6511 2, 1 | kertészetben is megoktatták, s könyvkötést is tanult egy német baráttól.~
6512 2, 2 | láttak benne: kertészségre és könyvkötészetre. S maradt conversus - másodrangú,
6513 3, 2 | szeleteit látja, aminõkkel a könyvkötõk táblát ragasztanak. A mûhely
6514 2, 2 | Ugyanõ a kántor is és a könyvtáros is, tizenegy könyvnek õrzõje.
6515 1, 8 | mindenrõl gondoskodott. Csak könyvük nincs több hatnál. Abból
6516 3, 3 | üti! Talán az arcába is köp! Brr!~Ez a gondolat átfázlalta.~
6517 2, 10| undok gyanúságot ökrendenek, köpdösnek reám!~Erre meg az én lábamhoz
6518 2, 10| õ elszenvedte, hogy reá köpdöstek, megostorozták.~Aztán kiment
6519 2, 2 | is rá! Úgy összetépáztuk, köpdöstük, rugdostuk a cudart, hogy
|