Part,  Chapter

10042  1,  2 |               szekeres nagy, kopott, fekete prémes süvegére. A préposttól kapta
10043  3,  17|               szállongtak keringve, s fehér prémmel borították be a szigeti
10044  2,  14|              fejükre vontan. A sekrestye is premontreiekkel és franciskánusokkal volt
10045  3,  1 |              kancelláriust (Benedek szebeni prépos­tot) - a feleségének is
10046  2,  13|                Tóbiás zágrábi préposthoz.~A prépostnak lóra kellett ülnie.~Ment
10047  1,  2 |                   fekete prémes süvegére. A préposttól kapta azt a szekeres. Molyrágta
10048  2,  5 |               fûzõállvány, oldalt meg kicsi prés. A sarokban nagy halom régi
10049  3,  3 |                     könyvkötõ cellába, és a préselõ deszkára tette nyomónak.
10050  1,  8 |                     mondjuk a templomban. A prima az meg a reggeli imádkozás.
10051  1,  8 |         Kompletórium után való csendítéstõl primáig meg éppen vesztegeljen a
10052  3,  6 |                      Reggel ismét felkelt a primára. Délelõtt a kórházban dolgozott.
10053  3,  12|                  zsolozsmákat: matutinumot, primát, terciát, szeksztát, nonát,
10054  3,  5 |                  Európa minden provinciális priorát összeszólította oda a Rend
10055  1,  8 |                     sort, és úgy ment fel a priorig.~Jó omlós pogácsa volt az,
10056  3,  8 |              értheted, János fráter, hogy a priorisszánktól bizony félünk.~Jancsi anyja
10057  2,  13|              súgtak-búgtak Margit mögött. A priorisszától aggodalmas arccal tudakolták:~-
10058  1,  8 |                    Hüledezõ arccal nézett a priorra.~De akkor sebes csoszogás
10059  3,  15|          provinciális átment az apácákhoz a priorral és Marcellusszal, aki a
10060  2,  6 |                    a nevem is a levélben?~A priorunk, Sámuel fráter, szigorú
10061  2,  1 |                   az orvos csak nevetett.~- Próbáld meg, vitéz!~És biztatón
10062  2,  1 |                   egyet Bajcsyn. De ez csak próbálgatás volt. Mind a kettõ erõsen
10063  1,  6 |                     szokták, hogy két lábon próbálnak járni.~Az apácák leszállanak.
10064  3,  6 |                     beöltöm - jaj, Istenem! Próbálom emelni a lábamat, jobb lábamat,
10065  3,  14|           rózsaillatot. Liliomot, violát is próbált közéje vegyíteni. A liliomnak
10066  3,  4 |             portékát. A sisakokat a fejükre próbálták. A kardokat kõhöz pengették.
10067  1,  10|            engedelmese maradt. A legnagyobb próbát állta meg. Okuljatok!~-
10068  2,  14|                rostély mögött, és bekísérik processióban Krisztusnak a jegyesét.
10069  2,  14|               klastromban minden évben volt professzió-tétel, hol az apácáknál, hol a
10070  3,  14|                késõbb az elsõ fogadalmat, a professziót.~Az apácák azt susogták,
10071  2,  9 |                Jancsi fráter volt a szigeti professzorok között.~Beteg arccal hallgatta
10072  1,  11|                 követek el hibákat.~- Hát a professzusok (a fogadalmat tettek) -
10073  1,  10|        körültekintve -, a mai nap Szent Jób prófétának van szentelve. A mi szerzetünk
10074  2,  8 |                Marcellusz akkor már a nehéz provinciálisi tisztséget viselte. (Négyévenként
10075  3,  14|                   éppen. Másodszor lett már provinciálissá, noha a vénség is teher
10076  1,  12|                  megijednetek. Ti, ha egyet prüsszentetek, azt hiszitek: már itt a
10077  2,  7 |                    hogy aznap elmondjon egy psalmus-t. Ez a szó: egy psalmus,
10078  1,  8 |                  levélolvasásban. Én csak a psalterium olvasását értem, azt is
10079  1,  6 |                 kuktának, s Jancsira rohan.~Püff! - leüti a fejérõl a kuktasapkát.~
10080  3,  12|                  éjeken ávét ezer véniával, pünkösdkor ezer veni sanctét szintén
10081  1,  6 |              fehérstólás papok.~Középen egy püspöksüveges, öreg, fehér szakállú, kegyes
10082  1,  4 |               sarkánál, s kettõjük botokkal pufákolta.~...A királykisasszony bizonyosan
10083  2,  1 |                 Az-e, hogy az ember potroha puffadtáig egyen? Borban fetrengjen?
10084  3,  6 |                     a fejét. Az apácatársai pukkadoznak, mikor látják, hogy az öreg
10085  1,  8 |                    megint majdnem nevetésre pukkant:~- Az evést érted? Itt nincs
10086  3,  4 |                   ha pedig beteges, hitvány pulyává. Az anyák csak a lányukat
10087  2,  10|             asztalnál, hogy odakint nekem a pulykapásztorom is különben él, és íme,
10088  2,  3 |                     vérkeringést, az apácák pulzusának a tapogatása tilalmas volt.
10089  2,  1 |                   akkor nem voltak ágyúk. A puskapor feltalálójának még csak
10090  2,  13|                   lenni a többinél.~És hált puszta szalmazsákon, durva szalmapárnán.
10091  2,  1 |               csontmarkolatú kardot: a Mohi pusztán az én kezemben táncolt.~-
10092  3,  2 |               hogyha álmodok, rákiálthatom: Pusztulj innen! De hogy kiáltsam
10093  1,  6 |                     utánuk, mind a kettõnek puttony a hátán, s benne bizonyára
10094  2,  1 |                  harminc is - dárdák, íjak, puzdrák, paizsok, bölényszarvak
10095  2,  6 |                   szarvasvérrel. Az íjamat, puzdrámat, lándzsámat, tõrömet is
10096  3,  11|                     zavaros nap volt!~S még ráadás is következett.~Aznap este,
10097  2,  14|                   oltár elõtt kívánta, hogy ráadják a fekete fátyolt.~És a templom
10098  2,  6 |              gondolhatta volna, hogy a kõre ráakadtak késõbb a munkások, és visszatették.
10099  1,  12|                      hogy úr, pedig nem úr. Rab. Testnek rabja.~Egy csoport
10100  1,  12|                   utánuk bámult.~- Mindenki rab-e? - kérdezte félénken.~-
10101  1,  6 |                    szemét. A tulipánokra is rábámul. Aztán a kúton marad a tekintete.~-
10102  2,  13|               hirtelen elhallgatás, a hideg rábámulások. Olykor kérdezte is egyiket-másikat:~-
10103  2,  6 |                parázs. Csak nézett, nézett.~Rábámultam, hogy mit néz rajtam. Sosem
10104  2,  2 |                   Ördög.~Jancsi megállt, és rábávászkodott.~Az orvos is megállt. Vállat
10105  1,  1 |                   szeretsz... Ígéred?~A fiú rábiccentett.~- Tulajdon édesanyádnak
10106  2,  14|             egyszerre négy! Margit nem volt rábírható, hogy egymaga legyen az
10107  1,  10|                  szó nélkül mondta ki, és a rábízott fiúcska elõtt több ízben
10108  2,  6 |                    igyekszik, hogy a férfit rabjává tegye. Már az öltözködése
10109  3,  3 |                keresztet! Hát mi vagyok én? Rabló vagyok? Vagy embergyilkos?
10110  1,  6 |               munkát. Lehet, hogy a szakács rábõdült, hogy miért ül a nyárshoz.
10111  1,  12|                     Nemzet rabja.~- Mink is rabok vagyunk-e?~- Mink is.~-
10112  2,  9 |                    a gyöngeségét! Gyilkolt, rabolt, s mikor bajba kerül, küldi
10113  3,  16|                     s letérdelt az ágy elé. Ráborult Margit kezére, és zokogott.~-
10114  2,  2 |            nagycsaládú ember: gyûlölködõ. A rabszolga: tirannus, tigriskörmû király.
10115  2,  1 |                oláhok, székelyek, bolgárok, rácok, bosnyákok, még a királynénk
10116  1,  6 |               klastromhoz. Nyitná a folyosó rácsajtaját, de biz az ajtó nem nyílik:
10117  1,  6 |                      Jancsi beoson. A kórus rácsának az ajtajához igyekszik,
10118  1,  8 |                     Ki az a...~Jakab szinte rácsapta a kezét Jancsi szájára:~-
10119  1,  11|                  elõször a ruhát adta rá, s rácsatolta az övszíjat. Aztán a fekete
10120  1,  3 |                senki.~Jancsi belopakodott a rácsig. Átdugta a fejét, s bevizsgálódott
10121  1,  5 |                 készült. De az is mögötte a rácsnak.~Jancsi sokszor beosont
10122  1,  8 |                  Erzsébet szóror feszülete. Rácsodálkozik, és azt mondja:~- Mi ez?~
10123  2,  3 |                Jancsi fráterre. A fráter is rácsodálkozott az orvosra.~Késõbb hat apáca
10124  1,  5 |                 vert virágok díszítik azt a rácsot. De csak lantorna van ott
10125  2,  2 |                     ujjai vastagok, ahogy a rácsra görbülnek. Ha úton találkozott
10126  3,  6 |                       Fráterek - mondotta a rácsvasba fogódzkodva -, tudom, hogy
10127  1,  4 |                   konyhától tíz lépésnyire. Rádobbantott a földre: - Ide ássátok.~
10128  1,  3 |                     dõl befelé. Vélte, hogy rádõl a templom! No, nem dõlt
10129  1,  5 |                 székek. Legfölül korona van ráfaragva mindenikre.~Széles, zöld
10130  1,  6 |              szitkozódnak azok, akiknek már ráférek nem jutott.~De hát mikor
10131  2,  6 |                     valamelyik klerikusnak. Ráfogom, hogy a templomban találtam,
10132  1,  6 |                    Jancsi belépett. A barát ráfordította belülrõl az ajtóra a kulcsot.~
10133  1,  9 |               szilkéket. A papirosokra csak ráfújt.~A lektornak nem volt ágya,
10134  3,  18|             csendben.~Odapillant, és ott is ragad a szeme.~Álmélkodva látja,
10135  2,  9 |                 Marcellusz - hogyan javukra ragadják Margitnak a gyöngeségét!
10136  2,  1 |                    ezekbe a lovakba. Ha itt ragadok éccakára is, megver az esõ -
10137  3,  6 |                  szerelmére, menj el tõlem! Ragadós a baj!!!~Jancsi fráter összerázkódott.~
10138  2,  1 |                  nem védekezik-e az ember a ragadozó állatok ellen is? A nemzetet
10139  1,  7 |                      Boglyas hajára rá volt ragadva egy szalmaszál is.~- Ejdes
10140  3,  2 |               aminõkkel a könyvkötõk táblát ragasztanak. A mûhely sarkában halommal
10141  3,  2 |                    a könyvkötõ fráter belsõ ragasztásra alkalmazza.~Aztán megtudakozták
10142  2,  1 |                     csepût sodortak volna s ragasztottak volna az orra alá. A szakálla
10143  2,  8 |                ember.~A bajusza, mintha úgy ragasztották volna fel, nagy volt az
10144  1,  3 |                   egy-egy ház a fõépülethez ragasztottan, de még födetlen mind a
10145  2,  6 |                    De hiszen ha bedobja is, rágondol majd, valahányszor erre
10146  2,  6 |                olvasni. Isten nyugtassa. De rágta a kíváncsiság.~- Hallod-e -
10147  2,  1 |                    hadak százezreit még ott rágták a hiénák a Szentföld sziklái
10148  1,  6 |                   Jancsi, fülig pirosan, de ragyogó szemmel.~S az apácához fordul:~-
10149  2,  5 |                       volt benne egy konda.~Ráharangozták a vecsernyét. Félretette
10150  1,  6 |                leányka, apácaszokás szerint ráimádkozik a vízre, mielõtt inna. Õ
10151  1,  6 |                  küldötte. Jancsi egyszerre ráismert hajlott hátáról, csupa csont
10152  2,  2 |               eljönni. Hát a prior keményen ráizent az asszonyra, hogy üstöllést
10153  1,  3 |                 tetõt cserepezte a munkások raja. Az épület elején magas
10154  1,  10|                     a lábunk bírta. A méhek rajban utánunk. Jaj, Uram, segélj!
10155  3,  18|                  böjti éjszakákon! Balgatag rajongás! A kereszténység fájának
10156  2,  1 |                  sor, aligha diadalmaskodna rajra a csaták fene hõse. Az õ
10157  2,  8 |                násfák csillognak, villognak rajtok; én meg ebbe a fakó palástba,
10158  2,  4 |                   azért hagyták meg, hogy a rajzó méhek oda telepedjenek.~-
10159  1,  3 |                    koronás vitéznek a lábát rajzolta. Vasat rajzolt reá, lábszárvédõ
10160  1,  12|               mosogatok, nagy elbúsultomban rákezdtem, hogy: Az én rózsám recefice...
10161  1,  7 |                    meglátja mosdatlanul, és rákiált: Ohó!~Aztán azon gondolkodott,
10162  3,  2 |                    Ördöggel hogyha álmodok, rákiálthatom: Pusztulj innen! De hogy
10163  1,  6 |               kiált-e megint rá.~Hát bizony rákiáltott:~- Elõbb talán innál! Kitõl
10164  2,  6 |                  volna, hogy nekem is tüzet rakjanak a fejemen, ha arra nem gondolok,
10165  2,  2 |               bennünket arra, hogy vastagon rakjuk a falat!~A harminclépéses
10166  1,  8 |               mindig mélyen lesütve hátrált rákként az ajtó felé. Neki farolt
10167  1,  7 |                 lehetett, hogy kettõs falat raknak. A két fal közét apró kõvel
10168  1,  3 |                      No, itt a beteg-házban rakodjatok le. Oda a sarokba. A nagyobbik
10169  1,  6 |                    fuldoklott belé.~A barát rákönyökölt az asztalra, és szinte csodálkozva
10170  1,  10|                      Avval fogta a poharát, ráköti hánccsal a botja végére.
10171  2,  8 |                   el, hogy megállt. A szeme rákövült Marcelluszra.~- Mit bámulsz? -
10172  1,  6 |               vastag combú, potrohos testõr rakogatta elõttük a lábát. Az öregebb
10173  1,  6 |               fölemelte az aranyos botot, s rákoppantott vele az ajtóra:~- Íme a
10174  3,  12|                   voltak hetesek a konyhán, rákot fõztek vacsorára, s a fazék
10175  1,  4 |                     a kõ, szépen, csoportba rakottan. Olyan volt, mint a kõsó
10176  1,  3 |                  nagy házak. Az ácsok akkor rakták fel az egyikre az ollófákat.
10177  2,  1 |             pillantott.~- Micsoda poharakat raktatok ide? - förmedt a cselédre. -
10178  3,  12|                bizony bement a templomba, s rákurjantott, hogy a templom is rezgett
10179  2,  4 |                    benne vágva és ölekbe is rakva, de a fû és mindenféle vad
10180  2,  8 |             megindult, s a kosarat letette. Rálegyintett, s a légy el is tûnt. De
10181  1,  6 |                  törni való dió. S most már rámaradt a héjazás dolga is. A kukta
10182  2,  11|                     izzad a barát!~- Bezzeg rámelegítettek!~Egy királyi katona rájuk
10183  3,  3 |                 vetett feléje hármat is, és rámeregette a szemét:~- Rosszul esik? -
10184  2,  10|             hercegkisasszonynak?~Szikárdusz rámordult:~- Micsoda bolondok megbeszélsz?
10185  1,  12|                     Szikárdusz ottvártukban rámosolygott a fiúra:~- Vajon mit gondolsz
10186  2,  8 |                   képeket. Szent Erzsébetre rámutatott, és tisztelettel kérdezte:~-
10187  2,  11|                     A homlokát az aggodalom ráncai barázdálták.~- Ilyen hurut -
10188  3,  8 |                 azonnal látta az apáca orra ráncolgatásán, hogy valami folytatása
10189  3,  8 |                  sovány és orrát mosolyogva ráncolgató. A szó úgy pergett belõle,
10190  3,  4 |                    akkor nem kívánt a fiára ránézni. Két hónap múltán találkoztak
10191  2,  6 |                     a lélek. Sokszor, mikor ránéztem arra az üresfejû asszonyra,
10192  3,  17|               valamennyiüket, hogy egy­mást rang tekintete nélkül elõzgetve
10193  1,  4 |                vékony, vajszín szõrû kutyát rángatott zsinóron. Mert a kutya mindent
10194  1,  12|                Lármásan fecsegtek, vállukat rángatták, kezüket terjegették.~A
10195  3,  18|                    klastromban is a szülõik rangját, vagyonát, pompáját az elméjükben?
10196  3,  13|                    földre, és ott fejedelmi rangra kapott. Vitéz és törekvõ
10197  1,  6 |                     a kapunál megáll. Egyet ránt a gombon. Bent erõs csendülés
10198  1,  10|                     véniát teszel.~Timó két rántással megoldotta a nyakán a csuháját,
10199  1,  10|                     a mézbe; morzsát rá, és rántja vajba. Mindenki elbámult
10200  3,  4 |                     nyúltam, hogy a fejemre rántom a csuklyát. De hát igyatok
10201  1,  9 |                     Mintha a hajuknál fogva rántották volna fel õket, úgy ugrottak
10202  3,  2 |                  sor.~Egy halott levelei...~Rányitja a szemét, s Mihály fráterre
10203  3,  12|               elméjében Margit kiválóságát. Ráparancsolt:~- Micsoda dolog ez? Hol
10204  3,  3 |                bölcsebbet náladnál?~Az öreg rápislogott bokros szemöldökei alól:~-
10205  1,  12|                     kirohan a konyhából, és ráront a rétessel.~No nem fogadja
10206  2,  7 |                   hevében, hogy gyanútlanul rásiklott ismét a pletykára.~- Mind,
10207  1,  8 |                      mint mikor a jégcsapra rásüt a napsugár.~- Mégis szerettem
10208  2,  1 |               Mutatta az orvosnak.~Az orvos rásunyorgatott:~- Nem volt ez sose írás -
10209  1,  8 |                   egyúttal a mi Margitunkra rászenteled a szerzet ruháját.~- Nagyméltóságú
10210  3,  3 |                  szemembe köpjenek!~- De ha rászolgáltál!~- Nem szolgáltam rá! Semmi
10211  2,  10|            szégyelletemben!~Mikor elmentek, rátámadtam Margitra, hogy mondok:~-
10212  2,  7 |                  Egy fegyveres vitéz, ahogy ráteszi a lábát a leverten elnyújtódzó
10213  3,  5 |                     legidõsebb királyleány. Ratiszláv bolgár cár özvegye. Az még
10214  3,  4 |                 leányáé, Annáé. A boldogult Ratiszlávot nevezte apjának, aki legutóbb
10215  3,  4 |                     birkanyáját: a károsult rátört a szomszédjára. Erõszakoskodtak,
10216  2,  8 |                   Az egyik - a hosszú nyakú Rátoldy-leány - mindenféle gyümölcsöt,
10217  2,  10|                  Utoljára megbosszankodott, rátoppantott:~- Nem vagyok-e atyád? Nem
10218  2,  11|                   ez! Takarodjatok innen!~S ráütött a jobbágyasszonyra, hogy
10219  3,  18|              fõoltár elõtt alacsony, fekete ravatalon, magas égõ gyertyák közt
10220  2,  4 |                    a karján érezte, gyorsan rávonta a kámzsa ujját, s az arca
10221  1,  6 |                    Csak a sarkon áll meg, s ráz egyet az öklén:~- Iszen
10222  3,  4 |              megvetõen pillantott a fejüket rázóra. Rendületlen híve maradt
10223  3,  10|                   tatárjárás is, lám, mikor rázúdult Magyarországra, véltük,
10224  3,  5 |          várépítésre õket nem kényszerítik; reájuk nem szállnak; a futott nemeseket
10225  2,  2 |                   pedig öreganyámról maradt reánk.~Nem gondoltunk semmi rosszat,
10226  2,  8 |               valamit kívánna tõlem?~Margit reápillantott, aztán a szemét újra lesütve
10227  1,  6 |                 földön! Új klastrom vár itt reátok, felséges királyné asszonyunk
10228  2,  2 |                    szó.~- Minden elmaradt - rebegdegélte. - Imádságok, litánia, zsoltárok...
10229  3,  18|                elrémüléssel bámul reá.~Ávét rebegne. A nyelve nem mozdul.~Borulna
10230  1,  7 |                  koppanás után roppanás meg reccsenés. A festéktõl beragadt a
10231  1,  12|               rákezdtem, hogy: Az én rózsám recefice... hát csak rám robban mind
10232  1,  5 |                     A tyúkól mellé alacsony réceól és libaól.~Egy fejérvári
10233  3,  17|                 valamennyien tompa fahangon recitálják a graduálét:~Tehozzád emelem
10234  1,  7 |            festéktõl beragadt a kapu, azért recsegett. De végre is kitárult.~-
10235  3,  11|                 megered. Margit kicsenget a refektóriumból a cselédházba. Jönnek a
10236  3,  12|                 kezdték komolyabb arccal is regélgetni.~Lám az öreg király is mindig
10237  2,  2 |            Mennyországból. Mikor volt az? A régestelen-rég múlt, messze óidõkben. Azóta
10238  1,  12|                 keserûen egy-egy kanálnyit, reggelenkint. És nem szabad minden kis
10239  1,  8 |                 mondjuk.~- Hát vacsorától a reggeliig...~Jakab megint majdnem
10240  2,  6 |                   Valamicske kenyeret ettek reggelire. Kértek, adjak szekeret
10241  2,  2 |                hozzá, ha arra járnak.~S még reggelit is küldött nekik hideg sültet,
10242  3,  2 |               olvasnia, amelyiken a betûk a régiek.~Összevonta amúgy is összeálló
10243  3,  1 |                    Ahogy a mosásba vinném a régit, látom, hogy a háta csupa
10244  1,  11|                     az akaratodat a szerzet reguláinak és konstitúciójának. Engedelmeskedned
10245  1,  8 |                   Hallgasd meg a veszteglés reguláját.~- Én nem tudom, mi az a
10246  3,  8 |                   bármi tágítása is volna a regulának. Csak biz az megesik, hogy
10247  3,  6 |                  fráterek elõtt vigyázott a regulára.~Nem is folytathatták aztán
10248  2,  2 |                  mikor már annyira jutott a reinkarnációkban, hogy az emberi testet ölthetett,
10249  2,  2 |                        Vajon te is hiszed a reinkarnációt?~A keleten járó dominikánusok
10250  2,  1 |             sejtette volna, hogy akkora erõ rejlik abban az emberben. És milyen
10251  3,  2 |          egyik-másik elcsábult fráter pénzt rejt el vagy ennivalót vagy inget.
10252  2,  10|                   mögött ilyen gondolatokat rejtegetsz, anyám? Ha akkor nem takarsz
10253  3,  7 |             legszebb.~De a liliom meg csupa rejtelem.~Honnan veszi a liliom azt
10254  2,  2 |                    világíthat be a teremtés rejtelmeibe? És hát hol a Pokol? Mi
10255  1,  1 |             egyet-mást az apja a természeti rejtelmekbõl?~Egy decemberi napnyugtakor
10256  1,  4 |                     terem. Oda nem lehetett rejtenie a követ.~A festett terem
10257  1,  4 |                     szélén áll az a fa. Oda rejti majd a követ a vízbe.~S
10258  1,  7 |                   sekrestyébe. Jancsi hátul rekedt a szenteltvíz-tartónál.
10259  1,  1 |                       kezdte az apja azon a rekedt-susogó hangon, ahogyan a mell­bajosok
10260  1,  9 |                   vastag lúdtoll. Alól, egy rekeszben, köpcös, csatos, bõrkötésû
10261  3,  9 |                   királyleány visszavonul a rekeszébõl. Beült olyankor a karba
10262  3,  12|              bársonyból és fekete selyembõl rekviemre való papi palástot; a fehér
10263  3,  17|                   már. Csak keblének gyenge remegésébõl látszik, hogy még él.~Következne,
10264  2,  3 |              megújult szívében. Azt a belsõ remegést érezte, amit gyermekkorában,
10265  2,  1 |             rubinköves, és forgács-formában remekelt arany talpú.~A két szerzetes
10266  1,  8 |                     És buzgó az imádságban. Remélhetõ, hogy példás tagja lesz
10267  1,  11|                     Istentõl nyerheted meg. Reméljük, meg is nyered. Mert hogy
10268  3,  3 |                     lépésekkel tért vissza. Remélte talán, hogy Jancsi utána
10269  1,  8 |          fogadalmakat megvegyük tõle.~- Azt reméltük pedig - mondta elszontyolodva
10270  3,  13|             mindvégig meg­maradtak. ~Mind e reménykedéseket a halál porba fújta.~Béla
10271  2,  9 |                Mások épp ellenkezõleg abban reménykedtek, hogy Margit, ha királyné
10272  1,  6 |            Jancsiban egyszerre kivirított a reménység.~Futott a barát után.~A
10273  2,  8 |                   És elmosolyodott.~Ottokár reménységét fejezte ki, hogy Margitnak
10274  1,  1 |                     életet kedvelik, mint a remeték: a diófa, hársfa, birsalmafa,
10275  2,  7 |                    Az apostoloknak, a szent remetéknek, a szerzetalapító szenteknek
10276  1,  8 |            imádkoztam elõbbed csöndes erdei remeteségben, a Bakonyban. Aztán álomlátásban
10277  3,  15|           képzelõdtem.~S elmondta, hogy úgy rémlett neki, mintha az öreg királyt
10278  2,  3 |                    szemmel, mint aminõvel a rémséges meséket szokták hallgatni.~
10279  3,  2 |                õrzik a jóhírüket.~Hát azért rémült el Szikárdusz is a bûnös
10280  3,  11|                  kulcs? Hol a kulcs?~Margit rémülten rángatja a vasajtó kalincsát:~-
10281  3,  15|                 susogta.~De annyira el volt rémülve, hogy a foga is vacogott.
10282  2,  2 |                 hogy az eszes prior egy sze­ren­csés gondolattal szakácsnak
10283  1,  6 |             szentelve.~A kõmíves szája erre rendbe igazodott. Magát javító
10284  1,  10|                     és a szerzet elõtt, két rendbeli vétséggel. Az egyik ez:
10285  3,  4 |          beleszurkálva nagyság szerint való rendekben. Sokan csoportosultak oda,
10286  2,  8 |                    akaratlanul is.~Hát az a rendelet, hogy a cseh királlyal bemennek
10287  1,  8 |             másodrendû apáca lesz a prépost rendeletébõl. A prépost kérte meg a generálist,
10288  1,  8 |                   napra, abból magunknak is rendelhetünk. Nem sokat persze, csak
10289  2,  4 |                méhek oda telepedjenek.~- Én rendeljek-e fákat? - vonta vállát a
10290  2,  4 |                   arra kérte a priort, hogy rendeljen valahonnan gyümölcsfákat
10291  2,  8 |                      Alázatosan hallgatta a rendelkezéseit: mikor hol álljon, hol lépjen,
10292  1,  4 |        gyalu-csisszogás, dalolás, fütyülés, rendelkezõ kiáltások. De a szó mind
10293  2,  2 |                   anyjának, hogy a szigetre rendelték kertésznek, és kért az anyjától
10294  3,  3 |                 hiszen ismerték a klastromi rendet.~Jancsi mégis megbûzölte
10295  3,  11|                     ám - feleli Ágnes.~- Te rendetlen! - szólt rá kedvetlenül
10296  1,  7 |                     fiúkat? Pedig hát õ nem rendetlenkedett volna. Vajon visszaküldik-e
10297  1,  8 |                  meggyûröd, vagy más efféle rendetlenséget okozol. És ha bent a házban
10298  3,  3 |                cellájába.~Az öreget levelek rendezésében találta. Az ablaknál állt.
10299  3,  10|               földtekének azon a kis részén rendezettebb, virágzóbb az élet.~A tatárjárás
10300  3,  7 |             Fölemelte az egyik szárnyát, és rendezgetni kezdte a tollait.~A fráter
10301  1,  6 |                    Az ebédlõben két asszony rendezgette az asztalt. Az egyik az
10302  2,  14|                     rózsát: Klára szórorral rendezte az oltárokra.~Mind a három
10303  2,  8 |                  mellé, milyen lovasjátékot rendeztek a budai mezõn, hány ember
10304  3,  15|                      A három apáca fölkelt.~Rendezték a mécsét, ivóvizét Margitnak.
10305  1,  5 |                    Az a terem is be van már rendezve. Nagy faragott diófaasztal
10306  2,  2 |                   messze menniük: a szigeti rendházuk fala csakhamar elõfehérlett
10307  3,  10|                     szerbekkel volt egy kis rendigazító háborúnk. Mácsai Béla hercegnek
10308  2,  14|                 mennyországban van - mondta rendíthetetlenül Jordánusz -, és oda te is
10309  2,  1 |                  végig az égen, s rá földet rendítõ dörgés következett.~Bajcsy
10310  2,  2 |                     provinciális nem ítélte rendjén valónak, hogy a fráterek
10311  3,  4 |                pillantott a fejüket rázóra. Rendületlen híve maradt Béla királynak,
10312  2,  7 |                     volt arra, hogy milliók rendüljenek meg, és szálljanak a bánat
10313  3,  14|                   után.~A kertben már akkor rengeteg sok volt a rózsabokor. Az
10314  3,  4 |                  Sándor fia Sándor, Básztej Rénold, Pócs Tivadar, valamikor
10315  3,  3 |             csakugyan megindult az ásóval a répaágy felé. Ahogy Jancsi mellett
10316  3,  3 |                   rázogatva ballagott el. A répaágyhoz ment, és gondolatokba mélyedve
10317  1,  6 |                    persze a gatya is tovább repedezett, sõt az ingrõl is leesett
10318  1,  6 |                   ugrik ki. Széttárt karral repül a királyné karjába. S örvendezve
10319  2,  3 |                     hang elkezdte az éneket~Requiem aeternam dona ei domine...~
10320  1,  10|                     amilyen sógor helyett a rér, tigris helyett a barca,
10321  3,  4 |                    a hallgatóság röhögésére rés nyílt a süvegek között,
10322  1,  3 |                olyanok, mint a várfalakon a rések. A napfény ahogy besütött
10323  1,  3 |                    napfény ahogy besütött a réseken, olyan volt a folyosó, mintha
10324  1,  12|                 fogadja el, bizonyos! Mégis restellte volna Margitka elõtt...~
10325  3,  5 |                 akar maradni a maga országa részében.~Marcellusz virágvasárnapján
10326  3,  18|                  hozzák el az ország minden részébõl gõgös leányaikat, hogy az
10327  2,  1 |                    csoda-e az, hogy a belsõ részed mozog, mint valami malom?
10328  1,  8 |                      A szeme be van hunyva. Részeg-e? alvó-e? vagy ájult? vagy
10329  3,  8 |                templomban, s a mise csöndes részeiben ugyancsak hallatszott a
10330  3,  6 |                   ügyesen emelte ki a leíró részekbõl Jézus eleven szavait. Mintha
10331  2,  2 |                     percnyi beszéd után már reszelte a hangot. Hogy valaki a
10332  2,  6 |               asszony a lelkét.~Még a belsõ részem is reszketett, mikor a levelet
10333  2,  6 |                     már, de azért kiadták a részemet a jószágból.~Egybe is keltünk.~
10334  1,  8 |                  száraz. Bizonyára mosásban részesült aznap, mert minden szála
10335  2,  2 |                  nálunk... Jaj, még most is reszket a lábam, ha rágondolok.~-
10336  2,  10|               elszörnyülködtem. És most már reszketek, ha hallom a külsõ csengetést.
10337  2,  2 |                     a reumáját, hogy a keze reszketése is elmúlt. Csak a járása
10338  3,  9 |                      és hallgatta a falakat reszkettetõ hurrogást.~Olyan csendesség
10339  1,  4 |              mellett.~Jancsi mindezt szinte reszketve nézte a fák közül. Félelmes
10340  1,  8 |                      Melyet mikoron az pápa reszketvén és félvén néze, másfelõl
10341  2,  6 |                mikor egymagamban hevertem a réten vagy a forrásunk mellett.
10342  1,  12|                    a konyhából, és ráront a rétessel.~No nem fogadja el, bizonyos!
10343  1,  12|                    Jaj, hát még egy darabka rétest sem adhatok a fiamnak! Istenem,
10344  1,  12|                 hogy... Nesze egy kis mákos rétesvég... Vedd el, no, bátran.
10345  1,  6 |               tovább lépked. A folyosó-rács reteszét félrevonja. Kimennek azon
10346  1,  7 |                     kurjant neki.~Elvonta a reteszt, a kulcson is fordított.
10347  3,  7 |                   már petrezselymet, répát, retket nem termett sehol olyat
10348  3,  11|                    atyám? Jaj, hiszen olyan rettegésben voltunk! Mindéjten által
10349  3,  4 |                      Prájszel Henrik, sem a rettenetes erejû Ákos Ernye, sem a
10350  2,  2 |                 vize annyira megjavította a reumáját, hogy a keze reszketése
10351  3,  16|           kompletórium után Margit maga elé révedezõ szemmel szólott:~- Én következek.~
10352  1,  12|              szakállú, komoly kis ember. Új reverenda volt rajta, s fekete köpönyeg
10353  1,  12|           tárgyalását. Közben ásított is. A reverendája és köpönyege aljának porosságán
10354  1,  8 |                     zsíros képû pap, fekete reverendás plébános-féle. Asszony is
10355  1,  1 |                    Késõbb felkelt, és holmi reves fát és korhadt csontot törögetett
10356  2,  10|             apáca-klastromot, s egyenesen a révnek tartott.~Bizonyára a királyi
10357  1,  8 |                 Isten választottjai. Vámot, révpénzt, fuvart nem fizetnek. Hajlékuk
10358  3,  17|                  élet lángja csak az utolsó rezgéseiben tartózkodik még benne: minden
10359  3,  4 |                    vállas-erõs nemesen, aki rézkupából ivott, éppen a borárus hordajánál.~
10360  2,  1 |                  egy széles hüvelyû kardot, réznyelût, bõrrel borítottat, s kivont
10361  1,  6 |                    klastromot. Útközben egy rézszög fénylett a porban. Vélhetõleg
10362  2,  1 |                   tettek az asztalra. S egy réztálban meleg vizet hordoztak körül,
10363  1,  5 |                   mint egy közepes nagyságú rézüst. A kisebbik akkora, mint
10364  1,  8 |               Alighogy kimondom ezt a szót, riccs-reccs, eltörik az egyik hátulsó
10365  3,  18|                    arra született, hogy egy rideg klastromban hervassza el
10366  1,  5 |                Jancsin hideg borzongott át. Ridegek voltak a szobák, és mészszagúak.
10367  1,  6 |                 rozsdás fog az is.~- No, ne ríjj - biztatta nyájasan. - Én
10368  1,  8 |                     fiút - mondotta - ugyan ríjja az anyja. Megígértük, hogy
10369  2,  1 |                   Isten jó napot. Ha rá nem ríjjog az ember... De az is bolond,
10370  3,  4 |               következõ pillanatban már víg rikkanással nyújtotta neki a kezét,
10371  1,  4 |                szabadulni akar.~- Szellõ! - rikolt megint a királyfi.~Már a
10372  2,  11|                     érnek, egyszer csak nõi rikoltás hangzik a sokadalomban:~-
10373  1,  6 |              hallotta.~Jancsi még erõsebben rikoltozott, hogy szinte belekékült.~
10374  2,  1 |                     részeg kedvvel nagyokat rikoltsunk? Káromoljuk Istent azzal
10375  2,  4 |           Olimpiádesz röstelkedve -, és oly rimánkodva kérte...~- No de ez szörnyûség! -
10376  2,  7 |               emlékezés? Batyu. Haszontalan ringy-rongy. Minek cipelnénk egyik testbõl
10377  2,  1 |                   álgyon...~S nyomban utána riogatón káromkodott:~- Hej, azt
10378  2,  6 |                Dunán egy vontatóhajó kürtje riogott, és ostordurrogások voltak
10379  2,  6 |                  ültek. Jancsi elõrerakta a rissz-rossz kosarakat, s munkába fogtak.~-
10380  1,  3 |                    viselt. Arasznyi hosszú, ritkás szakállát marokkal simogatta.
10381  1,  6 |          szertartást.~A nép is fogyadozott, ritkult, elszéledt. Jancsi ott látja
10382  1,  8 |          alázatoskodik. Mert éktelen foltok ríttak le a prior csuhájáról. A
10383  3,  12|                nonát, vesperást és kompletó­riumot.~Minderre kezdtek figyelni
10384  1,  7 |                anyám!~- Jaj, édes eggyem! - rivadt meg egyszerre az asszony. -
10385  3,  16|                       Ne beszélj halálról - rívadt rá Erzsike könnybe áradt
10386  1,  12|                    recefice... hát csak rám robban mind a szerzet, hogy aszongyák,
10387  1,  4 |                     a fejét oldalt vongálva robog el, le a Dunának.~A királyfi
10388  1,  3 |              süvegét, és visszafelé fülelt: robog-e valaki utána a kréta miatt?~
10389  1,  3 |                    utána a kréta miatt?~Nem robogott senki.~Jancsi belopakodott
10390  2,  2 |           csillogtak az apró tócsák.~Minden rög életet lehelt. A levegõ
10391  1,  8 |             odaálltak a vályúhoz. Egy sáros röggel bemázolták a kezüket, s
10392  1,  8 |               ajtófélfát.~Jancsi a süvegébe röhintett. Igazán szamár! - gondolta
10393  1,  8 |                     ezek: kacagás, vihogás, röhögés, mert nem illõ szerzetesnek
10394  3,  4 |                   hang. Ahogy a hallgatóság röhögésére rés nyílt a süvegek között,
10395  3,  4 |                  összelapult a derekán. Mit röhögtök, ebadta? Kérdezzétek meg
10396  1,  8 |                  gyûrûm... Aranyos erszényt röjtö­gettem... Tükörbe néztem...
10397  2,  8 |                  erõszakos légy azonban ott röpködött a kosár fölött, és Kinga
10398  1,  6 |                   még senki. Csak egy veréb röppent fel a kutacska szélérõl.
10399  1,  4 |                   és felrúg.~A királyfi úgy röpül róla, mint a zsák. Meg is
10400  2,  3 |                  hallgatni.~Egy veréb sebes röpüléssel szállt be a tetõn át az
10401  1,  5 |                  egy fehér pillangó is arra röpült, és Béla herceg jobban érdeklõdött
10402  2,  1 |                     ilyen barát-virtusban - röstelkedett izzadtan. - Lovon bezzeg
10403  2,  8 |                  meg én nem értek - felelte röstelkedõn mosolyogva Ottokár.~S bal
10404  2,  5 |          becsüléssel néztek rá a kehelyért. Röstellte hát, hogy a kapitulumban
10405  1,  8 |                  latin imádságot mormoltak, rövidet. Az ámen után leültek. A
10406  1,  8 |                     négy nutrita, kisleány. Rövidke beszéddel üdvözöltem õket
10407  1,  6 |               hajlonganak.~Egy apáca másfél rõf hosszú, vékony fekete keresztet
10408  3,  13|                 leánya karjára támaszkodva, rogyadozó lábbal sétál a fák alatt.~
10409  1,  6 |                nagytermetû vitéz? Vajon nem rohan-e ki valamelyik egy erõs pálcával?~
10410  3,  3 |                kínos ügyben. Hogy meg fogja rohanni az a vén, zimankós barát!
10411  1,  12|        cirokseprûvel. Szikárdusznak a kezét rohanta meg egy csókkal, s bámulva
10412  1,  8 |                     Azok hátrább ülnek.~Egy rókatarisznyás nemesember közelített hozzájuk.
10413  2,  11|                  lovak nyerítettek, disznók rõköltek. Megrakott szolgák az úri
10414  3,  12|         feszületekkel. A szülõi, testvérei, rokonai ajándékoztak neki olykor
10415  2,  10|                  beszélünk, hogy elhárítsuk rólad a szándékát. De most már
10416  2,  11|                      távozzatok! Nem akarok rólatok tudni semmit.~- Ábris! Ábris! -
10417  1,  11|                     Barcellónában élj, vagy Rómában, vagy bármely helyen, nem
10418  3,  14|                    1269. esztendõ májusában rombolt az végig az országon. Fákat
10419  2,  6 |                    Istenhez, mert az ország romlásának az az oka, hogy mindenki
10420  1,  8 |                    mind az teljes egyháznak romlását megtartá...~Az ebédlõbe
10421  2,  2 |                   bûneiért. Az ország azért romlik, mert mindenek elfordultak
10422  2,  6 |                vesszõt. Ezek a kosarak mind romlottak.~A vesszõkosarakat értette,
10423  3,  4 |                     az anyák kezébõl mindig romlottan kerül ki a világba a fiú.
10424  3,  18|             szenvedésem?~Nem láttad-e, mily romlottságban él ez a nemzet? Mily állatiságba
10425  2,  2 |                bizony nyakig éltünk a vidám rondaságokban.~És mosolyogva indult tovább.~
10426  1,  9 |                     csak a padlót söpörd!~S ronggyal törülte körül az asztalt
10427  3,  18|           kincseikre, mikor látták, hogy én rongyokat öltök fel és mennyei kincsekre
10428  3,  18|                  hogy egy ártatlan teremtés rongyokban jár, ájulásig imádkozik,
10429  3,  12|                    kérlek, add vissza azt a rongyosat. Igen megszoktam.~- Már
10430  3,  18|                  condrában járt, foltosban, rongyosban: még csak egy pár kesztyûje
10431  2,  6 |      Mindenféleképpen.~- De hát titeket nem ronthatnak.~- A szenteket is.~- Mégis
10432  3,  4 |                     A negyedik a felvidékre rontott, és egyre-másra foglalta
10433  3,  18|                  csendes, csak a lába alatt ropog a friss hó. És õ lépked,
10434  1,  7 |                következett, a koppanás után roppanás meg reccsenés. A festéktõl
10435  2,  14|                    fõnemeseket, ékszerektõl roskadozó fõúri dámákat az ajtónállók
10436  3,  13|                     is feni már a kaszáját. Roskadt agg volt már. A sok bánat
10437  3,  10|                      Termetében is meg volt roskadva.~- Jelentsd a priornak,
10438  3,  12|                     a többi, sõt évrõl évre rosszabbat.~A társai órákig elválogattak
10439  2,  13|                     elkerülték a figyelmét!~Rosszabbul esett neki, mikor a társai
10440  1,  5 |                    az anyja haragosan. - Ne rosszalkodj!~A kis herceg keze minduntalan
10441  1,  6 |              azonban magával rángatta.~- Ha rosszalkodol, hazaküldelek! - mordult
10442  3,  14|                  Valami vérhas-féle járvány rosszalkodott akkor. Egyikre-másikra is
10443  1,  9 |             komolyan szólott:~- A mester is rosszallja, hogy ezt a fiúcskát megütöttem.
10444  3,  12|                    durvaságán, és aznap sok rosszalló suttogás kélt a klastromban.~
10445  1,  8 |                     jóra fordít, amit ember rossznak vél a maga gyarló kis eszével.~
10446  3,  14|                    és rostán átverte. Azt a rostált szemetet belehányta három
10447  3,  14|                mellé. Abból szedett hát, és rostán átverte. Azt a rostált szemetet
10448  2,  8 |                   Még áldozáskor is a kórus rostélyához ment a pap, és ott tette
10449  1,  12|                 kivel beszél, mert az ablak rostélyát belülrõl fekete vászonkárpit
10450  2,  10|                      bús szemmel állt meg a rostélynál, és szenvedõn nézett Szikárduszra.~
10451  2,  8 |               magyarázva mutatott az apácák rostélyos kórusára. A keze mozdulata
10452  2,  8 |                mikor mentek, hogy nem néz a rostélyra, de akaratlanul is oda pillantott,
10453  2,  2 |                     kis keze, ahogy a belsõ rostélyt fogta, munkátlanságról tanúskodott.~-
10454  1,  5 |                   csuprot, bögrét, fazekat, rostot, tálat, melencét, mindenféle
10455  2,  7 |                    való valónk. A lélek nem rothad meg, hanem visszaszáll Istenhez.
10456  1,  1 |                     mag az élet. A hagyma a rothadás. Az élet a rothadásból kikél...
10457  1,  1 |                hagyma a rothadás. Az élet a rothadásból kikél... De minden növevénynek
10458  1,  6 |                 gõzben az üstök és kondérok rotyogó soka fölött. Tudja már,
10459  3,  8 |                     Markomba nevetek. Intek Rozáliának is, hogy nézze. Nézi az
10460  2,  2 |                   fájdalmas szívvel siratja Rozáliát. Megmondom neki mindjárt
10461  2,  1 |                     a vezére köztük volt.~- Rózenberg, a tûz égesse meg!~- Az.~-
10462  1,  12|               mozogni ott.~Megismerte, hogy rózsabogár.~- Szikárdusz fráter - szólott
10463  1,  6 |                     szemû. És hogy mindig a rózsabokrok közt andalog.~Egyszer csak
10464  3,  7 |                     a figyelme az elhervadt rózsafejekre fordult. Sok volt a hervadt
10465  3,  7 |                 pirinkó nefelejcstõl mind a rózsáig mennyi ezer és ezerféle
10466  3,  14|                   Három éve gyûjtötte már a rózsaillatot. Liliomot, violát is próbált
10467  3,  7 |                     A vizes fazékba dobta a rózsáit.~Mindez gondolat nélkül
10468  3,  18|                   nyár minden liliomának és rózsájának az illata!~Fogja a szilkét.
10469  1,  5 |                  amint a kötényében pirosló rózsákra bámul.~Másik oltár fölött
10470  3,  18|                   Ajkai mint vékonyka finom rózsalevél.~Szent elrémüléssel bámul
10471  1,  6 |                    Téged dicsér a madár is.~Rózsán zengõ méhbogár is!~De hát
10472  3,  7 |                    Az illat rózsaszag. De a rózsának egynek se olyan erõs az
10473  2,  8 |               többet adni három bokor fehér rózsánál.~Az udvaron már javában
10474  3,  7 |                   gondolt, hogy meggyûjti a rózsazsírt, sokat, sokat; egy év kevés
10475  1,  6 |               negyedik foga is elõtûnt, rút rozsdás fog az is.~- No, ne ríjj -
10476  3,  7 |                    A kerti szerszámok benne rozsdásak. Középen egy öblöshasú,
10477  1,  6 |                markolatja, pirosan szikrázó rubinkõ a dísze.~Jancsi arra gondolt,
10478  2,  1 |                    de a harmadika zafír- és rubinköves, és forgács-formában remekelt
10479  1,  8 |                    lógatta a lábát a szekér rúdján. Hosszú, szõke haja szinte
10480  1,  7 |                  õket: másfelé fordította a rúdját. A sziget-végi várépítkezés
10481  3,  6 |                hordja a vállán a vizet nagy rúdon a beteg-házba! Látnád, hogyan
10482  1,  6 |                    a fejérõl a kuktasapkát.~Rütty! - leszakítja róla a fehér
10483  2,  2 |                   összetépáztuk, köpdöstük, rugdostuk a cudart, hogy még a ruha
10484  1,  6 |                     a barátra, és ugyancsak rugódozott a madzagban.~- Nesze - mondotta
10485  1,  1 |               legyezõjébe. A paripa oldalba rúgta.~Attól fogva János kertész
10486  3,  18|                     halálos ágyán: az apáca­ruhá­jában. Két összekulcsolt
10487  1,  8 |                  Körülötte különféle baráti ruha-részek hevernek.~- Fráter György -
10488  1,  3 |                    kis zsákot, nagy zsákot, ruhabatyut, szerszámokat. Csak a csemetefákat
10489  1,  12|           mindenkinek a kezében volt valami ruhaféle: selyemszoknya, dalisaru,
10490  2,  6 |                   hozzád vezetett. A férjem ruhái megvannak, és éppen rád
10491  2,  8 |                 asszonyok valami ismeretlen ruhaillatot árasztottak maguk körül.
10492  3,  6 |                    öltözteted önnön vérének ruhájába...~Országszerte becsült
10493  1,  11|                   meg a csuhát, csak a maga ruhájában járult a gyóntatószékhez.~
10494  1,  3 |                 festékmaszat volt a föld. A ruháján is tarkállt a kék, vörös,
10495  3,  12|               kivonta. Sem a kezének, sem a ruhájának nem ártott a tûz.~Egy nap
10496  1,  6 |            veregetik a ruhájukról, s egymás ruhájáról is.~Négy leányka is van
10497  3,  6 |                 fényes volt már a látogatók ruhájától. A padló is meg volt kopva
10498  1,  6 |                   kicsi, apró szemû. Csak a ruhájuk egyforma. Fekete kendõ simul
10499  1,  6 |                      Összecsoportosulnak. A ruhájukat igazgatják. A port veregetik
10500  2,  8 |                     csupa tengeri gyöngy. A ruhájukon is sûrûn aranyhímzés, arannyal
10501  1,  6 |              igazgatják. A port veregetik a ruhájukról, s egymás ruhájáról is.~
10502  3,  12|                    hogy Margit milyen rossz ruhákat visel.~Neki olykor a szülõi
10503  2,  8 |                  húgaim, nénéim milyen szép ruhákba járnak: selyembe, bársonyba,
10504  3,  12|                ultramarinkék és karminpiros ruhákban; a fejükön igazi aranyból
10505  1,  8 |                      böjtöt megállt, világi ruhákért nem sóhajtozott. Példaképül
10506  2,  8 |                    gondolsz te a hiú világi ruhákra? Elrongyolódnak azok, és
10507  2,  6 |                 elhánytam egy bokor mellé a ruhám közelében.~S jöttem tovább
10508  3,  6 |                     de hát véget vetettek a ruhaosztásainak. Azóta egyre kéri a pénzt
10509  1,  8 |                    sarura.~Jancsi eközben a ruhapolcokra pillantott. Egy sereg emberi
10510  1,  8 |                  elöl-hátul hosszan lenyúló ruharész, amely mostanában leginkább
10511  2,  6 |                     csuhám, skapulárém?~- A ruháskamrában - feleli elnyíló szemmel. -
10512  1,  8 |               lábára nézett, aztán bement a ruhatár legbelsõ szögletébe, s különféle
10513  3,  12|                órákig elválogattak olykor a ruhatárban, hogy a lehetõ legfehérebb
10514  2,  6 |                     a derekamra. Kikértem a ruhatárból egy szögekkel tüskés vasövet;
10515  3,  6 |             Szétosztogatta volna már mind a ruhatárt, de hát véget vetettek a
10516  3,  4 |                   is adok. Úgy felszerellek ruhával, fegyverrel... de vadbarát
10517  1,  6 |                  egy karót.~- Megállj csak, rusnya!~No, egyszeribe meg is tette
10518  3,  18|                     rút helyre, ugye, nem a rútságokat látja ottan, hanem csak
10519  1,  8 |                 szíj-végek vörhenyes kopott­sága...~Õt soha nem verték meg
10520  3,  3 |                  Arra gondolok, hogy fiatal­ságomban bizonyosan követtem el valami
10521  1,  6 |                      A kezében araszos nagy­ságú könyvet tartott. Pergamen-kötésû
10522  3,  12|                   íme, beteg vagyok, és nem sajnál senki: bezzeg, ha otthon
10523  2,  10|                     van Jancsi fráter, õ is sajnálja téged.~Margit rányitotta
10524  3,  3 |                     gondolataim gyönyörûek: sajnálom, hogy elmúlnak, mint a füst.~...
10525  3,  18|          imádkozásra tanítójaként. S épp te sajnálsz-e, hogy nem palotában éltem?
10526  3,  14|                 vizes fazékba dobta. Szinte sajnálta, hogy azon a nyáron a kertjének
10527  2,  4 |                     lássuk klastromodat. És sajnos, látjuk. A veszteglés törvénye...
10528  3,  6 |                    lektor.~- Nem, nem! Igen sajolná, hogy elaludt. Hanem ha
10529  1,  8 |                      aszalt gyümölcs, túró, sajt...~- Adjatok csak gyökeret
10530  1,  5 |                   kertben javában zöldült a saláta, a petrezselyem, a sóska.
10531  2,  6 |                     a levélben?~A priorunk, Sámuel fráter, szigorú ember volt.
10532  3,  12|              véniával, pünkösdkor ezer veni sanctét szintén ezer véniával.~Hogy
10533  1,  4 |                   mint a béka.~Jancsi utána sandalgott. Nézte, hogyan hágdos fel
10534  1,  2 |                 talán.~És az asszony arcára sandalított. Ostoros kezével egyet simított
10535  3,  4 |                többé vissza az apja szívét: sandán nézett az apja kezére.~A
10536  3,  4 |                   Kérdezzétek meg Türje fia Sándort. Ott feküdt mellettem lábatörötten
10537  3,  13|                    De hát baj is az? Mentül sántább valaki, antul eszesebb.
10538  3,  12|                  õket, hogy adjanak neki is sanyargató övet.~- Nem való az még
10539  3,  1 |               társai nyugodtak, imádkozott, sanyargatta magát.~Jancsi fráter egy
10540  3,  9 |                    anyját.~Hát csak magában sápadozott, szorongatta az öklét, nyügdöste
10541  3,  7 |                     magasra nyúlt liliomon. Sápadt-sárga volt a liliom levele, de
10542  1,  4 |                 maradt körös-körül. Az arca sápadtas, de a szeme egészséges.~