1250-arany | arasz-belep | beler-bus-c | busab-dorzs | dogoz-elmel | elmen-eseng | esik--felta | felte-fuzod | fuzte-halot | haloz-hulla | humbe-jotto | jove-kertu | kerul-kopdo | kopen-latha | latin-magas | magat-megma | megme-minor | miraj-nyelv | nyere-oraho | oraig-predi | preme-sapad | sapka-szegu | szegy-szulo | szult-tetoz | tetsz-urila | urnak-vetod | vetse-zuo
Part, Chapter
11043 1, 12| el.~Talán könnyezett is szégyelletében.~ ~
11044 2, 10| Jaj, majd elsüllyedtem szégyelletemben!~Mikor elmentek, rátámadtam
11045 2, 2 | priornak? Itt megvan nagy szégyen? Mondtam, hogy ne válasszatok
11046 3, 9 | a priorissza hogyan sírt szégyenében, s hogyan kárpálta a bûnösöket!~
11047 1, 6 | viszonozni a gorombaságot. Szégyenkezve kullog tova, s haragosan
11048 2, 4 | leeresztette. A szemét lesütve, szégyenlõs mosolygással állt a terem
11049 2, 4 | az arcát takarva fordult szégyenlõsen a fal felé.~- Margit! -
11050 3, 18| fel és mennyei kincsekre szegzem a szememet? Hát nem láttad,
11051 2, 6 | maguk kezére, az olvasóra szegzik a szemöket, csak épp alighogy
11052 2, 3 | érdeklõdéssel szemlélõdött széjjel a kisudvar zöldjén. Néhány
11053 3, 18| látomány eltûnt. Fényköde is széjjelmúlt. Homály ült a szobán és
11054 2, 2 | szóror kapja a könyvet. Széjjelrepegeti-hasogatja, veti a parázsra. Iszonyú
11055 2, 14| érsekre.~Az érsek beleül a székbe, és végigsimítja a szakállát.
11056 3, 10| arra virradt, hogy az õ széke is elégett: birodalma vesztetten
11057 1, 11| prior szenteltvízzel, s a székébe ült.~A kántor tedeumot kezdett.~
11058 2, 7 | hús. Olyan hús, amilyet a székekben mérnek. Ha megrothad, dohos.
11059 1, 6 | elhintették a templom elõtt.~Aztán székeket cipeltek, sok faragott széket.
11060 1, 10| többi két félkörben a szalmaszékekre. Imádságok következtek,
11061 2, 1 | ország bírája, kunok, oláhok, székelyek, bolgárok, rácok, bosnyákok,
11062 1, 6 | fekete keresztet von ki a szekérbõl. Odanyújtja a legkisebbik
11063 2, 1 | fordult.~- Térj vissza a szekeredhez. Mink elmegyünk a gazdádhoz,
11064 2, 2 | Hetekig ülnek lovon vagy szekeren. Ha leánykát hoznak be apácának,
11065 3, 3 | tisztölendõ Marcélos fõbarátnak a szekerese vagyok. Ûtet várom.~A prior
11066 2, 1 | ügyében járunk.~És az orvos a szekereshez fordult.~- Térj vissza a
11067 1, 8 | Istent, hogy törje el a szekeretek kerekét. Akkor bizonyosan
11068 3, 11| elmúltam, nem nekem való a szekerezés.~Le sem ült, csak úgy állva
11069 1, 2 | elvörösödve kullogott be a székért, ollóért. Máris úgy érezte,
11070 2, 1 | egy hajításnyira jártak a szekértõl, egyszer csak kiabálást
11071 1, 3 | fák és bokrok között tört szekérúton a sziget közepére.~Négyszögre
11072 2, 2 | rá, hogy szenvedj érette?~Szekérzörgés hallatszott mögöttük - egy
11073 3, 10| tûzre hányatta a nemesek székét, amelyen azelõtt a királlyal
11074 1, 6 | dohogott, hogy a két koronás széknek a lába poros. Két marok
11075 2, 1 | német kelyheket!~A cseléd a szekrénybõl három aranykelyhet vett
11076 3, 14| a fûtõlyukhoz. Az ebédlõ szekrényében mindig állt bor a betegek
11077 2, 3 | ablakú kis sekrestyébe. A szekrényen már oda volt készítve a
11078 1, 5 | meg. Valami karcsú, fekete szekrényt állítottak be a folyosóra,
11079 1, 12| vetett zsilipet. Fölkelt a székrõl, és megfogta Jancsi kezét.~-
11080 3, 9 | priornak, hogy várják meg a szeksztának nevezett officium-részt
11081 3, 12| matutinumot, primát, terciát, szeksztát, nonát, vesperást és kompletó
11082 1, 5 | háttal a feszületnek. A karosszéktõl hosszú sorban két karaj
11083 3, 4 | szán.~A kettéosztott ország szélein akkor is civakodtak egymással
11084 1, 6 | tûzött a pörkölõdni kezdõ szélekre.~- Gyorsabban forgasd! -
11085 1, 6 | veréb röppent fel a kutacska szélérõl. A tulipánok nyílt kehellyel
11086 1, 12| vetett rájuk. Megindultak.~Szeles májusi nap volt, s bizony
11087 3, 18| hogy a Mária-kép növekszik, szélesedik, terjedezik, világosodik;
11088 2, 14| sok ember fért. A templom szélessége mai mértékkel az oltártérben
11089 2, 2 | a ház! Kétszer akkorára szélesült, mint amekkora elõször volt,
11090 3, 2 | lapok, valami nagyobb lap szeletei:~(Ördöggel hogyha álmodok,
11091 3, 2 | csak régi papirosok hosszú szeleteit látja, aminõkkel a könyvkötõk
11092 1, 6 | kézzel lekanyarított egy szeletet, és Jancsi elé tette.~Maga
11093 1, 4 | visszatért, és fölvett titkon egy szeletkét, amely a karikás olasz környékén
11094 1, 4 | szögérõl, hogy kereszt alakú út szeli majd által a kisudvart.
11095 2, 8 | Vállasabbnak indul a bátyjánál, de szelídebb arcú, meggondoltabb a járása
11096 3, 3 | efféle szörnyûségre, mert szelídebbre változott hangon szakított
11097 1, 11| fráter hát várt még, aztán szelídeden szólott:~- Nincs több bûnöd?~-
11098 3, 8 | ahogy szokott. Ránézett, és szelíden ennyit mondott: Kinga, mit
11099 1, 8 | is hevert az asztalon, és szélrõl egy vasas ládika.~Jancsi
11100 1, 8 | Neki külön fülkéje van szélrül. Ha estefelé odajöttök vecsernyére,
11101 1, 5 | elválasztotta a szentélytõl. A rács szélsõ részén, csaknem közepén
11102 1, 4 | ajtajában, és valami éles szélû vaskarikával tenyérnyi kerek
11103 1, 6 | a klastromon, és mint a szélvész, be a nagyudvaron át a kisudvarra,
11104 3, 14| váratlanul juttatta egy pusztító szélvihar. 1269. esztendõ májusában
11105 3, 6 | keze-fejének soványsága szembeötlõ volt.~A lektor a szeméhez
11106 2, 1 | elõtt, Bánfi Buzád egymaga szembeszállt velük. Appedig domokos barát
11107 3, 6 | szembeötlõ volt.~A lektor a szeméhez emelte a könyvet, és olvasásba
11108 2, 2 | elõtt.~- Ó, boldogok az én szemeim!~És csókolná a lábát. De
11109 3, 17| asszonyán, azonképpen a mi szemeink a mi Urunkon Istenünkön,
11110 2, 2 | Azonkívül szabó is, varga is egy személyben, és ruhatáros is. Még két
11111 2, 10| küldött nekem a te jóságos személyedben.~S bólintott, és a kárpitot
11112 3, 6 | font ezüstmárkát, de nekem személyemben mégiscsak adósom maradt.~
11113 3, 10| noha mind a ketten csak személyes keserûséget éreztek bennük,
11114 1, 8 | szeme volt, és széles arca a szeménél.~- Nem baj - mondta vigasztalón
11115 3, 12| kifut.~Margit szótlanul, szemérmes elmosolyodással állt ott.
11116 1, 6 | való, tehát a pecsenye is.~Szemérmetesen ült az asztalhoz, és kivette
11117 1, 6 | erõvel csillogó, fekete szemérõl. Különben is a fején feketéllt
11118 1, 1 | kevert bele. A homok után a szemétdombhoz ment: egy lapát szemetet
11119 1, 3 | volt és kõmívesmunkától szemetes. Fölfedezte, hogy a folyosó
11120 1, 1 | gödröcskét megtöltötték szemétfölddel.~Közben a kertész susogott:~-
11121 2, 4 | vezette a frátereket. Ott a szeméthalom körül százával vöröslött
11122 1, 1 | intett neki, hogy hozza el a szemétkeveréket.~A fiú futva ment és térült.~
11123 1, 1 | ritka méltóságos virág ez... Szemétsöpredékben díszlik legszebben... Csendet
11124 2, 4 | gyümölcsmagvak ugyanis, amiket a szeméttel odaszórtak, kikeltek, és
11125 3, 11| Imádkoztunk - szólt kegyes szemhunyással -, imádkoztunk.~- Nono,
11126 2, 8 | A János vitézek várának szemléletére mentek.~Marcellusz megkönnyebbülten
11127 2, 6 | nekik belõle.~Az apácák szemlélgetik a szép nagy három fogast,
11128 2, 2 | látszik. Csupa ránc. Fogatlan. Szemléljük a kezét. Nagy, csontos parasztkéz,
11129 1, 3 | emberfiáé.~Jancsi még beljebb szemlélõdne, de jaj, megindul a nagy
11130 1, 3 | Nézegetnek, meg-megállnak, szemlélõdnek a nagyudvaron.~Jancsi lekapta
11131 1, 4 | urak eközben jobbra-balra szemlélõdtek. Benéztek minden ajtón.
11132 3, 7 | hogy a fráterek ámulva szemlélték.~Jancsi büszke volt a mûvére.
11133 1, 4 | király. - Hiszen unalmas a szemnek ez a sok szöglet!~Lágy hangja
11134 2, 6 | kezére, az olvasóra szegzik a szemöket, csak épp alighogy rájuk
11135 3, 3 | öreg rápislogott bokros szemöldökei alól:~- Hát fiam, mindjárt
11136 1, 6 | királyt látta elõször. Akkor a szemöldökén csodálkozott, hogy olyan
11137 2, 8 | bizonyára a szubpriorisszával. Szemöldökének íve mintha magasabb volna
11138 2, 3 | lány volt dajkáját, ívelt szemöldökérõl, egyenes hátáról. És hátul
11139 3, 18| beavatáskor látta. Még a szempillái is olyan árnyékosak. Ajkai
11140 1, 6 | bársony-arc; árnyat vetõ, fekete szempillák; ajka, mint a vadrózsa gyenge
11141 2, 4 | prior nem folytatta tovább a szemrehányást. Átmentek a tárt vasajtón
11142 2, 9 | küldött... - szólt szinte szemrehányó hangon -, de hiszen anyám
11143 1, 6 | közelrõl, közeles-közelrõl, szemtõl szembe...~És szinte reszketett.~
11144 3, 13| gyermek volt. Olaszoknak éppen szemükre való. Mindjárt elgyûrûzték.
11145 2, 3 | tömjénezõben benne parázslott a szén.~Befordultak megint a templomba,
11146 1, 3 | temérdek.~Az egyik tûzhelyen szén- és hamurakás füstölgött.
11147 3, 4 | pislogott alóla, mint nyúl a szénaboglya alól.~- Örülök, hogy látlak -
11148 2, 1 | rózsám jönne...~És édes szendergésében olybá tetszett neki, mintha
11149 1, 8 | Szíjkorbács volt, négyágú. A nyél szennyessége és a gombos szíj-végek vörhenyes
11150 2, 8 | tisztítsak, ha nem érzem, hogy szennyezõdöm!?~Mégis, mikor az anyja
11151 1, 8 | ezentúl arra, hogy bûn ne szennyezzen?~- Vigyázok - rebegte a
11152 3, 14| Gyógyítsd meg a te miköztünk élõ szentedet, hogy legalább csak egyszer
11153 1, 5 | pedig omló könnyûségû ruha a szenteken.~Másik két oltár is állt
11154 2, 5 | Istenhez, Jézushoz, Máriához, szentekhez. Elmondjuk a levélben a
11155 2, 1 | emberek mindig Istennel és a szentekkel foglalkoztak. A jómódúak
11156 2, 7 | remetéknek, a szerzetalapító szenteknek ha volt is, elhagyták, mint
11157 2, 14| püspök mise közben. Náluk a szentelés azzal kezdõdik, hogy a pap
11158 2, 10| kérlek: adjátok reám a végsõ szentelést, a fekete kendõt. Hogy ne
11159 3, 4 | szenteltvízhintõt.~Hát Marcellusz meg is szentelte õket, aztán a priort megcsókolta.~
11160 2, 10| Emlékezzél, hogy vajon Istennek szenteltetek-e engem, vagy a cseh királynak?
11161 3, 17| Aztán egy másik apáca, aki a szenteltvíz-tartó ezüst-vedret viszi a bal
11162 1, 7 | sekrestyébe. Jancsi hátul rekedt a szenteltvíz-tartónál. Onnan nem láthatott egyebet,
11163 2, 2 | könyvet lapozgatták. Margit is szenteltvízbe mossa a kezét talán most
11164 1, 6 | Egy diakónus odavitte a szenteltvizes vedret az érsekhez. Az érsek
11165 1, 6 | egy favödörben.~Az érsek szenteltvizet öntött a mészbe és homokba,
11166 3, 4 | és ott nyújtják neki a szenteltvízhintõt.~Hát Marcellusz meg is szentelte
11167 1, 5 | tartotta a magasban.~A templom szentélyében téglaszínre festették már
11168 1, 5 | kórusát elválasztotta a szentélytõl. A rács szélsõ részén, csaknem
11169 2, 1 | még ott rágták a hiénák a Szentföld sziklái között.~- Hiszem,
11170 2, 2 | boldogságos Szent szûz Mária, Szentháromságnak temploma... Másod örömöd
11171 3, 6 | befaló falat húst nem láttam szentkarácsony óta. Pedig beteg is vótam.
11172 3, 12| fülke lassanként megtelt szentképekkel, feszületekkel. A szülõi,
11173 1, 11| kell, mikor enni szeretnél. Szentkereszt ünnepétõl húsvétig alighogy
11174 2, 1 | sohase söpörnek. Húsvétkor, szentmihálykor megújítják a cserhajat,
11175 1, 8 | falon ott is megvolt annak a szentnek a képe, aki elõtt egy fekete
11176 3, 4 | Esdeklõ imádkozásaiban a szentség hírében meghalt boszniai
11177 1, 8 | Szent Domonkos atyánknak szentséges és igen tökéletes, alázatosságos
11178 1, 8 | hogy Timó. Most a halotti szentségrõl tanul. Márton fráter igen
11179 3, 17| szent kenet aranyedénye, a szentségtakaró fátyol.~A templomban nem
11180 3, 17| aggodalmasan bámul rá. Lebocsátja a szentségtartó kelyhet az asztalkára. A
11181 2, 11| vettem neki...~- De Isten szentuccse igaz, nemzetes uram! - bizonyított
11182 2, 6 | miért él az ember? Mért szenved némelyik teljes életében?~
11183 2, 10| borult, és úgy könyörgött:~- Szenvedd el, anyám, Krisztusért,
11184 2, 7 | szerencsétlen vagyok. Én szenvedek. Én így, én úgy...”~Mert
11185 2, 10| Beszélj neki, beszélj! Szenvedes viraga. Iggen-iggen szép!~
11186 2, 2 | Mi egyéb a káröröm? A más szenvedésében való gyönyörködés?~Jancsi
11187 3, 3 | én csúfságomnak! Ártatlan szenvedéseimnek!~Fölkelt. Sötét szemmel
11188 2, 7 | neki új testet. Helyezi szenvedések közé, hogy mindig azt kelljen
11189 1, 11| zaklatást, dorgálást s más szenvedéseket, tûrnöd nagy türelemmel,
11190 2, 2 | szenvedtek a legnagyobb szenvedésekkel.~- Szeretetbõl tették. Elvégre
11191 3, 10| felfordulás zúdul reá, s a szenvedéseknek szertelen-szörnyû forgatagába
11192 3, 18| Mért homályos néked az én szenvedésem?~Nem láttad-e, mily romlottságban
11193 3, 1 | néz, és megkönyörül az én szenvedésemért ezen a szerencsétlen országon!~
11194 3, 6 | olvassam-e elõbb, vagy Urunk szenvedésének történetét?~- Úgy, mint
11195 2, 10| Mit gondolsz?~- Mária szenvedését fogom festeni neki, meg
11196 2, 7 | társaikét is. És minden szenvedésnek alája vetették magukat,
11197 2, 10| És azt mondja:~- Minden szenvedésre kész vagyok érted, Uram!
11198 2, 6 | elfordult Istentõl. Isten ám szenvedéssel nemesíti az embert, ha megfeledkezik
11199 2, 2 | Nem vagy-e kész rá, hogy szenvedj érette?~Szekérzörgés hallatszott
11200 2, 1 | rossz idõjárást békével szenvedjük.~- Nem bocsátalak el. Háljatok
11201 2, 2 | hogy ne higgyük. Miért szenvedne itt annyit az ember, ha
11202 2, 2 | elfordultak Istentõl. Neki szenvednie kell, hogy Isten megbocsásson
11203 3, 14| aki fölkelt, és odament a szenvedõhöz:~- Bajod van, szóror? Kívánsz
11204 3, 6 | szívnek a jele. Õ mindig a szenvedõkkel van, mindig! Ha valamelyik
11205 2, 10| állt meg a rostélynál, és szenvedõn nézett Szikárduszra.~Csak
11206 2, 2 | útján.~- De hiszen azok szenvedtek a legnagyobb szenvedésekkel.~-
11207 2, 6 | Egy óráig rajtam volt. Szenvedtem. Imádkoztam. Aztán mégiscsak
11208 2, 7 | szemétre került gyûrûben.~Azért szenvedünk tehát akaratlanul vagy akarva,
11209 3, 12| Margit az áhítatnak mily szepegésével szokta fogadni az Urat,
11210 3, 9 | hogy bent az apácák milyen szepegéssel várták Marcelluszt minden
11211 3, 11| legyen.~- Úgy megijedtél? Szepegtél, ugye? - évelõdött Marcellusz -
11212 2, 8 | görög nõk csak fiatalon szépek.~Aztán hát István királyfi!
11213 1, 7 | költözködtek a király meghívására a Szepességbe.~Jancsi elunta õket: másfelé
11214 2, 7 | kellett volna. A végén azzal szépítettem azt a rút ballépésemet,
11215 3, 4 | Egy tizennégy éves forma, szeplõs-veres fiú állt mellette. Az is
11216 1, 8 | kopottabb. A fal tele volt szeplõzve legyek nyomaival.~Jancsi
11217 2, 1 | Soha nem tetszett olyan szépnek ez a dal, mint akkor. S
11218 2, 4 | kezébe kerül az imádság, szépre szándékolta, hogy lekanyarítja,
11219 3, 2 | visszatérek. Az Örök-sziget minden szépsége és bája nem oly kedves nekem,
11220 3, 2 | egy szintén fiatal apáca szépségébe. S egy este az apáca beleült
11221 2, 10| hogy tetszel neki. Kár a szépségednek, kedvességednek - mondotta -
11222 3, 18| pompájába befoglalják hitvány szépségeiket - õ, az angyali szépségû,
11223 3, 6 | ez akkoriban. Kegyetlen szépségekkel teljes és magyaros ízû szólásairól
11224 2, 12| A követek is elámultak a szépségén. Hát azt a képet küldte
11225 2, 8 | klastromi levegõ éppen nem árt a szépségének.~S hogy erre Margit szeme-pillája
11226 2, 14| angyalok szolgálnak,~Kinek szépségét nap és hold csodálja!~Margit
11227 3, 12| felmagasztalása ünnepén, szeptemberben, arra kérte Szabinát, hogy
11228 2, 2 | istentelen nadha. Adj valami szer. En már rakta rá meleg homu.
11229 3, 10| birtokában pusztítottak a szerbek, s a királyuk, Urosz nem
11230 3, 10| egymás ellen harcolt.~A szerbeket maga Urosz vezérelte, s
11231 3, 10| harmadik évben (1268-ban) a szerbekkel volt egy kis rendigazító
11232 1, 8 | bizonyozol; ha a templomi szerekkel hanyagul bánsz, az oltárterítõt
11233 3, 10| elmondták, hogy micsoda szerencsével harcoltak, micsoda
11234 2, 9 | Istvánnak máris benn a leánya. Szerencséje lesz a klastromnak, ha Margit
11235 1, 10| mint gombát. Az volt a szerencsénk, hogy sót vittünk magunkkal.
11236 1, 12| volna Margitka elõtt...~Szerencsére az anyja valahol bent volt
11237 3, 10| szerencsétlenségben vált szerencsésebbé: tisztult és javult. Nemesebb
11238 2, 1 | megházasodtam. Nem valami szerencsésen. De errõl nem beszélek.
11239 3, 10| hogy a nemzet sorsa abban a szerencsétlenségben vált szerencsésebbé: tisztult
11240 3, 10| nyomorúság, békétlenség, szerencsétlenségek nyögése vetõdik el-be a
11241 1, 8 | evés, csak délben meg este. Szereted a pecsenyét?~- Hogyne.~Jakabból
11242 2, 4 | felelte Marcellusz -, jobb szeretek úgy belépni, ha senki se
11243 2, 2 | legnagyobb szenvedésekkel.~- Szeretetbõl tették. Elvégre az ördögök
11244 2, 9 | királyné lesz is, megtartja a szeretetében a klastromot.~Aztán Béla
11245 2, 14| mi urunk Jézus Krisztus szeretetéért...~A priorissza Margitnak
11246 2, 6 | tojást vagy pénzt, ha jobban szeretitek. Adok szívesen.~Hát elmegyen
11247 1, 11| böjtölnöd kell, mikor enni szeretnél. Szentkereszt ünnepétõl
11248 1, 1 | meg... akit... legjobban szeretsz... Ígéred?~A fiú rábiccentett.~-
11249 2, 2 | lánya? - mondjuk.~Mert mégis szerettük volna, hogy valaki lássa,
11250 2, 8 | hercegkisasszonyomnak valami örömet szerezhetnék. Lehetnék-e oly szerencsés,
11251 3, 1 | arra, hogy másik országot szerezhessen a fiának. A tatár felhõ
11252 2, 4 | nézzen valahol. Hát anyád hol szerezte a gyimelcsfát?~- A fejérvári
11253 2, 6 | vagy. Nem is tudom, hol szerezted az okosságodat ilyen fiatal
11254 3, 4 | mezõre egy másik fráterrel: szerezzenek híreket a fegyveresektõl:
11255 2, 8 | királlyal bemennek a klastromba, szerfelett fölizgatta. Megnyiratkozott,
11256 1, 4 | kerek lapokat - ablakot szerkeszt.~Jancsi visszatért, és fölvett
11257 1, 7 | kaszával, más efféle gazdasági szerszámokkal megrakott szekereken.
11258 1, 4 | a kisudvarra vitték át a szerszámaikat: csákányt, ásót, kapát,
11259 3, 7 | kamara dohos volt. A kerti szerszámok benne rozsdásak. Középen
11260 1, 5 | melencét, mindenféle konyhai szert.~Már akkor a kertben javában
11261 3, 17| megindultságában, hogy a szertartások szerint mi következik? Vagy
11262 2, 14| volt alkalmas oly hosszú szertartásra. Húsvétkor meg a királyi
11263 2, 14| a két klastromban.~Az õ szertartásuk más volt, mint ahogy a püspökök
11264 2, 2 | csípõvassal szedtük össze a szertehullott leveleket.~Micsoda felfordulás
11265 3, 10| reá, s a szenvedéseknek szertelen-szörnyû forgatagába került. Nem
11266 1, 4 | ketté. Õrajta volt a legegyszerûbb ruha: gyékény-szín köntös
11267 2, 1 | rázza.~- Meghálhattok a szérûn - mondotta mogorván. - Mi
11268 2, 1 | orvos. - Káromkodással nem szerzed vissza. A második pont jobb:
11269 2, 7 | apostoloknak, a szent remetéknek, a szerzetalapító szenteknek ha volt is, elhagyták,
11270 2, 9 | király máris a minorita szerzetbõl választott gyóntatót. Igaz,
11271 3, 14| fogadja el még egyszer a szerzetek kormányzását.~Jancsi mindjárt
11272 1, 5 | ország minden Domokos-rendi szerzetének a feje. De még nálánál is
11273 1, 11| odabicegett a priorhoz a szerzeteske öltözetével. A prior elõször
11274 2, 11| Félre innen! A király szerzetét bántjátok-e!?~Nagy vállas
11275 2, 2 | valaki megszólítja.~A kis szerzetház megbõvítése azért történt,
11276 2, 2 | együtt próbálta fújni a szerzettel. Azonban a hangja amily
11277 1, 8 | hogy egy pap adta be a szerzetünkbe. Gyõrött nevelték föl. Az
11278 2, 1 | mellett. A királyné csak a mi szerzetünkbõl választ gyóntatót is. A
11279 2, 13| például a beginákhoz vagy a szesztrákhoz. Ott nem olyan szigorúak
11280 3, 10| Vállig érõ, fehér-õsz haja szétbomlott a fején.~Fekete dolmánya
11281 1, 8 | lábad szárát nem szabad szétengedned.~Jancsi végigvonta a kezét
11282 3, 12| bevitte a mívelõ-házba, és ott szétfejtette. Varrt a fekete bársonyból
11283 3, 9 | ülnek itt, vagy apácák! Szétkergetem mind a klastromot!~A mise
11284 3, 2 | könyvíró szeretne lenni?~Szétnéz az asztalon, de csak régi
11285 3, 4 | kiáltotta Ábris vidáman.~Egy szétnézõen kancsal vitéz vált ki a
11286 3, 6 | világon, amennyit õ lát. Szétosztogatta volna már mind a ruhatárt,
11287 1, 11| két karját kereszt alakban széttárnia.~- Mit kívánsz? - kérdezte
11288 2, 8 | Marcellusz a keze egy nyomásával széttárta a nagy kettõs ajtót, s elöl
11289 2, 14| morajlás. A kórus vasajtaja széttárul, s a négy leány vonul be
11290 2, 1 | kicaplat hát a sárból, és széttekint. Bámulva látja, hogy az
11291 2, 1 | elfogadja õket. Engem már majd szétvetett a düh. Lecsaptam a sisakomat.
11292 1, 5 | Bólogatva mondogatja:~- Szi-szi, majeszta.~Akkor is volt
11293 1, 8 | teszel, úgy hallgatod a szidást.~- De én nem tudok véniát
11294 3, 14| Olimpiádesz asszony is egyre szidja, hogy nem vigyáz magára.~-
11295 1, 3 | jobbra-balra tekingetett, nem szidja-e valaki össze?~Nem nézett
11296 3, 9 | mukkanni a király elõtt. Még õt szidnák össze, hogy miféle ügyekben
11297 3, 4 | folytatta Ábris a kérdéseit. - Szidtatok, ugye, engem?~- Nem - felelte
11298 1, 7 | másfelé fordította a rúdját. A sziget-végi várépítkezés vonzotta. Oda
11299 1, 2 | Ahun a Sziget, a Nyulak szigete.~A mai Margitszigetre mondotta.
11300 2, 7 | szigorú életet mindinkább szigorították bent.~A szerzetesek féltve
11301 2, 13| szesztrákhoz. Ott nem olyan szigorúak a regulák. Ott jobb az ágy,
11302 2, 4 | nézett:~- Megbüntesd õket szigorúan! Kenyér és víz! És ostor
11303 1, 6 | arra is - intette a barát szigorún.~Jancsi ügyetlen mozdulattal
11304 1, 8 | szennyessége és a gombos szíj-végek vörhenyes kopottsága...~
11305 2, 8 | úton, a hüvelykujját az övé szíjába akasztva; csípõn volt a
11306 2, 3 | A derekát övezõ fekete szíjacskát be lehetne fogni egy összetett
11307 1, 8 | voltak, és némelyiknek a szíjai csomósak is. Azoktól megborzadt.~
11308 2, 1 | Bajcsyn: hátul ragadta meg a szíját mind a két kezével, s egyszer
11309 2, 1 | a könyökén felül. Fel is szíjazta a derekán térdig.~Az asztalt
11310 1, 5 | is volt velük. A kézben szíjból font, nyeles ostorka. A
11311 1, 8 | vaskos nyelû korbács függ.~Szíjkorbács volt, négyágú. A nyél szennyessége
11312 3, 1 | nyomja a hétágú, csomós végû szíjostort:~- Verj - aszongya -, verj!
11313 3, 9 | meglátta, hogy Marcellusz szikár alakja ott áll a templom
11314 3, 3 | gyermekkori lopását meggyónta! Sõt Szikárdusznál egyszer generális gyónást
11315 1, 2 | következõ tavaszon, még alig szikkadt a föld, az asszony elõszedte
11316 1, 6 | úgy pofon teremt, hogy... szikrát hánysz!~Jancsi ijedten pillantott
11317 2, 8 | lovascsapat a túlsó parton. Szikrázik a sok aranyláncos, cifrasüveges
11318 1, 6 | Arany a markolatja, pirosan szikrázó rubinkõ a dísze.~Jancsi
11319 2, 2 | ménest elérték, egy csikó szilaj ugrándozással száguldott
11320 1, 10| jajdult.~A tatár szintén szilencium-szegéssel vádolta magát, továbbá hogy
11321 2, 13| a priorissza elengedte a szilenciumot is.~A fõrendû hölgyek érintkezése
11322 1, 6 | Különösen a szomszédos szilfán vizsgálódik a szeme. Szívének
11323 1, 6 | Jancsi felhágott egy kétágú szilfára. Más gyerekek is ültek már
11324 1, 9 | az asztalt meg a tentás szilkéket. A papirosokra csak ráfújt.~
11325 1, 8 | hideg. Hanem van pogácsa, szilva, méz, aszalt gyümölcs, túró,
11326 1, 8 | tálas barátot, s a maga szilvájából küldött Jancsinak. A fiú
11327 1, 8 | egy nagy tál mézbe fõtt szilvát emelt be a szolga barát.
11328 1, 8 | A fiú boldog volt.~De a szilvával az ebéd véget is ért. Mindenki
11329 2, 2 | pisze orra szinte kérdõn szimatolt.~- Bizony nem ismersz meg,
11330 2, 9 | fráterek mindenben kapcsolatot szimatoltak. Tehát csakugyan bizonyos!~
11331 3, 7 | erõs az illata.~Elámult.~Szimmantja a kezét, hát az olyan jószagú.~
11332 2, 8 | testõr a király piros-fehér színében, ezüstös hegyû kelevézzel
11333 2, 8 | szinte illettek a gyümölcsök színéhez. Valami erõszakos légy azonban
11334 2, 2 | szép. Mint a tó tükrén a színek játéka. Bent sár van, és
11335 1, 6 | meg az utakon piros-fehér színekbe öltözött királyi szolgák
11336 3, 2 | pergamen-papiros. Olyikról levirított a színes lapcifrázat.~Ahogy ott turkál
11337 1, 8 | aztán kiloccsantotta a víz színét a kancsóból, s ivott.~-
11338 2, 8 | barát arcát piros foltok színezték. A füle is égett. Szinte
11339 3, 7 | fazék állt, s benne csaknem színig valami barna lé. Fölpillantott
11340 2, 7 | csakhamar helyre igazodott, és színleg nyugodtan kérdezte: ~- De
11341 2, 4 | pislogott, aztán bosszankodva szipákolt.~- Priorissza szóror, azért
11342 2, 2 | nem.~És Jancsi kedvetlenül szippantott.~Tudta már, hogy belõle
11343 3, 7 | félig elhervadtakat, külsõ szirmukon foltosodókat is. A kötényébe
11344 3, 4 | bevontat vagy bõröset, tarka szironnyal ékesítettet.~Ismét másutt
11345 3, 11| félóra hosszat, míg a víz szirtyegve-szortyogva annyira megapadt, hogy újra
11346 3, 1 | is kun, s a többi kun is szítja benne a tüzet.~Felelt a
11347 3, 5 | ellen, akik mindig ellene szítják az apja haragját.~Az öreg
11348 1, 6 | tolakodnak a hidasra, s hogyan szitkozódnak azok, akiknek már ráférek
11349 1, 11| hazudott, ördögadtával szitkozódott, de mikor a lopások következtek,
11350 3, 4 | két király környezete csak szította mind a kettõ szívében a
11351 2, 2 | Az apáca nagy lélegzetet szítt, mint akinek nyilallik.
11352 3, 3 | mégse járja! - gondolta szívbeli felháborodással. - Gyónásbeli
11353 3, 3 | engedi, hogy belecsöppenjen a szívébe.~Jakab hát nyugtalanul pillantott
11354 2, 2 | vajon nem esik-e meg rajta a szíved? Nem gondolkodol-e azon,
11355 3, 18| állati tobzódásokhoz szokott szíveket? Hogyan ismerték meg kicsinységüket
11356 2, 4 | erkölcsében gyakoroljam a szívemet.~Oly esennen könyörgött,
11357 2, 13| Margitot jégcsapként érintette szíven.~Az elsõ pillanatban elképedt,
11358 1, 6 | szilfán vizsgálódik a szeme. Szívének öröm-dobbanására meg is
11359 2, 5 | tekinte könyörülõ szent szívével! Ó, mutass rám a magasból!
11360 1, 4 | voltak, vagyis marhabél, szívhólyag vagy olajos vászon volt
11361 2, 2 | Csak a fejét rázta, orrát szívogatta. Elakadt benn néhány percre
11362 2, 3 | szerzetesek. Az apácák az orrukat szívogatva könnyeztek. Különösen a
11363 1, 12| leányka túlon-túl is gyönge szívû. Mindig jó jel, ha a gyermek
11364 2, 14| válaszének:~- Követünk téged szívünk teljességével...~Az érsek
11365 1, 6 | Mihály fráter fogadta, hogy szívvel-lélekkel gondozza az apácák klastromát,
11366 2, 14| Húsvétkor meg a királyi pár Szlavóniába utazott. A letört spalatóiak
11367 2, 13| tizenötödik évét elérte, Szlavóniát adták és Dalmáciát. A királyné
11368 3, 4 | kincseiért. Béla hercegnek meg a Szlavóniával határos megyéket adta. De
11369 1, 12| piksz...~E végevárhatatlan szóáradatnak a barát vetett zsilipet.
11370 1, 5 | szobában kettõ. A harmadik szobácskába egy nagy rézüstöt és egy
11371 3, 6 | Jancsi körülnézett a tágas szobácskában. Nem volt ott semmi néznivaló,
11372 3, 11| Marcellusz - hogy bemegy a víz a szobádba.~- Hiszen bejött. Nem mondták?
11373 3, 6 | fiatal és öreg vegyesen. Mind szobai színû, fehér kezû, ájtatos
11374 3, 17| ágya a kórház nagyobbik szobájában áll. A többi ágy üres, csak
11375 1, 8 | hogy soha ki nem mozdult a szobájából. Az õ koponyája is le volt
11376 2, 1 | gondolkodva járta végig a szobáját. Hümmögött, mormogott.~Szinte
11377 3, 18| széjjelmúlt. Homály ült a szobán és mély csend, mint elõbb.~
11378 3, 6 | két-három betût megfogott a szóban a szemük, tudták, micsoda
11379 1, 4 | belátni. Annak a kisebb szobának meg a kisudvarra nyílt az
11380 2, 2 | nagyobb benne egy tízlépéses szobánál. A kapitulum-ház is csak
11381 2, 6 | bejönnek hozzánk, letérdelnek a szobánk közepére: elmondanak egy
11382 2, 5 | válaszért. Csak éppen hogy nem szóbeli válaszért.~Az apáca Máriához
11383 3, 3 | az állásában, mint valami szobor. ~- Jancsi fráter - kezdte
11384 3, 6 | fráter - felelte Margit -, szõdd bele az evangéliomba, mikor
11385 3, 10| bogarak, álmos gyíkok, vidám szöcskék, gondtalan tücskök, vadászó
11386 1, 6 | is felkapta, noha efféle szöge volt már dugaszban maroknyi.~
11387 1, 6 | is, hogy a feje elérné a szögeket, s beüvölthetne.~Bizony
11388 2, 6 | Kikértem a ruhatárból egy szögekkel tüskés vasövet; és este
11389 1, 5 | ölfát hordtak. A konyhához szögellõ kõfal mellé embernyi magas
11390 1, 4 | volt a körültornác négy szögérõl, hogy kereszt alakú út szeli
11391 1, 1 | lyukat szúrsz. Árral. Vagy szöggel. Aztán magot nyomsz a közepébe,
11392 1, 4 | unalmas a szemnek ez a sok szöglet!~Lágy hangja volt, szinte
11393 1, 12| gondolat elkedvetlenítette.~A szögletbe nézett. Valami nagy zöld-arany
11394 1, 6 | különféle kövek alatt és szögletekben sok mindent rejtegetett.
11395 2, 6 | hasonlítani Marcellusz szigorú, szögletekkel telt arcához, csak épp hogy
11396 1, 3 | találta az ebédlõt a déli szögleten, a Pest felõl valón. De
11397 2, 4 | priorisszára.~Aztán a kert déli szögletére vezette a frátereket. Ott
11398 3, 18| szép a halálban! Vonásainak szögletessége elsimult. Homloka derült.
11399 1, 6 | Jancsi elálmélkodott. A szögletrõl látta a kaput, de a kapu
11400 1, 8 | köpönyegek és gyapjas bõrök. Szögön is lógott néhány foltos,
11401 1, 10| hogy mindenik leveszi a szögrõl a korbácsot, és az övszíjába
11402 1, 6 | fekete kapu; a tetején hegyes szögtaraj. Azon nem törhet be még
11403 2, 1 | nem hõköl a, inkább nekem szögzi a szarvát.~- Gyere, no -
11404 2, 1 | nagyok. Éktelen csaholással szökdelték õket körül.~A két fráter
11405 3, 2 | az utcára. Errõl a bûnös szökésrõl Európa minden klastromaiban
11406 1, 8 | szerzet belép.~- És nem szökhetik el?~- De ostoba vagy. Minek
11407 1, 6 | De azért Jancsi vidáman szökkent fel. Ha eltûnt is a királykisasszony,
11408 1, 8 | De ostoba vagy. Minek szökne el?~- Hát hogy ne kelljen...~-
11409 1, 6 | nagy fehér kakas meg is szökött. Ott hajszolják az ölfa
11410 3, 6 | a földrõl, és felemelé õ szömeit. És láta három kereszt fát
11411 2, 2 | olyan ijedten meresztette a szömit... Nekem kellett a könyvnek
11412 2, 6 | mégiscsak leány, és nincs szörnyûbb valami, mintha szerzetes
11413 2, 2 | hogy mi történt. Õk is szörnyülködtek. Vélték, hogy újraszentelik
11414 3, 3 | emlékezett valami efféle szörnyûségre, mert szelídebbre változott
11415 2, 3 | valamivel bõvebben az ének szövegét.~Aztán ismét más ének következett:~
11416 3, 6 | betûs írással.~Ismeretlen szövegû könyvet csak nagy fáradsággal
11417 1, 8 | négyszögletû folt, s a foltnak szövete láthatóképpen újabb volt
11418 1, 8 | láthatóképpen újabb volt a csuha szöveténél.~Jancsi körülpillantott
11419 3, 17| ritkásan szállongnak. A szövétnekek sercegve égnek, és fekete
11420 3, 17| várja õket.~A templomban szövétnekes apácák járnak-kelnek. Valamennyi
11421 2, 1 | példa kell. Nézd meg a világ szövétnekét, a napot. Világosít és melegít
11422 3, 17| megindulnak az apácák is. Elöl egy szövétnekvivõ apáca, utána a kereszttel
11423 3, 10| ellene a fia, legyen erõskezû szövetségese.~A harmadik évben (1268-
11424 2, 4 | neveletlenek, makrancosak, szófogadatlanok...~- Mire való a parancs?
11425 1, 10| õrá is kerül sor. Furcsa szokások vannak a klastromban! Mégis
11426 2, 1 | felelte Rudolf hidegen -, nem szokásunk, hogy alkalmatlankodjunk.~
11427 1, 8 | derekára kard volt kötve. Szõkés szakálla a melléig ért,
11428 1, 8 | kiöntöd vagy elcsöppented. Szokja meg a szerzetes, hogy a
11429 1, 12| udvarból cseresznye színû szoknyában egy nagy cirokseprûvel.
11430 3, 2 | másik - felelte az öreg.~- Szokott-e beadni Jancsi valami írást
11431 2, 8 | mintha magasabb volna a szokottnál. A királyné sebes szóval
11432 1, 8 | anyjának semmi baja nincs a szokotton felül, vagyis hogy nem bír
11433 3, 6 | Mintha soványabb volnál, mint szoktál lenni! Talán böjtöltél sokat?
11434 2, 6 | gyászruhás asszony. Nem szoktam pedig asszonyokra nézni.
11435 1, 1 | pemet. Az apja korán munkára szoktatta. Persze csak könnyû munkára,
11436 1, 8 | tizenhatodik év elõtt nem szoktuk. S ezért megmásíthatatlan
11437 3, 3 | körülpillantott, hogy valaki szól-e.~Jancsi fráter véniába terült.~
11438 1, 10| tudta már, hogy nem szabad szólania. Kiléptek. Megálltak a kapitulum-ház
11439 3, 6 | szépségekkel teljes és magyaros ízû szólásairól ítélve bizonyára magyar
11440 3, 6 | Feküdtem is három hetet. Még a szólásom is olyan vót, mint a tömött
11441 2, 11| budai klastromból végre két szolga-fráter - vagy mint õk mondták,
11442 3, 17| mennyekben lakozol!~Miképpen szolgáknak szeme vagyon urokon, és
11443 2, 10| hogy itt vagyok, és hogy szolgálatára állok, ha beszélni óhajtja
11444 3, 11| kedves neked valamennyire a szolgálatom, ne engedd elveszni azt
11445 2, 4 | Örvendezve pislogott a fiára, és szolgálatra készen állt meg Olimpiádesz
11446 3, 18| királyleányt kellett volna szolgálnia minden fõrendi leánynak,
11447 2, 2 | harmatvizet.~Ágnes, Margitnak a szolgálója, fut a parázsért, Margit
11448 2, 10| fejét csóválva Szikárdusz. - Szolgálok neked, leányom, ha akarsz
11449 1, 6 | nagy és durva, mint valami szolgálóleányé.~- Én idevaló vagyok - feleli
11450 3, 17| vagyon urokon, és miképpen szolgálóleánynak szemei asszonyán, azonképpen
11451 2, 2 | után a refektóriumban. A szolgálóleányok is. És õ térden csúszott
11452 3, 3 | De ha rászolgáltál!~- Nem szolgáltam rá! Semmi lelki szenny nem
11453 3, 1 | mindenféle nagyméltóságú szolganépei.~Mindezek aranyat ettek
11454 1, 7 | azon gondolkodott, hogyan szólhatna az anyjával. Megkérdezné
11455 2, 6 | csúfolja meg. Várjunk, míg szólhatok vele, hogy ne kerülgessen
11456 1, 6 | Bálintnak -, a szakács úr szólít, hogy válts fel.~Bálint
11457 2, 1 | baj már ott, mikor orvost szólítanak. Holnap korán reggel útra
11458 3, 12| Háromszor-négyszer kellett szólítani, míg végre megmozdult. Sõt
11459 2, 8 | egykedvû arccal hallgatta a szólítást. Csak a többi fráter szeme
11460 1, 10| barát, idõses. Azt Tádénak szólítgatták.~A szakács, Jancsinak nem
11461 1, 10| Elvégre a fiúcskát nem szólíthatjuk tanúságtevésre...~János
11462 2, 4 | A priorissza szórort szólítom talán, hogy...~- Csak nyisd
11463 2, 1 | király mindenkit fegyverbe szólított. Ausztriába mentünk aratásra.
11464 1, 6 | Akkor aztán a kõmíveseket szólították, hogy adjanak elõ meszet
11465 3, 8 | mosolyogtam:~- Iszen jót szólítottál, Margit - gondoltam. - Majd
11466 3, 12| szóltatok mindjárt?~- Hétszer szólítottalak! - mondotta a sekrestyés
11467 2, 9 | kóruson - felelte az apáca. - Szólítsam?~- Szólítsd. Mondd, hogy
11468 2, 9 | az apáca. - Szólítsam?~- Szólítsd. Mondd, hogy én kéretem.~
11469 2, 6 | emberi voltáról. Röviden szóljak: igen tanulságos, szép prédikációk
11470 3, 2 | Jó, jó. A szórornak se szóljunk: mire nézzük az írást.~S
11471 3, 10| vigyáznom kell, hogy mikor szólnak hozzám, valahogy fel ne
11472 2, 2 | Szûz Máriának hét örömérõl szóló imádságot?~- Azt rég ismerjük.
11473 2, 10| Bemegyek hozzá. Ott térdel.~Szólok neki. Meg se fordul.~- Margit! -
11474 2, 13| szóror elé:~- Három napja nem szólottál hozzám. Kérlek, bocsáss
11475 3, 11| valamiképpen, hogy most is igazat szólottam!~Abban a pillanatban eljajdult
11476 3, 4 | kezet a frátereknek! Mit szóltok rá? Ugye, mekkora szép kölyök?
11477 3, 4 | Jancsi. - Egy rossz szót se szóltunk. Hiszen tudod, hogy nem
11478 3, 6 | felfeszítéséhez jutottál.~S hogy így szólván kérõn tette össze a kezét,
11479 3, 17| ilyennek a hideg!~Másnap szombat volt. Margitról ismét tudakozódtak.
11480 1, 6 | kúton marad a tekintete.~- Szomjazom - mondja az anyjának.~Egy
11481 2, 14| hogy esõre fordul. Nincs szomorúbb valami, mint az esõs idõben
11482 2, 3 | látott benne, és egy soványka szomorúfûzfát, amelyre pirosan rügyezõ
11483 1, 8 | Ki az? - kérdezte Jancsi szomorún.~- Timó fráter? Hát Timóteusz
11484 1, 4 | beszéltek a munkások:~- A király szomorúnak látszik.~- Mindig ilyen
11485 3, 18| szívében mérhetetlen sötét szomorúságok árjai terjedeztek. Szinte
11486 3, 17| leplemet... Elhervadott orcám a szomorúságtól...~Jancsi fráter egy fölpillantásában
11487 3, 4 | birkanyáját: a károsult rátört a szomszédjára. Erõszakoskodtak, veszekedtek.
11488 3, 2 | Szomszédságomban élsz, te, velem egy lélek!
11489 2, 3 | ei domine...~A harmadik szónál már vele énekeltek az apácák,
11490 2, 14| lépcsõjét piros virágos szõnyeg takarta. Egy üres karosszék
11491 1, 6 | a szigeti parttól. Tarka szõnyegekkel van beborítva. Hajtja négy
11492 2, 1 | és a fák gallyai közt a szõnyi torony piros bádogteteje.~
11493 1, 8 | Ennek? Hiszen ez még szopik!~- A tisztelendõ prior úr
11494 1, 7 | asszony ül nagykedvetlenül, és szoptat. Három hidas is jár fel-alá
11495 1, 7 | felkapja a labdát. No, finom szõrlabdácska, tehénszõrbõl
11496 1, 9 | De mégis elunta aztán.~Szórakozottan nézett körül. A szeme megállt
11497 1, 8 | szakálla valami rút fekete szõrbõl van felragasztva a fából
11498 1, 6 | arcára. Sohase mosdott szorgalmatosabban. Sohasem öltött
11499 3, 10| tanyát. A mezõ virágaira szorgalmas méhecskék látogatnak el,
11500 1, 6 | lakok én ebbe a házba.~A fiú szorgalmasan aprítja tovább a petrezselymet.~
11501 3, 8 | klastromi regulát bajos rájuk szorítani a priorisszának.~Jancsi
11502 2, 8 | apácával nem szabad kezet szorítania.~Az arcán mosolygás vonult
11503 3, 6 | én karjaimmal, te pedig szorítod kemény vas-szegekkel! Én
11504 1, 8 | A fráter megállt. Kezet szorítottak.~- Ihol a feleségem - mondotta
11505 1, 3 | kezet nyújtott.~- No, ne szorítsd úgy a kezemet! - sikkantott
11506 3, 16| apáca a kezét a szemére szorítva ült az ágy mellett.~- Ne
11507 1, 7 | egyszer csak egy szürke kis szõrlabda huppanik le a magasból épp
11508 2, 13| szalmapárnán. Takaródzott hitvány szõrlazsnakkal.~
11509 1, 7 | meg, és oltatlan meszet szórnak idõnkint az apró kõre.~-
11510 2, 10| Nos?~Jancsi elmondta szóról szóra, mi történt, s hogy
11511 1, 10| diszciplínát.~Jakab arcán mégis szorongás látszott. Elsápadt, mikor
11512 3, 17| kezében kis fafeszületet szorongat a mellén. A feje félig be
11513 1, 6 | Fából faragott lovacskát szorongatott a kezében, s minduntalan
11514 3, 9 | csak magában sápadozott, szorongatta az öklét, nyügdöste a mérgét,
11515 3, 3 | Jancsi belehabarodott Kalára szórorba.~- Micsoda bolondság! -
11516 2, 3 | egy keszeg vállú, fonnyadt szórorban, aki fehér keszkenõvel törölgeti
11517 3, 11| egyet-mást.~- Átnézek a szórorokhoz - mondotta -, aztán ebédre
11518 3, 16| nyugodt az arca. Rászólt a szórorokra:~- Így vigasztaljátok-e?~-
11519 1, 8 | A folyosó szögletén, a szõrszakállú Krisztus elõtt rászólt Jakab
11520 1, 8 | elállt a füle a fejétõl, és szõrszálak fehérlettek a fülén.~Dünnyögve
11521 1, 6 | várakozó figyelemmel állt a szószék mellett. Magyar kõmíves
11522 2, 5 | Ábris fráter meg éppen szótlan természetû volt, hát némán
11523 1, 4 | gondolta: a két lába félszárig szottyant bele a sárba. De hát baj
11524 3, 13| megõrlötte, mint a vén fát a szú. A haláltól nem félt volna,
11525 3, 8 | Judit nevût választottak szubpriorisszának.~Az apácák tehát - licsi-locsi -
11526 3, 11| megtaláljuk a kulcsokat. A szubpriorisszánál voltak. Sietünk ki. Hamar
11527 3, 5 | és poros. Fehér lovának a szügye piros a vértõl.~Fülöp esztergomi
11528 1, 4 | tõrét, s úgy vágja a ló szügyébe, hogy markolatig benne marad.~-
11529 1, 4 | lovas: István királyfi.~Erõs szügyû, sárga paripán ül a királyi
11530 2, 2 | tán valaha? Nekünk bizony szükséges az imádkozás. De neki? Hogy
11531 3, 2 | mondtak neki, hogy kis idõre szükségesek azok az imádságok, amelyeket
11532 2, 2 | csillag az fényes napot szüléd...~Pergõ nyelvvel beszélt,
11533 3, 5 | válaszolt:~- Amit István a szüleimmel cselekedett, gonosz cselekedet
11534 2, 6 | voltam akkor. Nem írtuk fel a születésem esztendejét. Legénysorban
11535 3, 5 | Margit Jordánuszt küldötte a szülõihez és Timóteusz frátert, hogy
11536 3, 18| forgatták még a klastromban is a szülõik rangját, vagyonát, pompáját
11537 2, 13| Olykor nyugtalanul gondolt a szülõire is. Miért nem jönnek be
11538 3, 16| Margitnak is elmondták, hogy szülõit látták, és hogy mennyire
11539 2, 5 | legnagyobb Szeretet szent szülõje, emtetõje, fölnevelõ anyja
11540 2, 14| érseket, s az érsek a királyi szülõkkel pünkösd harmadik napját
11541 3, 5 | Krisztust emlegetve esdekelt a szülõknek, hogy lágyuljon meg a szívük
11542 3, 2 | hallgatott.~- Ezek valóban a szülõktõl erednek - mondotta végre
|