1250-arany | arasz-belep | beler-bus-c | busab-dorzs | dogoz-elmel | elmen-eseng | esik--felta | felte-fuzod | fuzte-halot | haloz-hulla | humbe-jotto | jove-kertu | kerul-kopdo | kopen-latha | latin-magas | magat-megma | megme-minor | miraj-nyelv | nyere-oraho | oraig-predi | preme-sapad | sapka-szegu | szegy-szulo | szult-tetoz | tetsz-urila | urnak-vetod | vetse-zuo
Part, Chapter
13044 3, 3 | következett.~Elmondta a vétségeit.~- Késõn léptem a kórusba.
13045 1, 10| utána bámultam. A másik vétségem az, hogy a csendet megszegtem.
13046 1, 8 | bús zsoltárt mondja. Azt a vétséget követte el, hogy mikor a
13047 3, 3 | Engedelem nélkül ittam. Egyéb vétségre nem emlékezek. Kérek üdvösséges
13048 3, 3 | rá Jakab. - Már másodszor vetsz reám keresztet! Hát mi vagyok
13049 3, 6 | eznapon énfiamnak anyja, mire vetted el éntõlem õtet? Én õtet
13050 2, 1 | Kár? Kinek kár? Szántatok, vettetek belõle, amennyi a házamnak
13051 2, 1 | békesség ideje. A pápa kinevezte Benedeket esztergomi
13052 3, 3 | mondta is:~- Ezért külön vezekelj! Mert Istennek szánt követ
13053 2, 7 | Krisztus e Földön élt - vezekeltek a többivel.~Az országokat
13054 2, 7 | mentve minden dologtól.~E vezeklés után újra fölvenni a beszélgetés
13055 2, 6 | volt, Ábris frátert nagy vezeklésben látta. Mért vezekelt? Emlékezett
13056 2, 6 | büntetésbõl verik egymást, hanem vezeklésbõl.~Íme - gondoltam megrendülve -,
13057 2, 6 | elmondom. Ez is hozzátartozik a vezeklésemhez, hogy elmondjam.~- Tán huszonnégy
13058 2, 2 | igazodik helyre a bûn a vezekléssel.~- De mi volt elõbb: a rablógyilkos,
13059 2, 2 | hogy világítsanak nekünk a vezeklésünk útján.~- De hiszen azok
13060 3, 4 | két király kancellárjai és vezérei. De az apa akkor nem kívánt
13061 3, 10| A szerbeket maga Urosz vezérelte, s akkor is kemény, jóvérû,
13062 3, 4 | összeszedje. István maga vezérli a hadát. Vele lesz a híres
13063 2, 1 | Nézd ezt a másikat: Botond vezérrel járt a görög földön. Nézd
13064 2, 4 | provinciálisnak. Most pedig vezess bennünket a kertbe bele.
13065 2, 3 | ût ördög üldözetétül, és vezesse ût a Paradicsom nyugalmába
13066 1, 8 | csak az engedelmes ember vezethetõ. Éppúgy, mint az engedelmes
13067 1, 4 | neki is lódult. Az út jó vezetõ. Ugrálva nyargalt. El is
13068 3, 12| imádkoznunk. A szavak csak vezetõi legyenek az érzésednek.~
13069 2, 1 | nevelem fel. Harcba is én vezettem õket. Most meg azoknak a
13070 1, 6 | mind éjten át ördögökkel viaskodott az apácák kisudvarán. Az
13071 1, 10| a gyertyák. A levegõben viasz-szag érzett.~Jancsi bámulva látta,
13072 3, 17| fekete füstjük szurok- és viasz-szaggal lebben olykor az éneklõk
13073 3, 17| Margit már alig lélegzik. Viasz-szín arca mozdulatlanul nyugszik
13074 1, 10| egyik fráter két vastag viasz-szövétneket gyújtott, és a nagy feszület
13075 2, 3 | fekete füsttel lobogott, viaszillat érzett a folyosón. A királyleány
13076 1, 8 | Vastag, õsz bajusza ki volt viaszkolva, mintha fából faragták volna
13077 2, 1 | Mondják, hogy az ország minden vidékérõl ellátogatnak oda a nemesasszonyok.
13078 2, 2 | gyászbeszéd: Ecce fratres, videtis oculis vestris... Nem is
13079 2, 10| Beszélj vele. Mondj neki erõs vigasztalás. Tudsz valami szép
13080 2, 10| Margit. - Az ígéreted nagy vigasztalás nekem. Visszatérek a templomba,
13081 3, 6 | valamelyik apácát gyászhír éri, õ vigasztalja legjobban. A minap egy Erzsébet,
13082 2, 10| Jezsus Mariam, Jezsus Mariam! Vigasztaljátok! Én nem értek, hogyan lehet
13083 3, 16| Rászólt a szórorokra:~- Így vigasztaljátok-e?~- Hogyisne - sírt fel a
13084 2, 2 | imádkozott. Nagyszombat vigiliájáig.~A fráter elképedve bámult
13085 1, 4 | kövek közül. És a munkás, vigyázatos-ügyes kézzel, vékony, szinte átlátszó
13086 1, 5 | perget a földre.~Az egyik pap vigyázatosan félrevonja a kárpitot. Ágy
13087 3, 2 | fölemelte az ujját:~- Okos vigyázattal. Nehogy kiszálljon a híre
13088 3, 3 | prior az idõsebb Jánosnak -, vigyázd a kaput kis ideig Jakab
13089 2, 1 | útnak senki. Hanem ha valaki vigyázna addig a lisztemre, elugranék
13090 3, 2 | inget. A lelkek tisztaságára vigyázni jó!~Jakab letette az írást
13091 3, 10| kell ülnöm, mikor eszek. És vigyáznom kell, hogy mikor szólnak
13092 2, 1 | éjjeliõr volt, talán lovakra vigyázó pásztorember. Jancsi ismerte
13093 1, 8 | hogy bûn ne szennyezzen?~- Vigyázok - rebegte a fiú.~- Hát elõször
13094 1, 8 | A piszok más néven bûn. Vigyázol-e ezentúl arra, hogy bûn ne
13095 2, 1 | segítséget.~- Mink ugyan nem vigyázunk, jó ember. Minekünk nem
13096 1, 3 | Visszaosont a folyosóra, s hátra vigyázva szemlélgette a szobákat.~
13097 2, 10| Katalint, hogy szüntelen vigyázzanak reá, de nem is alhatok,
13098 3, 4 | Esztergomnak, hogy a vejét magával vigye a Csallóközbõl.~Az volt
13099 3, 18| váci püspökhöz is vágtatást vigyék a lovasok a halál hírét.
13100 2, 3 | Karoljátok fel az õ lelkét, és vigyétek a Magasságbeli színe elé!)~
13101 1, 4 | a fejét. A kutya elõtte viháncol, de megpillantja az asszonyt:
13102 2, 1 | mártírok napján. Irtózatos viharban, mennydörgés és villámlás
13103 3, 12| Dunát is, elcsillapítja a vihart is, eloltja a tüzet is,
13104 3, 9 | szekszta után, és odabent viharzik tovább, de Marcellusz csak
13105 2, 11| Szikárdusz. - Mi izenet vihették mást Ottokárnak, csak azt,
13106 2, 11| vitték?~- Nem tudom. De vihettek-e egyebet? Tudod, hogy a béke
13107 1, 8 | hibázások ezek: kacagás, vihogás, röhögés, mert nem illõ
13108 2, 11| tárogatta a két karját, csak vijjogott:~- Fiad van, Ábris! Fiad!
13109 2, 2 | a ruha, újat osztanak a világ-magazinból.~- Miért ne hinném? - felelte
13110 1, 1 | olyan, akinek szegénység a világa. A kövirózsa példának okáért,
13111 3, 2 | se semmit. Mert a bánatok világából jössz te, ahol még a gondolat
13112 2, 3 | mintha valami ismeretlen világból került volna a földre...~
13113 2, 9 | amilyennek látszik. Kissé világiasan beszél ugyan, de hát meg
13114 2, 2 | Vagy csak vélekedés? Ki világíthat be a teremtés rejtelmeibe?
13115 2, 2 | Azért szálltak közénk, hogy világítsanak nekünk a vezeklésünk útján.~-
13116 3, 10| kereszt és Mária-kép között világolt a falon.~Hogy az öreg György
13117 2, 2 | életnek. A paradicsomi legenda világosan beszél. Vétkeztünk. Kikergettek
13118 2, 1 | világ szövétnekét, a napot. Világosít és melegít egyúttal. Fûti
13119 1, 8 | találkozna: az okosabb vezeti, világosítja a kevésbé okosat. Ezért
13120 2, 7 | hogy bámullak. Kérlek, világosíts engem a te nagy világosságoddal!~
13121 3, 18| szélesedik, terjedezik, világosodik; Márián a kék kendõ halványul,
13122 1, 4 | vasrostélyos. Hogy az az ablak nem világosságért készült, nyilvánvaló volt:
13123 2, 1 | de már alig látszik.~S a világossághoz vitte. Mutatta az orvosnak.~
13124 2, 7 | világosíts engem a te nagy világosságoddal!~Ábrahám ránézett, és nyugodtan
13125 1, 10| valahol. De aztán vöröses világosságok jelentek meg az ajtókban,
13126 2, 1 | Gyerünk.~Az esõ megeredt. Villám cifrázott végig az égen,
13127 2, 1 | hogy alkalmatlankodjunk.~A villámfénynél látszott, hogy Bajcsy a
13128 2, 1 | bántom. Aki bánt, haragos villámként levágom!~A lányok e beszélgetés
13129 2, 1 | viharban, mennydörgés és villámlás között. A mai semmi ahho
13130 2, 1 | idõben még nem ismerték a villát.~- Három esztendeig nem
13131 2, 8 | fehérselyem, elöl gyémántos boglár villog rajta.~Valahányszor szól,
13132 2, 8 | szép násfák csillognak, villognak rajtok; én meg ebbe a fakó
13133 2, 14| aztán makonyai Margitot, Vilmos hercegnek a leányát és Bodoméry
13134 3, 8 | ki a dézsát, megfogja, és vinné, de nem bírja. Mert nagyobb
13135 1, 8 | de elõbb a mesterhez kell vinnem. Sarut nem mérsz a fiúnak,
13136 2, 10| Margitot nem könnyû házasságba vinni.~- De annak is jele - vélekedett
13137 2, 4 | nemesek lányai henyélnek és vinyároznak, a király leánya meg dolgozik,
13138 3, 7 | csodálta a nemesebb fajú violákat és más egyéb, újfajta virágokat,
13139 2, 7 | kertben. Locsolgatták a virágágyakat, noha Jancsinak ugyancsak
13140 1, 4 | Akkor valami kerekded virágágyat tegyetek ide középre - mondotta
13141 3, 14| télen örvendezve látta, hogy virágai nem színtelen sárgán hajtanak,
13142 3, 10| alkalmas tanyát. A mezõ virágaira szorgalmas méhecskék látogatnak
13143 3, 14| nyáron a kertjének minden virágát le kellett egyszerre tépnie.~
13144 1, 6 | Bizony, ha érzés volna a virágban, mind kinyílott volna erre
13145 1, 6 | van, kinél könyv, kinél virágcserép. Az egyik jókora kalitkát
13146 1, 2 | állna. Az asszony jókora virágcserepet kapott fel a földrõl. A
13147 2, 3 | titok! Illata semmi más virágéhoz nem hasonlít, sem a formája.
13148 2, 8 | két cselédapácát cserepes virágért. Bizony nem bírt többet
13149 3, 14| A liliom lassan fejlõdik virággá. Nyáron is elhúzódik hetekig,
13150 3, 18| az ajtót.~Bent a liliomok virágjukban állnak.~Fogja a sarlót.
13151 3, 2 | mint egy vízen úszó, nagy virágkoszorú. Benne kócsagok. Nem kócsagok,
13152 1, 1 | Látod: így készítsd a nemes virágnak való földet. Mentül nemesebb,
13153 3, 7 | fehérebb? illatosabb más virágoknál?~És tovább fonta a gondolatait.~
13154 3, 14| Hátha még télen is lehetne virágom! - gondolta a fráter.~E
13155 1, 6 | királyfi lépkedett peckesen. Õ virágos-zöld atlaszban jelent meg. A
13156 3, 7 | Az apácák temploma néhol virágosabb volt, mint a szigeten szokott
13157 1, 3 | a deák -, hát ez lesz a virágoskert. Ha amazt elvégeztétek,
13158 3, 7 | gondozott, szép kerteket, virágosokat.~Az apácák temploma néhol
13159 3, 7 | lehetne hozzá juttatni, virágozna-e télen is?~De hogyan lehessen
13160 1, 6 | göröngyökké változtak. A kis virágszájú leány hálásan ölelte meg
13161 1, 6 | aranytól ékes asszonyok, virágszínekbe öltözött kisasszonyok és
13162 1, 6 | Édesanya, Boldog Anya, virágszülõ Szûz Mária...~A harangok
13163 3, 5 | országa részében.~Marcellusz virágvasárnapján már Budán volt.~Ott értesültek,
13164 3, 10| kis részén rendezettebb, virágzóbb az élet.~A tatárjárás is,
13165 3, 6 | bontakozott. Nagy sárga fürtökben virágzott a fûzfa. A fûben is sárgult
13166 3, 10| ültek, egyszer csak arra virradt, hogy az õ széke is elégett:
13167 1, 11| gyötrésére köteleznek téged: virrasztanod kell, mikor aludni óhaj
13168 3, 10| megéled. Nemesebb növények virulnak benne a nemesebb teremtmények
13169 3, 13| Alig huszonöt éves volt, viruló egészségû, jólelkû, fiatal
13170 2, 3 | bokrok tövén eleven zölddel virult az új fû. Miriádnyi élet
13171 2, 1 | közel legyen a szigethez. Visegrádon meg várat építtetett, hogyha
13172 1, 12| Büntetésül az avult ruhádat viseled naphosszat. Azt, amelyiken
13173 1, 6 | vagyok apáca, de azért én se viselek süveget. No, csak nyugodjál
13174 2, 6 | mégiscsak levetettem. Nem viselhettem el.~- Lehetetlen - mondottam
13175 3, 12| engedelmével együtt, hogy viselje ünnepeken, vagy amikor meglátogatják.~
13176 2, 6 | mindent megértek a ti jámbor viselkedéstekben, csak azt magyarázzátok
13177 2, 6 | Egyébképpen is szépen, csendes viselkedtek. Az asztaluknál ettek, de
13178 2, 9 | nagy látogatás óta.~- Jól viselkedtem-e?~- Okosan és jól. Semmi
13179 1, 11| összekéregetned. Hitvány ruhát kell viselned, olykor szakadozottat. Dolgoznod
13180 3, 6 | neveltet odabe’. Tudod-e, mért? Viselnéd te azt a derekadon, amit
13181 1, 6 | be gondolatait. - Mert ha viselném, megismernék rajtam. De
13182 3, 12| szeretett volna olyan ruhát viselni, mint az apácáknak van:
13183 3, 13| száz év múlván koronákat viselõ magyar Anjou-család.~Az
13184 1, 8 | alszol. Ha lovagolsz. Ha tõrt viselsz. Ha ok nélkül mégy a konyhára.
13185 3, 12| újat ne adj. Találunk a viseltesek közt is.~Másnap látta, hogy
13186 1, 7 | pokolba kívánták, annyira visított, zörgött és nyikorgott.)
13187 2, 2 | Mária, Szent József!~Nagy visongás... Mink is belöktük az ajtót.
13188 1, 5 | egyet kanyarodott benne, s vissza-kidöngött az ajtón vagy az ablakon.~
13189 3, 4 | király, minden birtokát visszaadja.~Éppígy belenyúlt István
13190 3, 4 | És szólott:~- A fiadat visszaadjuk.~Reggel megérkezett a követ,
13191 1, 4 | máriakõ jutott az eszébe.~Visszaandalgott a sziget balfelõli partján.
13192 3, 16| próbálta a kanalat megfogni, de visszaejtette. Aztán úgy evett vagy két
13193 1, 5 | érsekünk lesz, a király visszaengedi neki a szigeti kastélyt.
13194 2, 6 | ájtatoskodnak.~Félóra múlván, mikor visszaérek, a világosságot még mindig
13195 2, 1 | hogy a tatárok a határon visszafordultak. Akkor aztán aszontuk: Most
13196 2, 5 | Aztán megmártotta a tollát. Visszafröccsentette a fölösét. Írt:~Meltosagos
13197 2, 4 | kilátszott a lába meztelenje a visszagyûrt harisnya alól.~A fráterek
13198 3, 17| végeztével a beteg apáca visszahanyatlik az ágyába, és a fejére vonja
13199 3, 9 | beszélni valóm!~S elfordult, visszaindult.~- Margit szóror küldött
13200 1, 6 | Ne félj, no, mindjárt visszajönnek.~- Hát minek mentek el?~-
13201 2, 7 | hiszem. Inkább gondolom, hogy visszakergeti. A földre. Ád neki új testet.
13202 3, 8 | népessége. Mikorra Jancsi visszakerült a szigetre, már hetvennél
13203 1, 9 | Többet nem mondhatott. Timó visszakézzel oly gyorsan csapott a szájára,
13204 1, 6 | Az apácák hajlongnak, s visszakísérik a királyi családot a folyosón,
13205 1, 7 | rendetlenkedett volna. Vajon visszaküldik-e Fejérvárra? De ki ad ott
13206 1, 6 | Megmeríti. A víz fölösét visszaloccsantja a kútba. Nyújtja a poharat,
13207 1, 6 | ezüst-kelevézes testõrök visszanyomják a népet a parton:~- Helyet!
13208 1, 6 | ezüstkelevézes testõrök visszanyomták az utakon a népet.~- Helyet!
13209 1, 6 | emelte az ajkához.~S mikor visszanyújtotta a poharat az apácának, Jancsira
13210 2, 7 | lélek nem rothad meg, hanem visszaszáll Istenhez. De vajon maga
13211 3, 1 | ország fele õt megilleti, visszatartani jogtalanság.~Az öreg királyban
13212 3, 1 | többi feküdni tért, Margit visszatartott:~- Jer - aszongya -, Jézus
13213 1, 6 | fehér karinges diakónus visszatartotta õket:~- Most csak a két
13214 3, 2 | sincs bennük olyan, amiért visszatartottam volna.~Szikárdusz hallgatott.~-
13215 1, 7 | a kulcson is fordított. Visszatekintett, hogy János barát nem ötlik-e
13216 2, 8 | elmúlt ügynek tekintette?~Visszatérése óta érezte, hogy Marcellusz
13217 1, 8 | kell, ha nem akar. Kimehet, visszatérhet a világba, amikor neki tetszik.~-
13218 3, 5 | jutottak bele, egy napon nagy visszatérõ csapat jelent meg a vár
13219 3, 10| a szerb földön!~- És visszatérsz?~Ábris bólintott.~Jancsi
13220 3, 12| lennének ápolóim! Mikor visszatértetek, Margit hozzám jön, és megölel:~-
13221 1, 6 | üdvözlet?~Jancsi megint visszatette a pecsenyét. Elhadarta az
13222 2, 6 | ráakadtak késõbb a munkások, és visszatették. De íme, a kõ itt van. Oly
13223 2, 1 | vállamat:~- Hõk, pajtás! Hõk!~Visszatoltam. - Mit nevetsz?~- Azt -
13224 2, 1 | volna hatodmagaddal se.~Visszaültek az asztalhoz. Az orvos,
13225 2, 10| meg se születtem. Most meg visszavennél Istentõl, és a cseh királynak
13226 3, 2 | szóror se tudjon az imádság visszavételérõl.~A priorissza ugyancsak
13227 3, 12| látta, hogy megcsalták. Visszavitte a ruhát:~- Jézus szerelmére
13228 2, 10| fordítjátok! Minden adományomat visszavonom!~Jaj, majd elsüllyedtem
13229 1, 3 | záró.~A szíve lükögött. Visszavonta az elmozdult vasajtót, és
13230 3, 9 | lehetett, hogy a királyleány visszavonul a rekeszébõl. Beült olyankor
13231 2, 9 | még egy vadászat kürtjeit visszhangzották a budai hegyek, aztán minden
13232 3, 10| között nem történt többé viszálykodás. A kétes ügyeket mind a
13233 3, 2 | elvetek, csak egy képet viszek be magammal, azt is csak
13234 2, 1 | nap behunyod a szemed, mit viszel magaddal a ménesedbõl, gulyádból?
13235 1, 2 | Látjuk.~- No hát oda viszlek benneteket. Az a kalastrom.~
13236 1, 8 | mizererét, hogy Jancsin a hideg viszolgott.~A barátok temploma nem
13237 1, 6 | vissza. Jancsi nem meri viszonozni a gorombaságot. Szégyenkezve
13238 2, 8 | Ottokár feléje bókolt. Margit viszonozta a könnyû meghajlást.~A fõoltárnál
13239 2, 1 | velem: elfogadhatod, hogy viszonozzam.~Az esõ már akkor suhogva
13240 2, 10| nem olvastunk annál. Mivel viszonozzuk?~Jancsi nem tudott felelni.
13241 3, 13| fújta.~Béla Esztergomba vitette az ifjú herceg holttestét,
13242 2, 11| kedvetlensége történt.~- Ha a király vitéze ott nincs...~A fráterek
13243 2, 14| hárította volna félre a vitézeket:~- Bikcsey Detréné vagyok.~
13244 1, 7 | Oda lódult el. A keresztes vitézeknek raktak ott fészket, a johanitáknak.
13245 3, 1 | hívek, akik a zászlaja alatt vitézkedtek Bulgáriában, Stájerországban!
13246 1, 10| a szerencsénk, hogy sót vittünk magunkkal. A gombát nyársra
13247 3, 11| mosolyogtak. Csakugyan volt vízáradás a szigeten. De mikor látták,
13248 1, 4 | odakíváncsiskodtak, s ízlelve ittak a vízbõl, mint a lúd.~- Duna-víz
13249 1, 6 | más efféle értékek.~A Duna vizébe rejtett kõ is eszébe jutott.~
13250 3, 18| alakú, mint a sziget a Duna vizében. Sötétkék. És azon a kék
13251 3, 2 | mint a csillag képe a tónak vízében.~A tónak nem lehet semmi
13252 1, 6 | ereszkedett el eléjük a Duna vizére a szigeti parttól. Tarka
13253 1, 8 | cselekedje. Ezért büntetnek még a víznek az elcsöppentéséért is.~-
13254 1, 10| Jancsi csak akkor látta, hogy vízóra is van a konyhában. Olyanforma,
13255 1, 10| napórán: egyezik-e az idõ a vízóráéval? Jancsi csak akkor látta,
13256 1, 12| látni, hogy az orvos nem vizsgál egyebet a betegen, csak
13257 3, 4 | hiányuk?~Míg ez a hivatalos vizsgálat folyt, leküldötték Jancsit
13258 3, 2 | a lektorral.~- Hát csak vizsgáld tovább a mûhelyt.~S átment
13259 3, 4 | Aztán fölkelt, hogy rendre vizsgálja a házat. Elkérdezte: mint
13260 3, 2 | havonként egyszer rendre vizsgálják a cellákat, kivált a fiatalokét.~
13261 1, 6 | Különösen a szomszédos szilfán vizsgálódik a szeme. Szívének öröm-dobbanására
13262 1, 6 | egyre közeledik. Jancsi vizsgálódó szemmel nézi egyenként az
13263 1, 8 | bal lábát, és a sarujára vizsgálódott.~Jancsi elámult:~- Hát nem
13264 2, 14| mondotta Olimpiádesz a felhõkre vizsgálódva. - Pedig ugyan féltem, hogy
13265 1, 10| azt mondták, hogy Dominus vobiscum, vagy Per omnia secula seculorum.
13266 1, 6 | hasra a kútkáván. Lenyúl a vödörbe a pohárral. Megmeríti. A
13267 1, 4 | A kútásók merítettek egy vödörrel, s abban csakhamar meghiggadt,
13268 1, 4 | ásót, kapát, köteleket, vödröket, és a kisudvaron kezdtek
13269 3, 17| mozdulatlanul nyugszik a fehér párna völgyében. Sötét-pillás szeme: mint
13270 1, 7 | hangzott belülrõl. Egy apáca vörös-álmos szeme jelent meg a kerek
13271 3, 6 | elõvirított Julis asszonynak vörös-kövér, örvendezõ ábrázata.~- Áve
13272 1, 5 | szép rendben váltakoznak a vörösekkel.~Az a terem is be van már
13273 1, 10| porcogott valahol. De aztán vöröses világosságok jelentek meg
13274 1, 6 | gyolcsruhás embert lát a vöröshagyma illatával teljes gõzben
13275 2, 2 | foga hiányzott már elöl, és vöröshagyma-szagot lehelt. ~Jancsi mosolyogva
13276 2, 4 | valami kettõs háznak a fedele vöröslik. Egyik ház kívül a kerítésen,
13277 3, 8 | Nevetjük, cipi-cupi... Kinga vörösödik. Jaj, mikor az bõsz, az
13278 2, 1 | állán néhány apró bibircs vörösödött. De csupa erõ volt és egészség.~
13279 2, 6 | ha megfeledkezik emberi voltáról. Röviden szóljak: igen tanulságos,
13280 2, 2 | betegeiket. Hát elizentünk érte. Vonakodott: nem jön. Megint üzenünk:
13281 1, 3 | nincsenek felrakva. A folyosó vonala közepén világosabb boltozatos
13282 2, 1 | Az ostorcsapások fekete vonalakban fénylettek a hátukon. Hiába
13283 2, 9 | közönséges klastromok vonalára süllyed. Béla király máris
13284 1, 3 | új volt és magas. A déli vonalon széles kapuhely. Bent nagy
13285 1, 8 | Dezsõ frátert egyszer. Még a vonalozás is nagy, nehéz mesterség.
13286 1, 6 | volna, összeestek a nevetõ vonásai. Arca az elõbbi hidegségbe
13287 3, 18| arcot.~Mily szép a halálban! Vonásainak szögletessége elsimult.
13288 1, 3 | köre. De csak vörhenyes vonásokkal van még vázolva minden.~
13289 2, 9 | távozása a klastromból nagy vonatkozásokat rejtegetett a jövõ kezében.~
13290 3, 3 | fejtegetés volt, de valami vonatkozást éreztek benne. A beszéd
13291 2, 9 | megfeledkezett a regulák erre vonatkozó tilalmáról. A prior is.~
13292 3, 10| régóta terméketlen. Árkot vonatok rá a patakból.~A mezõ valóban
13293 1, 4 | kezébõl, és a fejét oldalt vongálva robog el, le a Dunának.~
13294 1, 5 | rajtuk - vastag zsinórral vonható félre. Az ablakokon rács
13295 2, 2 | fölvetve.~Az orvos vállat vonintott.~- Közénk szállt tiszta
13296 2, 4 | való, hogy idõnként taligát vonjon a kolduló fráternek.~A belsõ
13297 1, 3 | érdeklõdéssel nézte, hogyan vonogatja a vörös krétát a festõ.
13298 3, 15| pihente tizenkét évnél tovább vonszolt provinciális fáradalmait.~-
13299 1, 7 | sokmázsás köveket csigákon vonták a magasba. Látni lehetett,
13300 2, 14| fekete csuklyájukat a fejükre vontan. A sekrestye is premontreiekkel
13301 2, 6 | barkás fûzágakat. A Dunán egy vontatóhajó kürtje riogott, és ostordurrogások
13302 1, 10| fráter, aztán a mester. Jakab vontatottan mondta a zsoltárt, s egy
13303 1, 10| Timó intett nekik, hogy vonuljanak hátrább.~A folyosó túlsó
13304 1, 6 | oszlanak a celláikba, vagy vonulnak az ebédlõbe, s Margit is
13305 3, 4 | fõztek-sütöttek az öreg király hadába vonulóknak.~Az utcákon is mindenfelé
13306 3, 2 | indul a fejére.~A földi vonzalmak efféle jelentkezése nem
13307 2, 1 | Te még az anyád kötényibe vótál, mikor én már a világnak
13308 3, 2 | czaladnarol, mel nrascocat as vtolsco pogham fupap schunwesc labanaban
13309 2, 1 | Ernye a német Góliáttal: Vuhárral? Én tanúja voltam. Láttam,
13310 1, 3 | gesach ich einen troum,~ich was von der sunnen~gegangen
13311 1, 8 | képe az udvarnak, az egy x lábú tölgyfa-asztal a Pest
13312 3, 1 | csak nehezen bírta õket zablán tartani. Benne erõs volt
13313 3, 10| s a királyuk, Urosz nem zabolázta meg õket. Az öreg király
13314 1, 12| megérkeztükkor a poharas zacskót hordozta. Kérdezett tõle
13315 2, 1 | dísztelen, de a harmadika zafír- és rubinköves, és forgács-formában
13316 3, 9 | emberi torokból.~- Micsoda zajgás ez itt! - folytatta. - Szajhák
13317 3, 4 | Tábornak beillõ sokaság zajgott ottan. Kelevézek villogtak,
13318 2, 2 | azért történt, mert télen zajlás idején olykor hetekig nem
13319 1, 4 | százan is dolgoztak. Napestig zajlott mindenfelé a kalapálás,
13320 3, 18| remegõ sugarak aranyozzák körül. Fején a keskeny korona
13321 2, 10| értek, hogyan lehet ennyire zaklatás! Kérlek, mondd neki, hogy
13322 1, 11| nehezeket. Tûrnöd olykor zaklatást, dorgálást s más szenvedéseket,
13323 2, 10| vannak a követei. Válaszért zaklatnak. S el kell õket bocsátanunk
13324 3, 12| még nem volt, amikor azon zaklatta õket, hogy adjanak neki
13325 1, 8 | akkor elállt. Csak futó zápor volt. A felhõk már a pesti
13326 1, 8 | Láttam.~- Hát a barát is csak zarándok ezen a földi világon. Azért
13327 1, 8 | csak idegen. Láttál már zarándokot?~- Láttam.~- Hát a barát
13328 1, 6 | ajtónak. Kulcsot dug a felsõ zárba, és megfordítja. Aztán a
13329 3, 6 | õket?~- A templomot nem zárhatjuk be senki elõtt. Még az a
13330 3, 12| mozdulataival kérte, hogy zárja rá a matutinumig a templomot.
13331 1, 6 | fúrta a kíváncsiság: mért zárkóztak be a papok? Gyakorta hallott
13332 1, 3 | vaskos, új kulcs, belülrõl záró.~A szíve lükögött. Visszavonta
13333 2, 1 | hogy kibontakozik egy fehér zászlós kis csapat. No, megette
13334 1, 6 | A hegyen intenek majd zászlóval. Akkor tesszük föl a halat.~
13335 3, 17| rövidre van nyírva és borzas. Zavarában nem is ügyel arra, hogy
13336 3, 4 | a másikhoz. Sem Béla nem zavarja ezért a jószágaikban, sem
13337 3, 6 | priorissza azt mondta, hogy ne zavarjuk fel, mert igen gyenge.~-
13338 2, 10| király leánya, senki nem zavarna és nem gyötörne, hogy ne
13339 2, 1 | nagy had átkelése maga is zavarodás.~Egyszer csak hangzik a
13340 3, 18| együtt, a priornak, de a nagy zavarodásban nem gondoltak a kulcsokra,
13341 3, 18| Margit váratlan halála nagy zavarodást keltett a két klastromban.~
13342 2, 6 | hallgatta, s a beszéd végén zavarodottan pillogott.~...Miért beszéli
13343 3, 12| elájult.~De bántotta is, ha zavarták. Olykor, mikor kitakarodtak
13344 2, 2 | állat boldog a földön, ha zavartalanul élheti az életét. Mért éppen
13345 1, 6 | szem diót belerejtett az õ zekéje zsebébe. Kedvetlen arccal
13346 1, 11| elbúcsúztam tõle.~S elõkereste a zekéjébõl, amelyet levetett.~Jakab
13347 2, 5 | hullatott könnyeidre emlékezzél, kérve kérlek! S emlékezzél:
13348 1, 8 | fehér gyökér: petrezselyem, zeller, tárkony is ujjnyi hosszú
13349 2, 2 | felfordulás volt! A nagy zenebonára átjöttek a fráterek is,
13350 3, 10| zászlókkal és a foglyokkal nagy zenge-zungával megérkezett.~Az öreg királynak
13351 3, 10| méhecskék látogatnak el, és zengedezve gyûjtik az édes élelmet.
13352 2, 1 | akkor. S mintha a föld is zengené halkan, mint mikor a macska
13353 1, 6 | Szûz Mária...~A harangok zengenek.~Az urak a parton leveszik
13354 2, 14| Ámen.~Az apácák kara magas zengéssel énekelte:~Jegyese vagyok
13355 1, 6 | harangjai - szép vékony zengésû harangok, mintha azok is
13356 1, 6 | törülközik, hallja, hogy zengnek-bongnak a klastrom harangjai - szép
13357 2, 1 | sötétségbõl, és vonja föl az ég zenitjéig?~Bajcsy ámulva nézett.~-
13358 2, 11| bereteszelte.~- Sejtettem - zihálta Jancsinak -, sejtettem,
13359 3, 3 | fogja rohanni az a vén, zimankós barát! Talán meg is üti!
13360 2, 9 | kísérõje.~Az idõ felhõs volt és zivatart lehelõ. A csendességben
13361 2, 11| provinciális egészsége felõl tudakozódott.~Ábris fráter visszapillantott
13362 1, 12| szögletbe nézett. Valami nagy zöld-arany bogarat látott mozogni ott.~
13363 3, 14| elhúzódik hetekig, míg a bimbó a zöldbõl megfehéredik. Megint egyheti
13364 2, 2 | csak elszomorodva néz ránk. Zöldcsütörtökön megmosta a lábunkat.~- De
13365 2, 3 | fölött. A bokrok tövén eleven zölddel virult az új fû. Miriádnyi
13366 3, 7 | növekedik. Levele szélesebb, zöldebb, virága nagyobb.~Miért?~
13367 2, 2 | harminclépéses udvaron vad fû zöldellt, s különösen pitypang és
13368 1, 6 | Keze munkáját vallja a sok zöldikélõ orgonabokor, kövér levelû
13369 1, 2 | hó. De az út mellett már zöldikélt a pásztortáska meg a fû.~
13370 2, 1 | volt pedig az idõ: vetést zöldítõ áprilisi. De az elõzõ héten
13371 2, 14| biztosítására.~Mikorra visszatértek, zöldjében állt a sziget.~Margit újra
13372 1, 4 | fehérlett elõ a tavaszi lombok zöldjébõl: templom, és vele egybeépült
13373 2, 3 | szemlélõdött széjjel a kisudvar zöldjén. Néhány leveledzõ orgona
13374 1, 8 | hiszen elvégre csak a zöldséget ettem volna meg ottan is.~
13375 1, 2 | beköltöznek az apácák, minden zöldüljön benne.~S az érdemes férfiú
13376 3, 14| becsapnia. A virágok pompásan zöldültek a gõzben; a földjük nedves
13377 1, 7 | kívánták, annyira visított, zörgött és nyikorgott.) A hívek
13378 1, 6 | felvonta a vödröt. Nem, ez zörgõs munka: nem lehet tõle hallani
13379 1, 7 | csengõgombot.~A kapun kisvártatva zörrenés hangzott belülrõl. Egy apáca
13380 3, 12| fája!) - mily jajszóval és zokogással terjeszkedik le a földre.~
13381 3, 16| Ráborult Margit kezére, és zokogott.~- Csak legalább egyszer
13382 3, 4 | követe elõtt megesküdött Zólyomban, hogy sem a fiát, sem a
13383 1, 6 | barát ránézett a fiúra, és zord-nyugodtan kérdezte:~- Éhes vagy-e?~-
13384 3, 9 | társaival.~- Jó - felelte zordan Marcellusz. - Holnap hát
13385 3, 3 | pelyvát...~S fogta a botját, zsákjába vetette még a zsoltáros
13386 3, 10| levél, a birtokadomány, a zsákmányolt kincs, mint a megrázott
13387 1, 6 | A hóna alatt dióval telt zsákocska.~Leült ismét a helyére,
13388 1, 2 | a szûrébe burkolódzva, a zsákokon. Olykor irigykedve nézett
13389 3, 18| másik bal felõl, imádkozó zsámolyra borulva, homlokukat összekulcsolt
13390 1, 11| kereste a csuhán.~- Nincs zseb - mondotta Jakab. - De minek
13391 1, 11| próbálgatta a fejére. Aztán a zsebet kereste a csuhán.~- Nincs
13392 2, 2 | még útra se tettek pénzt a zsebükbe.~Az orvos sietésre nógatta
13393 2, 14| Sokan vagyunk: ma nem lehet.~Zsidóasszonyok is iparkodtak be. Egy olyanforma,
13394 2, 6 | ingyen is.~Hát elmentünk a zsidóhoz. Elolvasta a levelet.~Maszlagos
13395 3, 10| le értelmes iparosokat. A zsidóság is visszatért. Hozott portékát
13396 3, 10| teremtmények céljaira. A zsilip alá malom épül. A malom
13397 3, 7 | máriaüveggel cserélne meg egynehány zsindelyt, nyílna-e télen?~És hátha
13398 3, 11| volt hosszan kifeszített zsinegeken lógó kámzsákkal, harisnyákkal,
13399 1, 4 | dió-színû. A derekukon sárga zsinóröv, kinek selyem-, kinek aranyfonatú.
13400 1, 4 | bársonyból készült. Sárga zsinórövén gyöngyház markolatú, arasznyi
13401 1, 4 | vajszín szõrû kutyát rángatott zsinóron. Mert a kutya mindent meg
13402 1, 5 | gyapjúkárpit függ rajtuk - vastag zsinórral vonható félre. Az ablakokon
13403 1, 6 | csakhamar elunta a sütést. A zsír a szeme közé sercegett,
13404 3, 7 | fazék vizét, hát máknyi kis zsírcseppek úszkálnak rajta. Mint a
13405 3, 7 | Fölszed az ujja hegyére olyan zsírcseppeket, és szagolgatja. Gyönyörû
13406 3, 10| akik henyélve ültek a föld zsírjában, s mégis egymásra agyarkodtak,
13407 1, 6 | bal kézbe a hosszú nyelû, zsírozó serpenyõt.~Mindjárt fordított
13408 3, 7 | körtefa levelével kihalászta a zsírpontokat, s beleveregette a szilkébe.~
13409 1, 6 | csöpögtette a borjúra a zsírt.~A szakács nem szólt. Csak
13410 2, 1 | templomról veletek nem beszélek. Zsófi, tedd vissza nekik az ezüst-poharakat!
13411 3, 14| Rendesen járt a többivel a zsolozsmákra, s este mikor a többi a
13412 2, 7 | csapásra elmondott egy sort a zsoltárból. Jancsi mélyen megilletõdve
13413 3, 3 | zsákjába vetette még a zsoltáros könyvét is.~- No, fogd ezt
13414 2, 3 | Mégis hát, mikor a misekezdõ zsoltárra oldalt fordult a pap felé,
13415 1, 6 | Jancsi hallgatódzott...~Zsongó beszédhangok a királyszoba
13416 1, 8 | Többnyire alacsony házak, zsupposak, de látszott köztük egynehány
13417 3, 10| napon borzasztó felfordulás zúdul reá, s a szenvedéseknek
13418 2, 9 | A csendességben legyek zümmögtek. A templomot már az apácáknál
13419 2, 14| éneklõ hangon.~- Követünk! - zúg ismét az ének.~Akkor már
13420 3, 7 | Ha félreültetik a kert zugába, nemes, szép formában magasra
13421 2, 12| Olykor félreült valami zugba, a fejét ingatta, és elmosolyodott.
13422 3, 2 | tojáshéj tentafoltos. A zugban áll az asztal sarkán. Két
13423 3, 10| alá malom épül. A malom zúgójában halacskák találnak alkalmas
13424 1, 10| meg. Okuljatok!~- Ámen - zúgták rá a barátok.~A novíciusok
13425 3, 10| zsilipet, s a patak vize zúgva árad a mezõre. Elsodor minden
13426 1, 10| tegyenek véniát.~Tompa zuhanások hallatszottak.~Jancsi Jakabhoz
13427 3, 10| tórium után. Künn õszi esõ zuhogott, szél is suhogott. Szomorú,
13428 1, 3 | von der sunnen~gegangen zuo dem brunnen...~Lukács úr
|