Part
1 KIKI | De Kvabkát nem bocsátotta maga elé.~- Neked lehet a férjed -
2 KIKI | olyan kávéházba léptek, ahol maga a cigánykirály, XXXVI. László
3 KIKI | Inkább maradjon akkor a maga kenyerén. Diplomával úgyis
4 KIKI | másik utcába értek, már maga is elfeledte.~Másnap azonban
5 KIKI | A vitézkedő rend pedig maga is átkarolja a sétáló leányzót,
6 KIKI | nyakán egyre szélesebbedett. Maga varrta. Már ötujjnyi szélesre
7 KIKI | meglepődve szólalt meg:~- Hát maga küldte?~- Igen: én voltam
8 KIKI | tapsoltak is nekem...~- Hát maga... színész? Nem tudtuk.~-
9 KIKI | elhomályosult előtte. Ő maga elhalványult.~- Igen? -
10 KIKI | tartogatta Olga kezét a maga meleg, nagy tenyérében.~-
11 KIKI | Itt csergével takaródznak.~Maga mögé tekintett, hogy kérdezze
12 KIKI | hogy a fiatalember nem maga mutatkozik be, hanem őt
13 KIKI | Egyszer furulyaszót hallott maga mögött: valami ismeretlen
14 KIKI | botjára könyökölve, s bámult maga elé.~Olga állt előtte, nyugodt-fekete
15 KIKI | De adtak aztán paplant. Maga úgy jelent meg, Habka, Habocska,
16 KIKI | csak nézett kókadt fejjel maga elé.~- ...mint valami fehér,
17 KIKI | a névre. Tudom már, hogy maga kezeli itt a postát: nehogy
18 KIKI | ő is kérdezte már:~- Hát maga?~És sajnálattal szemlélte
19 KIKI | volna az élet.)~- Szokott maga bort inni, Sípos?~- Én?
20 KIKI | ilyenforma fiatalember, mint maga. Az nagyokat ivott. Igaz,
21 KIKI | bizalmas kérdést: volt-e már maga szerelmes?~De azt olyan
22 KIKI | nem.~- Elhiszem.~- Nem, maga nem hiszi. Én nem voltam,
23 KIKI | nem kerülheti.~- Én el.~- Maga se. Ha vér helyett víz folyna
24 KIKI | igazi kapcsolat ritka.~Olga maga elé mélázott.~- Ritka.~-
25 KIKI | Talán nincs is igazi - vélte maga elé Olga -, csak regényekben.~-
26 KIKI | Sípos ránézett Olgára:~- Maga igen okos leány, Habocska.
27 KIKI | okos leány, Habocska. De a maga szemére sose kell sötét
28 KIKI | pillogóra vált. A fejét rázta:~- Maga nem szereti Aranyt.~Sípos
29 KIKI | leletkincsei.~Halkan beszélt, s maga elé, mintha magának beszélne.~-
30 KIKI | Olga elgondolkozva nézett maga elé. A fejét rázta.~- Hát
31 KIKI | leány: mint a kályha, ahogy maga körül meleget áraszt...
32 KIKI | plédeket. Sétáltak tovább.~- Maga is, Habocska - mondta melegen
33 KIKI | köszönetbólintással hárította el.~- Maga jó lélek, Olgácska - mondta
34 KIKI | Olgácska - mondta hálásan -, ha maga volna az égi Nap, mindig
35 KIKI | a pálca helyét.~- De hát maga csak nem veri őket?~A tanító
36 KIKI | befirkantotta Sípos nevét a könyvbe. Maga vitte ki Síposnak.~- A várt
37 KIKI | mindennap megjelenik, ha ő maga el is marad. Hacsak egy
38 KIKI | fordította.~- Hát hogy él maga, bátyám? Van-e valakije?~-
39 KIKI | fejfán. Látszott rajta, hogy maga a koldus faragta vagy faragtatta,
40 KIKI | emberrel.~S valóban, az öreg, maga is temetőbe illő figura.
41 KIKI | Áron bátyám, kitől tanulta maga azt a Lavotta-nótát?~- Lavotta-nótát?~-
42 KIKI | kis gúnyoska mosolygás.~- Maga nem hiszi, hogy visszanyerem
43 KIKI | mosolygott?~Olga nem felelt, csak maga elé mosolygott.~- A szemén -
44 KIKI | olyan.~- Elhiszem.~- Nem, maga nem hiszi. Érzem a hangján,
45 KIKI | Habocska! Honnan szedi maga ezeket a fekete gondolatokat?~-
46 KIKI | öltötte.~Sípos csak nézett maga elé: várta, hogy köhög a
47 KIKI | rázta.~Sípos mosolygott:~- Maga nem hiszi, Habocska. Csak
48 KIKI | túl is!~- De hát mi volt a maga gondolata? Az eredeti.~-
49 KIKI | hogy mindenki egyformán, a maga szabadságának a megtartásával
50 KIKI | vidámította.~- Milyen szép maga, Habocska, ahogy a haja
51 KIKI | egészségesen tér haza.~- És maga is, Habocska: el is felejti,
52 KIKI | De azért a bakterné csak maga sietett a kerekes kútra.
53 KIKI | Hát akkor... féltékeny maga.~Sípos vállat vont.~- Mondtam
54 KIKI | Üljünk le. Jaj, megfázik maga!...~És gondos kézzel hajtotta
55 KIKI | cselekedet! - dorgálta -, csúnya! Maga rossz lélek!~- Én - csodálkozott
56 KIKI | van az szegény nehezítve a maga nagy bújával, hogy a nevét
57 KIKI | forróság. Erőtlen vagyok. Maga hogy van?~- Testileg tűrhetően.
58 KIKI | levelezek majd, de magának írok. Maga az én legjobb és legkedvesebb
59 KIKI | kezét.~- Köszönöm - mondta maga elé álmodozó szemmel.~S
60 KIKI | elvette tőle a poharat, és maga lépkedett vele a kert végébe,
61 KIKI | bársonyszívvel árnyékolta maga alatt a földet.~De hát aztán
62 KIKI | Méltóságos pocakot tol jártában maga előtt.~- Hát visszaígérkezett -
63 KIKI | Mi az a tarhó?~- Jaj, hát maga nem tudja, micsoda kincs
64 KIKI | neki, hogy hiszen akkor maga tudja, mi a tarhó. Hogyne
65 KIKI | A kisbőgős is értőn veti maga elé a szerszámot, és a második
66 KIKI | Az nem úgy van, Habocska. Maga unokahúga neki. Ilyen semmiségért
67 KIKI | oda estére: szálljon csak maga Hólyagékhoz.~Kvabkáné ijedt
68 KIKI | intézetbe.~- Bolond ám, maga bolond! - fakadt ki Kvabkáné -,
69 KIKI | És elszomorodva nézett maga elé.~A következő nap délutánján
70 KIKI | rebegi Olga -, hogy kerül maga ide?~Semmi válasz. Csak
71 KIKI | Ott is jártam.~- De hát maga nem mondta nekik, hogy...
72 KIKI | Ne menjen... Legalább maga legyen mellettem... Meghalok.~
73 KIKI | kiáltotta Olga -, hazudik maga, istentelen! Nyisson kaput!
74 KIKI | kezében.~- Megbolondult maga? - bosszankodott méregkarikás
75 KIKI | ebben a szélben! Épp a maga vén lábának való.~- Hát
76 KIKI | Kösse körül a szűrét.~S ő maga kötötte körül hamar-kézzel
77 KIKI | szaporán kopogott.~- Nem, maga nem bír - aggodalmaskodott
78 KIKI | fiataluram... hajjaj... Menjen maga vissza, kisasszony.~- Csak
79 KIKI | Hajjaj...~- Nem bírja maga - aggodalmaskodott Olga -
80 KIKI | Olga - térjen vissza.~- Maga térjen vissza, kisasszony.
81 KIKI | Lihegett. Remegő fejjel nézett maga elé.~- Hajjaj...~~A hajnali
82 AzOreg| asszonyra bámult:~- Nini, maga az, néni!~- Én vagyok, Józsi.
83 AzOreg| vagyok, Józsi. Hát te... hát maga... inas?~- Sutba vágtam
84 AzOreg| nekem is tejet mondott. Ő maga is tejet iszik, amikor beteg.
85 AzOreg| cérnakesztyűben rakta a borokat. Maga az asszony violaszín estiruhában
86 AzOreg| az orvos nénje. Bárányné maga szokott trónolni a támlásszékben.~
87 AzOreg| és egyéb ódonságait. De maga az öregúr nem érezte ezt.
88 AzOreg| neki.~De akkor már az orvos maga is nevetett. Mikor nevetett,
89 AzOreg| hogy közénk jött. Itt van a maga helye, azok között, akik
90 AzOreg| az asszonnyal beszélt:~- Maga az, lelkem?~- Én vagyok -
91 AzOreg| vegyek sült tököt? - rebegte maga elé.~- Hol? Hát a piacon.
92 AzOreg| kisebbik hat.~- És szegény maga, ugye?~- Bizony özvegy vagyok,
93 AzOreg| asztalnál. A szőlőt letette maga elé, s elévonta a pipáját:
94 AzOreg| jut haza?~S tűnődve nézett maga elé.~- Vissza fogok menni
95 AzOreg| Megszólította az egyiket:~- Ösmeri-e maga a vőmet, a doktort?~Már
96 AzOreg| fiókjában: ahányszor írt, mindig maga elé tette. De eszébe jutott:~-
97 AzOreg| érdeklődéssel nézte a pipatömést. Ha maga Boszkó tömte volna a pipát,
98 AzOreg| márványasztalról, és megnézegette.~- A maga pipáját elvesztettem - mondotta
99 AzOreg| színtelen arccal nézett maga elé. Végre az urához fordult,
100 AzOreg| legnagyobb az utcai szoba, azt maga az após foglalta el. A középső
101 AzOreg| s becsöngetett.~Az ajtót maga a tanár nyitotta ki, de
102 AzOreg| hogy az öreg még most is maga beretválkozik!~- Lehetetlen!~-
103 AzOreg| nem találta. Akkor az öreg maga állt neki a keresésnek,
104 AzOreg| felelte az öreg.~Darabig maga elé nézett, tűnődött, hogy
105 AzOreg| mióta meghalt.~- És érti maga ezt a mesterséget?~- Értem
106 AzOreg| fogyott-fogyott.~- De hiszen maga fenn jár.~- Fenn járok,
107 AzOreg| Polgárné! Hol a fenébe alszik maga? Hiszen itt csak egy ágy
108 AzOreg| sápadtabbnak látszott.~- Maga hazudik, Polgárné - szólott
109 AzOreg| csak reggel járok haza; maga pedig benne hál az én ágyamban.
110 AzOreg| mondom határozottan, hogy maga; lehet, hogy más. De nekem
111 AzOreg| gyermek -, hogyan ment oda a maga kisleánya?~- Hová, galambocskám?~-
112 AzOreg| a varga előtt:~- Hallja maga! Igaz, hogy maga nem varrja
113 AzOreg| Hallja maga! Igaz, hogy maga nem varrja meg az én cipőmet?!~-
114 AzOreg| emeltebb hangon Hunyadi úr - maga azt mondta, hogy száz forintért
115 AzOreg| megnyálazva -, hát azért, mert maga ahhoz a népfajhoz tartozik,
116 AzOreg| megölte.~- Ki az ördög a maga ura?~A varga felállott,
117 AzOreg| közé nevetett:~- Bolond maga, Fábián!~- Bolond, aki mondja! -
118 AzOreg| Igaz-e, Imre?~A doktor maga is szivarozott. Akkor is
119 AzOreg| aztán megszokjuk.~Eddig maga is bosszankodott a zöld
120 AzOreg| akkor ott voltak. A tanár a maga szokott feketeségében, a
121 AzOreg| kedves öcsémuraim! Hát maga színész? Bizonyisten, papnak
122 AzOreg| öregúr nagy örömmel. - Hiszen maga az órásné lakója! Hogy van
123 AzOreg| megdermednek.~De az öregúr csak a maga örömével van elfoglalva:
124 AzOreg| a szívében, mint mikor a maga kisleánya simult így hozzá.
125 AzOreg| hát micsoda konyakot adott maga nekem? Az istenfáját magának.~-
126 AzOreg| a manó, pedig azt mondta maga, hogy a legjobb, ami a bótba
127 AzOreg| nehéz felhő sötétlett. Maga is félt attól, hogy ebből
128 AzOreg| bátorodtak elő a doktor cselédei. Maga a doktor is erősen kapdosott
129 AzOreg| gépiesen sétáló lépésekkel, maga elé meredő, nedves szemmel.~
130 AzOreg| utána a botját is; aztán maga is beleborult.~Másnap a
|