Part
1 KIKI | KI-KI A PÁRJÁVAL~Az asszony sírt. S a lánya is sírt
2 KIKI | a lánya is sírt vele.~Az asszony fel-felfakadozott a zsebkendőből:~-
3 KIKI | S ha semmit se szól az asszony, akkor sincs különben.~-
4 KIKI | hetediken még ne is egyek?~Az asszony nem mer szólni, csak magában
5 KIKI | bizonyára meg is érzi, amit az asszony gondol, mindjárt válaszol
6 KIKI | No, de ennek örömére, asszony, ma künn vacsorázunk.~S
7 KIKI | No, de ennek örömére, asszony...~S megint vacsoráztak
8 KIKI | No, de ennek örömére, asszony...~Hát a vacsora csak megvolt
9 KIKI | felelte kissé büszkén az asszony -, nálunk nincs affélére
10 KIKI | móring. Talán méltóságos asszony is lehet vele. De hátha
11 KIKI | sem az anyja. Csak nem asszony tán már?~S bámult a szépségén
12 KIKI | Igen finom.~- Ha majd asszony leszek, küldök neked egy
13 KIKI | volt mindezek miatt a jó asszony arcának, hogy aki nem ismerte,
14 KIKI | főznek. Az a tentás ujjú asszony hogy is tudhatott volna
15 KIKI | Aztán látta, hogy a vastag asszony is vadul pislog őreá: megfordult,
16 KIKI | könyvet, ami csak Borcsa asszony leánykorából maradt a hagyatékban.
17 KIKI | náluk, de ismerte őket. Az asszony megfordult már a postán.
18 KIKI | próbált íratni vele egy asszony: megírta. Azért se kért
19 KIKI | az ember tán a mezőn. Az asszony tán a padláson.~Ismét kopogtatott.~
20 KIKI | harisnyanadrág és bocskor.~Egy asszony jelent meg a kiskapuban,
21 KIKI | Hoztam egy ládával.~A két asszony köszönte.~- És magának is,
22 KIKI | előtt. A temetőben néhány asszony rendezgette a sírokat. A
23 KIKI | Jókai nem.~- Látja, én asszony vagyok, és tudom, hogy Arany
24 KIKI | Vizet, édes bakterné asszony, ha van a korsajában.~-
25 KIKI | tyúklé: Kvabkáné tekintetes asszony küldi. Értetted?~Esztike
26 KIKI | Hólyag gazda szavát.~Aztán az asszony szólt:~- Nincs olyan ember...~
27 KIKI | benyitott.~Ott állt az asszony is, ember is az ágy előtt.
28 KIKI | koronáért se - vélekedett az asszony -, ezerért se.~Sípos kókadt
29 KIKI | szólalt meg a gazda mögött az asszony is -, hogy lehessen? Ilyen
30 KIKI | Olgácska?~Olga elmondta.~Az asszony a fejét rázta.~- Az esperes
31 KIKI | Meghal addig! Meghal!~Az asszony becsukta az ablakot:~- Dehogy
32 KIKI | húzódott a szél dühe elől.~Az asszony megnyitotta. Bunda volt
33 KIKI | ajtaja be se volt zárva. Az asszony csak megnyomta a kilincset.
34 KIKI | áramlott ki az ajtón.~Az asszony bement a lámpással. Olga
35 KIKI | bolond! - ripakodott rá az asszony -, ebben a szélben! Épp
36 KIKI | zúgott.~A kocsi zörgött.~Az asszony jajgatott, nyögdécselt.~-
37 AzOreg| utóbbi sor apró betűs, de az asszony mégis ezt a sort olvassa
38 AzOreg| inas rohantában.~A beteg asszony félrehúzódott a lépcső karfájához,
39 AzOreg| nyirkos volt a ködtől.~Az asszony az első emeletre ért. Keskeny
40 AzOreg| homályos volt ott minden. Az asszony tétován állott. Az udvar
41 AzOreg| úr - kérdezte félénken az asszony -, itt lakik valahol, ugye?~-
42 AzOreg| az orvos lakása volt.~Az asszony csak állt az ajtó előtt,
43 AzOreg| jöttem - szólt félénken az asszony. - De talán rosszkor. Valami
44 AzOreg| mondotta elgondolkozva az asszony.~Aztán fölemelte a fejét:~-
45 AzOreg| beteg. Tessék besétálni.~Az asszony bevánszorgott a váróterembe.~
46 AzOreg| a szép karosszékekbe. Az asszony a falhoz támaszkodva állott.~-
47 AzOreg| felébe térültek.~Csak az asszony maradt az ablak mellett
48 AzOreg| Elmehetnek!~Már csak az asszony maradt ott:~- Orvos úr -
49 AzOreg| le, nem segíthetünk.~Az asszony megdöbbent:~- De hát csak
50 AzOreg| elsietett ő is, le a lépcsőn.~Az asszony még egy percig ott állott.
51 AzOreg| rakta a borokat. Maga az asszony violaszín estiruhában sleppezett
52 AzOreg| sleppezett ide-oda. Szép, magas asszony, tiszta homlokú, jámbor
53 AzOreg| termete királynői.~Egy idősebb asszony is segített a rendelkezésben,
54 AzOreg| szép arcú, de lomha járású asszony volt az ebédlőben: Földiné
55 AzOreg| ebédlőben: Földiné komaasszony, tanárné különben; iskolai
56 AzOreg| szólott elmosolyodva az asszony.~Egy ölbeli csecsemőt vittek
57 AzOreg| doktornak szólott halkan:~- Egy asszony van itt. Beteg.~- Úriasszony? -
58 AzOreg| gyerekről a figyelmet.~Az asszony kérdőn nézett az urára.~-
59 AzOreg| mindnyájan nevettek. Most már az asszony is röstelkedett:~- Ugyan,
60 AzOreg| a doktorhoz hajolt:~- Az asszony nem megy el.~Az orvos bosszúsan
61 AzOreg| vele valamit - mondta az asszony kérlelő hangon.~- De hát
62 AzOreg| fizetett. A pénzt egy kövér asszony vette át. Az öregúr azzal
63 AzOreg| beszélgetést kezdett volna, de az asszony sietve tért vissza a belső
64 AzOreg| felé valahol. Egy kövér asszony a gazda, egy kisfiú meg
65 AzOreg| fakult bugyellárist.~Az asszony ijedten kapott a kezéhez:~-
66 AzOreg| kérdezte szelíden az asszony.~- Beteghez. A kaszinóba
67 AzOreg| cigarettára gyújtott.~Az asszony esdeklőn nézett az urára.~-
68 AzOreg| magyar és csupa krinolinos asszony: régi divatú ágy a sarokban.~
69 AzOreg| Te, Józsi, hogy van az az asszony?~Az inas megértette, hogy
70 AzOreg| kölyöktől, hogy hogy van az az asszony? Hát csak vonogatja a vállát.
71 AzOreg| nem messzi lakik az az asszony, csak itt a Práter utcán.
72 AzOreg| jótékony intézeteket.~De az asszony mégis nyugtalanította. Délben
73 AzOreg| megy ki az eszemből az az asszony. Mégis törődni kellene vele.
74 AzOreg| ruházatút, gajmós kezűt. Egy asszony épp akkor nyújtott a verklisnek
75 AzOreg| itt a beteg órásnéé?~Az asszony kissé elnyitotta a szemét
76 AzOreg| mondotta az öregúr.~Az asszony letette az órát, s hátrapillantott
77 AzOreg| fenn van, hálistennek.~Az asszony arca aztán kiderült. Fölállott:
78 AzOreg| s mégis itt vagyok.~Az asszony kiküldte a két gyermeket
79 AzOreg| egyik se biztatott.~Az asszony arca valóban máris halott
80 AzOreg| Hát tököt nem eszik?~Az asszony a fejét rázta:~- Már késő.
81 AzOreg| gyertyát ide vagy gyújtót!~Az asszony összerezzent, s tétován
82 AzOreg| után csend következett. Az asszony mintha könnyebben lélegzett
83 AzOreg| közönséges valami az.~Az asszony susogva szólott:~- A bérlőm.
84 AzOreg| mentegetődzött élénken az asszony -, én odaadtam a suszternak
85 AzOreg| mért nincs megcsinálva?~Az asszony vállat vont:~- Azt mondta,
86 AzOreg| látható megijedéssel az asszony. - Higgye el, Hunyadi úr,
87 AzOreg| megmozdult, hogy elmenjen, de az asszony zavara és hazugsága megdöbben
88 AzOreg| bámult széjjel a szobában. Az asszony még inkább megzavarodott.~-
89 AzOreg| beteg, mint ez a szegény asszony, ki lehet az ilyet dobni
90 AzOreg| az ő ágya, nem az úré.~Az asszony zsebkendőt emelt a szemére.~
91 AzOreg| korona.~- Adsz belőle?~Az asszony szótlanul nyúlt a kebelébe.
92 AzOreg| feleségét, és elsietett.~A két asszony szótlanul hallgatta az eltávozó
93 AzOreg| sárba!~- Én! - képedezett az asszony.~- Te. Ha én a te helyedben
94 AzOreg| órásné lakója! Hogy van az asszony? Hát a vargával kiegyezett-e,
95 AzOreg| bort.~Az öreg méltóságos asszony ott ült az öregúr könyöke
96 AzOreg| kérem - szólt a méltóságos asszony, a lornyetet tagadón mozgatva -,
97 AzOreg| magyarságáért.~Az öreg méltóságos asszony nem beszélgetett vele többet.~
98 AzOreg| kezet nyújtott neki.~Hát az asszony csakugyan feküdt. Az ágyban
99 AzOreg| szomorú mosolygással az asszony. - Fekszem már naphosszat.~-
100 AzOreg| reggel tér haza - felelte az asszony. - Akkor megvetem az ágyát,
101 AzOreg| este fűtünk.~Mindezt az asszony bágyadtan mondta és mosolyogva.
102 AzOreg| Nincs valaki rokona?~Az asszony a fejét rázta:~- Nincs.~
103 AzOreg| mondotta magyarázatul az asszony. - Nézze csak, Fábián úr:
104 AzOreg| meg itt az aludttej.~Az asszony felült az ágyban, és apró
105 AzOreg| Veszedelemben a segedelem.~Az asszony szeme kigyulladt, mint két
106 AzOreg| tett az orvos asztalára. Az asszony fölkelt, s kinyitotta a
107 AzOreg| meghalt az a szegény asszony... tudod, az órásné...~-
108 AzOreg| Csurgó Károly vagyok. Az asszony az én betegem volt, hát
109 AzOreg| megdöbbent. Azt gondolta, hogy az asszony a leányával pöröl.~Figyelt:~-
110 AzOreg| modort öltött mind a két asszony iránt. Éjszakánként mindig
111 AzOreg| bárkán nem volt más, csak egy asszony. Az ott ült a bárka lakószobája
|