Part

4001 AzOreg|                  Csak ekkor eszmélkedik. A leányára tekint: az is halványan
4002 AzOreg|              jólelkűen. - Tudom én, hogy a városi orrocskák finnyások.~
4003 AzOreg|            finnyások.~S csakugyan bement a másik szobába, a betegek
4004 AzOreg|                  bement a másik szobába, a betegek várótermébe, mely
4005 AzOreg|                  arra, hogy közéjök ülök a pipával.~Mégis jóízűen bodorgatta
4006 AzOreg|                 Mégis jóízűen bodorgatta a füstöt. Elgondolkodott.
4007 AzOreg|                  füstöt. Elgondolkodott. A beteg asszonyra gondolt.
4008 AzOreg|                  asszonyra gondolt. Hogy a télen lerokkant, nem eresztették
4009 AzOreg|                  azt mondták, hogy síkos a kő, öregember könnyen megcsúszik,
4010 AzOreg|            könnyen megcsúszik, és eltöri a lábát. Azóta, ki tudja,
4011 AzOreg|              Azóta, ki tudja, mi történt a szegény órásnéval? Talán
4012 AzOreg|             szegény órásnéval? Talán már a karácsonyt ágyban töltötte!~
4013 AzOreg|             lakik.~Az öreg letámasztotta a pipáját az ablaksarokba,
4014 AzOreg|            kiment az előszobába, elkérte a bundáját az inastól.~- Csak
4015 AzOreg|                  visszatérek.~Megtalálta a Práter utcát. Útközben benyitott
4016 AzOreg|             megyen mert az anyjuk beteg.~A boltos biztosította, hogy
4017 AzOreg|                feküdt. Az ágyban feküdt, a Hunyadi ágyában. A két kisleány
4018 AzOreg|               feküdt, a Hunyadi ágyában. A két kisleány fenn volt még.
4019 AzOreg|                  volt még. Az idősebbik, a Lenke a feladatát írta nagy
4020 AzOreg|               még. Az idősebbik, a Lenke a feladatát írta nagy komolyan
4021 AzOreg|             feladatát írta nagy komolyan a kis petróleumlámpás mellett.
4022 AzOreg|                 petróleumlámpás mellett. A kisebbik, a Zsuzsika egy
4023 AzOreg|     petróleumlámpás mellett. A kisebbik, a Zsuzsika egy órakerékkel
4024 AzOreg|                 órakerékkel játszadozott a díványon.~Beeresztették
4025 AzOreg|         anyjukkal kezdett beszédbe, mind a ketten folytatták a mulatságukat.~-
4026 AzOreg|                 mind a ketten folytatták a mulatságukat.~- Vendégek
4027 AzOreg|                 az ágyát, s áttele­pedek a díványra.~- No de ezt nem
4028 AzOreg|                 az órákat rakom zálogba. A varga hordja el, a jószívű
4029 AzOreg|              zálogba. A varga hordja el, a jószívű varga szomszéd.
4030 AzOreg|                hozat fát is, ő rak tüzet a kályhánkba esténkint. Mert
4031 AzOreg|                  jól van - szólt az öreg a fejét rázva.~Belekotort
4032 AzOreg|                  fejét rázva.~Belekotort a mellénye zsebébe, és kivett
4033 AzOreg|                valaki rokona?~Az asszony a fejét rázta:~- Nincs.~A
4034 AzOreg|                  a fejét rázta:~- Nincs.~A szobába egy nagy fejű ember
4035 AzOreg|               nyitott be kopogás nélkül. A varga volt. Befedett lábosban
4036 AzOreg|             negyven koronát kaptam tőle.~A varga letette a lábost az
4037 AzOreg|             kaptam tőle.~A varga letette a lábost az asztalra, s lekapta
4038 AzOreg|            lábost az asztalra, s lekapta a kalapját:~- Dicsértessék
4039 AzOreg|                 kalapját:~- Dicsértessék a Jézus Krisztus.~- Mindörökké -
4040 AzOreg|              Isten elküldi az ő angyalát a szükség órájában, és mindeneket
4041 AzOreg|           teljesítvén az Úrnak akaratát.~A varga szeme csillogott,
4042 AzOreg|             kalapját alázatosan tartotta a kezében, s hogy a télikabátja
4043 AzOreg|               tartotta a kezében, s hogy a télikabátja nem volt a mellén
4044 AzOreg|              hogy a télikabátja nem volt a mellén begombolva, beszéde
4045 AzOreg|              sikerült: nem volt ott gomb a kabáton, hát csak összefogta.~-
4046 AzOreg|                     Nohát, csak egyenek.~A varga erre megterítette
4047 AzOreg|               újságpapirossal, s letette a lábost a két gyerek mellé.~-
4048 AzOreg|      újságpapirossal, s letette a lábost a két gyerek mellé.~- Csak
4049 AzOreg|                  este ezt főzök, mert ez a legolcsóbb. Nappal kenyeret
4050 AzOreg|            esznek. Én is csak azt eszek. A miatyánkban nem kérünk egyebet
4051 AzOreg|               félliteres üveget vont elő a zsebéből, s összerázta,
4052 AzOreg|                  és apró kortyokban itta a tejet, mint ahogy a tyúk
4053 AzOreg|                 itta a tejet, mint ahogy a tyúk iszik.~A varga aztán
4054 AzOreg|                 mint ahogy a tyúk iszik.~A varga aztán belenyúlt a
4055 AzOreg|                  A varga aztán belenyúlt a télikabátja zsebébe, és
4056 AzOreg|                arccal -, ahol legnagyobb a veszedelem, ott jelenik
4057 AzOreg|                   ott jelenik meg mindig a Láthatatlan Kéz. Ihol az
4058 AzOreg|                sugárral gyógyították meg a gyomrát, valami mindent
4059 AzOreg|            átjáró sugárral.~És elolvasta a közleményt.~- No, ezt megpróbáljuk! -
4060 AzOreg|                 securitas” Veszedelemben a segedelem.~Az asszony szeme
4061 AzOreg|         elszomorodott:~- Az báróné volt.~A varga tiltakozón emelte
4062 AzOreg|          gondolta, trüsszenteni fog, hát a zsebkendőjéért nyúlt, a
4063 AzOreg|                  a zsebkendőjéért nyúlt, a zsebkendő helyett azonban
4064 AzOreg|                zsebkendő helyett azonban a narancsra tapintott.~- Nini -
4065 AzOreg|                     majd el is felejtem.~A két leányra nézett. A kisebbik
4066 AzOreg|          felejtem.~A két leányra nézett. A kisebbik már ott hagyta
4067 AzOreg|                  kisebbik már ott hagyta a kását, és visszatért a díványra.
4068 AzOreg|            hagyta a kását, és visszatért a díványra. Föltérdelt rá,
4069 AzOreg|              Hoztam neked valamit. Nyúlj a zsebembe.~A kisleány szemérmesen
4070 AzOreg|               valamit. Nyúlj a zsebembe.~A kisleány szemérmesen nézett
4071 AzOreg|     elmosolyodott, és óvatosan belenyúlt a bunda zsebébe. Kivette a
4072 AzOreg|                 a bunda zsebébe. Kivette a narancsot, és megmosolyogta.
4073 AzOreg|             narancsot, és megmosolyogta. A narancsról az öregúrra nézett,
4074 AzOreg|                  az öreg.~Válasz helyett a gyermek megölelte az öreget,
4075 AzOreg|             megölelte az öreget, s arcát a szakállára hajtotta.~A kisgyerekek
4076 AzOreg|             arcát a szakállára hajtotta.~A kisgyerekek őszinte, ösztönös
4077 AzOreg|                   Az az érzés ébredt föl a szívében, mint mikor a maga
4078 AzOreg|               föl a szívében, mint mikor a maga kisleánya simult így
4079 AzOreg|                kis lélek.~Magához ölelte a kisleányt:~- Szeretsz engem?
4080 AzOreg|                 Szeretsz engem? Szereted a bácsit?~- Szejetem - felelte
4081 AzOreg|             bácsit?~- Szejetem - felelte a gyermek.~~Ezalatt doktoréknál
4082 AzOreg|                 doktoréknál tovább folyt a vidám társalgás. A vendégek
4083 AzOreg|                 folyt a vidám társalgás. A vendégek bőven megbeszélték
4084 AzOreg|              vendégek bőven megbeszélték a színészetet, festészetet,
4085 AzOreg|         festészetet, divatot, politikát, a távol levő ismerősök hibáit,
4086 AzOreg|              gyakran el fognak látogatni a kedves zöld szalonba.~Mikor
4087 AzOreg|                 utolsó vendég is kitette a lábát, Bárányné felleges
4088 AzOreg|                  felleges arccal fordult a sógorasszonyhoz:~- A bácsit
4089 AzOreg|             fordult a sógorasszonyhoz:~- A bácsit nem szabad beeresztenünk
4090 AzOreg|               szabad beeresztenünk többé a zsúrnapon.~- No - mondotta
4091 AzOreg|               zsúrnapon.~- No - mondotta a doktor is -, ez már több
4092 AzOreg|                 doktor is -, ez már több a soknál!~Bárányné epésen
4093 AzOreg|                Jó, hogy azt nem kérdezte a hölgyektől, hogy hány esztendősek?~
4094 AzOreg|                   hogy hány esztendősek?~A doktor idegesen járkált
4095 AzOreg|              idegesen járkált fel és alá a szobában:~- Legközelebb
4096 AzOreg|                  szobában:~- Legközelebb a trágyázásról fog beszélni.~
4097 AzOreg|               trágyázásról fog beszélni.~A doktorné félénken mentegetődzött:~-
4098 AzOreg|            falusi ember. Ki ütköznék meg a beszédén? De hát bízzátok
4099 AzOreg|               hát bízzátok reám: majd én a napjainkon felküldöm az
4100 AzOreg|              felküldöm az öreg Mayerhoz.~A doktor hevesen járt föl
4101 AzOreg|           támasztott pipát. Felkapta, és a kályhához vágta.~A szép
4102 AzOreg|          Felkapta, és a kályhához vágta.~A szép ezüstös tajtékpipa
4103 AzOreg|         tajtékpipa kettétörötten hullott a szőnyegre. Ebben a pillanatban
4104 AzOreg|               hullott a szőnyegre. Ebben a pillanatban lépett be az
4105 AzOreg|                  be az öregúr. Hallhatta a koppanást is.~- No, mi az?
4106 AzOreg|         megszöktem, ugye?~Megpillantotta a pipáját a szőnyegen, s látszott
4107 AzOreg|                 Megpillantotta a pipáját a szőnyegen, s látszott rajta,
4108 AzOreg|          látszott rajta, hogy megdöbben.~A doktorné hozzálépett és
4109 AzOreg|                  9~Az öregúr egy délben, a feketekávénál megszólalt:~-
4110 AzOreg|               ahogy bemegyek pipát venni a boltba, alig hogy két krajcárom
4111 AzOreg|               hogy két krajcárom maradt.~A szemek elnyílottak az asztalnál;
4112 AzOreg|            elnyílottak az asztalnál; nem a pipára, mert hiszen az öreg
4113 AzOreg|              panaszkodott, hogy hiányzik a pipa, hanem a pénzkérésre.~
4114 AzOreg|              hogy hiányzik a pipa, hanem a pénzkérésre.~A pénz említése
4115 AzOreg|               pipa, hanem a pénzkérésre.~A pénz említése éppen azon
4116 AzOreg|                 pénz említése éppen azon a napon súlyos szó volt. A
4117 AzOreg|                 a napon súlyos szó volt. A doktor az előtte való estén
4118 AzOreg|                  való estén kártyázta el a szanatórium utolsó tégláit,
4119 AzOreg|          cselekedjen olyan szörnyűséget! A doktor végre is nagy nehezen
4120 AzOreg|              kártyázik többé.~- Csak azt a hatszáz forintot tudjam
4121 AzOreg|                 aki kútkőként ült mindig a pénzén, felajánlotta, hogy
4122 AzOreg|               koronával járult havonkint a háztartás költségeihez,
4123 AzOreg|            költségeihez, s még azonkívül a házbér harmadát is fizette.
4124 AzOreg|                is fizette. Hát elsietett a takarékpénztárba, és kivette
4125 AzOreg|       takarékpénztárba, és kivette onnan a hatszáz forintot: átadta
4126 AzOreg|             átadta az öccsének.~Mindezek a drámai jelenetek a hálószobában
4127 AzOreg|              Mindezek a drámai jelenetek a hálószobában játszódtak
4128 AzOreg|               szólt pénzről. Maradt neki a zsebében annyi, hogy addig
4129 AzOreg|                   ha elfogy, majd adnak.~A szavára tehát egy percnyi
4130 AzOreg|            percnyi köves csendesség volt a felelet. Aztán a doktor
4131 AzOreg|         csendesség volt a felelet. Aztán a doktor egykedvűen intett
4132 AzOreg|                 doktor egykedvűen intett a feleségére:~- Nálad van
4133 AzOreg|                  feleségére:~- Nálad van a kassza: adj.~A kasszában
4134 AzOreg|                 Nálad van a kassza: adj.~A kasszában nem volt több
4135 AzOreg|            asszony fölkelt, s kinyitotta a Wertheim-szekrényt: fatálat
4136 AzOreg|           mindennap kijárt délutánonkint a házból. Nem kérdezték tőle,
4137 AzOreg|                    elég.~Végre egy napon a doktorné nem adott neki
4138 AzOreg|                 ellopják.~Az öregúr azon a napon szokatlanul kedvetlen
4139 AzOreg|              szokatlanul kedvetlen volt. A fejét rázta, s nem nyúlt
4140 AzOreg|                 fejét rázta, s nem nyúlt a pénzért.~- Ez nem elég nekem!
4141 AzOreg|                 ilyen nagy summát is.~Ez a pénzkérés is délben történt,
4142 AzOreg|              öreg, hát csak délben szólt a pénzért.~A család megütődve
4143 AzOreg|                  délben szólt a pénzért.~A család megütődve nézett
4144 AzOreg|                  Hiszen mindent megtalál a háznál, ami kell.~Báránynénak
4145 AzOreg|              öregúr zavarodottan vakarta a haját a füle mögött:~- Hát...
4146 AzOreg|             zavarodottan vakarta a haját a füle mögött:~- Hát... meghalt
4147 AzOreg|              mögött:~- Hát... meghalt az a szegény asszony... tudod,
4148 AzOreg|               Akiről te is lemondtál. Az a gyomorbajos.~A család régen
4149 AzOreg|             lemondtál. Az a gyomorbajos.~A család régen elfelejtette
4150 AzOreg|                   temetkezési vállalat-e a mi házunk?~Az öregúr felfortyant:~-
4151 AzOreg|                   hát magamra vállaltam!~A doktorné sietett az apja
4152 AzOreg|                 szívű. Csak szokatlan ez a fővárosban.~- Mi szokatlan?
4153 AzOreg|                  én, ha szokatlan is! Ha a fővárosnak szokatlan, én
4154 AzOreg|                 Kiszorították az öregnek a pénzt. El is ment vele.
4155 AzOreg|              megtanácskozták az ügyet:~- A bácsi sok pénzt költ - mondotta
4156 AzOreg|              Bárányné. - Minden gazember a zsebébe nyúlkál.~- Az öreg
4157 AzOreg|               zsebébe nyúlkál.~- Az öreg a második gyermekkorát éli -
4158 AzOreg|              Kötelességünk vigyázni reá.~A doktorné homlokára aggodalom
4159 AzOreg|          takarékpénztárba tette volna be a vagyonát...~Bárányné hevesen
4160 AzOreg|                  volt, hogy nektek adja!~A doktorné félénken felelte:~-
4161 AzOreg|                  míg él, nem kötelezi rá a törvény.~A doktor fölkelt,
4162 AzOreg|               nem kötelezi rá a törvény.~A doktor fölkelt, és föl-alá
4163 AzOreg|                 fölkelt, és föl-alá járt a szobában:~- De így nem tarthat
4164 AzOreg|                felé járt az idő, de azon a napon mintha utolsó erejét
4165 AzOreg|            mintha utolsó erejét fújná ki a tél, havas zivatar dühöngött.~
4166 AzOreg|                 öregúr soká elmaradt, és a doktorné már aggódott, hogy
4167 AzOreg|                  elkísérhette volna.~Már a vacsoránál ültek, amikor
4168 AzOreg|               csengetése az előszobában.~A doktorné ki szokott lépni
4169 AzOreg|                 apja elé, de akkor éppen a gyermek volt az ölében.~
4170 AzOreg|           dirmeg-dörmög az inassal, amíg a bundáját leveti. Aztán az
4171 AzOreg|              sápadt leányka is van vele. A kezénél fogva vezeti. A
4172 AzOreg|                  A kezénél fogva vezeti. A leányka félénken néz barna
4173 AzOreg|                 barna téli kendője alól. A kendő havas. A cipőcskéje
4174 AzOreg|             kendője alól. A kendő havas. A cipőcskéje is havas.~- Egy
4175 AzOreg|                 nézzétek, milyen kedves. A másikat egy varga fogadta
4176 AzOreg|                egy varga fogadta örökbe.~A családot le lehetett volna
4177 AzOreg|             lehetett volna festeni ezzel a címmel: A kővé vált család.~
4178 AzOreg|                  festeni ezzel a címmel: A kővé vált család.~
4179 AzOreg|                  10~Zsuzsika az éjszakát a házmesteri zugban töltötte.
4180 AzOreg|            zugban töltötte. Másnap aztán a doktor a méltóságos Grószné
4181 AzOreg|          töltötte. Másnap aztán a doktor a méltóságos Grószné pártolásával
4182 AzOreg|                  befogadni úri családba; a házbér olyan nagy Budapesten,
4183 AzOreg|          mindenki szorosan lakik, és hát a doktornak magának is van
4184 AzOreg|                még.~Az öregúr belékábult a sok magyarázatba, s végre
4185 AzOreg|         magyarázatba, s végre is letette a fegyvert. De azért mindennap
4186 AzOreg|              Lassanként hátrább szorult. A zsúroktól elkedvetlenítették,
4187 AzOreg|                az új zöld szalonban, sem a váróteremben, hát csak a
4188 AzOreg|                 a váróteremben, hát csak a cselédszobában szívogatta
4189 AzOreg|                cselédszobában szívogatta a pipáját.~Azt meg a leánya
4190 AzOreg|            szívogatta a pipáját.~Azt meg a leánya nem nézhette.~- Apánk
4191 AzOreg|          mondotta aggodalmasan.~Végre is a doktor kibérelt neki egy
4192 AzOreg|                 egy egyszobás kis lakást a harmadik emeleten. Valamikor
4193 AzOreg|             harmadik emeleten. Valamikor a vice lakott ottan, de aztán
4194 AzOreg|              lakott ottan, de aztán hogy a háziúr a kiszolgált katonát
4195 AzOreg|                   de aztán hogy a háziúr a kiszolgált katonát fogadta
4196 AzOreg|          kiszolgált katonát fogadta meg, a vice fölöslegessé vált.~-
4197 AzOreg|              vált.~- No, apám - mondotta a doktor délben -, hát most
4198 AzOreg|                kerék ő, gyanakvón nézett a vejére.~A leánya segítette:~-
4199 AzOreg|               gyanakvón nézett a vejére.~A leánya segítette:~- Hogy
4200 AzOreg|                  járjon, apácskám, senki a feje fölött, se az utcai
4201 AzOreg|              mindjárt ebéd után megnézte a szobát. Hát egy külön álló
4202 AzOreg|           sarokszobácska volt az. Ablaka a szomszédos telekre nyílott,
4203 AzOreg|                  ősszel bontották ott le a házat.~Amint az öregúr az
4204 AzOreg|                neki, hogy az eget lássa. A falusi ember megszokta,
4205 AzOreg|             falusi ember megszokta, hogy a felhőket vizsgálja, este
4206 AzOreg|             felhőket vizsgálja, este meg a holdkeltét is lássa olykor.~
4207 AzOreg|              holdkeltét is lássa olykor.~A szoba már be volt bútorozva
4208 AzOreg|              szoba már be volt bútorozva a doktornak az ócska bútoraival;
4209 AzOreg|           doktornak az ócska bútoraival; a falon friss meszelés fehér­
4210 AzOreg|               friss meszelés fehér­sége; a padlón új sárga festés.
4211 AzOreg|                  padlón új sárga festés. A falon egy kőnyomatos Kossuth-kép.
4212 AzOreg|                kőnyomatos Kossuth-kép. S a vaskályha ontotta a meleget.~-
4213 AzOreg|       Kossuth-kép. S a vaskályha ontotta a meleget.~- Hozzátok fel
4214 AzOreg|                  meleget.~- Hozzátok fel a dohányomat meg a pipámat -
4215 AzOreg|            Hozzátok fel a dohányomat meg a pipámat - mondta elégedetten.~
4216 AzOreg|             mondta elégedetten.~S odaült a karosszékbe az ablak elé.
4217 AzOreg|               Nézte az eget.~Aztán, hogy a pipáját felvitték, először
4218 AzOreg|                  üveg konyakot vesz. Még a télen, mikor meghűlt, rendelt
4219 AzOreg|              mikor meghűlt, rendelt neki a veje konyakot. A patikából
4220 AzOreg|            rendelt neki a veje konyakot. A patikából hozták, persze
4221 AzOreg|               orvosnak nem patikai áron. A konyak fölmelegítette az
4222 AzOreg|                  egy-egy pohárkával.~Hát a rendes délutáni sétájában
4223 AzOreg|                 dugóhúzót. Fölvitte este a bundája zsebébe rejtve a
4224 AzOreg|                 a bundája zsebébe rejtve a szobájába; beletette a ruhásszekrényébe,
4225 AzOreg|            rejtve a szobájába; beletette a ruhásszekrényébe, s a szekrényről
4226 AzOreg|          beletette a ruhásszekrényébe, s a szekrényről levette a kulcsot.~
4227 AzOreg|                  s a szekrényről levette a kulcsot.~A konyakból ivott
4228 AzOreg|           szekrényről levette a kulcsot.~A konyakból ivott aztán lefekvés
4229 AzOreg|             ízlett úgy, mint az, amelyet a veje adott.~Ez bizonyosan
4230 AzOreg|                veje adott.~Ez bizonyosan a homár miatt van - gondolta. -
4231 AzOreg|           gondolta. - Ördög vigye el azt a tengeri férget, elrontotta
4232 AzOreg|               tengeri férget, elrontotta a szám ízét.~Megkóstolta aztán
4233 AzOreg|                  ízét.~Megkóstolta aztán a konyakot reggel, éhgyomorra,
4234 AzOreg|                     most már látom, hogy a konyak rossz, nem az ízlésem.~
4235 AzOreg|           ízlésem.~Délután megint bement a boltoshoz:~- Hallja-e, barátom,
4236 AzOreg|        tekintetes.~- Hát talán nem ízlik a konyak, tekintetes uram?~-
4237 AzOreg|                     Bizony nem, vigye el a manó, pedig azt mondta maga,
4238 AzOreg|              pedig azt mondta maga, hogy a legjobb, ami a bótba van.~-
4239 AzOreg|                maga, hogy a legjobb, ami a bótba van.~- Tessék kérem,
4240 AzOreg|                nekem jobb is.~És leemelt a palackerdőből egy aranyos
4241 AzOreg|                Az nem kell.~Kezébe vette a háromforintosat, s körülnézegette.~-
4242 AzOreg|                 pakolja be.~Otthon aztán a kis külön magányában megint
4243 AzOreg|            ötforintosat is. Bezárta mind a hármat a szekrénybe, s hol
4244 AzOreg|                is. Bezárta mind a hármat a szekrénybe, s hol az egyikből
4245 AzOreg|                  egyikből ivogatott, hol a másikból. Olykor összekeverte
4246 AzOreg|            másikból. Olykor összekeverte a két jobbikat, olykor a rosszabbikat
4247 AzOreg|      összekeverte a két jobbikat, olykor a rosszabbikat keverte össze
4248 AzOreg|               rosszabbikat keverte össze a legjobbal, olykor mind a
4249 AzOreg|                 a legjobbal, olykor mind a hármat.~A csöndes külön
4250 AzOreg|         legjobbal, olykor mind a hármat.~A csöndes külön szobában megvolt
4251 AzOreg|                   újságot olvasott, vagy a pipáját tisztogatta, mint
4252 AzOreg|                és nézegette az eget.~Már a márciusi felhők szállongtak
4253 AzOreg|              felhők szállongtak az égen. A levegőt az első tavaszi
4254 AzOreg|                  sugarak langyallták át. A nap reggelenként besütött
4255 AzOreg|             vetés? - tűnődött az öreg. - A Pogány-dűlőt bizonyosan
4256 AzOreg|            bizonyosan felszántották már.~A két fiatal tulokra gondolt,
4257 AzOreg|                 ma.~S képzeletében látta a Pogány-dűlő nagy barna tábláját,
4258 AzOreg|               nagy barna tábláját, amint a két fehér tulok lassan ballagva
4259 AzOreg|                 mint szokott. Azon éjjel a feleségéről álmodott. A
4260 AzOreg|                  a feleségéről álmodott. A felesége új ingeket varrt
4261 AzOreg|          gyolcsból. Ezt akarta elmondani a leányának mielőbb.~S tartogatta
4262 AzOreg|              mielőbb.~S tartogatta össze a fejében az álom részleteit.~
4263 AzOreg|              érintetlenül állottak.~- Mi a manó - mormogta az öreg -,
4264 AzOreg|                 az ablakhoz lépett, hogy a kárpitot feleressze.~A reggeli
4265 AzOreg|              hogy a kárpitot feleressze.~A reggeli nap besütött a szalonba.
4266 AzOreg|                   A reggeli nap besütött a szalonba. Az ezüstneműek
4267 AzOreg|            Eközben pattogó szavakat hall a szomszéd szobában. Bárányné
4268 AzOreg|               szobában. Bárányné pattog, a doktor nénje.~Az öregúr
4269 AzOreg|                gondolta, hogy az asszony a leányával pöröl.~Figyelt:~-
4270 AzOreg|                 én nevem ugyan nem kerül a váltódra! - hangzott az
4271 AzOreg|              hangzott az éles hang, mint a fűrészreszelés. - Nekem
4272 AzOreg|                    Nekem fiam van! Nekem a vagyonom a fiam vagyona!
4273 AzOreg|               fiam van! Nekem a vagyonom a fiam vagyona! A te becsületszód?
4274 AzOreg|                 vagyonom a fiam vagyona! A te becsületszód? A te becsületszód
4275 AzOreg|              vagyona! A te becsületszód? A te becsületszód elavult
4276 AzOreg|              öregúr állott megdermedten.~A doktor tompa esdeklő hangja
4277 AzOreg|             hangja hallatszott válaszul. A szavait nem lehetett érteni.~
4278 AzOreg|               nem lehetett érteni.~Ismét a Bárányné hangja epés kacagással:~-
4279 AzOreg|                 többé egy fillért se!~És a hangja vijjogva emelkedett:~-
4280 AzOreg|            hangja vijjogva emelkedett:~- A feleséged pénzét elkártyáztad!
4281 AzOreg|           feleséged pénzét elkártyáztad! A szanatóriumot elkártyáztad!
4282 AzOreg|                ólomzuhatagként hullottak a szavak; körüle elsötétült
4283 AzOreg|                szavak; körüle elsötétült a világ! Most értette meg,
4284 AzOreg|                   Most értette meg, hogy a veje miért olyan fakó és
4285 AzOreg|                 szemű reggelenként, hogy a leánya miért oly bús és
4286 AzOreg|                  ő birtokát elkártyázta! A sok száz éves családi birtokot,
4287 AzOreg|             pofon üsse, összegázolja azt a gazembert, de a tagjai nem
4288 AzOreg|         összegázolja azt a gazembert, de a tagjai nem mozdultak - a
4289 AzOreg|                 a tagjai nem mozdultak - a lába kővé változott.~Ekkor
4290 AzOreg|                Ekkor megnyílott az ajtó. A doktor jelent meg a küszöbön.
4291 AzOreg|                ajtó. A doktor jelent meg a küszöbön. Nyugodt volt,
4292 AzOreg|               Nyugodt volt, mint mindig; a szeme vörös, mint mindig;
4293 AzOreg|                   mint máskor.~Az öregúr a szoba közepén állt. Szeme,
4294 AzOreg|                közepén állt. Szeme, mint a megfojtott ember szeme,
4295 AzOreg|                  ember szeme, reá meredt a doktorra.~Az ember összerezzent.
4296 AzOreg|                mondani, most belefagyott a szó. Leült a kártyások flegmájával
4297 AzOreg|                 belefagyott a szó. Leült a kártyások flegmájával némán
4298 AzOreg|             pillantással, aztán belépett a szomszéd szobába.~A szobában
4299 AzOreg|             belépett a szomszéd szobába.~A szobában égett a villamos
4300 AzOreg|                szobába.~A szobában égett a villamos lámpás. A leánya
4301 AzOreg|                 égett a villamos lámpás. A leánya ott ült a bölcső
4302 AzOreg|                 lámpás. A leánya ott ült a bölcső mellett, reggeli
4303 AzOreg|                  rózsaszínű otthonkában. A bölcső szögletére hajolt,
4304 AzOreg|                  sírt.~Az öregúr megállt a szoba közepén, és fájdalmas
4305 AzOreg|               fájdalmas sóhajtás hördült a melle mélyéből:~- Szegény
4306 AzOreg|           Aznaptól fogva nem szólt többé a vejéhez. Mikor terítettek,
4307 AzOreg|                  Mikor terítettek, leült a többivel, s evett szótlanul;
4308 AzOreg|          elvégezte, elment szótlanul. Ha a nők kérdést intéztek hozzá,
4309 AzOreg|              egyáltalán nem felelt. Azon a napon megrokkant, mint a
4310 AzOreg|                 a napon megrokkant, mint a régi ház, s attól fogva
4311 AzOreg|                munkáját te semmizted el!~A házbeliek nem mertek vele
4312 AzOreg|             szólni. Úgy néztek reá, mint a begyöpösödött régi vulkánra,
4313 AzOreg|               fog újra kirontani.~De hát a vulkánok is nehezen törnek
4314 AzOreg|             hallgatott.~Az első napon az a bús gondolat hánytorgott
4315 AzOreg|                 bús gondolat hánytorgott a lelkében, hogy visszatér
4316 AzOreg|                 lelkében, hogy visszatér a kúriájába. Hiszen azt nem
4317 AzOreg|            Azonmód áll, amint otthagyta: a bútorok, a képek, régi hétköznapi
4318 AzOreg|              amint otthagyta: a bútorok, a képek, régi hétköznapi ruhái
4319 AzOreg|             képek, régi hétköznapi ruhái a szekrényben. Csak vissza
4320 AzOreg|                   Akivel csak találkozik a faluban, mindenki azt fogja
4321 AzOreg|              vissza?~Aztán hát miből él? A birtok már Rosenbergé, a
4322 AzOreg|                 A birtok már Rosenbergé, a falu kocsmárosáé, csak épp
4323 AzOreg|               falu kocsmárosáé, csak épp a házat tartotta meg, meg
4324 AzOreg|                  házat tartotta meg, meg a kiskertet. A gyümölcsöskert
4325 AzOreg|           tartotta meg, meg a kiskertet. A gyümölcsöskert már nem neki
4326 AzOreg|                 nem az ő marhái állanak, a baromfiudvaron nem az ő
4327 AzOreg|               fenntartott volna magának, a kamataiból szegényesen eltengőd­
4328 AzOreg|            annyija sincs, mint esténkint a falu koldusának.~Hát csak
4329 AzOreg|                  nem könnytelen szívvel.~A fejében villámokkal terhes,
4330 AzOreg|                is félt attól, hogy ebből a felhőből egyszer csak kidördül
4331 AzOreg|           felhőből egyszer csak kidördül a vihar!~Ez az esemény azonban
4332 AzOreg|             vihar!~Ez az esemény azonban a doktort is megváltoztatta:
4333 AzOreg|               hízelgő modort öltött mind a két asszony iránt. Éjszakánként
4334 AzOreg|       Éjszakánként mindig otthon maradt. A szeme vörössége is elmúlt.
4335 AzOreg|               nem látott már benne, csak a kabátos vadállatot, amely
4336 AzOreg|                vadállatot, amely eldúlta a vagyonát.~~Egy napon, március
4337 AzOreg|                 vége felé újságolja lenn a cseléd:~- Az öreg tekintetes
4338 AzOreg|                 akkor szokott takarítani a cseléd, mikor az öreg odajárt.~
4339 AzOreg|                   mikor az öreg odajárt.~A doktorné megdöbbent:~- Csak
4340 AzOreg|              beteg talán?~- Nem - mondja a cseléd -, nem látszik betegnek.~
4341 AzOreg|                 Bárányné orrán megjelent a ránc: elmosolyodott:~- Mikor
4342 AzOreg|             pénzt?~- Már régen nem kért.~A doktorné besietett, és kivett
4343 AzOreg|                  az emeletre, de megállt a szoba közepén határozatlanul.~-
4344 AzOreg|              viszem fel.~Megrémült attól a gondolattól, hogy négyszemközt
4345 AzOreg|                   Az öregúrnak csakugyan a pénze fogyott el, azért
4346 AzOreg|                  azért nem ment ki.~Amíg a pénze tartott, eljárt az
4347 AzOreg|                eljárt az árvaházba: vitt a Zsuzsikának cukrot, süteményt,
4348 AzOreg|            gyümölcsöket. Aznap, mikor az a szörnyű leleplezés történt,
4349 AzOreg|                  meghökkent:~- De hát mi a baja?~A portás feltelefonozott
4350 AzOreg|          meghökkent:~- De hát mi a baja?~A portás feltelefonozott az
4351 AzOreg|           emeletre, hogy mondják meg, mi a baja Polgár Zsuzsinak. Azt
4352 AzOreg|              Csak nem difteritisz talán?~A portás megint feltelefonozott.
4353 AzOreg|                   Harmadnap aztán, mikor a pénzét kereste, nem talált,
4354 AzOreg|            talált, csak egy tízfillérest a zsebében.~És akkor kezdte
4355 AzOreg|                 És akkor kezdte gyötörni a pénztelenség.~Hol szerezzen?
4356 AzOreg|             pénztelenség.~Hol szerezzen? A leányától kérjen? Nem, százszor
4357 AzOreg|                 kártya utáni állapot van a kasszában? Nem, onnan nem
4358 AzOreg|                 már. Olykor fel-alá járt a szobában. Olykor nézéstelen
4359 AzOreg|              csak egy hang szólt mindig. A hang vastagon kezdte, aztán
4360 AzOreg|                jutott, megint meg­indult a magasból lefelé, és vastagodott,
4361 AzOreg|                semmisült, és egybeomlott a kocsik dübörgésével.~Az
4362 AzOreg|             öregurat meglepte először ez a különösség. Szinte érdeklődéssel
4363 AzOreg|                   ahogy megint előkerült a hang a mélységből, és hágott,
4364 AzOreg|                  megint előkerült a hang a mélységből, és hágott, emelkedett,
4365 AzOreg|                jönne, s fölmászna létrán a felhőkig, de még azon is
4366 AzOreg|                  olyan volt neki, mintha a padló is emelkedne a hangokkal,
4367 AzOreg|              mintha a padló is emelkedne a hangokkal, aztán meg lefelé
4368 AzOreg|                bizonyára azonnal átküldi a cselédet, hogy csukja be
4369 AzOreg|                  csukja be az ablakát az a zongorasintér! - most azonban
4370 AzOreg|           nyugtalanul mozgott föl és alá a szobájában. Végre is bedugta
4371 AzOreg|             szobájában. Végre is bedugta a fülét vattával.~Szerencsére
4372 AzOreg|               vattával.~Szerencsére csak a délutáni órákra volt kiszabva
4373 AzOreg|                  órákra volt kiszabva ez a zongoragyötrelem. Délelőtt
4374 AzOreg|             ablakát, s nézhette az eget, a háztetőket vagy az üres
4375 AzOreg|          amelynek kövei között kizöldült a gaz. Egyszer, ahogy így
4376 AzOreg|                Nem szokott kijárni!~S az a gondolata támadt, hogy az
4377 AzOreg|              legalább ő is beszélhetett. A pipáját is elvitte mindig,
4378 AzOreg|            amelyek tele voltak izé-vel s a láthatatlan csibuk szívásával,
4379 AzOreg|                Az elég lesz egy hétig is a villamosra is, ajándékra
4380 AzOreg|          Zsuzsikának. Aztán majd csak ad a leánya, és ő megtéríti a
4381 AzOreg|                 a leánya, és ő megtéríti a kölcsönt.~Lesietett. Utolérte
4382 AzOreg|                  Hova, hova?~- Pah, pah, a takarékpénztárba. Ilyenkor
4383 AzOreg|                  hogyan kezdje. Irtózott a pénzkéréstől, de kínzó valami
4384 AzOreg|                 kínzó valami az, ha üres a zsebe az olyan embernek,
4385 AzOreg|               koráig mindig talált pénzt a zsebében.~És hátha Mayer
4386 AzOreg|               megszólalt.~- Közel van az a takarékpénztár?~- Pap, pah,
4387 AzOreg|             Mayer tiltakozóan emelte fel a kezét:~- Fölösleges kiadás,
4388 AzOreg|             Csurgó elvörösödött. Az volt a szándéka, hogy amikor majd
4389 AzOreg|               szándéka, hogy amikor majd a villamos állomásához érkeznek,
4390 AzOreg|           villamos állomásához érkeznek, a zsebére tapint, s azt fogja
4391 AzOreg|                   hogy otthon felejtette a pénzét.~A szíve erősen dobogott.
4392 AzOreg|              otthon felejtette a pénzét.~A szíve erősen dobogott. Hogyan
4393 AzOreg|              ilyen embertől valamit, aki a villamosra is sajnálja a
4394 AzOreg|                 a villamosra is sajnálja a pénzét? De hát ő elvégre
4395 AzOreg|            Szegény kis beteg madár! Ezen a szép tavaszi napon bizonyosan
4396 AzOreg|                bizonyosan lent játszanak a kertben. Egy zacskó cukrot
4397 AzOreg|                cukrot fog neki vinni, és a kislány kitárt karral röpül
4398 AzOreg|              Angyali kedvesség van abban a kis árvában!~- Urambátyám -
4399 AzOreg|               Zrínyi Miklós törhetett ki a várkapun.~- Tessék?~- Urambátyám,
4400 AzOreg|           Urambátyám, otthon felejtettem a tárcámat.~Mayer megállt.
4401 AzOreg|               még szaporábban pislogott. A két szemöldöke föl- és leszállott
4402 AzOreg|              meddig nem látja Zsuzsikát! A dohánya is fogytán van!
4403 AzOreg|             uramöcsém.~- Nem segítene ki a zavaromból?~- Nem - felelte
4404 AzOreg|              jutott. Koldul már. Orcáját a szégyen pörköli egy nyomorult
4405 AzOreg|                 leugrik az emeletről. De a leányát sajnálta. Az ismerősök
4406 AzOreg|           ismerősök susogni fognak. Nem, a leányát nem keveri szégyenbe.~
4407 AzOreg|               keveri szégyenbe.~Elővette a konyakosüvegeket, és ivott,
4408 AzOreg|             látta az apját, amint ott ül a tornácon egy fakó, széles
4409 AzOreg|             szemléli az udvart, az eget, a gyümölcsöskert békés lombjait.
4410 AzOreg|              jön-megy, tesz-vesz valamit a folyosó túlsó végén a konyha
4411 AzOreg|            valamit a folyosó túlsó végén a konyha előtt. A folyosó
4412 AzOreg|              túlsó végén a konyha előtt. A folyosó téglái ki vannak
4413 AzOreg|                   mintha rajta volna még a kilincseken.~A földet, az
4414 AzOreg|                 volna még a kilincseken.~A földet, az ősi földet el
4415 AzOreg|              nehezen Rosenbergnek, de az a gondolat, hogy Rosenberg
4416 AzOreg|              hogy Rosenberg oda fog ülni a karosszékbe az ő apja helyébe,
4417 AzOreg|                  az ő apja helyébe, hogy a lompos Rosenbergné ott fog
4418 AzOreg|          Rosenbergné ott fog ki-be járni a konyhán, ahol az ő anyja,
4419 AzOreg|           konyhán, ahol az ő anyja, hogy a Rosenberg családja ott fog
4420 AzOreg|               családja ott fog nyüzsögni a folyosón, az udvaron, a
4421 AzOreg|                  a folyosón, az udvaron, a kiskertben, ez a gondolat
4422 AzOreg|                udvaron, a kiskertben, ez a gondolat gyötrelmes volt
4423 AzOreg|               pénztelenül.~Doktorék azon a napon megtanácskozták, hogy
4424 AzOreg|                 elején kap húsz koronát.~A doktorné este nyájasan megölelte,
4425 AzOreg|                  ezentúl már magam fogom a zsebébe tenni, ha nem szól
4426 AzOreg|                tenni, ha nem szól is.~És a kabátja zsebébe dugta a
4427 AzOreg|                  a kabátja zsebébe dugta a húszkoronást.~Az öregúr
4428 AzOreg|      húszkoronást.~Az öregúr nem felelt. A húszkoronást sem utasította
4429 AzOreg|                 sem utasította el. Amint a kanalat letette, búcsúzó
4430 AzOreg|                búcsúzó pillantást vetett a leányára s Báránynéra. Fölcsoszogott
4431 AzOreg|               Másnap még délelőtt elment a házból. Bement a boltba,
4432 AzOreg|                  elment a házból. Bement a boltba, és egy nagy csomó
4433 AzOreg|             vásárolt össze, mindenfélét, a legszebbeket, a legjobbakat.~-
4434 AzOreg|             mindenfélét, a legszebbeket, a legjobbakat.~- No, hol a
4435 AzOreg|                 a legjobbakat.~- No, hol a Zsuzsika? - mondotta szinte
4436 AzOreg|                  mondotta szinte vidáman a portásnak. - A kertben van,
4437 AzOreg|            szinte vidáman a portásnak. - A kertben van, ugye?~A portás
4438 AzOreg|                     A kertben van, ugye?~A portás a fejét rázta:~-
4439 AzOreg|              kertben van, ugye?~A portás a fejét rázta:~- Hát nem tetszik
4440 AzOreg|                Az öreg kezéből lehullott a csomólék. Csak bámult a
4441 AzOreg|                  a csomólék. Csak bámult a portásra, mintha valami
4442 AzOreg|                 valami csodaállat volna. A szemében két nagy könnycsepp
4443 AzOreg|                                       12~A házban már nem beszélgetett
4444 AzOreg|                 Mayerhez nem ment többé. A tanárral, tanárnéval ha
4445 AzOreg|                tanárnéval ha találkozott a lépcsőn, rövid köszöntést
4446 AzOreg|                  váltott, s ment tovább.~A tanár egyszer megszólította:~-
4447 AzOreg|                öreg sóhajtást fojtott el a mellében:~- Nem. Csak, tudja,
4448 AzOreg|            ilyenkor nálunk már rügyeznek a fák. A barackfa már virágzik
4449 AzOreg|              nálunk már rügyeznek a fák. A barackfa már virágzik is.
4450 AzOreg|                barackfa már virágzik is. A mezőn szól a pacsirta, a
4451 AzOreg|                virágzik is. A mezőn szól a pacsirta, a kertben a rigó,
4452 AzOreg|                 A mezőn szól a pacsirta, a kertben a rigó, éjjel a
4453 AzOreg|               szól a pacsirta, a kertben a rigó, éjjel a fülemile.
4454 AzOreg|                  a kertben a rigó, éjjel a fülemile. Itt mi szól? A
4455 AzOreg|                 a fülemile. Itt mi szól? A villamoscsengetés, fiákerdübörgés?
4456 AzOreg|                 tovább ment.~Ki-kisétált a Duna-partra, aztán a parton
4457 AzOreg|         Ki-kisétált a Duna-partra, aztán a parton fel az Akadémiáig.
4458 AzOreg|                az Akadémiáig. Ott fölült a villamosra: kiment Újpestre,
4459 AzOreg|             Újpestre, Megyerre. Leszállt a villamosról, és gyalog ballagott
4460 AzOreg|         villamosról, és gyalog ballagott a vetésekig. Közben meg-megállt,
4461 AzOreg|                 meg-megállt, és beletúrt a botjával a földbe. Olykor
4462 AzOreg|                   és beletúrt a botjával a földbe. Olykor fel is vett
4463 AzOreg|           Homokos sovány föld - mormogta a fejét rázva. - Kár bele
4464 AzOreg|                  fejét rázva. - Kár bele a búza!~A vetés különösen
4465 AzOreg|                rázva. - Kár bele a búza!~A vetés különösen érdekelte.
4466 AzOreg|               búza milyennek mutatkozik? A tavaszit hogyan vetik? Néha
4467 AzOreg|                  vetik? Néha szóba eredt a munkásokkal: tanította őket,
4468 AzOreg|                őket, hogy ne pocsékolják a magot, ne csigázzák el az
4469 AzOreg|    nyugtalankodtak. Később megszokták:~- A bácsi künn ebédel. Jól teszi.
4470 AzOreg|                  volt az öregúr kabátja. A doktorné lekefélte. Aztán,
4471 AzOreg|                 öreg elment, összeszidta a cselédet:~- Mért nem keféled
4472 AzOreg|                 Hogy keféljem? - felelte a cseléd. - Már hetek óta
4473 AzOreg|            cseléd. - Már hetek óta zárja a sifonérját: nem férek hozzá.~
4474 AzOreg|             sifonérját: nem férek hozzá.~A sifonér párja ott állott
4475 AzOreg|            állott az udvari előszobában. A doktorné levonta a kulcsát.~-
4476 AzOreg|          előszobában. A doktorné levonta a kulcsát.~- Nesze, nyisd
4477 AzOreg|                   és kefélj meg mindent.~A cseléd néhány pere múlva
4478 AzOreg|                 öreg tekintetes úr zárva a sifonért: tele van pálinkásüveggel!~
4479 AzOreg|               aztán Bárányné elújságolta a pálinkát a doktornak:~-
4480 AzOreg|          Bárányné elújságolta a pálinkát a doktornak:~- Képzeld csak;
4481 AzOreg|                  üveg konyakot találtunk a bácsinál. Az egyik üveg
4482 AzOreg|                már csaknem fenékig üres.~A doktor elképedt:~- Ezt nem
4483 AzOreg|                 Rászokik. Tántorogni fog a házban.~- Sok pénzt adtok
4484 AzOreg|              mire költse.~Leszállították a havi díjat tíz koronára.
4485 AzOreg|           elsején már csak annyit dugott a doktorné az apja zsebébe.~
4486 AzOreg|                  apja zsebébe.~No, annak a tíz koronának „hamar lőn
4487 AzOreg|                  Az öregúr, ha csak telt a pénzéből, nem ebédelt otthon.~
4488 AzOreg|               nem ebédelt otthon.~Bement a Lippert-féle vendéglőbe
4489 AzOreg|                  Lippert-féle vendéglőbe a Körúton, s vele egyszerre
4490 AzOreg|               öreg -, csak magam vagyok.~A fiatalember sokat evett
4491 AzOreg|                  Közben beszélgettek is. A fiatalember bemutatta magát,
4492 AzOreg|            Szilvássy? Sose hallottam ezt a nevet.~- Pedig a történelemben
4493 AzOreg|           hallottam ezt a nevet.~- Pedig a történelemben is meg van
4494 AzOreg|                  van örökítve - mondotta a báró. - Nagy Iván hat lapon
4495 AzOreg|                 hat lapon át foglalkozik a családunkkal.~- Nono - felelte
4496 AzOreg|                hogy hívják, mikor került a fővárosba, és hogy a leányánál
4497 AzOreg|              került a fővárosba, és hogy a leányánál lakik.~Már nem
4498 AzOreg|                 leányánál lakik.~Már nem a vejénél lakott, hanem a
4499 AzOreg|                  a vejénél lakott, hanem a leányánál.~És szidta a fővárost.~
4500 AzOreg|             hanem a leányánál.~És szidta a fővárost.~Micsoda lárma!