Part
1 KIKI | illő, s még rá ordináré ember, hallom, hogy káromkodik,
2 KIKI | káromkodott. És nem volt ordináré ember. Szép fiatalember volt,
3 KIKI | egy veres bajszú részeg ember fekszik az ágyban, s a ház
4 KIKI | Még ne is igyak!~De az ember bizonyára meg is érzi, amit
5 KIKI | mint afféle túlságosan okos ember - évről évre buzgóbban érdeklődött
6 KIKI | vékony lábú, köpönyeges ember állna meghajoltan, mint
7 KIKI | gimnáziumi tanár, igen tudós ember. Otthon mink mindig a tudományokról
8 KIKI | kabátját.~- Ugyan, az a szegény ember...~De jobban csak magában
9 KIKI | gyerek az iskolában, az ember tán a mezőn. Az asszony
10 KIKI | reá: micsoda neveletlen ember ez, hogy csak beszél-beszél,
11 KIKI | nevezkedne? Hiszen ez az ember már halott. Csak épp hogy
12 KIKI | Kampec. A halálra ítélt ember mindig érdekes. Talán csak
13 KIKI | derék fiatalember, tanult ember is, valami egyenes nyíltság
14 KIKI | tekintett Síposra: hiszen ez az ember búcsú napjára már a föld
15 KIKI | poszméh.~- Hát ki ez az ember? Hogy ilyeneket is tud?~-
16 KIKI | külföldre. De valami hazárd ember lehetett. Sakkozott vagy
17 KIKI | lehet, hogy ilyen értelmes ember...~- Üljön fel - mondta
18 KIKI | Magyarországon. Hogy ne lenne éhező ember, fázó árva, apadt emlőjű
19 KIKI | éltet engem, Habocska. Nem ember addig az ember, amíg embertestvé
20 KIKI | Habocska. Nem ember addig az ember, amíg embertestvéreinek
21 KIKI | javaiban. Mért csak épp az ember volna egymást fosztogató,
22 KIKI | gondolatépítmények. Az az ember, Habocska, aki megvalósítja,
23 KIKI | boldoguljon a földtekén, az az ember lesz a világunk második
24 KIKI | Sípos mellett.~Mily kedves ember - gondolta -, kár annak
25 KIKI | hüledező-halkan -, az az ember mindjárt meghal itten.~Olga
26 KIKI | Feljelentem a szolgabírónál. Beteg ember ingerült néha.~- Dehogyis,
27 KIKI | gondolta Olga -, beteg ember nem fordítja a szemét a
28 KIKI | nem oka mégse. Derék, jó ember.~Kvabkáné elfújta a lámpást.
29 KIKI | igen kedvel téged az az ember. Azt mondta: olyan vagy,
30 KIKI | asszony szólt:~- Nincs olyan ember...~Nem is kopogtatott, benyitott.~
31 KIKI | Ott állt az asszony is, ember is az ágy előtt. Két gyertya
32 KIKI | vállalkozna? - dörmögött az ember.~- Száz koronáért se - vélekedett
33 KIKI | leszedi a tátorján.~- Egy ember haldoklik, értse meg!~-
34 AzOreg| félesztendeig is. Haj, sok gazdag ember jár ide! Szép kisasszonyok.
35 AzOreg| kilépett. Sápadt, sovány ember az is: harmincéves forma.
36 AzOreg| angolosan beretvált képű agg ember. Az a szépasszonynak az
37 AzOreg| mondta. Teljes életén falusi ember volt, sose látott másképp
38 AzOreg| ujját megvágja az ilyen ember, csodálkozunk, hogy vérzik.~
39 AzOreg| Különben jogot végzett ember.~Az öreg Csurgó tiszteletet
40 AzOreg| áldja meg.~- Jólelkű, kedves ember - mondotta odabenn Földiné.~-
41 AzOreg| a komája, egy vén siket ember. Magának csak egyet hagyott
42 AzOreg| ideje nincsen. A fővárosi ember mindig siet. Lótás-futás
43 AzOreg| jár, pedig az is magyar ember.~A doktor segített a rábeszélésben:~-
44 AzOreg| mentegette az apját:~- Falusi ember: nem tudja a szokást. Majd
45 AzOreg| udvaron egy kék zakós, lompos ember söprögetett. Megszólította.~-
46 AzOreg| Fésületlen hajú, szőke ember volt. A bajusza mintha sárgára
47 AzOreg| doktorné. - Faluhelyen kevés az ember, és ott így szokás.~- Ne
48 AzOreg| egy fakó arcú, szakállas ember emelkedett föl, s lomha
49 AzOreg| bosszankodik.~- Kérem - szólott az ember Polgárnénak -, készítse
50 AzOreg| nyugodtan.~Ősz fejű kis ember volt, kissé nagy arcú, borostás
51 AzOreg| vastag nyakú kis lompos ember előtt, aztán a szeme közé
52 AzOreg| ballagott hazafelé: miféle ember lehet az a dühös? Hát az
53 AzOreg| Olyanná válik itt minden ember - magyarázta a doktor is -,
54 AzOreg| Ábendblattot árulnak. Magyar ember nem olvas Ábendblattot!~-
55 AzOreg| gyanakszom, hogy a díványos ember vitte el, aki a díványt
56 AzOreg| A szobába egy nagy fejű ember nyitott be kopogás nélkül.
57 AzOreg| Mindenki tudja, hogy falusi ember. Ki ütköznék meg a beszédén?
58 AzOreg| az eget lássa. A falusi ember megszokta, hogy a felhőket
59 AzOreg| Szeme, mint a megfojtott ember szeme, reá meredt a doktorra.~
60 AzOreg| reá meredt a doktorra.~Az ember összerezzent. Egy döbbenéssel
61 AzOreg| hogy dolgozik, hogy más ember akar lenni.~De az öregúr
62 AzOreg| pah. Ahova gyalog mehet az ember, ne menjen villamoson.~Az
63 AzOreg| hosszú lábú, fiatal barna ember is.~- Megengedi ugye, kérem?~-
64 AzOreg| perc alatt eltűnt minden ember. Még a rolettákat is leeresztették.~
|