1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2289
Part
501 KIKI | fenyőfa az élet fája. A fő az, hogy ne csüggedjünk. Csak
502 KIKI | hogy pihenjen.~- Látja, itt az orvosom levele az idevalósinak -
503 KIKI | Látja, itt az orvosom levele az idevalósinak - folytatta
504 KIKI | pirosan térek innen haza az ősszel.~Fölkelt. Köszönt:~-
505 KIKI | Fölkelt. Köszönt:~- Megyek az erdőbe. Jó, hogy ilyen közel
506 KIKI | délelőttön megint megjelent az utcán. Megint dobott be
507 KIKI | nem lépett ki a szobából az anyja hívására. Neki elég
508 KIKI | hívására. Neki elég volt az ismeretségből.~Kvabkáné
509 KIKI | S köszönt, és elsétált az erdőnek.~Nem telt belé negyedóra,
510 KIKI | két jó kis pej benne, s az ülésen egy terebélyes szélű,
511 KIKI | petőfies szakállú úr.~- Az orvos úr - mondták az udvaron
512 KIKI | Az orvos úr - mondták az udvaron kitekintő falubeliek -,
513 KIKI | postaház előtt állt meg. Az orvos fekete kis bőrkoffert
514 KIKI | Isten hozta, doktor úr. Az utóbbi időben csak az éjjeli
515 KIKI | úr. Az utóbbi időben csak az éjjeli hevek...~- Az nem
516 KIKI | csak az éjjeli hevek...~- Az nem árt, nagyságos asszonyom.~-
517 KIKI | jöttem volna, de megszökött. Az erdőben találtam rá. Pesti
518 KIKI | hívták ide, doktor úr.~- Az ám, ha otthon ülnék. De
519 KIKI | Mihállyal. Nem tudtam, hogy az a pesti úr hívat.~A beszélgetésre
520 KIKI | szokatlan melegséggel vidította az udvart és a kertet, őrajta
521 KIKI | szeretem, ha látom - bókolt az orvos -, mindig bizalmatlankodjunk
522 KIKI | mindig bizalmatlankodjunk az időjárásban, s különösen
523 KIKI | barátságosan fenyegetett az ujjával.~Olga bús arccal
524 KIKI | most már.~S befelé indult az orvossal a szalonba.~Az
525 KIKI | az orvossal a szalonba.~Az orvos elmosolyodott.~- Most
526 KIKI | teljesen meg is javul itt az egészsége.~Az orvos mosolygott:~-
527 KIKI | javul itt az egészsége.~Az orvos mosolygott:~- Semmi
528 KIKI | lehetetlen.~- Hát nem bizonyos?~Az orvos legyintett, mintha
529 KIKI | volna szabad kikottyantanom.~Az orvos elmosolyodott.~- Nyugodt
530 KIKI | küldjük postán, hanem adjuk az ő kezébe. Tudjuk, hogy felbontja.~-
531 KIKI | visszaragasztja.~- De odaadja aztán az orvosnak, akinek címezve
532 KIKI | De hát akkor hogy tudja az a másik orvos, hogy mi az
533 KIKI | az a másik orvos, hogy mi az igazság?~- Tudja, az mégis
534 KIKI | mi az igazság?~- Tudja, az mégis tudja.~- De hát hogyan?~
535 KIKI | tudja.~- De hát hogyan?~Az orvos nevetve vonogatta
536 KIKI | nevetve vonogatta a vállát.~- Az a mi titkunk, Olgácska.
537 KIKI | tévedésből firkantott oda az orvos. Az a betű mondja
538 KIKI | firkantott oda az orvos. Az a betű mondja meg az igazat.~-
539 KIKI | orvos. Az a betű mondja meg az igazat.~- Kámpec - mondta
540 KIKI | hogy meggyógyul itten?~Az orvos a fejét rázta:~- De
541 KIKI | Elhalványult.~- Szegény...~Az orvos odabent megvizsgálta
542 KIKI | óvakodjék. Így tavasszal hamis az időjárás.~Aztán kiküldte
543 KIKI | Aztán kiküldte Olgát. S az anyjához fordult:~- Igen
544 KIKI | nyikorgó danolása hangzott az udvaron:~Míg három szál
545 KIKI | szemének, mint mikor ott feküdt az ágyban.~Kár érte: derék
546 KIKI | felszívta a harmatot, megjelent az utcán, és szótlanul andalgott
547 KIKI | andalgott a posta felé.~Az utazás fáradalmait csakhamar
548 KIKI | nő azt mondogatta, hogy az egészsége szembeötlően javul,
549 KIKI | Mindennap jön ide újság az esperesnek, tanítónak, jegyzőnek,
550 KIKI | leveleket várok. Holnap már jön az első.~Bizony nem jött az.
551 KIKI | az első.~Bizony nem jött az. S a következő nap is meg
552 KIKI | szernek? S ő is elmondta az éjszakáját. Ahogyan más
553 KIKI | vele úgy beszélgettek ők az éjszakájukról.~De csak susogó,
554 KIKI | egymáshoz tartoznának, mint az együtt nőtt kutya és macska -
555 KIKI | hamu.~Üldögéltek. Nézték az udvart.~Nem valami nagy
556 KIKI | a kerekes kút mellett. Az udvar túlsó fele avult léckerítéses
557 KIKI | kapu felől, háromméteres. Az előbbi napokban bontották
558 KIKI | egyenes gerincű fenyőfa, de az is már ötméteres, sűrű.
559 KIKI | barackfát bizonyára még az előbbi tulajdonos ültette -
560 KIKI | kolozsvári professzor volt az előbbi tulajdonos. A fenyőfát
561 KIKI | lát első tekintetre, aki az utcáról belép. Az első ajtó
562 KIKI | tekintetre, aki az utcáról belép. Az első ajtó fölött magyar
563 KIKI | hátulsó tornácon, középen, de az már fehér ajtó. Az ebédlőbe
564 KIKI | középen, de az már fehér ajtó. Az ebédlőbe nyílik. Az ebédlőből
565 KIKI | ajtó. Az ebédlőbe nyílik. Az ebédlőből jobbra Miklós
566 KIKI | hegyekre. A folyosóról csak az utcára nyílik látás. Szemben
567 KIKI | a csirkés tyúknak szabad az élet a konyha előtt. Olga
568 KIKI | szemmel nézi a csirkés tyúkot. Az idén ugyan kacsa a csirkéje,
569 KIKI | gazdasszony. Ki-kivezeti az apróságait egy lyukon, a
570 KIKI | egy lyukon, a rács alatt az utcára, meg beviszi, ha
571 KIKI | nézték a kiskacsákat - az életnek örvendő, vidám szemű
572 KIKI | is.~Sípos legyintett.~- Az semmi. Apámtól, az orvosomtól.
573 KIKI | legyintett.~- Az semmi. Apámtól, az orvosomtól. Más levelet
574 KIKI | temetőnek, a fenyvesbe.~- Az a kocsiút - mondta -, ott
575 KIKI | por, se forgalom... Csak az erdő éltető illata. Ha én
576 KIKI | végre Olga is kiereszkedett. Az anyjával persze. Sípos örömmel
577 KIKI | pillangó kerengélve lebegett el az út fölött.~- Micsoda levegő -
578 KIKI | járok, mindig versek jutnak az eszembe:~Kimentem a ligetbe
579 KIKI | írnék le ilyen sort. És az az újra...~Kvabkáné elmosolyodott.~-
580 KIKI | írnék le ilyen sort. És az az újra...~Kvabkáné elmosolyodott.~-
581 KIKI | Napfényes, meleg húsvét volt az. A falu népe is künn sütkérezett
582 KIKI | szép. Mindenütt ilyenek az erdélyi nők?~Olga elmosolyodott:~-
583 KIKI | tekintett Síposra: hiszen ez az ember búcsú napjára már
584 KIKI | és kellemetesség volna az élet.)~- Szokott maga bort
585 KIKI | fiatalember, mint maga. Az nagyokat ivott. Igaz, hogy
586 KIKI | De aztán...~Megállt, és az arca köhögésre készült.~
587 KIKI | el-elmaradozva szedte a partoldalon az ibolyát. S olyankor dúdolgatott
588 KIKI | a szerelembül nem elég.~Az első csomó virágot Olgának
589 KIKI | Öt óra tájt aztán Sípos az égre pillantott, s az óráját
590 KIKI | Sípos az égre pillantott, s az óráját is elővonta.~- Visszatérhetünk -
591 KIKI | bántaná a szemét a sok kóró az útszélen, a kikelet eleven
592 KIKI | nem.~- Már kislányok is az iskolában...~- Én nem.~-
593 KIKI | tudtam, hogy... ostobaság.~Az volt a nyelvén, hogy a férfiak
594 KIKI | megjelent a leándervirág az arcán. De már mikorra kimondta
595 KIKI | hideg-fehér színe volt meg az arcának.~- Hát persze, hogy
596 KIKI | Ha vér helyett víz folyna az ereiben...~Olga megvetőn
597 KIKI | hogyan, de megcsókoltam az arcát. Csak úgy: gyerekes
598 KIKI | Különös.~- Gondolom, az volt az oka, hogy ő magázott
599 KIKI | Különös.~- Gondolom, az volt az oka, hogy ő magázott engem.
600 KIKI | már egy másik leányka volt az ideálom. Egy mészárosnak
601 KIKI | leveleztünk is. Idának hívták. Az is elmúlt. Láttam az apját,
602 KIKI | hívták. Az is elmúlt. Láttam az apját, hogyan vágja a csontot
603 KIKI | ott susogtunk a kapuban, az apja jött belülről. Igen
604 KIKI | a kapuban.~- Nem is volt az akkor igazi kapcsolat.~-
605 KIKI | Hát persze hogy nem. De az igazi kapcsolat ritka.~Olga
606 KIKI | van. Csak tudja, olyan az is, mint az arany: akár
607 KIKI | tudja, olyan az is, mint az arany: akár igazi, akár
608 KIKI | bús szemmel Olga -, későn: az esküvő után.~- Nem gondolnám.
609 KIKI | már megismerhetik egymást. Az esküvő után már szépen halad
610 KIKI | már szépen haladhatnak az élet útján. Mint két kerék
611 KIKI | valóságban... A két kerék közül az egyik néha visszáján forog.~
612 KIKI | a szeme élénk volt, és az arca színesebb.~- Mindennap
613 KIKI | kisétált a következő napon is. Az anyja is vele.~Menet nemigen
614 KIKI | nemigen beszélgettek, mert az út kifelé emelkedő volt,
615 KIKI | Kvabkánénak megint vers jutott az eszébe:~Még nem hallom a
616 KIKI | én bizony megmondom, hogy az ott van.~- A Petőfiről írt
617 KIKI | Elakadt a lélegzete. Fölemelte az ujját, hogy türelmet kér.
618 KIKI | ne kelljen beszélnie:~- Az én atyám is Gyulai tanítványa
619 KIKI | Már akkor köhögött. Leült az országút kőhalmára, és köhögött.
620 KIKI | és szemrehányón nézett az anyjára.~- Ugyan, hagyd
621 KIKI | anyjára.~- Ugyan, hagyd azt az Aranyt, teljesen igaz a
622 KIKI | csak éppen Olgának segített az öltözködésben.~- Hát te
623 KIKI | nem jössz ki?~- Én? Azzal az istentelennel?... Soha szóba
624 KIKI | aki valami bugyrot visz. Az összegöngyölített két plédet
625 KIKI | fehér pillangócska volt az, amelyre kapdosott.~A sík
626 KIKI | Már hát lelki oltógally. Az ő gondolataikkal gondolkodunk,
627 KIKI | gondolataikkal gondolkodunk, az ő szavaikkal beszélünk.
628 KIKI | szavaikkal beszélünk. De az igazi nagy költő ritka.
629 KIKI | költő ritka. Száz évben, az emberek milliói között egy
630 KIKI | róla.~- De hogy?~- Mit árt az Aranynak?~- Az igazságnak...~
631 KIKI | Mit árt az Aranynak?~- Az igazságnak...~Sípos vállat
632 KIKI | Sípos vállat vont.~- Épp az az igazság, hogy a Napnak
633 KIKI | Sípos vállat vont.~- Épp az az igazság, hogy a Napnak ne
634 KIKI | tintásüvegével, meg hogy az orrába ment a pipafüst,
635 KIKI | is.~- Bolond Istók...~- Az meleg és színes. Az az egy
636 KIKI | Az meleg és színes. Az az egy verse a legszebb.
637 KIKI | Az meleg és színes. Az az egy verse a legszebb. Abból
638 KIKI | mondta elmosolyodva -, éppen az a kabátról írt verse keserítette
639 KIKI | írt verse keserítette meg az életemet: megbuktatott miatta
640 KIKI | meg neki és mindazoknak az apáknak, akik nem tudják,
641 KIKI | gyermeket a játék neveli az életre. A játék. Nem pedig
642 KIKI | életre. A játék. Nem pedig az a társas kaloda, amelybe
643 KIKI | volt nekem más soha, csak az az egy.~- És az is elmúlt?~-
644 KIKI | nekem más soha, csak az az egy.~- És az is elmúlt?~-
645 KIKI | soha, csak az az egy.~- És az is elmúlt?~- Nem, az nem
646 KIKI | És az is elmúlt?~- Nem, az nem múlt el. Az igazi nem
647 KIKI | Nem, az nem múlt el. Az igazi nem múlik el soha.
648 KIKI | Hát azt mondja el.~- Az már nagy történet, Habocska.
649 KIKI | cigaretta egy nap... No, aztán az a szanatórium... Többet
650 KIKI | Többet ártott, mint használt. Az a hideg levegő... De mégis
651 KIKI | Habocska, ott egyszerre az igézete alatt van minden.
652 KIKI | lehetne vélni, hogy ha kilép az utcára, a forgalom megáll.
653 KIKI | utcára, a forgalom megáll. Az emberek, lovak, ebek úgy
654 KIKI | hallatszott.~Sípos fölemelte az arcát, és meleg szemmel
655 KIKI | Olgára.~- Nem tudom, mi az a rejtelmes, bűvös erő a
656 KIKI | láthatatlan körletbe nyúlik az ereje... Valami efféle van
657 KIKI | hálásan -, ha maga volna az égi Nap, mindig jó idő volna
658 KIKI | holnap.~- Leányon ritka, de az idős nők...~- Ne beszéljen,
659 KIKI | többet.~Visszatéret, ahogy az iskola előtt haladtak volna
660 KIKI | vidám zajgást hallottak az udvaron. Megálltak, és nézték
661 KIKI | Hiába: csak a gyermek az igazán boldog - mondta Sípos
662 KIKI | beljebb is.~S kinyitotta az udvarajtót.~- Az esperes
663 KIKI | kinyitotta az udvarajtót.~- Az esperes urat várjuk. Nem
664 KIKI | vigyem-e ki a gyermekeket az erdőre vagy holnapután.
665 KIKI | már mi csak így mondjuk az iskolaügyelőt -, ma beszél
666 KIKI | gyermeksereget látok. Övék az élet.~- Meg a pálca - hümmentett
667 KIKI | voltam, egyéb örömem se volt az életben, csak ha úgy fekhettem
668 KIKI | hát nem. Rossz pedagógus az olyan. Szóval nagyobbat
669 KIKI | mint pálcával. De nálam még az is ritkán történik.~Sípos
670 KIKI | indultak versenyfutásnak az utcakerítéstől a kert kerítéséig.
671 KIKI | lányok, külön a nagyok, külön az aprók. A vidámság az egeket
672 KIKI | külön az aprók. A vidámság az egeket verte.~Sípos nagyokat
673 KIKI | Furulyaszó hallatszott az iskola szomszédságában.
674 KIKI | deszkának a fölső szélébe meg az alsóba szeget vernek, és
675 KIKI | betűket.~Olga szimatolt, mint az egér, mikor sajtot talál.
676 KIKI | orra szinte megegyenesült az izgalomban. Penicilust vett
677 KIKI | elolvasom.~És reszketett az ujja, ahogy a borítékba
678 KIKI | még Kvabkáné is kidugta az orrát a konyhából.~A levélnek
679 KIKI | a konyhából.~A levélnek az első lapján csak vagy négy
680 KIKI | telt belé - benyelte azt az első lapot. Idegesen fordított.
681 KIKI | Ott se volt sokkal több az írás.~Benyelte.~Aztán a
682 KIKI | orron, és emelte volna fel az arcát.~- Nem értem! - fakadt
683 KIKI | azért keltem fel...~Olga az anyjára nézett.~Az anyja
684 KIKI | Olga az anyjára nézett.~Az anyja Olgára.~- Jézus Mária! -
685 KIKI | rebegte aztán Olga, s az arcán megjelent a piros
686 KIKI | És égő arccal sietett ki az utcára. Hát bizony ott hevert
687 KIKI | szobájából. Fűttetett, és ült az ablaknál. Olvasott, írt,
688 KIKI | Haragszik - mondogatta az anyjának -, Sípos igen haragszik.~-
689 KIKI | haragszik - vigasztalta az anyja -, hiszen mindennap
690 KIKI | megkérdezteti: hogy vagy?~- Az csak udvariasság. Én is
691 KIKI | De mégis valaki, akinek az érdeklődése mindennap megjelenik,
692 KIKI | reánk: hogy vagy? - még az a kutya is valakink volna
693 KIKI | egy reggel ismét kéklett az ég, s meleg napsugarak ragyogtak
694 KIKI | világra. A fű nagyot nőtt. Az őszi vetések gyönyörű szőnyegekként
695 KIKI | napszámos dolgozott aznap az udvaron. Egy másik napszámos
696 KIKI | Sípos jön! - szólt be az anyjának örömmel.~S valóban,
697 KIKI | eleinte szótlanul sétáltak el. Az út ott a legpartosabb fel
698 KIKI | márványos-hideg rend azokban. Az ilyen csupa fűfavirág, rendezetlen
699 KIKI | mondta Olga -, nézze meg az én nénikém sírját.~Beléptek
700 KIKI | meghalt, mindenki jó.~- Hát ez az igaz - mosolyodott el Sípos
701 KIKI | fekete obeliszkre mutatott. Az a sír valóban a legvirágosabb
702 KIKI | primulák virítottak benne. Az oszlop tövében egy bokor
703 KIKI | csodálkozva -, Lavotta melódiája: az Első szerelem. Csak nem
704 KIKI | Első szerelem. Csak nem az öreg koldusunk?~- Az - biccentett
705 KIKI | nem az öreg koldusunk?~- Az - biccentett Olga -, az.
706 KIKI | Az - biccentett Olga -, az. Az öreg Áron.~Sípos fülelt.
707 KIKI | biccentett Olga -, az. Az öreg Áron.~Sípos fülelt.
708 KIKI | Olyan édes-szomorú volt az a dal ott abban a tavaszi
709 KIKI | is el nem hallgatott, s az utolsó hangját elvitte a
710 KIKI | átszálló poszméh.~- Hát ki ez az ember? Hogy ilyeneket is
711 KIKI | nótáját.~- Érdekes. Ki volt az a Benkő?~Olga vállat vont:~-
712 KIKI | annyit tudok róla, hogy az volt a háza, ahol mi lakunk.
713 KIKI | a háza, ahol mi lakunk. Az öreg Benedek Áron meg inasa
714 KIKI | negyvennyolcban harcolt az öreg. A piski csatában keresztül
715 KIKI | rázta. Fölkelt.~- Nézzük meg az öreget, Habocska.~A koldus
716 KIKI | Szerencsés jó napot adjon az Isten tekintetes uramnak.~-
717 KIKI | Kinek a sírja ez itt?~- Az én jó gazdámé, tekintetes
718 KIKI | tekintetes uram, áldja meg az Isten a porát is.~És rezgő
719 KIKI | elgondolkodva hallgatta az öreget. Aztán a sírra is
720 KIKI | értő emberrel.~S valóban, az öreg, maga is temetőbe illő
721 KIKI | Olgához fordult:~- Mi lehet az ára errefelé a szűrnek?~
722 KIKI | Lavotta-nótát?~- Amit az előbb furulyált itt.~- Nem
723 KIKI | Csak annyit tudok, hogy az uram nótája volt, áldja
724 KIKI | uram nótája volt, áldja meg az Isten itt a poraiban is.
725 KIKI | Inget is. Igen rongyos már az inge is kendnek. Aztán majd
726 KIKI | kendet Pestre: beteszem az öreg honvédek menedékházába.
727 KIKI | nem kell koldulnia többé.~Az öreg csak bámult Síposra,
728 KIKI | mondta Olga visszatéret -, ki az a kisasszony, akinek mindennap
729 KIKI | volna más?~- A szép szemű?~- Az. Az én életem.~- Élete?~-
730 KIKI | más?~- A szép szemű?~- Az. Az én életem.~- Élete?~- Életem,
731 KIKI | Élete?~- Életem, Habocska. Az a szép szemű leány. Tizennyolc
732 KIKI | hiszi, hogy visszanyerem az egészségemet?~Olga elképedt:~-
733 KIKI | házasokat... A férfiak csak az esküvő előtt meg a temetés
734 KIKI | Nézett Olgára.~- Hogy mi csak az esküvő előtt vagyunk jók?~
735 KIKI | biztosító társaságok erre az egy kárra nem vállalkoznak.~
736 KIKI | Valami zörgedezés hallatszott az erdőből. Sípos megállt.
737 KIKI | erdőből. Sípos megállt. Az arcához kapta a botját,
738 KIKI | volna. Egy róka iramlott át az úton előttük vagy száz lépésnyire.~-
739 KIKI | ott a hely, egy fenyőfának az árnyéka terült a kőre, s
740 KIKI | árnyéka terült a kőre, s az útra. Olga levette a válláról
741 KIKI | ki-kitekintett a folyosóra az ablakon át - mert a szép
742 KIKI | nénitől, hogy fenn van-e már az úr. Ha fenn van, kérdezd
743 KIKI | kérdezteti, hogy nincs-e baja? Az udvaron ne danolj.~Esztike
744 KIKI | mondott?~- Semmit.~- Semmit? Az nem lehet. Valamit mondott.~-
745 KIKI | Valamit mondott.~- Nem mondott az annyit se, hogy mindörökké.
746 KIKI | csak nézett a leánykára. Az orvos legyintő mozdulata
747 KIKI | kaszasuhintása lett volna az a mozdulat.~Fölvette a kisebbik
748 KIKI | volt tűzdelve fenyőlombbal. Az ágy meg éppenséggel olyan
749 KIKI | olvasta már.~Olga megállt az ágy előtt:~- Elküldjünk-e
750 KIKI | ágy előtt:~- Elküldjünk-e az orvosért? Ne szóljon, csak
751 KIKI | épp hogy szüntelen te vagy az eszemben. Ma reggel a Kis-Rókusban
752 KIKI | hogy a jó Isten adja vissza az egészségedet. S éreztem,
753 KIKI | tegyem le, mert nem élnék az engedelmeddel. Egy pár félcipőt
754 KIKI | vettem, sárgát, gombosat, az olasz boltban, a Kossuth
755 KIKI | ír - mosolygott Sípos. - Az angyalok bőbeszédűek, de
756 KIKI | inkább nagy, mint kicsi. Csak az orrocska gömbölyűsége enyhített
757 KIKI | gömbölyűsége enyhített valamit az arc hidegségén.~Olga csak
758 KIKI | ugye, mennyi jóság van ezen az édes arcon? Hát még ha élő-eleven
759 KIKI | valami kell?~- Csengetek ezen az ébresztő órán.~- Ha valamit
760 KIKI | kisétáltak, Sípos mindig csak az ő Etelkájáról beszélt. Hogy
761 KIKI | Hogy micsoda ritka virága az emberflórának, és hogy a
762 KIKI | legegészségesebb a betegek közt, hát az asztalnál engem ültetett
763 KIKI | mindjárt megértették egymást?~- Az első pillanattól kezdve.
764 KIKI | egymással?~- Nem, hát nem. Az udvariasság formái között.
765 KIKI | volt talán melegebb, és az ő szeme sugárzó, mint az
766 KIKI | az ő szeme sugárzó, mint az afrikai nap.~- Mégis hát
767 KIKI | végezte a tanítóképzőt. „Csak az a baj - sóhajtotta -, hogy
768 KIKI | Persze nem ketten. Etelnek az utazótársa is odajött: egy
769 KIKI | tanítóskodó aggleány. Meg annak az öccse is velünk volt: egy
770 KIKI | Elmondták, hogy Etelnek az apja ispán azon a tanyán,
771 KIKI | És Erzsébet kisasszony az egyetlen haszna a bányának,
772 KIKI | levelein más parfümöt éreztem: az nem szénaillat.~- Nem: az
773 KIKI | az nem szénaillat.~- Nem: az dsoki klöb. Azt is szereti.~
774 KIKI | nekem is van aranybányám. Az enyém azonban nem a Szilágyságban
775 KIKI | azt kérdezte, hogy minek az a sok pénz. Ez igen tetszett
776 KIKI | dinamit kitalálójáé. De az enyém annál is nagyobb,
777 KIKI | kérdésre, hogyan lehetne az ínséget és minden szűkölködést
778 KIKI | gondolat meg neki tetszett.~- Az orvos azt kérdezte, hogy
779 KIKI | elő.~- De hát, mégis, mi az a gondolat?~- Találmány.
780 KIKI | mikor azt mondta, hogy az Óceánnak túlról is kell
781 KIKI | gondolatot, amely új volt. Az én gondolatom azonban nem
782 KIKI | kettő végén a négy.~Hát erre az orvos is másképp nézett
783 KIKI | nincsen ínség. Balázs Pali, az az állattani hallgató azt
784 KIKI | nincsen ínség. Balázs Pali, az az állattani hallgató azt javasolta,
785 KIKI | azt javasolta, hogy ha már az emberek ínségének az ügye
786 KIKI | már az emberek ínségének az ügye meg van oldva, gondoljak
787 KIKI | meg van oldva, gondoljak az állatokra: agg lovaknak
788 KIKI | magyar iskolákat állítsak az ország idegen népeinek:
789 KIKI | gondolat mögött való gondolat. Az a szép.~- „Gondolat mögött
790 KIKI | mögött való gondolat...”~- Az! Az! Mikor a testi ínségek
791 KIKI | való gondolat...”~- Az! Az! Mikor a testi ínségek megszüntetéséről
792 KIKI | a nemzet művelődése mind az Akadémiáig. Még azon túl
793 KIKI | mi volt a maga gondolata? Az eredeti.~- Az én gondolatom
794 KIKI | gondolata? Az eredeti.~- Az én gondolatom csak az emberek
795 KIKI | Az én gondolatom csak az emberek jobb sorsba juttatása
796 KIKI | rab állatokként vonják az élet igáját.~Olga elkomolyodott.~-
797 KIKI | Habocska. Nem ember addig az ember, amíg embertestvé
798 KIKI | amíg embertestvéreinek az elszegényítésével halmoz
799 KIKI | társadalomnak egy kis osztályáé az élet minden kellemessége,
800 KIKI | gondolatom: mikor már meglesz az az egynéhány orvosi találmány,
801 KIKI | gondolatom: mikor már meglesz az az egynéhány orvosi találmány,
802 KIKI | álmában is itt mindenki az ország határán belül, akkor
803 KIKI | csalások útján. A díjat annak az embernek a rendelkezésére
804 KIKI | a legokosabban rendezné az emberi méhek kasait. A méh
805 KIKI | javaiban. Mért csak épp az ember volna egymást fosztogató,
806 KIKI | ötletek és gondolatépítmények. Az az ember, Habocska, aki
807 KIKI | és gondolatépítmények. Az az ember, Habocska, aki megvalósítja,
808 KIKI | boldoguljon a földtekén, az az ember lesz a világunk
809 KIKI | boldoguljon a földtekén, az az ember lesz a világunk második
810 KIKI | Annak nincsen keze.~- De az mozdítja meg a kezeket.~-
811 KIKI | nem mozdította eddig?~- Az ántikrisztus akadályozta.~-
812 KIKI | ántikrisztus akadályozta.~- Ki az?~- Az arany. Mihelyt az
813 KIKI | akadályozta.~- Ki az?~- Az arany. Mihelyt az arany
814 KIKI | az?~- Az arany. Mihelyt az arany értéktelenné válik,
815 KIKI | kapzsiság többé.~- De hát lehet az?~Sípos bólogatott:~- A kémia
816 KIKI | bólogatott:~- A kémia útján. Az én gondolatom egy nagy kémiai
817 KIKI | hogyan állítható elő olcsón az arany, az ezüst, a gyémánt,
818 KIKI | állítható elő olcsón az arany, az ezüst, a gyémánt, a gyöngy.
819 KIKI | pénzemmel! Minden államban! Az ördögöt, amely Krisztus
820 KIKI | támaszkodva mondogatta el az élete fő gondolatát. S ha
821 KIKI | a virágokat rendezgette az ölében. Mosolyogva rázott
822 KIKI | amint szállonganak. Őneki az a gondolata, hogy gyárat
823 KIKI | Európában és Amerikában, hogy az ő pékműhelyei járhassanak
824 KIKI | majd prenumerálni, mint az újságokra. A gép minden
825 KIKI | Másnap Olga betegedett meg.~Az állapota semmivel sem volt
826 KIKI | Szinte halottként feküdt az ágyában, viaszszín sovány
827 KIKI | mélyen behunyta a szemét. Az arca szomorú maradt. Mintha
828 KIKI | a feje. Leteszi a pénzt az asztalra.~- Köszönöm a jóságát -
829 KIKI | aztán hát, hogy meggondolta az ügyet: ő bizony nem jön
830 KIKI | Azóta minden este megjelenik az ablakom alatt - akár szép
831 KIKI | ablakom alatt - akár szép az idő, akár esős, akár szeles -,
832 KIKI | Lavotta-nótát. Igen kedves az öreg.~Olga felvont szemöldökkel,
833 KIKI | mind a ketten elsétáltak az esztrengáig - egy füves
834 KIKI | hegyoldalra, ahol két juhász fejte az anyabirkákat. Nem is pénzért
835 KIKI | harmadik napon.~- Könnyebbek az éjszakáim - örvendezett
836 KIKI | Most már hiszem, hogy az őszre egészségesen tér haza.~-
837 KIKI | felejti, hogy valaha köhögött.~Az arcuk boldogságtól sugárzott.~
838 KIKI | útközben Síposra:~- Magának már az arcán is látszik a javulás.~
839 KIKI | megbarnította, de teltebb az arca.~- Teltebb? Igazán
840 KIKI | beszélt ő is Etelről, mintha az is velük járna.~- Mondja
841 KIKI | mosolygott, mint a gyermek az ajándék cukorra.~- Jó, elmondom.
842 KIKI | elmondom. Hát úgy volt az, Habocska, hogy az orvosom
843 KIKI | volt az, Habocska, hogy az orvosom ezelőtt három évvel
844 KIKI | hónapra a Tátrába...~Ültek az esztrenga fenyőfájának árnyékában,
845 KIKI | valami csodán. Csoda is volt az, ahogyan megszépült Síposnak
846 KIKI | ahogyan megszépült Síposnak az arca abban a boldog elbeszélésben.
847 KIKI | le is telepedett a padra. Az arca piros volt a fáradtságtól.~-
848 KIKI | Sípos intőn emelte föl az ujját:~- Vigyázzon, Habocska.~
849 KIKI | Habocska.~Olga meg is lassúdott az ivással: alig három kortyot
850 KIKI | hideg vízből.~S lebocsátotta az ölébe.~- Nem merek többet -
851 KIKI | nyírott fenyőkerítés volt az, méternyi magas, zöld fal.~-
852 KIKI | ha Etel megjön, mindjárt az első nap megkóstoltatom
853 KIKI | királyné se. Csak nem ír az a leány, nem ír...~Ez a
854 KIKI | mindennapos volt Síposnak. Eleinte az erdélyi postára gyanakodott,
855 KIKI | Később arra vélekedett, hogy az iskola foglalja el igen
856 KIKI | Etelt. Emlékezett rá, hogy az iskolai év végén Etel a
857 KIKI | kötelezi rá.~- Szerződés?~- Az. Velem. Megegyeztünk, hogy
858 KIKI | vont.~- Mondtam már, hogy az életem. Kincsem, életem,
859 KIKI | Mikor megesküdött: sárkefe. Az ördögöt is férfinak festik
860 KIKI | elváltak a kapuban, alig hogy az ujja hegyét nyújtotta Síposnak.~-
861 KIKI | többé. Sétál majd külön, az anyjával. A falutól napkelet
862 KIKI | menyasszonya van.~S ez az eltökélése szinte megkövesült
863 KIKI | eltökélése szinte megkövesült az arcán.~Fogta a tollat, és
864 KIKI | Egyszer csak hallja, hogy az anyja lépked az ajtóhoz.~-
865 KIKI | hallja, hogy az anyja lépked az ajtóhoz.~- Te, gyere ki -
866 KIKI | Kvabkáné hüledező-halkan -, az az ember mindjárt meghal
867 KIKI | Kvabkáné hüledező-halkan -, az az ember mindjárt meghal itten.~
868 KIKI | ott találsz, amit adtál. Az íróasztalom fiókjában megtalálod
869 KIKI | íróasztalom fiókjában megtalálod az órát, láncot, két karperecet,
870 KIKI | ezt a levelemet megkapod, az újságokban is benne lesz.
871 KIKI | Fakó volt, mint a holt, s az arca mint a mártíroké a
872 KIKI | ugrik, hogy magára kapja az ünnepi réklijét és szoknyáját.~
873 KIKI | vigasztalni, aki azt mondja: Az életem! Kincsem, életem,
874 KIKI | ölén - a Paradicsom útján - az esztrengának.~Sípos olykor
875 KIKI | Nem beszéltek többet fel az esztrengáig.~Sípos a zsendicét
876 KIKI | harangablakai.~- Ott lakik az orvosunk - mondta Olga -,
877 KIKI | szélfuvat suhotolt végig az erdőre, akkor rezzentek
878 KIKI | álltak meg, és szemlélődtek az égre. Palaszín felhőhegyek
879 KIKI | nagykendőjét.~Megfordultak. De az ég még inkább elkomorult.
880 KIKI | kezén egy hideg esőcsepp. Az úton szinte koppan egy-egy
881 KIKI | koppan egy-egy hulló szeme az esőnek. Nyomban rajtuk is
882 KIKI | Sípost egy öreg fenyőfa alá az útszélen.~- Jöjjön! Jöjjön!
883 KIKI | de aztán bizony áthullt az eső a lombjain.~Olga szétnéz:
884 KIKI | csakúgy átbocsátja már az esőt, s az, amelyik alatt
885 KIKI | bocsátja már az esőt, s az, amelyik alatt álltak, leglombosabb,
886 KIKI | kisütött a nap. A fenyőfákon az esőcseppek: mintha sírt
887 KIKI | esőcseppek: mintha sírt volna az erdő, s az utolsó könnyek
888 KIKI | mintha sírt volna az erdő, s az utolsó könnyek csillognának
889 KIKI | künn volt velük. Kivitte az esernyőt nekik, és Síposnak
890 KIKI | vidám taliganyikorgását:~Ez az utca haj be sáros,~benne
891 KIKI | Minden csak jelenés, minden az ég alatt - sóhajtotta félrebillent
892 KIKI | aztán megtértek, nagy volt az aggodalma:~- Olga, a cipőd...
893 KIKI | Négy óra tájt látta őket az utcán. A tanító talán a
894 KIKI | szeme felszikrázott, mint az üllőre vetett izzóvas. Kést
895 KIKI | nem hátrált.~- Szúrhat. Az igazságot nem szúrhatja
896 KIKI | bágyadtan ébredt.~A szeme az anyja aggodalmas szemével
897 KIKI | bizonyistenkedett, hogy az övé: Sípos kiszórta az ablakon
898 KIKI | hogy az övé: Sípos kiszórta az ablakon az orvosságait.~
899 KIKI | Sípos kiszórta az ablakon az orvosságait.~Olga úgy ugrott
900 KIKI | ságait.~Olga úgy ugrott ki az ágyból, hogy beletántorodott.~-
901 KIKI | kútcső.~Olga visszafeküdt az ágyába:~- Az alvás jótétemény -
902 KIKI | visszafeküdt az ágyába:~- Az alvás jótétemény - mondta
903 KIKI | Néhány napig ágyban maradok. Az a~tegnapi levél. Azt ki
904 KIKI | át, s megdorgálta, hogy az orvosságokat el akarta adni.~-
905 KIKI | hogy csak egyet is eladott az orvosságokból! Feljelentem
906 KIKI | megébredt, elsősorban is az órát nézte.~- Kilenc - mondta
907 KIKI | nézte.~- Kilenc - mondta az anyja -, fölkelsz?~- Nem.
908 KIKI | Tizenegy felé tükröt kért az anyjától, és nézte magát
909 KIKI | hogy dél felé járt már az idő, a szomorúsága mindinkább
910 KIKI | találta Síposnak: úgy el van az szegény nehezítve a maga
911 KIKI | betegsége miatt fekszik-e az ifiúr? A kisasszony is fekszik.
912 KIKI | végre is rendben elmondta az üzenetet: forte és piano,
913 KIKI | hallatszott, amint nyitja az udvarajtót, s beszól a konyhán:~-
914 KIKI | ahogy Kvabkáné sietőn lépked az ajtóhoz.~- Olga, ébren vagy?
915 KIKI | szokatlanul nagy volt rajtam az éjjel a forróság. Erőtlen
916 KIKI | Hogy aludjak. Szörnyű nekem az est és az éj. Olyankor fáradtak
917 KIKI | Szörnyű nekem az est és az éj. Olyankor fáradtak az
918 KIKI | az éj. Olyankor fáradtak az idegek: minden eszembe jut.
919 KIKI | Szégyellem, hogy annyira bánt az a rút ügy. De amúgy is jól
920 KIKI | egészségesen térek haza. Nem az idén, nem. Jövőre. A telet
921 KIKI | A telet is itt töltöm. Az a nagy búbos egyenletesen
922 KIKI | még erősebb a fenyőillat. Az gyógyít meg engem.~- Én
923 KIKI | Ma már ismét elővettem az angolt. A jövő évre úgy
924 KIKI | Dehogyis: a véreim között. Az igazi Magyarország maholnap
925 KIKI | majd, de magának írok. Maga az én legjobb és legkedvesebb
926 KIKI | engem semmi se Budapestre.~Az arca megszépült, hogy úgy
927 KIKI | nekilelkesedve beszélt.~Mégiscsak az egészség útján van - gondolta
928 KIKI | Miklós bácsi füstöl majd az asztalnál a tészta után.~-
929 KIKI | sétált, csak délután és csak az anyja kíséretében. Az anyja
930 KIKI | csak az anyja kíséretében. Az anyja már nem szavalgatott.
931 KIKI | még egyszer nekierőlködött az ég napja, hogy kemencévé
932 KIKI | fenyveserdei országúton is. Az erdőnek egy tisztásán sarjút
933 KIKI | indítsa. Ha hallgatott Sípos, az arca mindig borult volt.~-
934 KIKI | Olga a szemével intett az anyjának, hogy el ne szavalja
935 KIKI | élet volt, míg beszélt. Még az orra ferdesége is annyira
936 KIKI | Gyönyörködve nézte.~Bizony, az idő jól elhaladt, mikor
937 KIKI | lefelé, s mikorra kijutottak az erdőből, a nap már az erdő
938 KIKI | kijutottak az erdőből, a nap már az erdő fái között ragyogtatta
939 KIKI | mintha idegennek köszönné.~S az anyjára tekintett:~- Gyerünk
940 KIKI | tekintett:~- Gyerünk haza.~Az úton nem szólt többé egy
941 KIKI | fenyvesbe - mondta odabent az anyjának.~Hát Sípos hiába
942 KIKI | csodálkozott Sípos. - Tán az éjjel...~- Nem, nem történt
943 KIKI | igen kényes. Olyan, mint az angórai macska. Szép fehér
944 KIKI | kissé.~Nézegette unalmában az udvar zöld pompáját. A múza
945 KIKI | leveleit, agavé hamvas zöldjét. Az egyik filodendron akkor
946 KIKI | aztán Miklós bácsi tűnt elő az utcán. Az esperessel. Beszélgetve
947 KIKI | bácsi tűnt elő az utcán. Az esperessel. Beszélgetve
948 KIKI | Beszélgetve álltak meg az utca közepén, a kapu előtt.
949 KIKI | utca közepén, a kapu előtt. Az esperes piros képű emberke,
950 KIKI | visszaígérkezett - mondta az esperes.~- Még azért nem
951 KIKI | És aztán hátha beválik az a találmánya? Milliárdosné
952 KIKI | csak a kőművesek... Talán az ilyen úriemberek nem vadulnak
953 KIKI | Pedig igen kedvel téged az az ember. Azt mondta: olyan
954 KIKI | Pedig igen kedvel téged az az ember. Azt mondta: olyan
955 KIKI | mondta: olyan vagy, mint az angórai macska.~Olga hallgatott
956 KIKI | mikor leány voltál, mint az angórai macska. Minden nő
957 KIKI | És véli, hogy a férfi is az. Az is, míg vőlegény. Azután:
958 KIKI | véli, hogy a férfi is az. Az is, míg vőlegény. Azután:
959 KIKI | tiszteljed...~- Tisztelem az igazságot is. Ha királyi
960 KIKI | senkihez.~~- Csak legalább az ablakon át - könyörgött
961 KIKI | bement. Megnyitotta ujjnyira az ablakot.~- Jó reggelt, Habocska,
962 KIKI | Tarhót találtam!~- Tarhó? Mi az a tarhó?~- Jaj, hát maga
963 KIKI | nem tudja, micsoda kincs az!?~- Sose hallottam.~- Étel!
964 KIKI | Beszélgetés közben mondja az egyik juhász, hogy ő egyszer
965 KIKI | két órakor útnak eredtek. Az idő is napos volt. A nyugati
966 KIKI | mert hosszában nagyobb az instrumentum a termeténél.
967 KIKI | három gyereknek egyszerre az álla alatt a hegedű. A kisbőgős
968 KIKI | születik a nővel, mint hallal az úszás tudománya, vagy macskával
969 KIKI | macskával a gyors mászásé.~Az első tánc micsoda nagy boldog
970 KIKI | rögön-tüskén-árkon keresztül-által be az erdőbe.~Az öreg vérben forgó
971 KIKI | keresztül-által be az erdőbe.~Az öreg vérben forgó szemmel
972 KIKI | végig nem ütök!~- Még csak az kellene! - hörkent fel Sípos.~
973 KIKI | állott Olga elé.~- Még csak az kellene!~- Kitagadlak! Kitiltalak!
974 KIKI | Kitiltalak!~- De bácsi...~- Az én házamba többé be nem
975 KIKI | házamba többé be nem lépsz! Az én asztalomhoz többé le
976 KIKI | elszívásával szentelje tovább az ünnepet a nyugvásában háborított
977 KIKI | háborított főzőkanálnak.~Olga az arcát a két kezébe takarva
978 KIKI | két kezébe takarva állt az úton.~- Ó, Istenem...~Sípos
979 KIKI | zsebkendőjét, és azzal itatta fel az Olga ujja alól lepergő könnyeket.~-
980 KIKI | hozzá belépnem többé.~- Az csak frázis. Sok bort ivott
981 KIKI | Megélek a munkámból.~- Hm. Az nem úgy van, Habocska. Maga
982 KIKI | nem taszíthatja ki magát az ajtón.~- Így még sose beszélt
983 KIKI | a helyzete, foglalják el az én szobámat, míg a vihar
984 KIKI | csendesedik. Ott vannak az orvosságok is. Vagy Imecséknél
985 KIKI | le azt a szobát... Nem, az nem betegnek való szoba:
986 KIKI | kedvetlenül mögöttük.~- Bolond az öreg: be kell csukatni valami
987 KIKI | kalapján, és ellépett.~~Az öreget aztán megbékítették
988 KIKI | nélküle, de a harmadik nap már az ablakban leste, hogy Sípos
989 KIKI | szokta: ő úgysem szereti az Olga nevet. És hogy az anyja
990 KIKI | szereti az Olga nevet. És hogy az anyja sem szereti, mert
991 KIKI | műveiben nem fordul elő az Olga név. Az apja kereszteltette
992 KIKI | fordul elő az Olga név. Az apja kereszteltette Olgára,
993 KIKI | kereszteltette Olgára, mert az apja családjában élt egy
994 KIKI | szándékolta, hogy elmondja az ablakban.~Sípos azonban
995 KIKI | visszatért.~- Azt izeni az úr, hogy köszöni: megvan.~-
996 KIKI | tessék felénk járni, mer az öreg tekintetes úr azt mondta,
997 KIKI | a derekát.~Olga azonnal az íróasztalhoz ült, és levélpapírost
998 KIKI | csak annyira jutott, hogy az első szót írta rá:~Kedves...~
999 KIKI | ki a fiókból, amilyenre az öregúr szokott írni.~Arra
1000 KIKI | másnap már elfelejtette az ügyet: jöhet aggodalom nélkül,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2289 |