Part

 1 KIKI  |               De ő vasárnaponként ott állt. Napestig ott állt, és nézett.
 2 KIKI  | vasárnaponként ott állt. Napestig ott állt, és nézett. A kalapja fel
 3 KIKI  |        homlokán. A virzsínia hegyesen állt a szájában. És én nem is
 4 KIKI  |               hogy ott áll-e még. Ott állt, és nézett.~- Nézett. Hát
 5 KIKI  |             ablakára nézett. Olga ott állt, várt az ajtóban.~Kvabkáné
 6 KIKI  |             Másnap azonban megint ott állt a fiú.~Olga, mikor közelébe
 7 KIKI  |         havazott, akkor is csak abban állt ott. Aztán el is maradt.
 8 KIKI  |           haza.~A sósborszesz már úgy állt mindig a kamrában, mint
 9 KIKI  |               Egy duzzadt ajkú fiú is állt Berta mellett, egy-két évvel
10 KIKI  |             állani szokott.~A fiú nem állt ott.~Aztán még néhány napig
11 KIKI  |         percben szinte megbotránkozva állt. A kezét se nyújtotta. De
12 KIKI  |              harmadik osztályon?~Csak állt, mintha földbe gyökeredzett
13 KIKI  |            lelkét.~A vonat még mindig állt. A kocsiba egy vadászkalapos
14 KIKI  |        hiányzott.~Egy öreg fenyőfa is állt a kertben. (A környék csupa
15 KIKI  |             is bőven.~- Csak troszkán állt vizet igyon, lelkem: attól
16 KIKI  |          dértől. De a nap már ölnyire állt az égen, és szép aranyküllői
17 KIKI  |           hallatszott.~Olga elirtózva állt a szoba közepén.~Arra gondolt,
18 KIKI  |             Az utca két árkában bőven állt még a víz. De olyan pettyegtetett
19 KIKI  |           fehér rácsos postaház előtt állt meg ismét. Nézte - ahogy
20 KIKI  |               s bámult maga elé.~Olga állt előtte, nyugodt-fekete szemével,
21 KIKI  |              A bricska Hólyagék előtt állt meg. De csak kis ideig állt
22 KIKI  |           állt meg. De csak kis ideig állt ott. Aztán megint megindult,
23 KIKI  |       visszatért, és a postaház előtt állt meg. Az orvos fekete kis
24 KIKI  |               előjött a hivatalból, s állt, míg beszélgettek, a szokott
25 KIKI  |           ebihal.~Olga is kedvetlenül állt mellettük. Vékony vonalú
26 KIKI  |              vele magad.~Olga habozva állt. Átallta, hogy idegen emberrel
27 KIKI  |               leányka kíséretében is. Állt, és nézett a folyosóra nyíló
28 KIKI  |        elgondolkodva.~A tanító is ott állt a közelükben - kissé két
29 KIKI  |           Sípos. Igen fakó volt: alig állt a lábán. Elment a postaházig.
30 KIKI  |            arcát a két kezébe takarva állt az úton.~- Ó, Istenem...~
31 KIKI  |              fűlő, fehér cserépkályha állt benne.~- Mi közöm vele? -
32 KIKI  |           kopogtatott, benyitott.~Ott állt az asszony is, ember is
33 KIKI  |              hátra.~De Hólyag már nem állt a háta mögött: az bizony
34 KIKI  |       belülről. - Jójcakát.~Olga csak állt, mintha fejbe ütötték volna.~
35 KIKI  |              azonban egyre gyakrabban állt meg.~- Hajjaj...~- Nem bírja
36 AzOreg|          lakása volt.~Az asszony csak állt az ajtó előtt, mintha azon
37 AzOreg|          széle, persze, hátul magasan állt, elöl alacsonyan, mint a
38 AzOreg|          csurgai Csurgó családot. Ott állt a láda az ebédlő sarkában.~-
39 AzOreg|           találta. Akkor az öreg maga állt neki a keresésnek, és rá
40 AzOreg|         öregúr még egy pillanatig ott állt, s bámulta a vargát, aki
41 AzOreg|             Az öregúr a szoba közepén állt. Szeme, mint a megfojtott