Part
1 KIKI | tanította meg reá. Aztán éjfél felé feküdni készültek.~Kvabkáné
2 KIKI | segítő kezére. Az ég más tája felé pedig nem is gondolhatott.~
3 KIKI | S elbandukolt a temető felé.~~A következő délelőttön
4 KIKI | szótlanul andalgott a posta felé.~Az utazás fáradalmait csakhamar
5 KIKI | anyjával. A falutól napkelet felé is van fenyves, ha valamivel
6 KIKI | amerre szoktak: a temető felé. Szótlanul. Olga még csak
7 KIKI | és nyomták egymást a falu felé.~- Siessünk kissé - szólalt
8 KIKI | mondta megnyugodtan.~Csak dél felé küldte át megint a kisleányt,
9 KIKI | gyötörte éjjel. Csak reggel felé alhatott valamicskét. Akkor,
10 KIKI | elmúlik, Habocska.~Tizenegy felé tükröt kért az anyjától,
11 KIKI | hogy...~Aztán, hogy dél felé járt már az idő, a szomorúsága
12 KIKI | hegyeken reggelenként. Csak dél felé langyosodik meg a levegő.~
13 KIKI | zöld fenyőlombok mindenfelé.~Olga belépésére nem is
14 KIKI | itthon: névnapon van. Hajnal felé talán majd megtér.~- Hajnal
15 KIKI | talán majd megtér.~- Hajnal felé? Talán? Meghal addig! Meghal!~
16 AzOreg| Álljanak úgy, hogy a lámpás felé legyen az arcuk.~Sorra pillantgatta
17 AzOreg| Elmehetnek!~A másik csoport felé fordult:~- Ma ne egyenek
18 AzOreg| vele.~Minden kéz a gyermek felé nyúlt.~- Milyen szép! Milyen
19 AzOreg| gyereknek, és az öregúr felé fordította:~- Ki az? Nagyapó!~
20 AzOreg| öregnek jólesett.~Éjfél felé komáék felrázták az agg
21 AzOreg| szólalt meg a szoba sarka felé fordulva.~Senki se felelt.
22 AzOreg| kell haladnia, s a Múzeum felé indult.~Hogy ott a kertet
23 AzOreg| tovább a Deák Ferenc tere felé. A nagy zúgás: a villamosok
24 AzOreg| a kezében.~Már akkor dél felé járt az idő. Megint eszébe
25 AzOreg| Csak úgy találomra Újpest felé indult, s ki tudja, hova
26 AzOreg| a várost!~- Mégis, merre felé?~- A Duna felé valahol.
27 AzOreg| Mégis, merre felé?~- A Duna felé valahol. Egy kövér asszony
28 AzOreg| melyik az, de majd a Duna felé megyek, oszt tessék megzörgetni
29 AzOreg| elöl zsinórfonatok.~Dél felé aztán mégis elunakodott:
30 AzOreg| hátrapillantott a szoba belseje felé.~- Kérem, csendesen - mondotta
31 AzOreg| álmélkodva nézett az ágy felé: micsoda emberek ezek a
32 AzOreg| és formás cipőit a meleg felé nyújtotta:~- Ha ezt tudtam
33 AzOreg| Nincs!”~Már február vége felé járt az idő, de azon a napon
34 AzOreg| Egy napon, március vége felé újságolja lenn a cseléd:~-
35 AzOreg| nőtt.~Már akkor május vége felé járt az idő. A nap melegen
36 AzOreg| ügyelő eltűnt a cselédlépcső felé.~Az öregúr lement hozzá,
|