Part

 1 KIKI  |        mellettük elhaladt, de ha mosolygott, a nők is rajta felejtették
 2 KIKI  |               A virágos sövény - mosolygott Olga -, én arra elég okos
 3 KIKI  |    előtűnjenek a gyűrűi.~Olga is mosolygott. Az arca kissé kipirosodott,
 4 KIKI  |               Sövény nélkül is - mosolygott Olga.~- Nono, most már mindig
 5 KIKI  |         mondta -, de hát...~Olga mosolygott:~- Elfeledted? A sövényt.
 6 KIKI  |         fáradalma?~- Az utazás - mosolygott bús szemmel Olga -, messzinek
 7 KIKI  |         névjegyre.~A fiatalember mosolygott:~- Doktor jurisz vagyok -
 8 KIKI  |          Olga nem értette.~Sípos mosolygott.~- Apám úrnak nevelt: ügyvéd
 9 KIKI  |       itt az egészsége.~Az orvos mosolygott:~- Semmi se lehetetlen.~-
10 KIKI  |         ereiben...~Olga megvetőn mosolygott.~- Én már gyermekkoromban
11 KIKI  |           mint a hibátlan.~Sípos mosolygott.~- Nem, nem no, csak ne
12 KIKI  |        Sípos a vállát vonogatta, mosolygott.~- Attól tartottam, hogy
13 KIKI  |         jó szavakat.~- Mind jó - mosolygott Olga elgondolkozva -, itt
14 KIKI  |         botjával odakopogtatott. Mosolygott.~- Eljön majd, és idenéz.~
15 KIKI  |      idejött...~- Hát akkor mért mosolygott?~Olga nem felelt, csak maga
16 KIKI  |        nem felelt, csak maga elé mosolygott.~- A szemén - faggatta Sípos -,
17 KIKI  | mosolyogta meg.~- Nem.~- Hát min mosolygott?~Olga vállat vont:~- A házasságán.
18 KIKI  |        Mindig ilyen keveset ír - mosolygott Sípos. - Az angyalok bőbeszédűek,
19 KIKI  |          tudom, mit gondol.~Olga mosolygott:~- És hogy ismerkedtek meg?
20 KIKI  |        Olga a fejét rázta.~Sípos mosolygott:~- Maga nem hiszi, Habocska.
21 KIKI  |        már négyezer család.~Olga mosolygott.~- És a szép szemű?~- A
22 KIKI  |         negyven millió?~Sípos is mosolygott:~- Csak magának mondom így,
23 KIKI  |          szemöldökkel, szomorúan mosolygott.~...A halottak nótáját -
24 KIKI  |        mint a múltkor.~Sípos úgy mosolygott, mint a gyermek az ajándék
25 KIKI  |      elámult:~- Nem értem.~Sípos mosolygott:~- Ő sem értette első hallásra.
26 AzOreg|      Nagyapó kipirosodott arccal mosolygott az unokájára.~- Laci fiam!
27 AzOreg|    fölbuzdulását, még az inas is mosolygott, mikor az ajtót kitárta
28 AzOreg|     utána nézett. A fejét rázta. Mosolygott.~Már akkor szürkült. A kaput
29 AzOreg|       van?~- Az uram? (Szomorúan mosolygott.) A Kerepesi temetőben.
30 AzOreg|        büszkén és megelégedéssel mosolygott.~Nagyokat szítt a szivarból,
31 AzOreg|       felügyelő ámult-bámult, és mosolygott.~Az öregúrnak eközben eszébe