1-500 | 501-950
Part
1 KIKI | lehetett volna az időjóslat, hogy esős.~- De hát mért választottál
2 KIKI | És a te műveltséged... Hogy mehettél férjhez egy kőművespallérhoz?
3 KIKI | virult a kerítés mellett, hogy a léc nem is látszott. Nem
4 KIKI | orgonasövény. Ha egyszer látom, hogy valaki nem hozzám illő,
5 KIKI | ordináré ember, hallom, hogy káromkodik, iszik...~- De
6 KIKI | szájában. És én nem is tudtam, hogy kőműves. Csak vasárnaponkint
7 KIKI | Aztán kilestem az ablakon, hogy ott áll-e még.~- De hát
8 KIKI | be.~- Hát csak megnézem, hogy hallja-e valaki, ha zongorázom?~-
9 KIKI | megint kilestem az ablakon, hogy ott áll-e még. Ott állt,
10 KIKI | Nem következik belőle, hogy férjhez menjek hozzá. Csak
11 KIKI | És én mondtam is apádnak, hogy nem akarják. Ahogy a költő
12 KIKI | Nem engedik azt az egek,~hogy én téged szeresselek.~Ez
13 KIKI | megszomorította őt. Azt felelte, hogy ha neki pénze volna, Pestre
14 KIKI | Mert akkor már megmondta, hogy ő csak kőműves, és hétköznaponkint
15 KIKI | Hát kőműves, megvallotta, hogy biz ő csak kőműves. És én
16 KIKI | Én persze vigasztaltam, hogy jó, hát beszélni beszélek...~-
17 KIKI | aztán láttam az ablakból, hogy igen szomorú... És hát az
18 KIKI | És hát az mégis tetszett, hogy az ő keze templomot épít.
19 KIKI | templomot épít. Aztán hát, hogy építőmester lenne, ha pénze
20 KIKI | akkor. És én persze sírtam, hogy nekem móringom van, és azzal
21 KIKI | segíthetném. És mondtam neki, hogy csak legyen állhatatos...~-
22 KIKI | Olga. Te nem tudhatod még, hogy a fiatal lány verseskönyvnek
23 KIKI | az életét. Mondtam neki, hogy legyen állhatatos, és majd
24 KIKI | Én magam rajzoltam meg, hogy milyen házat építsen: minden
25 KIKI | de ő csak bosszankodott, hogy azt mondja: - Nem vagy te
26 KIKI | Kisgyermekkorától kezdve látta, hogy mikor az apja nincs otthon,
27 KIKI | az égen, s nem tudható, hogy csak esőt hoz-e, vagy jégveszedelmet,
28 KIKI | Ki parancsol nekem abban, hogy hány pohárral igyak? Hogy
29 KIKI | hogy hány pohárral igyak? Hogy a gerenda szakadjon rátok!~
30 KIKI | gyertyájának.~Olga sose tudta meg, hogy az anyjának telegramon ment
31 KIKI | csak: majd megmutatják ők, hogy ki gondolkodott okosan!
32 KIKI | feketekávé.~Kellemes szokás, hogy azzal a fekete itallal muzsikaszó
33 KIKI | muzsikaszó is jár. S még rá, hogy véletlenül olyan kávéházba
34 KIKI | február végén el is indult, hogy a helyet megszemlélje, hogy
35 KIKI | hogy a helyet megszemlélje, hogy munkásokat fogadjon, téglát,
36 KIKI | minden gyártmányát.~- Tyű, hogy a gerenda szakadjon rá!~
37 KIKI | meg oly lassan építette, hogy szerződésszegés címén másra
38 KIKI | belé, Kvabkáné már látta, hogy a színes ablakok helyett
39 KIKI | asszonyféle olyan madár, hogy mindenféle kalitkában el
40 KIKI | politika nélkül is, legfeljebb hogy elolvasta este a Népszavát.
41 KIKI | És hát ki-ki tudhatja, hogy politikával kevés szóval,
42 KIKI | világosítások kellenek - hogy a gerenda szakadjon rájuk!
43 KIKI | a politikába - volt úgy, hogy csak vasárnap délelőtt érkezett
44 KIKI | cifra mellény... Vélte, hogy pénzen vette Kvabka. Bizony
45 KIKI | mellényt, és sírva fakadt, hogy micsoda sorsot választott
46 KIKI | Kvabka aztán megmutatta, hogy ő nem olyan részeg, mint
47 KIKI | cserepekben. Szerencse, hogy az asszonyi test, bár szintén
48 KIKI | Olgának is szerencséje volt, hogy az emberi test nem földi
49 KIKI | is, ha volna, a hátamra, hogy... jaj...~- Nincs - felelte
50 KIKI | Mikor már bizonyos volt, hogy Kvabka elaludt - csak úgy
51 KIKI | s könnyes szemmel látta, hogy a homlokán is daganat és
52 KIKI | csizmahúzóban ütötte ki a fogát, de hogy a homloka hogy sérült meg,
53 KIKI | fogát, de hogy a homloka hogy sérült meg, nem tudta.~-
54 KIKI | eszmélkedett csak Kvabkáné, hogy hiszen útiköltségük nincsen.~-
55 KIKI | forgatta mind a kettőt, hogy van-e rajtuk molyrágás.
56 KIKI | Eredj be hozzá, Olga: mondd, hogy készítse a pénzt.~S ő meg
57 KIKI | utoljára.~Ott azonban, hogy a kezébe vette a két kabátot,
58 KIKI | De aztán arra is gondolt, hogy ő azt a Miklós bácsit soha
59 KIKI | Évek múltán tudták meg, hogy egy erdélyi grófnál kertészkedik.
60 KIKI | anyja elmondta -, oly kövér, hogy alig szuszog. Mit mond az
61 KIKI | indult, s arra gondolt, hogy be kell zárnia. De hát hogy
62 KIKI | hogy be kell zárnia. De hát hogy jön akkor ki Kvabka? Ha
63 KIKI | úgy dörömböl és lármáz, hogy a ház népe összefut.~- Megszökött
64 KIKI | sósborszeszt.~Kvabka másnap aztán, hogy megébredt, csak bámulgatott
65 KIKI | feleségére nézett: látta, hogy ágyban fekszik, és mindenféle
66 KIKI | akartam. Istenemre mondom, hogy nem akartam.~- Nincs teneked
67 KIKI | hidd el, édes feleségem, hogy van. Mikor józan vagyok,
68 KIKI | segéljen, és az én Olgámat is, hogy soha többé bor az én torkomon
69 KIKI | gyakorta hallott sugdosódni, hogy egyiknek-másiknak szívbeli
70 KIKI | nézett a fiúra. Akkor se, hogy előtte elhaladt. De a szeme
71 KIKI | számtani példáról beszélgettek, hogy nehéz lesz.~De másnap már
72 KIKI | cigaretta füstölgött a szájában, hogy a szeme szinte könnyezett
73 KIKI | belé.~Olga visszatekintett, hogy Talján Bözsi hol van.~Bözsi
74 KIKI | való padban, s megtörtént, hogy visszafordult, és csevegett
75 KIKI | szeme úgy volna alkotva, hogy a férfiteremtményeket nem
76 KIKI | meg.~Csak egyszer történt, hogy elmosolyodott. Egy bársonygalléros
77 KIKI | mindig egérlyukat keresne, hogy belebújjon az emberek elől.
78 KIKI | Még azon év őszén történt, hogy Olga egyszer akaratlanul
79 KIKI | mikor közelébe ért, csak épp hogy szemszögből pillantott reá.
80 KIKI | szólt róla. Csak furcsállta, hogy mért éppen őt nézi az a
81 KIKI | Engem?~- Téged. Bizonyos, hogy téged.~- Térjünk át a másik
82 KIKI | kőművesek munkája is, és az apa, hogy bort nem ivott már, egyre
83 KIKI | a kezére nézett, látta, hogy a körme is keskeny, mint
84 KIKI | Bertáé. Irigyelte Bertát, hogy van fiútestvére: ha őneki
85 KIKI | az iskolából. És érezte, hogy a fiú már kíséri is. De
86 KIKI | könyvét el nem ejtette, hogy fölvetesse vele. Csak éppen
87 KIKI | fölvetesse vele. Csak éppen hogy otthon kissé több érdeklődéssel
88 KIKI | megemberedik.~Egyszer úgy érezte, hogy a fiú csaknem a nyomába
89 KIKI | fiú csaknem a nyomába lép, hogy kíséri. S nem marad el.
90 KIKI | nem tartottak, csak épp hogy ami udvari dolog volt, az
91 KIKI | családját, azt is csak onnan, hogy az ajtóra volt írva a neve.~
92 KIKI | nézett. Mégis hát tudta, hogy kicsoda. A nevét is hallotta,
93 KIKI | kicsoda. A nevét is hallotta, hogy Berci.~Délutánonkint hegedűszó
94 KIKI | zongorázta többé a nótáját.~~Hogy a Liget közelében laktak,
95 KIKI | keskeny volna és oly meredek, hogy a nő csakis férfi karján
96 KIKI | pomádéval kente meg elöl, hogy a fél homlokára olyan igen
97 KIKI | S a nyelve már mozdult, hogy mondja is az anyjának.~De
98 KIKI | Szentlőrincen. Csak épp hogy nem apád olvasott, hanem
99 KIKI | csüggedt fővel, édes-komolyan, hogy a két szeme olyan volt belé,
100 KIKI | szívére édes áramlat nehezült, hogy a feje is meghajlott belé:
101 KIKI | kereskedelmi iskolától: átallta, hogy valami irodában vagy bankban,
102 KIKI | hónapot kellett várnia, hogy erősödjön. No, akkor megfogadta -
103 KIKI | megfogadta, esküvel fogadta -, hogy ezentúl már pálinkát se
104 KIKI | pálinkaszagosan tért haza, hogy a felesége eltántorodott:~-
105 KIKI | Azelőtt mégiscsak ráértek, hogy olvasgassanak is délutánonkint
106 KIKI | szavalgatott. Ha arra gondolt, hogy verseket mondjon, csak Poe-nak
107 KIKI | elmentek. Bizonyos már, hogy hiúságból küldte valamelyik
108 KIKI | leányismerőse a két jegyet, hogy lássa őt Olga a színpadon.
109 KIKI | a rég ismert majomfogót, hogy a gorilla letegye addig
110 KIKI | hát még mindig nem tudták, hogy ki küldötte a jegyet. A
111 KIKI | Olga nem ismert meg senkit, hogy leánypajtása lett volna
112 KIKI | öntsünk ólmot.~Beszélte néha, hogy leánykorában ólmot öntött,
113 KIKI | akkor világosodott ki, hogy vakolókanál volt az.~- Olga,
114 KIKI | semmit.~S kiment a konyhába, hogy ólmot keressen.~- Ha nincs
115 KIKI | a székén.~Eszébe jutott, hogy azon a nyáron Berta is szólt
116 KIKI | lájdinántábrázat.~Olga elbámult: hogy kerül Berta fiákerba, abba
117 KIKI | s azzal ünnepelték meg, hogy aludttejet ettek a tejcsarnokban.
118 KIKI | pompás kalap, csak épp hogy a szegfű nem piros a kezében,
119 KIKI | talán? Csókolom kezét. Hogy vagy? Tanulsz még? Van-e
120 KIKI | szögletéből.~- Csak annyit tud, hogy janapot meg keszenem. Cseh
121 KIKI | tenyerébe. De talán csak azért, hogy jobban előtűnjenek a gyűrűi.~
122 KIKI | arca kissé kipirosodott, hogy ő csak olyan szimplán van
123 KIKI | amelynek sárgultsága elárulja, hogy kétéves. Szimpla fehér selyemszalag
124 KIKI | mondta, Miskolczi Adél, hogy Aradra költöztetek.~Berta
125 KIKI | Rögtön meg lehetett ismerni, hogy katonatiszt. A sors ellen
126 KIKI | kérdést utána kiáltani, hogy mikor lesz az esküvő, de
127 KIKI | nyomban rá helyeselte is, hogy nem kérdezte: Berta bizonyára
128 KIKI | volna az esküvőre, vagy hogy az asztalhoz. Neki nincs
129 KIKI | ruhája.~Mégis furcsállta, hogy Berta nem kérdezte a lakását.~
130 KIKI | az a formátlan öntelék, hogy valami gallyon ülő majomnak
131 KIKI | De Olga csak azon maradt, hogy szomorúfűzfa az, nem majom.~
132 KIKI | sem egyéb kapcsolata, csak hogy majdnem mindennaposan látják
133 KIKI | homályából, mélyen lehajol, hogy ne kelljen fogadnia a köszöntését.
134 KIKI | éppen tegnap is mondtad, hogy ne menjek férjhez. Ezredszer
135 KIKI | sövénnyel szikrázol. Bánom, hogy elmondtam.~- Bizony még
136 KIKI | se egyiket, se másikat, hogy jó lenne nekem.~Mégis hát
137 KIKI | Mégis hát látnia kellett, hogy a fiú egyre mélyebb tisztelettel,
138 KIKI | egyszer az is megtörtént, hogy Olga egy délelőtt templomból
139 KIKI | Mért nem mondtad neki, hogy várjon.~- Nem beszéltem
140 KIKI | ahogy az ablakhoz lép, hogy a dolgozószékbe üljön, elámulva
141 KIKI | S mindjárt tudja is, hogy ki.~A virágos poharat elgondolkodva
142 KIKI | látsz azon a fiún?~- Azt, hogy férfi.~Kvabkáné csak nézett.~-
143 KIKI | között egy. Nem bizonyos, hogy én a másik ezerből vagyok
144 KIKI | nem látszott volna meg, hogy várta.~A kalaposfiú azonban
145 KIKI | tapadó szemmel.~Olga érezte, hogy előbb-utóbb meg is szólítja
146 KIKI | És sokat tűnődött rajta, hogy hogyan viselkedjék.~Egyszer
147 KIKI | Egyszer már úgy neszelte, hogy lépked is utána.~A szíve
148 KIKI | öreganyjának.~Írták neki, hogy most eljöhetne: Kvabka Cegléden
149 KIKI | Olga a fiú nézéséről érzi, hogy most aligha haladhat el
150 KIKI | másik utcába, de látnivaló, hogy ő most hazatér. A fiú meg
151 KIKI | bocsánat... de már lehetetlen, hogy csak úgy szótlanul járjunk
152 KIKI | de nem állhatom meg, hogy meg ne mondjam: mennyire
153 KIKI | mondjam: mennyire örültem... hogy ott láttam tegnap... a földszinten...
154 KIKI | álmai fölött ragyogott... S hogy a fiú a színházat említette,
155 KIKI | volna... de attól tartottam, hogy akkor nem fogadják el...
156 KIKI | bocsássanak meg... Boldog voltam, hogy néztek engem... és talán
157 KIKI | Az ólomöntés!...~Érezte, hogy az arca elhalványodik. Szinte
158 KIKI | S kezet nyújtott anélkül hogy ránézett volna a fiúra.~
159 KIKI | hegedűszót. S rettegve kerülte, hogy ne találkozzanak.~Az égő
160 KIKI | mindenfélét. Azt is próbálta, hogy apróhirdetések útján házitanítónak
161 KIKI | miatt a jó asszony arcának, hogy aki nem ismerte, bizalmatlanul
162 KIKI | álltak vele: megkérdezték, hogy van-e diplomája.~- Az bizony
163 KIKI | költenek.~Arra is gondoltak, hogy talán Olga léphetne be valami
164 KIKI | volna - azt meg átallották, hogy csak úgy ismeretlenül házaljanak,
165 KIKI | évben is beszéltek róla, hogy az ékítmény rajzai tetszetősek,
166 KIKI | Semmi kedvük se volt rá, hogy a maguk cicomázására megvarrják:
167 KIKI | alapítványi agg hölgyek, csak épp hogy a széles fehér gallért viselte
168 KIKI | itt a tavasz: emlékszel, hogy az Úri utcán milyen cifra
169 KIKI | lanságtól. De hálistennek, hogy van egy kis pénzforrás végre:
170 KIKI | azért nem mennek ezután, hogy kiváltogathassanak egyet-mást.~
171 KIKI | csak az zavarta olykor, hogy Olga köhögött. Meg se hűlt,
172 KIKI | aggódott emiatt.~- Nem értem, hogy te mindig meghűlsz. És a
173 KIKI | jelentek meg, de hát vélték, hogy csak annyi az, mint az orrvérzés.
174 KIKI | És ami fő: óvakodjék, hogy meg ne hűljön.~Fölemelte
175 KIKI | kell, fenyves kell. Igaz, hogy a többi már nem is az ő
176 KIKI | Mohamednek az a mondása, hogy mindenkinek ki van szabva:
177 KIKI | szívességből halt volna meg, hogy őnekik helyet ürítsen.~Mégis
178 KIKI | hát annyit tudtak róla, hogy az élete poharába nem sok
179 KIKI | kezdetén, mikor Pesten járt, hogy megnézesse a szemét a klini
180 KIKI | náluk szállt meg. Beszélte, hogy a szerencsétlen asszonyka
181 KIKI | mint aki arról értesül, hogy a bátyját fölakasztották.
182 KIKI | egyszer szakácsasszonyt is, hogy ne őrá mérgelődjön az ura,
183 KIKI | Az a tentás ujjú asszony hogy is tudhatott volna főzni?~
184 KIKI | S a fő örömük az volt, hogy Olga megtanulja a postakezelést,
185 KIKI | állomáson ők is leszálltak, hogy egy csésze kávét hörpintsenek.~
186 KIKI | Visszatérve Olga megérzi, hogy valakinek a szeme rászegeződik
187 KIKI | bámul.~Berta volt, bizonyos, hogy Berta. A kalapja ordináré
188 KIKI | előpiroslott a két leánder.~Várta, hogy Berta megint megjelenik.
189 KIKI | először vonaton, de látta, hogy egyik kocsiból a másikba
190 KIKI | nem volt. Nem is kívánta, hogy legyen. De az a karperec
191 KIKI | intett a fejével Olgának, hogy kövesse.~- Nem foghatsz
192 KIKI | elképedten bámulta. Aztán látta, hogy a vastag asszony is vadul
193 KIKI | szerető nézéssel -, örülök, hogy ilyen derék, szépleány húgom
194 KIKI | szét a fenyves hegyeken.~Hogy a városból kiértek, mindjárt
195 KIKI | befogadtam, mert azt mondta, hogy főispánnál szolgált. Szolgált
196 KIKI | a motyóját. Hát persze, hogy tud is: magának.~- Jaj,
197 KIKI | tésztájuk olyan csomós volt, hogy két villával kellett széthúzgálni
198 KIKI | szoktam.~- Híg rántással, és hogy a köménymagot megzúzzák
199 KIKI | az. Hát a túrós csuszát hogy csinálod?~Egy sárga bricska
200 KIKI | pillanatra látni lehetett, hogy egy Petőfi-szakállú úriember.
201 KIKI | anyja már nem is engedte, hogy házimunkával foglalkozzon.
202 KIKI | Olga egymagában?) Vélték, hogy az az egy fa is elég a sokból.
203 KIKI | csak férfiak. Nemhiába, hogy a regény ott az oltárnál
204 KIKI | ahogyan lehetett, csak hogy megtanulhassa a postakezelést.
205 KIKI | És ő is csak azt mondta, hogy a legislegfőbb orvosság
206 KIKI | vízbe fuldokló se válogat, hogy melyik az orvos mentőkötele,
207 KIKI | csak azért fordultam be, hogy egy pesti fiatalúr érkezett
208 KIKI | orvosságot tud?~- Hallottad, hogy fiatalember.~- Ha fiatal
209 KIKI | tanítóhoz csak azért tért be, hogy mondjon valakit, akinél
210 KIKI | Húsz koronáért vállalták, hogy adnak neki szobát meg tejet,
211 KIKI | Olga. Hólyagné mondta neki, hogy ki vagyok, és hogy nekem
212 KIKI | neki, hogy ki vagyok, és hogy nekem is van betegem, akinek
213 KIKI | akinek a melle bajos. És hogy azt kérdezném: mi orvosságot
214 KIKI | odajött aztán. Kérdezte tőle, hogy elküldjön-e az orvosért.
215 KIKI | az orvosért. Bólintott, hogy el. Kérdezte aztán, hogy
216 KIKI | hogy el. Kérdezte aztán, hogy Halász-e az orvos neve.~-
217 KIKI | mindenféle”.~A beteg azt mondta, hogy levelet hozott neki a pesti
218 KIKI | susog. Kérte a tanítót, hogy vegye ki a felsőkabátja
219 KIKI | zsebéből: tegye a sublótra, hogy ha jön az orvos, odaadhassa
220 KIKI | Pesten.~A tanító aztán, hogy eljöttünk, igen megsürgette
221 KIKI | igen megsürgette Bernátot, hogy lóháton vigye az izenetet:
222 KIKI | Megkérjük a doktort, hogy az orvosságokat juttassa
223 KIKI | Meghalt-e?~- Nem hallottam, hogy harangoztak - felelte az
224 KIKI | magában beszélt. Arra gondolt, hogy meghalt-e valóban. Hátha
225 KIKI | senki: nem is gondolnak rá, hogy a beteg reggelizni óhajt.
226 KIKI | melegében, ahogy behozzák. Vagy hogy csakugyan meghalt, de senki
227 KIKI | kisasszonyt szokta megkérni, hogy írja meg az utalványt. Ő
228 KIKI | hozzá az anyja ötletéből, hogy talán kedves az efféle a
229 KIKI | tanultad-e az iskolában, hogy amit nem kívánsz magadnak...~
230 KIKI | udvarra - bár emlékezett rá, hogy onnan nem szokott ugatni
231 KIKI | belülről.~Vajon hol lehetnek, hogy egy lélek sincs a házban?
232 KIKI | Beljebb dugta a fejét. Tudta, hogy az ágy az utcai falnak a
233 KIKI | sétált. A kéz nem mozdult, hogy elintse - sovány színtelenségében
234 KIKI | még ma.~Beljebb lépett, hogy jobban lássa. Az az arc
235 KIKI | szobában olyan csend volt, hogy a fekete órácska kecegése
236 KIKI | szoba közepén.~Arra gondolt, hogy mégis megtapintja a lelógó
237 KIKI | neki? Hármat is, ha kíván. Hogy fekhetik ilyen állott, dohos
238 KIKI | alja?~A beteg biccentett, hogy alacsony.~- Nem szólt egy
239 KIKI | berogyott az ágyba. Mondta, hogy fázik, fűtsem el a búbost.
240 KIKI | búbost. Aztán meg azt mondta, hogy ne fűtsem el, ha nem fűlt
241 KIKI | Betakartam hát a bundával is, hogy mondok nagy hidegben az
242 KIKI | takaródznak.~Maga mögé tekintett, hogy kérdezze Hólyagnét: hátha
243 KIKI | kedvetlen szemmel.~Furcsállta, hogy a fiatalember nem maga mutatkozik
244 KIKI | Habocska. Engedje meg, hogy ne Olgának szólítsam, hanem
245 KIKI | konyhából, és csodálkozott, hogy a pesti beteg áll előtte.~
246 KIKI | némán köszönt. De csak éppen hogy rátekintett Olgára. Ült
247 KIKI | komolyan és sajnálkozón. Várta, hogy fölkel és bemutatkozik.~
248 KIKI | rázta...~- Semmit. Csak, hogy megköszönjem... Hab... Habocska...
249 KIKI | micsoda neveletlen ember ez, hogy csak beszél-beszél, de nem
250 KIKI | ember már halott. Csak épp hogy a bőr eleven még rajta.
251 KIKI | erre a névre. Tudom már, hogy maga kezeli itt a postát:
252 KIKI | fenyőfa az élet fája. A fő az, hogy ne csüggedjünk. Csak jó
253 KIKI | hegyen hágtában áll meg, hogy pihenjen.~- Látja, itt az
254 KIKI | Olga érdeklődéssel olvasta, hogy a pesti orvos miket ajánl
255 KIKI | hajlandó - írja -, csak épp hogy a köhögést nehezen tűri.
256 KIKI | orvos a vidéki kollégának, hogy orvosolja tovább a beteget.~-
257 KIKI | Megyek az erdőbe. Jó, hogy ilyen közel van.~- Mindjárt
258 KIKI | kocsiról. Bevitte.~- No, hogy van a kisasszony? - szólt
259 KIKI | Beteghez jött? Vagy csak épp hogy a falunkon át?~- Egy haldoklóhoz
260 KIKI | Különben is hát megszoktam én, hogy ha paraszt jön értem, egyszerre
261 KIKI | Szent Mihállyal. Nem tudtam, hogy az a pesti úr hívat.~A beszélgetésre
262 KIKI | nem.~Olgának különös volt, hogy olyan nyomatékosan mondta
263 KIKI | már úgy írjuk a levelet, hogy a beteg is elolvashassa.
264 KIKI | adjuk az ő kezébe. Tudjuk, hogy felbontja.~- Felbontja?
265 KIKI | visszaragasztja. Azt is tudjuk, hogy visszaragasztja.~- De odaadja
266 KIKI | Odaadja.~- De hát akkor hogy tudja az a másik orvos,
267 KIKI | tudja az a másik orvos, hogy mi az igazság?~- Tudja,
268 KIKI | mi titkunk, Olgácska. De hogy rosszul ne aludjon a titok
269 KIKI | meg. Ha meglátja is, véli, hogy tévedésből firkantott oda
270 KIKI | Olyasféle.~- Hát nem igaz, hogy meggyógyul itten?~Az orvos
271 KIKI | És nem susogja többé:~- Hogy aludt, Habocska?~S ahogy
272 KIKI | van a szavaiban. Kár érte, hogy lekerül a föld színéről
273 KIKI | csakhamar kiheverte. És hogy a két nő azt mondogatta,
274 KIKI | a két nő azt mondogatta, hogy az egészsége szembeötlően
275 KIKI | nap azt kérdezte Sípos, hogy ki hordja a leveleket.~-
276 KIKI | már falusi levélhordókról, hogy ha kevés a levél, csak tarisznyában
277 KIKI | volna.~Elkérdezte Olgát, hogy hogy aludt. Mit vett be?
278 KIKI | Elkérdezte Olgát, hogy hogy aludt. Mit vett be? Mi hatása
279 KIKI | rongyos.~Olga eleinte csak épp hogy előjött a hivatalból, s
280 KIKI | paulovniát Miklós bácsi, hogy legyen árnyék is a kertben,
281 KIKI | hetedik napon -, nem értem, hogy nem jön levelem.~- De hiszen
282 KIKI | tért be Olgáékhoz, csak épp hogy megállt a levélszekrény
283 KIKI | egészséges volnál. De csak épp hogy a temetőbe jártunk ki, Borcsa
284 KIKI | Hosszacska távollét után,~Hogy lássam: füve, berke, útja~
285 KIKI | szándékkal szavalgatott, hogy a két beteg ne beszélgessen.
286 KIKI | gondolhattak megint arra, hogy kisétáljanak.~Húsvét volt
287 KIKI | Eszti kísér.~- De anyám, hát hogy gondolsz olyat...~- Ki szólhat
288 KIKI | sétálhatnál egy halottal? Vélik, hogy a temetőbe kíséred.~Olga
289 KIKI | Nem tudom. Hallottam, hogy négy-ötféle is a székely.
290 KIKI | Sípos?~- Én? Bort? Soha. Hogy jut eszébe ez a kérdés,
291 KIKI | Az nagyokat ivott. Igaz, hogy kortesúton járt itt.~- Én
292 KIKI | Egyszer ittam. Mondták, hogy köhögésre jó. Egy parasztembertől
293 KIKI | mintha arról beszélgetnének, hogy evett-e már Olga tormás
294 KIKI | gyermekkoromban tudtam, hogy... ostobaság.~Az volt a
295 KIKI | ostobaság.~Az volt a nyelvén, hogy a férfiak gonoszak, de azt
296 KIKI | közben egymásra. Csak épp hogy Olgának a második tagadásra
297 KIKI | az arcának.~- Hát persze, hogy ostobaság - mondta elgondolkodva
298 KIKI | bújtunk. Összeölelkeztünk, hogy kisebb helyen elférjünk.
299 KIKI | akkor annyira meglepett, hogy egy fejjel nagyobb nálamnál...
300 KIKI | És ő is?~- Ő is. Csak épp hogy mind a ketten elpirultunk..~-
301 KIKI | Gondolom, az volt az oka, hogy ő magázott engem. És hát
302 KIKI | Előbb tegeződtünk. Igaz, hogy akkor nekem már egy másik
303 KIKI | csontot a bárddal. Egyszer, hogy ott susogtunk a kapuban,
304 KIKI | kapcsolat.~- Hát persze hogy nem. De az igazi kapcsolat
305 KIKI | talán magunk se tudjuk, hogy igazi-e vagy nem. Mindig
306 KIKI | forog.~Úgy beértek a faluba, hogy csak a postaház előtt eszméltek
307 KIKI | megbotránkozón nézett.~- Hogy lehet Aranyról így nyilatkozni?~
308 KIKI | orrán, én bizony megmondom, hogy az ott van.~- A Petőfiről
309 KIKI | torkán, amiről nem tudja, hogy gomb volt-e vagy ebihal.~
310 KIKI | lélegzete. Fölemelte az ujját, hogy türelmet kér. Elkomolyult
311 KIKI | Elkomolyult arccal várta, hogy köhög talán.~Olga sietve
312 KIKI | Helyette Kvabkáné szólalt meg, hogy ne kelljen beszélnie:~-
313 KIKI | tanítványa volt, és tudta, hogy Gyulai jó barátja Aranynak.
314 KIKI | asszony vagyok, és tudom, hogy Arany inkább férfiak költője,
315 KIKI | meglúgozom én! Kíméltem tegnap, hogy köhögött. Láttam, hogy ingerült.
316 KIKI | hogy köhögött. Láttam, hogy ingerült. De majd előveszem
317 KIKI | zsemlyesütés a költészet!~Azonban, hogy délután Sípos megint jelentkezett,
318 KIKI | Olga habozva állt. Átallta, hogy idegen emberrel sétálgasson,
319 KIKI | beszélgettünk róla.~- De hogy?~- Mit árt az Aranynak?~-
320 KIKI | vont.~- Épp az az igazság, hogy a Napnak ne csak a sugarait
321 KIKI | Megyerit a tintásüvegével, meg hogy az orrába ment a pipafüst,
322 KIKI | mosolygott.~- Attól tartottam, hogy elszavalja...~Olga is elmosolyodott.~-
323 KIKI | Legyintett.~- A kiadók bűne, hogy a nagy költőknek a szalmáját-polyváját
324 KIKI | De annál is jobban fájt, hogy a nyarat szobában kellett
325 KIKI | apáknak, akik nem tudják, hogy a gyermeket a játék neveli
326 KIKI | Nem is tudom, hol kezdjem, hogy kezdjem? A Tátrában voltam
327 KIKI | Medúzája. Azt lehetne vélni, hogy ha kilép az utcára, a forgalom
328 KIKI | meg, mint a momentképeken, hogy egyik lábuk a levegőben...~
329 KIKI | körülötte... Vagy a mágnes, hogy láthatatlan körletbe nyúlik
330 KIKI | Olga intett a leánykának, hogy szedje fel a plédeket. Sétáltak
331 KIKI | azért műfaragó?~- Miért?~- Hogy anyám... rossz krinolin.~
332 KIKI | a magyar királyi füstöt. Hogy meglátta őket, hozzájuk
333 KIKI | hol késik. Arról van szó, hogy holnap vigyem-e ki a gyermekeket
334 KIKI | holnapután. Mert lehet, hogy jön a tanfel - már mi csak
335 KIKI | csak ha úgy fekhettem le, hogy aznap nem kellett vakargatnom
336 KIKI | szomszédságában. Sípos megismerte, hogy a falu koldusa furulyál.~-
337 KIKI | mondta a tanítónak -, hogy itt bent furulyázzon a gyerekeknek,
338 KIKI | olyan ugrálás és forgás, hogy még a furulyás koldus is
339 KIKI | bizonyára úgy tanulnak meg, hogy egy deszkának a fölső szélébe
340 KIKI | illatozott rajta. Hát bizonyos, hogy nőtől való. A csudás-szeműtől?
341 KIKI | Bocsánat - susogta -, hogy elolvasom.~És reszketett
342 KIKI | Olgára tekintve - azt írja, hogy... egy levelet se kapott
343 KIKI | dobta be a levelet?~- Persze hogy kívül. Hát kint a levélszekrény.~-
344 KIKI | elsápadt. Vélni lehetett, hogy ott hal meg a padon.~- Hát -
345 KIKI | megmagyarázom.~Látszott rajta, hogy csak udvariasságból beszél
346 KIKI | mindennap megkérdezteti: hogy vagy?~- Az csak udvariasság.
347 KIKI | elgondolkozott. Hát persze hogy senkije. De mégis valaki,
348 KIKI | terem, és kérdőn néz reánk: hogy vagy? - még az a kutya is
349 KIKI | levegőben. És egyikük se vélte, hogy mikor már a méhecskék elhallgatnak,
350 KIKI | poszméh.~- Hát ki ez az ember? Hogy ilyeneket is tud?~- Inasa
351 KIKI | eltemetve a temető átkában.~S hogy Sípos csodálkozva nézett,
352 KIKI | Csak annyit tudok róla, hogy az volt a háza, ahol mi
353 KIKI | keresztül is lőtték. De lehet, hogy már akkor is együtt volt
354 KIKI | már nem emlékszem -, csak hogy vagyont szerzett. Meg is
355 KIKI | felesége vált-e hűtlenné, vagy hogy ő? Mindenki másképp tudja.
356 KIKI | magának. Ámbátor lehet, hogy csak feledni akart? Régen
357 KIKI | sírra fordította.~- Hát hogy él maga, bátyám? Van-e valakije?~-
358 KIKI | fejfán. Látszott rajta, hogy maga a koldus faragta vagy
359 KIKI | koronát hallottam egyszer, hogy említettek.~Sípos a tárcájáért
360 KIKI | nóta. Csak annyit tudok, hogy az uram nótája volt, áldja
361 KIKI | elő. Úgy el volt fogódva, hogy azt se mondta, köszönöm.~
362 KIKI | elmosolyodva intett Olgának, hogy sétáljanak tovább.~- Engedjen
363 KIKI | mosolygás.~- Maga nem hiszi, hogy visszanyerem az egészségemet?~
364 KIKI | elképedt:~- Nem hiszem? Hogy mondhat ilyet? Hiszen látnivaló,
365 KIKI | ilyet? Hiszen látnivaló, hogy... Ahhoz képest, ahogy idejött...~-
366 KIKI | Sípos -, a szemén, ugye? Hogy azt mondtam. Pedig olyan
367 KIKI | hiszi. Érzem a hangján, hogy nem hiszi. Ezt mosolyogta
368 KIKI | megállt. Nézett Olgára.~- Hogy mi csak az esküvő előtt
369 KIKI | nézett maga elé: várta, hogy köhög a kiáltás után.~-
370 KIKI | a fényképét. Lássa meg, hogy a biztosító társaságok vállalkoznának...
371 KIKI | Itt ez a levél is. Mondd, hogy éppen most érkezett. Kérdezd
372 KIKI | először Hólyag nénitől, hogy fenn van-e már az úr. Ha
373 KIKI | Ha fenn van, kérdezd meg, hogy be szabad-e menned? Ha be
374 KIKI | be szabad menned, mondd, hogy a kisasszony küldi ezt a
375 KIKI | levelet, és kérdezteti, hogy nincs-e baja? Az udvaron
376 KIKI | Odaadtam a levelet. Mondtam, hogy tisztelteti a kisasszonyom,
377 KIKI | kisasszonyom, és kérdezteti, hogy beteg-e.~- Mit mondott?~-
378 KIKI | Nem mondott az annyit se, hogy mindörökké. Csak kinyújtotta
379 KIKI | itthon voltál, csak épp hogy szüntelen te vagy az eszemben.
380 KIKI | Kis-Rókusban imádkoztam érted, hogy a jó Isten adja vissza az
381 KIKI | egészségedet. S éreztem, hogy meghallgat.~Egy szimpla
382 KIKI | semmi dísz, de mondják, hogy igen illik. Persze szobában.
383 KIKI | ruhához. De nehogy azt írd, hogy tegyem le, mert nem élnék
384 KIKI | a képe. Ide akasztottam, hogy mindig lássam.~S érte nyúlt:
385 KIKI | mondható, de semmi. Legfeljebb, hogy egészségesnek látszott.
386 KIKI | bádogkanálra mondaná valaki, hogy aranykanál.~- No - fakadt
387 KIKI | igen női.~Olga csak bámult. Hogy lehet, hogy ilyen értelmes
388 KIKI | csak bámult. Hogy lehet, hogy ilyen értelmes ember...~-
389 KIKI | vánkosokat. Hólyagnét megszidta, hogy mért nem ád tiszta huzatot
390 KIKI | Aztán ezek a macskák hogy kerülnek ide?~- Én hozattam
391 KIKI | még valamit?~- Csak azt, hogy áldja meg magát a jó Isten.~
392 KIKI | az ő Etelkájáról beszélt. Hogy micsoda ritka virága az
393 KIKI | virága az emberflórának, és hogy a szeme, a szeme...~- Őneki
394 KIKI | gondol.~Olga mosolygott:~- És hogy ismerkedtek meg? Milyen
395 KIKI | Sokszor mondta már nekem, hogy mindjárt a bemutatás percében
396 KIKI | párját. És én is megéreztem, hogy ő lesz a feleségem.~Olga
397 KIKI | Csak mondja meg nyíltan, hogy nem hiszi.~- El nem képzelhetem...
398 KIKI | formái között. Csak épp hogy a hangunk volt talán melegebb,
399 KIKI | Legelőször? Mit is? Hát, hogy ki hová való. És hát, hogy
400 KIKI | hogy ki hová való. És hát, hogy ő is szeretne Pesten lakni.
401 KIKI | az a baj - sóhajtotta -, hogy nincs protekcióm.” Persze
402 KIKI | bizonyosra ígértem neki, hogy lesz állása a fővárosban...~-
403 KIKI | megismerkedtünk. Elmondták, hogy Etelnek az apja ispán azon
404 KIKI | hatéves korától kezdve. Aztán hogy iskola épült a tanyán, ott
405 KIKI | ki vagyok, mi vagyok, és hogy nekem is van aranybányám.
406 KIKI | állok. Etel azt kérdezte, hogy minek az a sok pénz. Ez
407 KIKI | tetszett nekem. Feleltem, hogy olyanféle világraszóló alapítványnak
408 KIKI | legalább Magyarországon. Hogy ne lenne éhező ember, fázó
409 KIKI | Az orvos azt kérdezte, hogy miből szerzem a milliárdot. -
410 KIKI | Kolumbuszt is, mikor azt mondta, hogy az Óceánnak túlról is kell
411 KIKI | nézett már: azt ajánlotta, hogy a díj felét a gyógyíthatatlan
412 KIKI | hallgató azt javasolta, hogy ha már az emberek ínségének
413 KIKI | leányasszony meg azt ajánlotta, hogy a díj másik felét adjam
414 KIKI | szép szemű azt ajánlotta, hogy magyar iskolákat állítsak
415 KIKI | én azonnal megértettem, hogy benne van a gondolatában
416 KIKI | aztán nevetésre fakadt, hogy még a könny is futott a
417 KIKI | magának mondom így, Habocska, hogy a gondolatom érthetőbb legyen.
418 KIKI | Habocska, aki megvalósítja, hogy mindenki egyformán, a maga
419 KIKI | értette. Arra gondolt inkább, hogy nem árt-e meg a beszéd Síposnak.~
420 KIKI | már annyira tökéletesek, hogy házakat is látunk majd a
421 KIKI | szállonganak. Őneki az a gondolata, hogy gyárat állít: levegőben
422 KIKI | Európában és Amerikában, hogy az ő pékműhelyei járhassanak
423 KIKI | értem teljesen, de érzem, hogy nagy gondolat. Hanem most
424 KIKI | nagyobb volt. Nem értette, hogy mi okozhatta a baját. Se
425 KIKI | alamizsnát?~Meg aztán hát, hogy meggondolta az ügyet: ő
426 KIKI | tekintetes uram, nem lehet. Hogy hagyjam én itt a halottjaimat?~
427 KIKI | bírtam rábeszélni aztán, hogy fogadja el hát a pénzt alamizsnának.
428 KIKI | délelőtti sétájából. S ahelyett hogy hazatért volna, a postaházba
429 KIKI | sem ellenzik. Mégis hát, hogy a faluban nem volt birkanyáj,
430 KIKI | Sípos.~- Most már hiszem, hogy az őszre egészségesen tér
431 KIKI | Habocska: el is felejti, hogy valaha köhögött.~Az arcuk
432 KIKI | boltba, és megmérette magát, hogy hány kiló.~- Bizony, csak
433 KIKI | fenyőket érlelő melege, vagy hogy a zsidó vett a mázsán aznap?
434 KIKI | beretválkozás okozza.~- Nem. Igaz, hogy a nap is megbarnította,
435 KIKI | Teltebb? Igazán teltebb? Kár, hogy nincs itt fényképész.~-
436 KIKI | Hát úgy volt az, Habocska, hogy az orvosom ezelőtt három
437 KIKI | értek, annyira fáradt volt, hogy már előre is a padocskára
438 KIKI | mondta Sípos -, bizonyára hogy sokat beszéltem.~Betértek.~
439 KIKI | kortyot.~Olga csak nézte: hogy őutána iszik... S oly gondolat
440 KIKI | erdélyi postára gyanakodott, hogy hanyag. Később arra vélekedett,
441 KIKI | Később arra vélekedett, hogy az iskola foglalja el igen
442 KIKI | igen Etelt. Emlékezett rá, hogy az iskolai év végén Etel
443 KIKI | Az. Velem. Megegyeztünk, hogy én fizetem a lakását. Szép
444 KIKI | aztán megmagyaráztam neki, hogy addig, míg oltárhoz nem
445 KIKI | nem vihetem, nem akarom, hogy más is lássa a szemét.~Olga
446 KIKI | vállat vont.~- Mondtam már, hogy az életem. Kincsem, életem,
447 KIKI | férfinak festik a festők.~S hogy elváltak a kapuban, alig
448 KIKI | elváltak a kapuban, alig hogy az ujja hegyét nyújtotta
449 KIKI | tapintásra is kiérzett, hogy kulcs.~Kulcsos levél meg-megfordult
450 KIKI | futó gondolattal vélte, hogy tán a nagyládája kulcsa
451 KIKI | odaadta a levélhordónak, hogy vigye ki ő.~Pedig hallotta,
452 KIKI | vigye ki ő.~Pedig hallotta, hogy Sípos ott köhécsel már a
453 KIKI | tovább.~Egyszer csak hallja, hogy az anyja lépked az ajtóhoz.~-
454 KIKI | Vallatóra fogott. Megmondtam, hogy neked köszönhetem. Igen
455 KIKI | elképedt. Azt kérdezte, hogy meg szoktalak-e csókolni.
456 KIKI | szoktalak-e csókolni. Mondtam, hogy jegyesed vagyok, és hogy
457 KIKI | hogy jegyesed vagyok, és hogy csak akkor akartuk ezt közölni
458 KIKI | gyógyulásod oly lassú folyamatú, hogy nem lehetünk egymáséi. A
459 KIKI | küzdöttem-harcoltam: nem lehet, hogy teljes életemben kedvetlenkedjek
460 KIKI | fényképedet.~Ismerd meg, hogy a sors keze választ el bennünket,
461 KIKI | tehetünk. S nehogy azt véld, hogy a lehetetlenséget meg lehet
462 KIKI | elfáradás.~A nyelvén volt, hogy azt is mondja, amit Sípos
463 KIKI | Oda se neki! De érezte, hogy Sípos mellében a tüdővérzésnél
464 KIKI | kést, és ládájához ugrik, hogy magára kapja az ünnepi réklijét
465 KIKI | kapta fel.~Illett volna, hogy Sípos elvegye tőle - mert
466 KIKI | bele volt kábulva a bújába, hogy nem látott sem eget, sem
467 KIKI | Sípos.~S érzett a szaván, hogy csak erőlködés, hogy meneküljön
468 KIKI | szaván, hogy csak erőlködés, hogy meneküljön a gondolataitól.~-
469 KIKI | mint szokta. Csak éppen hogy ivott. Ott se beszélt semmit.~-
470 KIKI | Lassan haladtak és rézsút, hogy a mellüket meg ne erőltessék.~
471 KIKI | jártam egyszer nála.~Várta, hogy Sípos megkérdezi:~- Miért?~
472 KIKI | Egyikük sem ügyelt rá, hogy a napfény már egy órája
473 KIKI | annyiból is legalkalmasabb, hogy a legalsó ága alig arasznyira
474 KIKI | kabátján a gallért. Aztán meg hogy Sípos is leült, ráigazította
475 KIKI | történt Sípossal. De látta, hogy Olgát is megrendítette a
476 KIKI | levél. Arra vélekedett, hogy valami gyászhír: apja vagy
477 KIKI | szegényt. Ne kérdezze tőle, hogy mi, csak beszélgessen vele.
478 KIKI | Hólyagné volt itt reggel, hogy vennénk-e tőle orvosságokat.
479 KIKI | Jézus Mária!~- Véltem, hogy lopta. De bizonyistenkedett,
480 KIKI | lopta. De bizonyistenkedett, hogy az övé: Sípos kiszórta az
481 KIKI | úgy ugrott ki az ágyból, hogy beletántorodott.~- Jézus
482 KIKI | azzal a hírrel tért vissza, hogy Sípos úr alszik.~- De bizonyos-e,
483 KIKI | alszik.~- De bizonyos-e, hogy alszik?~- Hogyne vóna bizonyos -
484 KIKI | küldte át megint a kisleányt, hogy kérdezze meg: nem hűlt-e
485 KIKI | hívatta át, s megdorgálta, hogy az orvosságokat el akarta
486 KIKI | adni.~- Meg ne halljam, hogy csak egyet is eladott az
487 KIKI | alhatott valamicskét. Akkor, hogy megébredt, elsősorban is
488 KIKI | Bágyadtságában is kifigyelt olykor, hogy Sípos előjön-e már. Orvosságnál
489 KIKI | sajnálkozó szó, a biztatás, hogy: majd elmúlik, Habocska.~
490 KIKI | nézte magát azon fekten, hogy a haja hogyan terül el a
491 KIKI | is? Még azt vélné Sípos, hogy...~Aztán, hogy dél felé
492 KIKI | vélné Sípos, hogy...~Aztán, hogy dél felé járt már az idő,
493 KIKI | akárha kutya is, illik, hogy érdeklődjünk valamennyire...~
494 KIKI | nehezítve a maga nagy bújával, hogy a nevét se tudná tán néha.
495 KIKI | arról sem értesülhetett, hogy ő is fekszik.~Mégis átküldte
496 KIKI | Kérdezteti a kisasszony, hogy a betegsége miatt fekszik-e
497 KIKI | kisasszony is fekszik. Ezt, hogy a kisasszony is fekszik,
498 KIKI | magad mondása. Hadd halljam: hogy mondod el?~- Hát izé...
499 KIKI | mondod el?~- Hát izé... hogy izé... tisztelteti a kisasszony...~-
500 KIKI | Kérdezteti a kisasszony, hogy ő is fekszik...~Vagy tízszer
1-500 | 501-950 |