1-500 | 501-950
Part
501 KIKI | Sípos azt üzente vissza, hogy fekszik, de mindjárt fölkel.~
502 KIKI | vagy? Sípos van itt.~Látta, hogy Olga haja rendetlen. A fésűs
503 KIKI | forróság. Erőtlen vagyok. Maga hogy van?~- Testileg tűrhetően.
504 KIKI | Megittam. Mind megittam aznap. Hogy aludjak. Szörnyű nekem az
505 KIKI | Ezentúl iszom. Szégyellem, hogy annyira bánt az a rút ügy.
506 KIKI | legkedvesebb barátom.~Olga érezte, hogy erre kezet kellene nyújtania,
507 KIKI | kellene nyújtania, és érezte, hogy ha kezet nyújt, Sípos a
508 KIKI | meg. Ott annyi a magyar, hogy Debrecenben sincs több.
509 KIKI | Budapestre.~Az arca megszépült, hogy úgy nekilelkesedve beszélt.~
510 KIKI | Sípos a pipára gondolt, hogy Miklós bácsi füstöl majd
511 KIKI | érdemesítette Sípost arra, hogy a költészet gyöngyeit pergesse
512 KIKI | nekierőlködött az ég napja, hogy kemencévé változtatja a
513 KIKI | vitte a szót, csak azért, hogy beszélésre indítsa. Ha hallgatott
514 KIKI | ott, abból is kitetszik, hogy nincsenek nagy költőik.
515 KIKI | szemével intett az anyjának, hogy el ne szavalja a Holló-t.~
516 KIKI | biztatóan nézett Síposra, hogy csak beszéljen tovább: igen
517 KIKI | is annyira illett neki, hogy ha valaki azt mondta volna:
518 KIKI | pihenésre: Olga mondta, hogy szomjas.~- Épp most húztam
519 KIKI | paulovnia alá vonult. Aztán hogy Miklós bácsi belépett, a
520 KIKI | nézett Síposra. Nem tudta, hogy mi kedvetlenítette el Olgát,
521 KIKI | Olgát, de neki elég volt, hogy valami miatt kedvetlen.~
522 KIKI | mondta neki lefekvéskor, hogy vetkeztek -, mi bajod Sípossal?~-
523 KIKI | Illetlenül viselkedett? Vagy mi, hogy elkedvetlenedtél tőle?~-
524 KIKI | De hiszen te mondtad, hogy ne menjek férjhez.~- Hát
525 KIKI | angórai macska. És véli, hogy a férfi is az. Az is, míg
526 KIKI | mondja az egyik juhász, hogy ő egyszer lement a Maroson
527 KIKI | juhásznak. Mondom neki, hogy hiszen akkor maga tudja,
528 KIKI | Habocska már mozgolódott is, hogy megyen, azonban Kvabkáné
529 KIKI | bácsi nincs bent: tudod, hogy ma van Borcsa néninek a
530 KIKI | botját őrá is.~- Köszönd, hogy rajtad is végig nem ütök!~-
531 KIKI | Visszatért a sírhoz bizonyára, hogy ellihegje a guta veszedelmét.
532 KIKI | guta veszedelmét. S tán hogy még egy pipa dohány elszívásával
533 KIKI | fakadt ki Kvabkáné -, hogy ott muzsikáltat, ahol gyászolnak.~
534 KIKI | Már én is! Nem tűrhetem, hogy a lányomra neveket tegyenek,
535 KIKI | nap már az ablakban leste, hogy Sípos mikor megy arra. Szerette
536 KIKI | fogadni a köszöntését, s hogy akkor ablakot nyit, és Sípos
537 KIKI | nehogy azt vélje Sípos, hogy ő is neheztel rá. És azt
538 KIKI | És azt is megmondja neki, hogy csak szólítsa, ahogy szokta:
539 KIKI | szereti az Olga nevet. És hogy az anyja sem szereti, mert
540 KIKI | egy vendéglőshöz. Vélték, hogy örökölnek majd tőle. De
541 KIKI | se.~Ezeket szándékolta, hogy elmondja az ablakban.~Sípos
542 KIKI | mutatkozott.~Olga vélte, hogy talán elhaladt már a ház
543 KIKI | kisleányt.~- Csak annyit mondj, hogy a kisasszony kérdezteti:
544 KIKI | a kisasszony kérdezteti: hogy van?~A kisleány csakhamar
545 KIKI | visszatért.~- Azt izeni az úr, hogy köszöni: megvan.~- Fenn
546 KIKI | kérdezősködött?~- De: ő is kérdezte, hogy a kisasszonynak nincs-e
547 KIKI | kisasszonynak nincs-e baja. Meg hogy a tekintetes úr megenyhült-e
548 KIKI | Mit feleltél?~- Azt, hogy a kisasszonyra mán nem haragszik,
549 KIKI | nyeltél el?~- Csak azt, hogy izé...~- Mit, no? Csak mondd
550 KIKI | Csak mondd meg. Tudod, hogy én nem bántalak soha.~-
551 KIKI | soha.~- Hát megmondtam, hogy őrá igen szörnyesztőven
552 KIKI | haragszik a tekintetes úr.~- Hogy mondtad? Milyen szóval?~-
553 KIKI | én bizony... megmondtam, hogy izé...~- Tovább, csak nyíltan,
554 KIKI | akárhogy mondtad!~- Hát hogy izé... Ne tessék felénk
555 KIKI | tekintetes úr azt mondta, hogy letöri a derekát.~Olga azonnal
556 KIKI | De csak annyira jutott, hogy az első szót írta rá:~Kedves...~
557 KIKI | Sípos...~Azt akarta megírni, hogy a kislány ostoba fecsegését
558 KIKI | Azonban a végén arra gondolt, hogy ő mégsem írhat Síposnak:
559 KIKI | Kérdezd meg Hólyagéktól, hogy hogy van a tekintetes úr.
560 KIKI | Kérdezd meg Hólyagéktól, hogy hogy van a tekintetes úr. Érted?
561 KIKI | Mit mondtak?~Csak annyit, hogy: kutyául.~- Mit kutyául?~-
562 KIKI | kutyául.~- Mit kutyául?~- Hát hogy én kérdeztem, hogy hogy
563 KIKI | Hát hogy én kérdeztem, hogy hogy van a tekintetes úr.
564 KIKI | hogy én kérdeztem, hogy hogy van a tekintetes úr. Hólyag
565 KIKI | Hólyag bácsi azt mondta rá, hogy: kutyául. Egyebet nem mondott.~
566 KIKI | másnap rendben az ügy.~Este, hogy a délről maradt, jó tyúkhúslevet
567 KIKI | lépj be, ha azt mondja, hogy szabad. Mondd: Tessék ez
568 KIKI | tekintetes úr. Tetszik-e tudni, hogy úgy mondta nekem, hogy aszongya
569 KIKI | hogy úgy mondta nekem, hogy aszongya tessék, mikor kopogtattam.~-
570 KIKI | levet?~- Igen jóézűven.~- Hogy mondtad el, amit üzentem?~-
571 KIKI | el, amit üzentem?~- Hát hogy izé... azt izente a kisasszony,
572 KIKI | azt izente a kisasszony, hogy...~- Jaj, hát nem megmondtam,
573 KIKI | Jaj, hát nem megmondtam, hogy édesanyám nevében add oda?~-
574 KIKI | oda?~- Hiszen úgy adtam.~- Hogy?~- Mondtam, hogy tisztelteti
575 KIKI | adtam.~- Hogy?~- Mondtam, hogy tisztelteti a kisasszony,
576 KIKI | dunyhával takaróddz: tudod, hogy néked...~- Tudom, tudom
577 KIKI | De miért nem is lehet, hogy egy födél alatt laknának.
578 KIKI | bácsi épp délben mondta, hogy tél szakán ő mindig meghízik.~
579 KIKI | kérdezősködne, de attól tart, hogy Miklós bácsi még mindig
580 KIKI | is.~Aztán azon tűnődött, hogy Sípos talán mégis elutazott
581 KIKI | Hólyagéknak nem sürgős, hogy beadják. Vagy talán az állomáson
582 KIKI | dugni az orrodat! Tudod, hogy...~- Tudom, tudom anyám.~
583 KIKI | Hólyagékhoz is: kérdezd meg, hogy Sípos úr elutazott-e. De
584 KIKI | azzal a hírrel tért vissza, hogy Sípos tekintetes úr nem
585 KIKI | mondták. Csak aszonták, hogy... izé mondta: Hólyag bácsi,
586 KIKI | izé mondta: Hólyag bácsi, hogy aszonta: patikusnál kellett
587 KIKI | aggodalmasan nézett:~- Miért?~- Hát hogy aszongya: több szénát eszik,
588 KIKI | kútgém. Azt is tudta Olga, hogy az a nyikorgás a kútágas
589 KIKI | annyira nyugtalanította, hogy végre is megnyitotta a szemét.~
590 KIKI | bénító erővel mered reá, hogy a lélegzete megáll. Csak
591 KIKI | Istenért - rebegi Olga -, hogy kerül maga ide?~Semmi válasz.
592 KIKI | szemmel hallgatná reggel, hogy a leánya még éjjelenként
593 KIKI | messziről emelgeti a fejét, hogy Hólyagéknál is sötét-e a
594 KIKI | sötét, bemegy: megkérdi, hogy hiányzik-e valamije. Morfint
595 KIKI | legutóbb együtt voltak, hogy a morfinos üvege eltört.
596 KIKI | amit Hólyagné említett, hogy eltört az egyik orvosságos
597 KIKI | orvosságait..~Már Elekéknél látta, hogy az ablak világos.~~A kapu
598 KIKI | sem emelte föl a fejét, hogy Olga megszólalt:~- Mi baj?~-
599 KIKI | magyarázott Hólyagné -, hogy menne be valaki a városba,
600 KIKI | orvost azonnal. Mondják meg, hogy ergotin kell.~Hólyag a fejét
601 KIKI | hát maga nem mondta nekik, hogy... hogy igen beteg Sípos
602 KIKI | nem mondta nekik, hogy... hogy igen beteg Sípos úr.~- Vagy
603 KIKI | összehúzta magán a kendőt, hogy csak a szemének hagyott
604 KIKI | Ököllel verte az ablakukat, hogy majd beszakadt.~- Keljenek
605 KIKI | mögött az asszony is -, hogy lehessen? Ilyen vad időben.
606 KIKI | tartania az ablakszárnyat, hogy a szél le ne szakítsa.~Olga
607 KIKI | szó!...~Eszébe villant, hogy az esperesnek is van lova.~
608 KIKI | ablaknak. Megveri ököllel, hogy majd beszakad.~A gazdasszony
609 KIKI | mondta -, mert furcsa, hogy az esperes úr elmegy ilyen
610 KIKI | Olga utána.~- No tessék. Hogy még én hazudok! Vén fejemre
611 KIKI | meghal! Nem kapunk lovat, hogy az orvost elhozza.~A szénahalom
612 KIKI | Megyek!... hozom!~- Mán hogy menne, vén bolond! - ripakodott
613 KIKI | volt a nyakára felerősítve, hogy csak az orra, szeme volt
614 KIKI | Beszaladt. Csak akkor látta, hogy Olga ágya üres.~Majd lerogyott.~-
615 KIKI | üres.~Majd lerogyott.~- Hát hogy került oda Olga? Olga bolondult
616 KIKI | leányom! Lelkem! Mindenem! Hogy jöttél ide?~Olga megnyitotta
617 KIKI | drótkerítésén sivalkodott úgy, vagy hogy több volt a fa a kertben.
618 KIKI | búgás hallatszott - tán hogy az esőcsatorna csövébe fújt
619 AzOreg| öntöttvas tábla hirdeti, hogy orvos is lakik a házban.~
620 AzOreg| Olyan hamar fölpendül, hogy egy hónap múlva akár táncolhat
621 AzOreg| és barna. Olyan haja van, hogy alig bírja. Mindig két hatost
622 AzOreg| ajtóra mutatva. - Meglássa, hogy tejet mond. Amikor én beteg
623 AzOreg| bajjal.~- Álljanak úgy, hogy a lámpás felé legyen az
624 AzOreg| csak arra vigyázzanak, hogy étvágy nélkül ne nyeljenek
625 AzOreg| folytatta a kérdéseit, anélkül hogy az asszonyra ránézne:~-
626 AzOreg| után, mintha arra várna, hogy visszatér, és azt mondja,
627 AzOreg| visszatér, és azt mondja, hogy tévedett, a baj csak ez
628 AzOreg| most mégis kimozdították, hogy a vidéki öregúr készen találjon
629 AzOreg| talán olyan elaggott volt, hogy már a szempillái is kihullottak.
630 AzOreg| parasztoké; látszott rajta, hogy fiatal korában sohasem hiányzott
631 AzOreg| belőle a nehéz vadászpuska.~Hogy a koma (a francia professzor)
632 AzOreg| Mert az volt a szokása, hogy mindenre nevetett.~- Pipázik?
633 AzOreg| felelt az öreg.~Nem értette, hogy mi van ezen nevetni való,
634 AzOreg| való, de tetszett neki, hogy eredeti embernek nézik.~-
635 AzOreg| szólott:~- Mi ördög lámpás ez, hogy ilyen szép világot ereszt!~
636 AzOreg| Földiné annyira kacagott, hogy a míderje majd szétpattant.
637 AzOreg| ilyen ember, csodálkozunk, hogy vérzik.~Hát nevetett.~És
638 AzOreg| családias körben vagyunk, hogy itt hangos felköszöntőnek
639 AzOreg| és oly örvendetes valami, hogy a közönséges beszéd hangja
640 AzOreg| formát ölt. Boldogok vagyunk, hogy közénk jött. Itt van a maga
641 AzOreg| szeretik. Engedje az Isten, hogy az a szép ősz, amely még
642 AzOreg| mint a lenyugvó nap.~Aztán hogy ez a gondolat még inkább
643 AzOreg| kérdezte a koma az orvost, hogy másra terelje a beszédet.~-
644 AzOreg| Pompa - ez kell manapság, hogy jól fizessenek. Ezek a bársonybútorok
645 AzOreg| kertésszel meg szerződést kötünk, hogy mindig friss pálmákkal lásson
646 AzOreg| régi kedves gondolatom, hogy zöld szalont csináljak.~-
647 AzOreg| jöttem el, mert úgyis tudom, hogy a te patikádra tehén van
648 AzOreg| bácsinak Rózsa Sándort, hogy hogyan találkozott vele
649 AzOreg| paraszt izére tették föl, hogy gyanút ne izéljen, pah,
650 AzOreg| öltözve.)~- Oszt aszongya, hogy izé, pah, pah, megálljunk,
651 AzOreg| szétnyílik, akkor látom, hogy két nagy izé, pah, pah,
652 AzOreg| kellett szállnunk, pah, pah, hogy megkérdezzük, nem mutatkozott-e
653 AzOreg| pah, egyék velem. Aztán, hogy az izémről megpillantotta,
654 AzOreg| izémről megpillantotta, hogy izé vagyok...~- (A keze
655 AzOreg| keze vékonyságáról látta, hogy úr.)~- Hát vele is úgy beszéltem,
656 AzOreg| pah, pah. Azt is tudom én, hogy mi van az izébe, azért is
657 AzOreg| mondta aztán a nevét is, hogy ő izé, pah, pah, Rózsa Sándor.~-
658 AzOreg| segíthetek rajta. Mondd, hogy menjen el. Jöjjön holnap.~
659 AzOreg| menjen el. Jöjjön holnap.~S hogy az inas kiment, bosszúsan
660 AzOreg| megmondtam biz én neki, hogy halál az orvossága. Persze,
661 AzOreg| Persze, nem kellett volna. De hogy apánkat vártuk, izgatott
662 AzOreg| voltam: attól tartottam, hogy nem érek ki idején az állomásra.
663 AzOreg| kapdosott.~- Nézze, nézze, apa, hogy szereti! - szólt a gyönyörködés
664 AzOreg| meggyógyult, jöjjön el, hogy lássam. Csak az öreg Csurgó
665 AzOreg| kérdezte az agg Mayer.~Aztán, hogy senki se felelt, elaludt
666 AzOreg| szivarra. Aztán elbeszélte, hogy milyen nehezen vált meg
667 AzOreg| amikor arról értesítették, hogy unokája született, nem volt
668 AzOreg| minden hónapban írtak neki, hogy költözzék hozzájuk. A birtok
669 AzOreg| hangon -, hiszen azt írta, hogy harmincötezerért kérik.~-
670 AzOreg| falak között. Nem akarom, hogy más is ott járjon, más is
671 AzOreg| valaki azt a ládát?~- Már hogy bontaná - felelte a vő.~-
672 AzOreg| bontaná - felelte a vő.~- Hogy nyúlnának ahhoz? - szólt
673 AzOreg| bírt megszólalni:~- Hát hogy lehetett azt odatenni, apám!~
674 AzOreg| hamut a tányérba ütögetve -, hogy a vonatokon zsebmetszők
675 AzOreg| Hiszen ti mondtátok, hogy hagyjam ottan! - felelte
676 AzOreg| De mindjárt gondoltam én, hogy nem jó lesz.~A doktor izgatottan
677 AzOreg| öreg akkor eszmélkedett, hogy hol van.~Érezte, hogy eleget
678 AzOreg| eszmélkedett, hogy hol van.~Érezte, hogy eleget aludt, de még sötét
679 AzOreg| Kinyitotta az ablakot, hogy megnézze, milyen az idő?
680 AzOreg| utazóládámat.~És elmondta neki, hogy mi történt a ládával.~A
681 AzOreg| és kiment a folyosóra, hogy ott tájékozódjék a felhők
682 AzOreg| bizonyosan azon tűnődött, hogy visszafeküdjön‑e? Végre
683 AzOreg| viaszosvászon gallér fedte. Megállt, hogy az öregúr fölfelé forgatta
684 AzOreg| benézett. A pincér hozzáment, hogy megtudja, miért áll ott?~
685 AzOreg| a pincér.~- Azt kérdem, hogy vendégfogadó-e ez?~- Nem,
686 AzOreg| megkávézott. Eközben megkérdezte, hogy kik szoktak ott kávézni?
687 AzOreg| szoktak ott kávézni? És hogy pipás bolt van-e a közelben?
688 AzOreg| Egyúttal elmondta a pincérnek, hogy hogyan járt a pipájával.~
689 AzOreg| bámulta. Persze, azt hitte, hogy a Körúton megyen. Csak a
690 AzOreg| mormogta aztán. - Ideje, hogy visszatérjek.~S hogy akkor
691 AzOreg| Ideje, hogy visszatérjek.~S hogy akkor épp a Baross utcából
692 AzOreg| nézegette. Csakhamar meglátta, hogy ez az utca szűkebb, mint
693 AzOreg| tájékozódott. Megállapította, hogy jobbra kell haladnia, s
694 AzOreg| s a Múzeum felé indult.~Hogy ott a kertet megpillantotta,
695 AzOreg| megpillantotta, azonnal tudta, hogy ismét tévedett, de az Arany
696 AzOreg| háza ez?~Végre is látta, hogy senki se tud válaszolni -
697 AzOreg| mondotta meg-megállva. Egyszer, hogy a gőzmalomban járt, ott
698 AzOreg| meg kellett kérdeznie, hogy kinek a palotája? Majd a
699 AzOreg| hát, s azon gondolkodott, hogy átsétáljon-e Budára is?
700 AzOreg| Odabent aztán eszébe jutott, hogy még egy gyerek van a háznál,
701 AzOreg| Megint eszébe fordult, hogy ő voltaképpen hazafelé megyen
702 AzOreg| megyen most a kávéházból, és hogy otthon bizonyára várják
703 AzOreg| bizonyára várják ebédre.~De hogy jusson haza?~Megszólított
704 AzOreg| jársz? Hát mi akarsz lenni, hogy nem jársz? Csavargó?~- Vendéglős.~-
705 AzOreg| erről ismét eszébe jutott, hogy őt bizonyára várják már
706 AzOreg| urat.~Az öreg gondolkozott, hogy hogyan is kellett címeznie
707 AzOreg| ünnepelték. Károly volt a neve.~Hogy délután aludt egyet a nagy
708 AzOreg| elmondta töviről hegyire, hogy mit látott, merre járt;
709 AzOreg| leül az élők közé pipázni.~Hogy a láda nyitva volt, a doktorné
710 AzOreg| is. A különbség csak az, hogy ha pénzem van, meg tudom
711 AzOreg| csak abba egyeznétek bele, hogy húzzam az igát; abba már
712 AzOreg| húzzam az igát; abba már nem, hogy kissé szórakozzak is.~A
713 AzOreg| el.~De a keze remegett, hogy a pénzt átnyújtotta.~- Lásd -
714 AzOreg| jól megjegyezte a házat, hogy visszataláljon.~A kávé jólesett
715 AzOreg| ismerősnek üdvözölte, s hogy más pipát látott nála, fölvette
716 AzOreg| aztán egy öreg szakácsnénak, hogy ő tegnapelőtt jött, és hogy
717 AzOreg| hogy ő tegnapelőtt jött, és hogy tegnap eltévedt. Aztán arról
718 AzOreg| eltévedt. Aztán arról beszélt, hogy milyen furcsa város ez a
719 AzOreg| azonnal meghírelték odafenn, hogy az öreg nagyságos úr a kapuban
720 AzOreg| semmiségről volt szó, de hogy a hegyes orrú hölgy megbotránkozott
721 AzOreg| színben látta. Szégyellte, hogy az apja annyira falusi.~
722 AzOreg| figyelmét nem kerülte el, hogy Bárányné hideg pillantást
723 AzOreg| szelíd hangon -, hallottam, hogy a cselédekkel beszélgetett
724 AzOreg| összeállani...~- A cselédekkel? Hogy beszélgettem velök? Hát
725 AzOreg| kifakadt:~- Azok a hibásak! Hogy mernek a bácsival konfidenskedni!
726 AzOreg| nézett rájuk. Nem értette, hogy mi rosszat cselekedett,
727 AzOreg| rosszat cselekedett, de látta, hogy a család rosszallja a tettét.
728 AzOreg| öregúr nem is sejtette, hogy az ő pipája ennek az oka.~
729 AzOreg| lehetett tisztán látni, hogy kert-e vagy biliárdasztal?~
730 AzOreg| házak.~- Kár. Pedig lássa... hogy is híjják magát?~- Seres
731 AzOreg| mondotta a fejét csóválva -, hogy ne társalogjon az ilyen
732 AzOreg| alszik. Meghagyta ugyan, hogy költsük fel, ha jönnek,
733 AzOreg| jönnek, de az is bizonyos, hogy mindig bosszankodik, mikor
734 AzOreg| aztán erősen kopogott, s hogy belülről hang hallatszott
735 AzOreg| Megtapintotta az öreg kezét, hogy nem hideg-e? Aztán egy lapát
736 AzOreg| Kár. Pah, pah, örültem, hogy láttam. Én az enyimet régen
737 AzOreg| tanár hasonló halkan -, hogy az öreg még most is maga
738 AzOreg| eltart neki, de mintsem hogy három hatost adjon a borbélynak,
739 AzOreg| öreg Csurgó azt állította, hogy Magyarország éppúgy lehet
740 AzOreg| ő is elbúcsúzott.~- Hát hogy mulattak? Miről beszélgettek? -
741 AzOreg| emberek. Mindig azt gondolom, hogy otthon vagyok, és hogy a
742 AzOreg| hogy otthon vagyok, és hogy a padlásomon jár valaki.~
743 AzOreg| udvariba. Azt mondták neki, hogy a tavaszig csak tűrjön,
744 AzOreg| felizentetett az emeletre, hogy tiszteli őket, lent is laknak.~
745 AzOreg| az inastól:~- Te, Józsi, hogy van az az asszony?~Az inas
746 AzOreg| asszony?~Az inas megértette, hogy melyik asszonyról van szó.
747 AzOreg| ezen a feleleten:~- Ejnye, hogy az ördög rázza meg a füledet,
748 AzOreg| kérdeztem ettől a kölyöktől, hogy hogy van az az asszony?
749 AzOreg| ettől a kölyöktől, hogy hogy van az az asszony? Hát csak
750 AzOreg| doktor összeszidta az inast, hogy vállvonogatással ne feleljen.~
751 AzOreg| hozzá, és megtudakolod, hogy hogy és miképpen vagyon
752 AzOreg| hozzá, és megtudakolod, hogy hogy és miképpen vagyon az állapotja!~
753 AzOreg| azt mink nem tehetjük, hogy minden betegünket számon
754 AzOreg| inast kellene tartanom, hogy ide-oda szaladgáljanak.
755 AzOreg| vonogatta; látszott rajta, hogy hazudásra készül. Az öregúr
756 AzOreg| felfortyant:~- Te küldted el! Hogy mered te elküldeni, aki
757 AzOreg| te itt? Lesz gondom rá, hogy kívül kerülj a küszöbön.~-
758 AzOreg| láttam. Lehet különben, hogy nem is ő volt itt, csak
759 AzOreg| gondoltam.~- Hát persze hogy nem ő volt - szólt lecsillapodva
760 AzOreg| asztalnál meg is említette, hogy jó lenne megtudakolni, használt-e
761 AzOreg| Hisz szinte jólesett látni, hogy a kérdésén földerülnek.
762 AzOreg| mondtam nektek.~És elbeszélte, hogy az ősz elején egy reggel
763 AzOreg| cselédjének, s kérdi tőle, hogy fagyott-e az éjjel?~- Dehogy
764 AzOreg| a cseléd. - Ki hallotta, hogy már Szent Mihálykor fagyjon?~-
765 AzOreg| szégyenkezve. Akkor látom magam is, hogy nem köd a szürkeség, hanem
766 AzOreg| maga elé nézett, tűnődött, hogy megmondja-e, hová indul?
767 AzOreg| megmosolyogták már az asszonyáért, hogy mégse mondta meg.~- Csak
768 AzOreg| tanulta a babiloni fogságot, hogy kihallatszott.~A leányka
769 AzOreg| kinyitotta az ajtót.~- Hát hogy van anyád? - szólította
770 AzOreg| Dolgozik.~És félrelépett, hogy az öregúr bemehessen.~A
771 AzOreg| alszik.~Látszott rajta, hogy nem ismeri meg az öregurat.~-
772 AzOreg| ismeri meg az öregurat.~- Hát hogy vagyunk? Használt-e a sült
773 AzOreg| halkabban az öregúr. - Látom, hogy fenn van, hálistennek.~Az
774 AzOreg| megigazítani.~Aztán elmondta, hogy az ura a tavaszon halt meg,
775 AzOreg| volna, akkor is tudnám, hogy mi a sorsom. Anyám is ebben
776 AzOreg| emberek ezek a városiak, hogy annyira félnek a póktól?
777 AzOreg| Hát nem megkértem magát, hogy igazíttassa meg!~Ez szemrehányó
778 AzOreg| vállat vont:~- Azt mondta, hogy önnek száz forintért se.~-
779 AzOreg| képedezett Hunyadi.~- Hogy száz forintért se dolgozik
780 AzOreg| megmosdott és megtörülközött. Hogy így törülközve előbbre lépett,
781 AzOreg| lépett, az öregúr látta, hogy Hunyadi úr domborodott szemű,
782 AzOreg| fekete fiatalember, és hogy bosszankodik.~- Kérem -
783 AzOreg| Higgye el, Hunyadi úr, hogy csak múló baj. Aztán visszatér
784 AzOreg| Az öregúr már megmozdult, hogy elmenjen, de az asszony
785 AzOreg| Hunyadi úr. Hát nem látja, hogy dívány is van?~Az öregúr
786 AzOreg| nem mondom határozottan, hogy maga; lehet, hogy más. De
787 AzOreg| határozottan, hogy maga; lehet, hogy más. De nekem mindegy. Én
788 AzOreg| de az mégis pogányság, hogy... Hát ha valaki ilyen beteg,
789 AzOreg| nézett az öregúrra. Aztán, hogy az öregúr is vasvillásan
790 AzOreg| Az öregúr arra gondolt, hogy ez az ügy nem tartozik reá,
791 AzOreg| elgondolkodóan nézett az öregúrra, hogy látszott rajta: valamit
792 AzOreg| előtt:~- Hallja maga! Igaz, hogy maga nem varrja meg az én
793 AzOreg| figyelme rájuk fordult.~- És hogy - folytatta még emeltebb
794 AzOreg| Hunyadi úr - maga azt mondta, hogy száz forintért se?!~- Igaz -
795 AzOreg| a varga mi fán termett, hogy most akar megtorolni egy
796 AzOreg| meg az asszonyra gondolt: hogy elhazudta a baját! Mért
797 AzOreg| Voltaképpen nem volt rá oka, hogy haragudjék, de ráragadt
798 AzOreg| honvéd vállat vont:~- Lehet, hogy kapnék, de nem kérek. Nem
799 AzOreg| doktorék azon tanácskoztak, hogy az idén megnyitják a szalonjukat:
800 AzOreg| kellett, előkelő ismeretség, hogy a nevét emlegessék, s a
801 AzOreg| oldották meg a nehéz kérdést, hogy az összeállított névsornak
802 AzOreg| báróval.~Azt is elhatározták, hogy a szalont újra bútorozzák.
803 AzOreg| Megmondjuk neki kurtán, kereken, hogy ezeken az estéken ne pipázzon.~-
804 AzOreg| a doktor -, betömni jól, hogy ne szeleljen.~Ezen elmosolyodtak.~
805 AzOreg| szájában.~- Hát, persze hogy nem erősebb - bizonyította
806 AzOreg| elutazott?~- Nem tűröm, hogy ilyen hangon beszélj velem -
807 AzOreg| mindhalálig azt gondolta, hogy a szülei eltérítették az
808 AzOreg| színűvé vált az egész család, hogy valamennyien lehangolódtak.~
809 AzOreg| nektek a szép. Meglássátok, hogy a vendégeitek másképp vélekednek!~
810 AzOreg| fantáziáját megragadta, hogy az angol király szivarjából
811 AzOreg| elkedvetlenednek, mihelyt látják, hogy a világítás elsápaszt minden
812 AzOreg| olvasta. Mégis örült a napnak, hogy vendégek jönnek a házba.
813 AzOreg| Sehogy se értette meg, hogy hogyan múlhatnak el hetek,
814 AzOreg| ha vendégek jönnek, illő, hogy felöltözzek.~- Dehogy, atyuskám -
815 AzOreg| színházba, de elhatározták, hogy azt fogják mondani. (Az
816 AzOreg| biztosította az öregurat, hogy nem pap.~Aztán egy hírlapíró
817 AzOreg| Hiszen maga az órásné lakója! Hogy van az asszony? Hát a vargával
818 AzOreg| öregúrra.~Az öreg látta már, hogy nem kellemes húrokat pendített
819 AzOreg| nagyhatalomnak, s körülnézett, hogy hol a szivarosláda?~A doktorné
820 AzOreg| Intett a szobaleánynak, hogy hozzon bort.~Az öreg méltóságos
821 AzOreg| beszéli a kedves leánya, hogy milyen nehezen vált meg
822 AzOreg| Ábenblattot olvas, vagy hogy német neve van, nem következik
823 AzOreg| nem következik belőle, hogy német.~- Már engedelmet
824 AzOreg| mondotta. - Megígértem, hogy elnézek.~Az öregúr ismét
825 AzOreg| Van-e pénze? Meglehet, hogy már nem is bír fenn járni.~
826 AzOreg| öregúr bámulva nézett körül, hogy hova lett. Eközben hozták
827 AzOreg| fel volt öltözve az öreg, hogy nem lehetett a ruhájához
828 AzOreg| De most már gyanakszom, hogy a díványos ember vitte el,
829 AzOreg| véletlenül oda tette be a cseléd, hogy el ne lopják.~Az öreg ezzel
830 AzOreg| Grószné is. A bált emlegették, hogy milyen pompás lesz.~A grófné
831 AzOreg| társaság közepett, és elmondja, hogy két napja keresi a pipáját;
832 AzOreg| napja keresi a pipáját; hogy erre is, arra is gyanakodott,
833 AzOreg| susogta fulladozva -, remélem, hogy nem véli tömjénnek a dohányát?~-
834 AzOreg| Látszott a társaságon, hogy figyel a beszélgetésre.~-
835 AzOreg| int neki.~- Hát, persze hogy nem itt szívom el - mondotta
836 AzOreg| öreg jólelkűen. - Tudom én, hogy a városi orrocskák finnyások.~
837 AzOreg| no, vén ökör vagyok! De hogy is gondolhattam arra, hogy
838 AzOreg| hogy is gondolhattam arra, hogy közéjök ülök a pipával.~
839 AzOreg| beteg asszonyra gondolt. Hogy a télen lerokkant, nem eresztették
840 AzOreg| eresztették ki: azt mondták, hogy síkos a kő, öregember könnyen
841 AzOreg| perccel. Délben említették, hogy kilenc óra előtt aligha
842 AzOreg| is mondta magyarázatul, hogy két kisleánynak viszi, azokhoz
843 AzOreg| A boltos biztosította, hogy szép gondolat, mire az öreg
844 AzOreg| Beeresztették az öregurat, aztán hogy az mindjárt az anyjukkal
845 AzOreg| eresztenek ki, nem ám. Hát hogy van?~- Tetszik látni - felelte
846 AzOreg| Meg kell neki mondani, hogy...~- Tizenkét koronát fizet.~-
847 AzOreg| Mindegy!~- Abból élünk, meg hogy az órákat rakom zálogba.
848 AzOreg| mosolyogva. Látszott rajta, hogy örül az öregúr látogatásának.~-
849 AzOreg| lábosban hozott valamit. Hogy az öregurat meglátta, megállt,
850 AzOreg| uram. Ön nem is tudja, hogy önt az Isten küldte ide,
851 AzOreg| alázatosan tartotta a kezében, s hogy a télikabátja nem volt a
852 AzOreg| az újság. Az van benne, hogy egy bárónénak valami sugárral
853 AzOreg| Jól beszél, Fábián öcsém, hogy: „In tempestate securitas”
854 AzOreg| hibáit, s végül megígérték, hogy gyakran el fognak látogatni
855 AzOreg| Bárányné epésen nevetett:~- Jó, hogy azt nem kérdezte a hölgyektől,
856 AzOreg| nem kérdezte a hölgyektől, hogy hány esztendősek?~A doktor
857 AzOreg| mentegetődzött:~- Mindenki tudja, hogy falusi ember. Ki ütköznék
858 AzOreg| szőnyegen, s látszott rajta, hogy megdöbben.~A doktorné hozzálépett
859 AzOreg| pipát venni a boltba, alig hogy két krajcárom maradt.~A
860 AzOreg| már másnap panaszkodott, hogy hiányzik a pipa, hanem a
861 AzOreg| reggel azzal tért haza, hogy adjanak neki revolvert,
862 AzOreg| mert ő nem érdemli meg, hogy éljen!~Az asszonyok megrémültek,
863 AzOreg| megrémültek, és sírva kérték, hogy ne cselekedjen olyan szörnyűséget!
864 AzOreg| kijelentette becsületszavára, hogy nem kártyázik többé.~- Csak
865 AzOreg| a pénzén, felajánlotta, hogy kifizeti előre az ő háztartási
866 AzOreg| még csak nem is sejtette, hogy az ő szép birtoka, tehene,
867 AzOreg| Maradt neki a zsebében annyi, hogy addig elég volt. Gondolta,
868 AzOreg| tőle, hova jár. Örültek, hogy elszórakozik.~Azonban egy
869 AzOreg| ötven korona kell. Lehet, hogy száz is. Nem tudom. Talán
870 AzOreg| is esik, de nem gondolom, hogy fogok még valaha kérni ilyen
871 AzOreg| mozgott. Látszott rajta, hogy alig állja megjegyzés nélkül.~
872 AzOreg| elfelejtette az órásnét. Arról, hogy az öregúr odajár, nem tudtak
873 AzOreg| azért, apácskám... Tudjuk, hogy irgalmas szívű. Csak szokatlan
874 AzOreg| Elvégre meg kell gondolnunk, hogy ha takarékpénztárba tette
875 AzOreg| mért apa? Kötelessége volt, hogy nektek adja!~A doktorné
876 AzOreg| a doktorné már aggódott, hogy baja esik.~- Nem kellett
877 AzOreg| Hiába magyarázták neki, hogy mindenféle népet nem lehet
878 AzOreg| házbér olyan nagy Budapesten, hogy mindenki szorosan lakik,
879 AzOreg| vice lakott ottan, de aztán hogy a háziúr a kiszolgált katonát
880 AzOreg| öregúr már akkor érezte, hogy ötödik kerék ő, gyanakvón
881 AzOreg| vejére.~A leánya segítette:~- Hogy ne járjon, apácskám, senki
882 AzOreg| megörvendett. Régen hiányzott neki, hogy az eget lássa. A falusi
883 AzOreg| falusi ember megszokta, hogy a felhőket vizsgálja, este
884 AzOreg| elé. Nézte az eget.~Aztán, hogy a pipáját felvitték, először
885 AzOreg| először is arra gondolt, hogy egy nagy üveg konyakot vesz.
886 AzOreg| mondotta -, most már látom, hogy a konyak rossz, nem az ízlésem.~
887 AzOreg| pedig azt mondta maga, hogy a legjobb, ami a bótba van.~-
888 AzOreg| máma!~S az ablakhoz lépett, hogy a kárpitot feleressze.~A
889 AzOreg| megdöbbent. Azt gondolta, hogy az asszony a leányával pöröl.~
890 AzOreg| világ! Most értette meg, hogy a veje miért olyan fakó
891 AzOreg| kivörösült szemű reggelenként, hogy a leánya miért oly bús és
892 AzOreg| miért oly rendelkező. És hogy az ő birtokát elkártyázta!
893 AzOreg| gyarapított!~Be akart rohanni, hogy pofon üsse, összegázolja
894 AzOreg| döbbenéssel megértette, hogy az öregúr mindent tud már.~
895 AzOreg| hánytorgott a lelkében, hogy visszatér a kúriájába. Hiszen
896 AzOreg| mindenki azt fogja kérdezni, hogy miért tért vissza?~Aztán
897 AzOreg| sötétlett. Maga is félt attól, hogy ebből a felhőből egyszer
898 AzOreg| elmúlt. Látszott rajta, hogy dolgozik, hogy más ember
899 AzOreg| Látszott rajta, hogy dolgozik, hogy más ember akar lenni.~De
900 AzOreg| Megrémült attól a gondolattól, hogy négyszemközt áll az apjával.~-
901 AzOreg| eresztették be. Azt mondták, hogy Zsuzsika betegszobában van:
902 AzOreg| betegszobában van: az orvos tilalma, hogy nem szabad hozzá bemenni
903 AzOreg| feltelefonozott az emeletre, hogy mondják meg, mi a baja Polgár
904 AzOreg| feltelefonozott. Azt felelték vissza, hogy aligha difteritisz. Nem
905 AzOreg| mígnem annyira elsüllyedt, hogy otromba dörgéssé semmisült,
906 AzOreg| akkor is hallani vélte, vagy hogy hallotta is. Az érchúrok
907 AzOreg| azonnal átküldi a cselédet, hogy csukja be az ablakát az
908 AzOreg| ablakon lefelé méláz, látja, hogy az agg Mayer baktat nagy
909 AzOreg| S az a gondolata támadt, hogy az öreg Mayertől kér. Nem
910 AzOreg| bizalmasak. Alig volt nap, hogy délutánonként le ne ment
911 AzOreg| öregúr azon gondolkodott, hogy hogyan kezdje. Irtózott
912 AzOreg| pénz. Talán még örül is, hogy szolgálhat vele.~Hallgatva
913 AzOreg| elvörösödött. Az volt a szándéka, hogy amikor majd a villamos állomásához
914 AzOreg| tapint, s azt fogja mondani, hogy otthon felejtette a pénzét.~
915 AzOreg| És tovább ment, anélkül, hogy felpillantana.~Az öreg Csurgó
916 AzOreg| koronáért, s el kell szenvednie, hogy azt mondják: nem!~Arra gondolt,
917 AzOreg| mondják: nem!~Arra gondolt, hogy felakasztja magát, vagy
918 AzOreg| felakasztja magát, vagy hogy leugrik az emeletről. De
919 AzOreg| éjszakánként arra gondolt, hogy eladja az ősi házat is,
920 AzOreg| Rosenbergnek, de az a gondolat, hogy Rosenberg oda fog ülni a
921 AzOreg| karosszékbe az ő apja helyébe, hogy a lompos Rosenbergné ott
922 AzOreg| konyhán, ahol az ő anyja, hogy a Rosenberg családja ott
923 AzOreg| a napon megtanácskozták, hogy az öregnek havi díjat fognak
924 AzOreg| De jobb, ha hozzászokik, hogy minden hónap elején kap
925 AzOreg| volna.~Nem akarta mondani, hogy betegnek látszik.~Az öreg
926 AzOreg| vetés különösen érdekelte. Hogy az őszi búza milyennek mutatkozik?
927 AzOreg| munkásokkal: tanította őket, hogy ne pocsékolják a magot,
928 AzOreg| doktorné lekefélte. Aztán, hogy az öreg elment, összeszidta
929 AzOreg| te meg az apám ruháit?~- Hogy keféljem? - felelte a cseléd. -
930 AzOreg| fiatalember bemutatta magát, hogy ő báró Szilvássy.~- Szilvássy?
931 AzOreg| mondom.~És ő is elbeszélte, hogy hogy hívják, mikor került
932 AzOreg| És ő is elbeszélte, hogy hogy hívják, mikor került a fővárosba,
933 AzOreg| mikor került a fővárosba, és hogy a leányánál lakik.~Már nem
934 AzOreg| kérdezte a fiatalember.~S hogy az öreg bólintott, csengetett.~
935 AzOreg| És tovább panaszkodott, hogy a kövi élet milyen nem embernek
936 AzOreg| öregúrnak alig maradt annyija, hogy hazatérhetett a villamoson.~
937 AzOreg| Egyszer az jutott eszébe, hogy megnézi az atilláját: nem
938 AzOreg| minden órában megnézte, hogy a kukorica mekkorát nőtt.~
939 AzOreg| ebédutánonként, s azt álmodja, hogy otthon alszik a méhesében.~
940 AzOreg| otthon alszik a méhesében.~Hogy az ablaktáblát bevonja,
941 AzOreg| micsoda vendégeim érkeztek!~Hogy ezt olyan különös örvendezéssel
942 AzOreg| elmondta a váratlan szerencsét, hogy hogyan jöttek, hogyan telepedtek
943 AzOreg| öregúrnak eközben eszébe jutott, hogy a méheknek víz is kell,
944 AzOreg| méheknek víz is kell, s hogy otthon egy darázskő hever
945 AzOreg| téglatörmeléket. Eszébe jut, hogy a Kisfaludy utcán árkot
946 AzOreg| és szepegve tudakozta, hogy mi történt.~- El kell hajtani
947 AzOreg| belépett, rögtön látta, hogy a méhek kiszabadultak. Ki
948 AzOreg| is söprűvel hadonásztak: hogy kitisztítsák a szobát. Az
949 AzOreg| lihegve az ajtóban az öregúr.~Hogy a doktort is ott látta,
950 AzOreg| viszonozta. Látszott rajta, hogy néz, de nem lát.~A varga
1-500 | 501-950 |