Part

 1 KIKI  |        volt valamikor, Sachs költő varga, Lenbach festő kőműves.
 2 AzOreg|      fűszeres boltocska, s a kapun varga címer: fekete papirosból
 3 AzOreg|      közepét szöggel verték által. Varga is lakott az órás mellett.
 4 AzOreg|   kiruccant az ajtón, és megállt a varga előtt:~- Hallja maga! Igaz,
 5 AzOreg|       cipőmet?!~- Igaz - felelte a varga nyugodtan, félvállról.~Az
 6 AzOreg|   forintért se?!~- Igaz - felelt a varga nyugodtan.~Ősz fejű kis
 7 AzOreg|        tudnom?~- Azért - felelte a varga a fonál végét megnyálazva -,
 8 AzOreg|          Ki az ördög a maga ura?~A varga felállott, és erősen a szemébe
 9 AzOreg|        mondja! - csattant vissza a varga.~S visszaült a székére.
10 AzOreg|         lehet az a dühös? Hát az a varga mi fán termett, hogy most
11 AzOreg|            órákat rakom zálogba. A varga hordja el, a jószívű varga
12 AzOreg|         varga hordja el, a jószívű varga szomszéd. Ő hozat fát is,
13 AzOreg|       nyitott be kopogás nélkül. A varga volt. Befedett lábosban
14 AzOreg|     negyven koronát kaptam tőle.~A varga letette a lábost az asztalra,
15 AzOreg|   teljesítvén az Úrnak akaratát.~A varga szeme csillogott, míg ezeket
16 AzOreg|             Nohát, csak egyenek.~A varga erre megterítette az asztalt
17 AzOreg|         mint ahogy a tyúk iszik.~A varga aztán belenyúlt a télikabátja
18 AzOreg| elszomorodott:~- Az báróné volt.~A varga tiltakozón emelte föl az
19 AzOreg|       milyen kedves. A másikat egy varga fogadta örökbe.~A családot
20 AzOreg|          bőrt vitt a hóna alatt. A varga köszönt neki, de ő nem viszonozta.
21 AzOreg|            hogy néz, de nem lát.~A varga nyugtalanul bámult reá.
22 AzOreg|  Tekintetes úr! - kiáltott ismét a varga.~A járókelők megálltak,
23 AzOreg|         Fábián István Práter utcai varga fölismerte benne Csurgó