Part

501 AzOreg|           áttele­pedek a díványra.~- No de ezt nem lehet engedni. El
502 AzOreg|           közben begombolni iparkodott. De, persze, nem sikerült: nem
503 AzOreg|             ösztönös mozdulata volt ez, de az öregurat mégis elérzékenyítette.
504 AzOreg|                ütköznék meg a beszédén? De hát bízzátok reám: majd
505 AzOreg|                 nehezen engedett nekik, de kijelentette becsületszavára,
506 AzOreg|              Talán nehezetekre is esik, de nem gondolom, hogy fogok
507 AzOreg|         türelmetlenség vonaglotta át:~- De hát, édesapám, mire van
508 AzOreg|              csak elhűlve néztek reá.~- De hát, bácsi - szólalt meg
509 AzOreg|                 pénzt. El is ment vele. De ahogy elment, megtanácskozták
510 AzOreg|              föl-alá járt a szobában:~- De így nem tarthat tovább -
511 AzOreg|          február vége felé járt az idő, de azon a napon mintha utolsó
512 AzOreg|              szokott lépni az apja elé, de akkor éppen a gyermek volt
513 AzOreg|            végre is letette a fegyvert. De azért mindennap eljárogatott
514 AzOreg|          Valamikor a vice lakott ottan, de aztán hogy a háziúr a kiszolgált
515 AzOreg|             megszokta, mindennap kérte. De csak vacsora után adtak
516 AzOreg|                előtt jó két pohárkával, de nem ízlett úgy, mint az,
517 AzOreg|            konyakot reggel, éhgyomorra, de akkor se ízlett.~- No -
518 AzOreg|           magányában megint megízlelte, de már akkor nem ízlett annyira.~-
519 AzOreg|                megvennem - dörmögött. - De hiába, fösvény vagyok, zsugori
520 AzOreg|            asztal már meg volt terítve, de az edények és szalvéták
521 AzOreg|              manó - mormogta az öreg -, de későn kelnek fel máma!~S
522 AzOreg|           összegázolja azt a gazembert, de a tagjai nem mozdultak -
523 AzOreg|               mikor fog újra kirontani.~De hát a vulkánok is nehezen
524 AzOreg|                 be kell lépnie.~Úgy ám, de mit mondanak otthon? Akivel
525 AzOreg|                szegényesen eltengőd­ne, de egy fillérje sincs, annyija
526 AzOreg|               öreg, könnytelen szemmel, de nem könnytelen szívvel.~
527 AzOreg|              hogy más ember akar lenni.~De az öregúr nem nézte, nem
528 AzOreg|                 az apjához az emeletre, de megállt a szoba közepén
529 AzOreg|               történt, aznap is elment, de elfelejtett venni ajándékot,
530 AzOreg|               jutott eszébe az ajtóban.~De nem is eresztették be. Azt
531 AzOreg|         senkinek.~Az öreg meghökkent:~- De hát mi a baja?~A portás
532 AzOreg|                 valamelyik szomszédban. De különös zongorázás volt
533 AzOreg|            fölmászna létrán a felhőkig, de még azon is felül, aztán
534 AzOreg|    bosszankodott, s bezárta az ablakát. De még akkor is hallani vélte,
535 AzOreg|               beszéde érthetetlen volt, de legalább ő is beszélhetett.
536 AzOreg|          láthatatlan csibuk szívásával, de azért elmulattak.~Hát tíz
537 AzOreg|                Irtózott a pénzkéréstől, de kínzó valami az, ha üres
538 AzOreg|        villamosra is sajnálja a pénzét? De hát ő elvégre is megadja.
539 AzOreg|              hogy leugrik az emeletről. De a leányát sajnálta. Az ismerősök
540 AzOreg|                az ősi házat is, eladja; de ilyenkor mindig látta az
541 AzOreg|              nagy nehezen Rosenbergnek, de az a gondolat, hogy Rosenberg
542 AzOreg|               kiadása lesz, úgyis szól. De jobb, ha hozzászokik, hogy
543 AzOreg|               elvégre falun is van por, de csak a kocsiúton, amikor
544 AzOreg|                  falun is van gazember, de azt becsukják; falun is
545 AzOreg|         becsukják; falun is kártyáznak, de ott csak krajcárba.~Tavasszal
546 AzOreg|                nekem a más ebédjével!~- De hisz, kérem, együtt méltóztattak
547 AzOreg|                 térhetett a villamoson.~De nem szólt róla otthon senkinek.
548 AzOreg|           megvolt az első gondolatában. De hol fognak a méhek kijárni?~
549 AzOreg|               ide-oda mászkáltak rajta, de végre is megtalálták alul
550 AzOreg|        szabályzatban nincs ugyan benne, de a lakókra veszedelmes. Ha
551 AzOreg|                  megmondom a háziúrnak, de az sem fogja megengedni.~-
552 AzOreg|                 sem fogja megengedni.~- De hát nem tudom, miről van
553 AzOreg|             mondották mindenfelől. - No de ilyet! Ki hallott ilyesmit:
554 AzOreg|           kiütődött a felső ablaktábla. De csak a belső.~A méhek egyszerre
555 AzOreg|            alatt. A varga köszönt neki, de ő nem viszonozta. Látszott
556 AzOreg|               Látszott rajta, hogy néz, de nem lát.~A varga nyugtalanul