Part

 1 KIKI  |      keresne, hogy belebújjon az emberek elől. De ha szólnia kellett
 2 KIKI  |      költő ritka. Száz évben, az emberek milliói között egy ha születik.
 3 KIKI  |    utcára, a forgalom megáll. Az emberek, lovak, ebek úgy merednek
 4 KIKI  |        magának is, mintha részeg emberek temetője volna?~Mert bizony
 5 KIKI  |        javasolta, hogy ha már az emberek ínségének az ügye meg van
 6 KIKI  |         Az én gondolatom csak az emberek jobb sorsba juttatása volt.
 7 KIKI  |          ezerszám élnek ösztövér emberek is a világon, és tán még
 8 KIKI  |        nem hallottam jót. Miféle emberek laknak ott, abból is kitetszik,
 9 KIKI  | szenvedhette, a virító egészségű emberek se kellemes látvány a fonnyadtnak.
10 KIKI  |  kőművesek... Talán az ilyen úri­emberek nem vadulnak meg úgy? És
11 AzOreg|       le- és fölrobogtak ezek az emberek. A házmester akkor kezdte
12 AzOreg|   komolyan csinálta. Azon faképű emberek közé tartozott, akiknek
13 AzOreg|     Vidéken ott ül a lélek is az emberek arcán.~- Pah, pah, miről
14 AzOreg|         gyárakba, boltokba siető emberek, kofák, hordárok, kisdiák,
15 AzOreg| beszélgettem velök? Hát azok nem emberek?~A doktorné engesztelőn,
16 AzOreg|          itt a fejemen járnak az emberek. Mindig azt gondolom, hogy
17 AzOreg|      nézett az ágy felé: micsoda emberek ezek a városiak, hogy annyira