Part

 1 KIKI  |         anyám... Hát nem éppen tegnap is mondtad, hogy ne menjek
 2 KIKI  |     örültem... hogy ott láttam tegnap... a földszinten... a zártszékben...~
 3 KIKI  |   látott színpadon... és éppen tegnap... Igen el voltam maszkírozva.
 4 KIKI  |       De hiszen mindennap jön. Tegnap kettő is.~Sípos legyintett.~-
 5 KIKI  |        meglúgozom én! Kíméltem tegnap, hogy köhögött. Láttam,
 6 KIKI  |        kissé elkedvetlenítette tegnap. Ő igen szereti a poézist.
 7 KIKI  |       mért tipródott úgy rajta tegnap?~- Tipródtam? Csak beszélgettünk
 8 KIKI  |   kérdezze meg: nem hűlt-e meg tegnap?~Esztike egy névjeggyel
 9 AzOreg|      én szalonom a betegeké.~- Tegnap magam is majdnem páciensed
10 AzOreg| lámpást és meggyújtotta, ahogy tegnap megtanították rá. Megnézte
11 AzOreg|      neki, hogyan kóborolta be tegnap várost.~Aztán nagy elégülten
12 AzOreg|      tegnapelőtt jött, és hogy tegnap eltévedt. Aztán arról beszélt,
13 AzOreg|        ez a város. Nem győztem tegnap bámulni. Mert tegnap bejártam,
14 AzOreg|   győztem tegnap bámulni. Mert tegnap bejártam, be ám, akaratlanul
15 AzOreg|          felelte az öreg -, de tegnap nagy rendezkedés volt itt,
16 AzOreg|          Az öreg tekintetes úr tegnap nem ment el hazulról. Úgy