Part

 1 KIKI  |     megint Miskolczi Adéllal. Szótlanul lépkedtek el a fiú előtt.
 2 KIKI  |     lehetetlen, hogy csak úgy szótlanul járjunk el egymás mellett...
 3 KIKI  |        megjelent az utcán, és szótlanul andalgott a posta felé.~
 4 KIKI  |        napnyugtára hazaérünk.~Szótlanul ballagdáltak visszafelé.
 5 KIKI  |      A temető mellett eleinte szótlanul sétáltak el. Az út ott a
 6 KIKI  |   Sípos?~Sípos föl se nézett. Szótlanul nyújtotta Olgának a levelet.~
 7 KIKI  |       szoktak: a temető felé. Szótlanul. Olga még csak vigasztalni
 8 KIKI  | mindenem!~Mentek, bandalogtak szótlanul a fenyves ölén - a Paradicsom
 9 KIKI  |     egy szót se.~A kapuban is szótlanul nyújtott kezet Síposnak.
10 AzOreg|       Adsz belőle?~Az asszony szótlanul nyúlt a kebelébe. Kivett
11 AzOreg|      elsietett.~A két asszony szótlanul hallgatta az eltávozó lépéseket.
12 AzOreg|     leült a többivel, s evett szótlanul; mikor elvégezte, elment
13 AzOreg|       mikor elvégezte, elment szótlanul. Ha a nők kérdést intéztek
14 AzOreg|      koronánál.~Megint mentek szótlanul. Zsuzsikára gondolt. Szegény
15 AzOreg|     Báránynéra. Fölcsoszogott szótlanul az emeletre.~Másnap még
16 AzOreg|   nagy könnycsepp jelent meg. Szótlanul megfordult, s elballagott.~