Part

  1 KIKI|         rájuk, de egyszer meglökte Sípos Berta - vele egy utcában
  2 KIKI|         lakó tanulótársa volt az a Sípos Berta -, meglökte a könyökével,
  3 KIKI|           mert haldoklóhoz hívják. Sípos a neve annak a szerencsétlennek.~
  4 KIKI|           Olga megmozdult:~- Ádám? Sípos Ádám?~- Nem tudom, Ádám-e
  5 KIKI|             Holnapra az már se nem Sípos, se nem Ádám.~- Fekete szemű,
  6 KIKI|    nyikorogj.~- A levegő - susogta Sípos a fejét rázva -, patikában
  7 KIKI|           rátekintett a névjegyre:~SÍPOS CSABA DR.~pékmester~A pékmester
  8 KIKI|            ugye?~Olga nem értette.~Sípos mosolygott.~- Apám úrnak
  9 KIKI|     orvossága, ami nekünk nincsen?~Sípos szomorúan nézett rá.~- Minden
 10 KIKI|            orvosunk azt ajánlotta.~Sípos a fejét rázta:~- Jobb az
 11 KIKI|          is néha.~- Hát köhögésre, Sípos úr, ha nagyon köhög?~Sípos
 12 KIKI|         Sípos úr, ha nagyon köhög?~Sípos vállat vont.~- Kodein, Dover-por,
 13 KIKI|           se neki.~- Vért is hány, Sípos úr?~- Csak ha muszáj.~Olga
 14 KIKI|           Oda se neki - legyintett Sípos -, a vér csak piros víz.
 15 KIKI|   Javulásra igen hajlandó - mondta Sípos a levelet visszatéve a zsebébe -,
 16 KIKI|        magának is, ha valami kell, Sípos úr - szíveskedett Kvabkáné -,
 17 KIKI|               Köszönöm - bólintott Sípos halvány mosolygással -,
 18 KIKI|      mindig kilépett, valahányszor Sípos megjelent. Szívesen felelt
 19 KIKI|            egy-két hét kérdése, és Sípos nem ül többé a tornác padján,
 20 KIKI|          színe alá. Kampec.~De hát Sípos még akkor fenn járt. Mikor
 21 KIKI|          negyedik nap azt kérdezte Sípos, hogy ki hordja a leveleket.~-
 22 KIKI|           csak nincs volt a válasz Sípos kérdésére.~- Érthetetlen! -
 23 KIKI|     Érthetetlen! - nyugtalankodott Sípos.~Egy hét múlván már olyan
 24 KIKI|       először látna köhögő embert. Sípos belevörösödött, beleizzadt,
 25 KIKI|       kellett gyötrődnie. Olyankor Sípos komoly érdeklődéssel fülelt,
 26 KIKI|            értem - nyugtalankodott Sípos a hetedik napon -, nem értem,
 27 KIKI|    mindennap jön. Tegnap kettő is.~Sípos legyintett.~- Az semmi.
 28 KIKI|          Olga -, ha nyugtalanítja.~Sípos a fejét rázta:~- Annál büszkébb
 29 KIKI| kiereszkedett. Az anyjával persze. Sípos örömmel vezette őket el
 30 KIKI|       Micsoda levegő - lelkesedett Sípos -, hát még ha megindul a
 31 KIKI|          Habocska - udvariaskodott Sípos -, nekem is kellemesebb
 32 KIKI|         Ismeri? - kérdezte Sípost.~Sípos a fejét rázta:~- Minő hatással
 33 KIKI|    borzolgatta a lúdanyák pelyhét. Sípos csak épp a tornácon időzött
 34 KIKI|     gondolkodott, aztán megindult. Sípos már a tornácon várta:~-
 35 KIKI|         arc - mondta elgondolkodva Sípos -, különösen a szemük milyen
 36 KIKI|            Szokott maga bort inni, Sípos?~- Én? Bort? Soha. Hogy
 37 KIKI|    pihenjünk.~- Semmi - legyintett Sípos -, mehetünk tovább.~A vasúti
 38 KIKI|    vállkendőjét.~Öt óra tájt aztán Sípos az égre pillantott, s az
 39 KIKI|           ballagdáltak visszafelé. Sípos a pálcájával veregette a
 40 KIKI|             Habocska - szólalt meg Sípos féltekintettel -, egy bizalmas
 41 KIKI|   ostobaság - mondta elgondolkodva Sípos -, de vele jár a korral.
 42 KIKI|          gyermekkoromban tudtam...~Sípos legyintett:~- Hiába tudjuk
 43 KIKI|       vonult.~- És aztán? Mi lett?~Sípos mozdított a vállán:~- A
 44 KIKI|      postaház előtt eszméltek föl.~Sípos ránézett Olgára:~- Maga
 45 KIKI|           ezt? - fordult Síposhoz.~Sípos rántott a vállán.~- Valami
 46 KIKI|           Maga nem szereti Aranyt.~Sípos megint vállat vont:~- Tisztelem.
 47 KIKI|          Aranyról így nyilatkozni?~Sípos elmosolyodott:~- Nem mondtam
 48 KIKI|   Tisztelem - ismételte mosolyogva Sípos -, ahányszor elmegyek a
 49 KIKI|    fölemelkedett, mint a hibátlan.~Sípos mosolygott.~- Nem, nem no,
 50 KIKI|       Tanárok költője - legyintett Sípos mérgesen.~- Mondjuk: nem
 51 KIKI|   költészet!~Azonban, hogy délután Sípos megint jelentkezett, csak
 52 KIKI|          említi valaki, folytatja.~Sípos elmosolyodott:~- Én is szeretem
 53 KIKI|       Aranynak?~- Az igazságnak...~Sípos vállat vont.~- Épp az az
 54 KIKI|        verseiről beszélt Aranynak?~Sípos a vállát vonogatta, mosolygott.~-
 55 KIKI|            mondta jó szívvel Olga.~Sípos megállt, és pihent. A távolba
 56 KIKI| megindultak.~- A balladái - kezdte Sípos, mintha nem is hagyta volna
 57 KIKI|    Síposnak is a Síposét. Leültek.~Sípos bólogatott:~- Igaz. Hát
 58 KIKI|           a zümmögése hallatszott.~Sípos fölemelte az arcát, és meleg
 59 KIKI|          Habocska - mondta melegen Sípos -, csupa jóság és kellemesség
 60 KIKI|         Olga a szalmiákot nyújtva.~Sípos azonban köszönetbólintással
 61 KIKI|      kerületű.~- Ne beszéljen már, Sípos.~- De némelyik távolít,
 62 KIKI|        rossz krinolin.~S nevetett.~Sípos vidáman biccentett.~Aztán
 63 KIKI|          az igazán boldog - mondta Sípos elgondolkodva.~A tanító
 64 KIKI|             Mindig örülök - mondta Sípos -, ha vidám gyermeksereget
 65 KIKI|         még az is ritkán történik.~Sípos a zsebébe nyúlt.~- Egy kis
 66 KIKI|          vidámság az egeket verte.~Sípos nagyokat nevetett rajtuk.~-
 67 KIKI|            iskola szomszédságában. Sípos megismerte, hogy a falu
 68 KIKI|            De meg is örült egyben: Sípos bizonyára ezt a levelet
 69 KIKI|       fejét rázta. S befirkantotta Sípos nevét a könyvbe. Maga vitte
 70 KIKI|            A várt levél... Tessék.~Sípos szeme mohón ragadt a levélre.
 71 KIKI|            írás, mint a borítékon.~Sípos szeme - egy perc nem telt
 72 KIKI|           Mit tegyünk most már?...~Sípos szinte kék volt a dühtől.
 73 KIKI|        higgye el, nem én vagyok...~Sípos csak lógatta a fejét, mint
 74 KIKI|          zsíros ételeket kedvelem.~Sípos nem bújt elő a szobájából.
 75 KIKI|          mondogatta az anyjának -, Sípos igen haragszik.~- Dehogy
 76 KIKI|         virágzó kajszibarackfán.~- Sípos jön! - szólt be az anyjának
 77 KIKI|   beszélgetés.~Egy délután azonban Sípos megállt a temető mellett,
 78 KIKI|       fakereszteken és a fejfákon.~Sípos elmosolyodva tekintett szét.~-
 79 KIKI|     obeliszk, fekete is egy közte.~Sípos érdeklődéssel olvasta rajtuk
 80 KIKI|           az igaz - mosolyodott el Sípos is -, a feledhetetlen nem
 81 KIKI|        voltak.~Olga leült a padra. Sípos leült a szomszédos sírnak
 82 KIKI|         furulyaszó hallatszott, és Sípos arra szemlélődött. De a
 83 KIKI|          Olga -, az. Az öreg Áron.~Sípos fülelt. A hatlikú pásztorfurulyán
 84 KIKI|           a temető átkában.~S hogy Sípos csodálkozva nézett, elmosolyodva
 85 KIKI|          aztán szíven lőtte magát.~Sípos a fejét rázta. Fölkelt.~-
 86 KIKI|        múlt a régi gyöngy világ...~Sípos elgondolkodva hallgatta
 87 KIKI|          temető a portája, lakása.~Sípos elgondolkodva nézte.~Aztán
 88 KIKI|          egyszer, hogy említettek.~Sípos a tárcájáért nyúlt.~- Hát
 89 KIKI|           azt se mondta, köszönöm.~Sípos elmosolyodva intett Olgának,
 90 KIKI|   kisasszony, akinek mindennap ír?~Sípos elmosolyodott, és megállt.~-
 91 KIKI|  mosolygott.~- A szemén - faggatta Sípos -, a szemén, ugye? Hogy
 92 KIKI|             de én így gondolkodom.~Sípos megállt. Nézett Olgára.~-
 93 KIKI|       mosolyogva biccentett igent.~Sípos nézett:~- Habocska! Honnan
 94 KIKI|            hallatszott az erdőből. Sípos megállt. Az arcához kapta
 95 KIKI|    lépésnyire.~- Puff! - kiáltotta Sípos.~És a róka még riadtabban
 96 KIKI|         markával takarva nevetett.~Sípos szeme azonban aggodalomba
 97 KIKI|   szétlebbentette, magára öltötte.~Sípos csak nézett maga elé: várta,
 98 KIKI|           Elhozom.~~Másnap azonban Sípos nem jelentkezett.~Olga ki-kitekintett
 99 KIKI|       hivatal udvari ablakát -, de Sípos csak nem jött elő.~- Fuss
100 KIKI|        kendőjét, és átsietett.~Hát Sípos csakugyan feküdt. Fenyőlombok
101 KIKI|            kigurult mandzsettával.~Sípos sárga volt és bágyadt. A
102 KIKI|               Fölösleges - susogta Sípos. - Már jobban vagyok. A
103 KIKI|            keveset ír - mosolygott Sípos. - Az angyalok bőbeszédűek,
104 KIKI|       aranykanál.~- No - fakadt ki Sípos -, hát mit szól rá?~Olga
105 KIKI|              gyönyörködött a képre Sípos -, noha a szeme bűbája el
106 KIKI|          látszik - hagyta rá Olga.~Sípos gyönyörködve nézett a képre.
107 KIKI|           valahányszor kisétáltak, Sípos mindig csak az ő Etelkájáról
108 KIKI|     feleségem.~Olga a fejét rázta.~Sípos mosolygott:~- Maga nem hiszi,
109 KIKI|            mindig nyomott olyankor Sípos egy-két nikkelt.~Hát betértek
110 KIKI|         válogatott a sínek között. Sípos tovább festette a történetét:~-
111 KIKI|            akkor a negyven millió?~Sípos is mosolygott:~- Csak magának
112 KIKI|          többé.~- De hát lehet az?~Sípos bólogatott:~- A kémia útján.
113 KIKI|            beszéd Síposnak.~De hát Sípos halkan és nyugodtan beszélt.
114 KIKI|         nevetésre fakadt volna, ha Sípős nem a lelke hevével ontja
115 KIKI|         nyelt. Beszélni meg hiszen Sípos beszélt sokat. Hát már a
116 KIKI|    viaszszín sovány keze a keblén.~Sípos ötször is befordult napjában
117 KIKI|            mit ér nekem a szépség?~Sípos sajnáló szemmel nézte.~-
118 KIKI|       nótáját - gondolta magában.~~Sípos egy napon a szokottnál sietőbben
119 KIKI|    Esztrengát találtam! - lobogott Sípos -, esztrengát egy hegyoldalban.
120 KIKI|            éjszakáim - örvendezett Sípos.~- Most már hiszem, hogy
121 KIKI|            boldogságtól sugárzott.~Sípos terjedelmes levelet írt
122 KIKI|        arcán is látszik a javulás.~Sípos csillogó szemmel hitetlenkedett:~-
123 KIKI|         nagyjából, mint a múltkor.~Sípos úgy mosolygott, mint a gyermek
124 KIKI|      árnyékában, a juhszagban; míg Sípos beszélt, Olgának rajta volt
125 KIKI|           és gondolkodva lépdegélt Sípos mellett, alig nézett fel
126 KIKI|            De én magam is - mondta Sípos -, bizonyára hogy sokat
127 KIKI|            olyan, mint a kristály.~Sípos intőn emelte föl az ujját:~-
128 KIKI|          szabad - intette komolyan Sípos.~S a pohárért nyúlt: elvette
129 KIKI|        mondta boldog tikkadozással Sípos -, ilyet nem iszik Pesten
130 KIKI|              gyenge a szeme talán?~Sípos mosolyogva rázta a fejét.~-
131 KIKI|         Olga elámult:~- Nem értem.~Sípos mosolygott:~- Ő sem értette
132 KIKI|           akkor... féltékeny maga.~Sípos vállat vont.~- Mondtam már,
133 KIKI|         Olga gondolkodva lépkedett Sípos mellett.~Mily kedves ember -
134 KIKI|            ő.~Pedig hallotta, hogy Sípos ott köhécsel már a folyosón.
135 KIKI|        szökkent fel a székről.~Hát Sípos valóban olyan kókadtan ült
136 KIKI|    közönséges vaskulcs.~- Mi baja, Sípos?~Sípos föl se nézett. Szótlanul
137 KIKI|        vaskulcs.~- Mi baja, Sípos?~Sípos föl se nézett. Szótlanul
138 KIKI|      visszanyújtotta a levelet, de Sípos behunyt szemmel ült a padon.
139 KIKI|           hogy azt is mondja, amit Sípos szokott mondani: Oda se
140 KIKI|           se neki! De érezte, hogy Sípos mellében a tüdővérzésnél
141 KIKI|            fel.~Illett volna, hogy Sípos elvegye tőle - mert Sípos
142 KIKI|          Sípos elvegye tőle - mert Sípos már hetek óta nem hordozta
143 KIKI|           útján - az esztrengának.~Sípos olykor a zsebkendőjéért
144 KIKI|        nehéz látvány a férfikönny. Sípos bizonyára szégyelli is.~
145 KIKI|      díszvirág - szólalt meg akkor Sípos.~S érzett a szaván, hogy
146 KIKI|       volna...~- Titok - hagyta rá Sípos. - A világ csupa titok.
147 KIKI|         többet fel az esztrengáig.~Sípos a zsendicét sem itta olyan
148 KIKI|        Talán látunk valamit onnan.~Sípos szótlan-búsan, sápadtan
149 KIKI|          egyszer nála.~Várta, hogy Sípos megkérdezi:~- Miért?~Síposnak
150 KIKI|              Bánom is én - morgott Sípos.~Álltak, hallgattak.~A levegő
151 KIKI|         gondos kézzel hajtotta fel Sípos kabátján a gallért. Aztán
152 KIKI|            gallért. Aztán meg hogy Sípos is leült, ráigazította a
153 KIKI|            kész.~Olga azonban csak Sípos után nézett. Aztán megfordult,
154 KIKI|    bizonyistenkedett, hogy az övé: Sípos kiszórta az ablakon az orvos­
155 KIKI|           Esztert küldi:~- Fuss át Sípos úrhoz. A kisasszony kérdezteti:
156 KIKI|           hírrel tért vissza, hogy Sípos úr alszik.~- De bizonyos-e,
157 KIKI|          Harmadnapra aztán fölkelt Sípos. Igen fakó volt: alig állt
158 KIKI|          anyja -, fölkelsz?~- Nem. Sípos előjött-e?~- Még nem. Talán
159 KIKI|          is kifigyelt olykor, hogy Sípos előjön-e már. Orvosságnál
160 KIKI|          szépség is? Még azt vélné Sípos, hogy...~Aztán, hogy dél
161 KIKI|           már nem is kérdezősködik Sípos? Most már bizonyára meggyűlölt
162 KIKI|           és piano, ahogy kellett.~Sípos azt üzente vissza, hogy
163 KIKI|       ajtóhoz.~- Olga, ébren vagy? Sípos van itt.~Látta, hogy Olga
164 KIKI|      hosszát a hajának a vánkosra.~Sípos bágyadtan, sárgán lépett
165 KIKI|       érezte, hogy ha kezet nyújt, Sípos a kezében marasztalja a
166 KIKI|        odakünn - folytatta vidáman Sípos. - Klivlendben telepedtek
167 KIKI|   marasztalta Sípost ebédre is, de Sípos a pipára gondolt, hogy Miklós
168 KIKI|      nemigen járt ki sétálni. Amíg Sípos vőlegény volt, tehette -
169 KIKI|  beszélésre indítsa. Ha hallgatott Sípos, az arca mindig borult volt.~-
170 KIKI|    beszéljen tovább: igen érdekes. Sípos arca csupa élet volt, míg
171 KIKI|           kedveskedett a bakterné.~Sípos elvette tőle a poharat,
172 KIKI|        ahogy a nap átsüt rajta, és Sípos is, ahogy ott áll... Ha
173 KIKI|           odabent az anyjának.~Hát Sípos hiába is köhécselt másnap
174 KIKI|             Alszik? - csodálkozott Sípos. - Tán az éjjel...~- Nem,
175 KIKI|          szokott. Ma ágyban marad.~Sípos aggódón pillogott.~- De
176 KIKI|          ma nem jön ki a szobából.~Sípos a fejét rázta:~- Habocska
177 KIKI|         meghűlnie.~- Hát ne is.~És Sípos elsétált. De délben megint
178 KIKI|           de aztán megint elaludt.~Sípos várt kissé.~Nézegette unalmában
179 KIKI|          szájában füstölög a pipa.~Sípos kedvetlenül pillantott szét,
180 KIKI|      könyörgött reggel Kvabkánénák Sípos -, nagy örömet mondok, igen
181 KIKI|    vörösödött már tél-túl a szőlő.~Sípos a régi vidámságával lépkedett
182 KIKI|        előtte való nap megrendelte Sípos. Olgának is igen ízlett.
183 KIKI|        brummog a társai zenéjéhez.~Sípos fél fülre billenti a kalapját.
184 KIKI|          az kellene! - hörkent fel Sípos.~S védőn állott Olga elé.~-
185 KIKI|           az úton.~- Ó, Istenem...~Sípos elővette a zsebkendőjét,
186 KIKI|          zokogva borult a nyakába.~Sípos ott vonogatta a vállát nagy
187 KIKI|      muzsikáltat, ahol gyászolnak.~Sípos nem szólt egy szót se, csak
188 KIKI|      valami kutyára.~- De anyám...~Sípos megint billentett a kalapján,
189 KIKI|         megbékítették valahogy, de Sípos nem nyitotta be többé a
190 KIKI|            az ablakban leste, hogy Sípos mikor megy arra. Szerette
191 KIKI|        hogy akkor ablakot nyit, és Sípos bizonyára megáll: néhány
192 KIKI|            neki - nehogy azt vélje Sípos, hogy ő is neheztel rá.
193 KIKI|         hogy elmondja az ablakban.~Sípos azonban nem mutatkozott.~
194 KIKI|      kézzel firkantotta rá:~Kedves Sípos...~Azt akarta megírni, hogy
195 KIKI|      átküldte Esztertől.~- Vidd be Sípos úrnak. De kopogtass ám előbb
196 KIKI|    tavaszig még meg is gömbölyödne Sípos. Miklós bácsi épp délben
197 KIKI|         hát mért nem kérdezősködik Sípos? Ó, bizonyára kérdezősködne,
198 KIKI|          Aztán azon tűnődött, hogy Sípos talán mégis elutazott a
199 KIKI|         idő elől. Belépni átallott Sípos a házba, de bizonyára hagyott
200 KIKI|  Hólyagékhoz is: kérdezd meg, hogy Sípos úr elutazott-e. De nehogy
201 KIKI|          úr elutazott-e. De nehogy Sípos urat kérdezd.~A kislány
202 KIKI|           hírrel tért vissza, hogy Sípos tekintetes úr nem utazott
203 KIKI|            volna szállást keresnie Sípos tekintetes úrnak.~Olga aggodalmasan
204 KIKI|          éjjelenként is érdeklődik Sípos ablaka iránt. Nem. Esztit
205 KIKI|            Morfint hozott magával, Sípos azt mondta, mikor legutóbb
206 KIKI|            fény áramlott ki, tehát Sípos szobáját erősen fűtik.~Megállt.~
207 KIKI|          az asszony -, ezerért se.~Sípos kókadt fejjel feküdt az
208 KIKI|          Mi baj?~- Semmi - susogta Sípos -, mindjárt semmi.~Az inge
209 KIKI|          baja? Mi kell a városból?~Sípos akkor fölemelte a fejét,
210 KIKI|      rezgett.~- Meghalok - susogta Sípos.~- Nem hal meg. Mit adjak?
211 KIKI|            hogy... hogy igen beteg Sípos úr.~- Vagy igen. Mondtam
212 KIKI|           múlva itt lesz az orvos.~Sípos a kezét nyújtotta Olgának:~-
213 KIKI|        Áron! - kiáltott rá Olga -, Sípos úr meghal! Nem kapunk lovat,
214 KIKI|            megnyitotta a szemét:~- Sípos jobban van-e?~- Bánom is
215 KIKI|            orvosra fordult:~- Él-e Sípos?~Az orvos a fejét rázta:~-