Part
1 KIKI | választottál ilyen férjet? - fakadt ki Olga, mikor már tizenöt
2 KIKI | még.~- De hát minek lestél ki az ablakon! Zártad volna
3 KIKI | zongorázom?~- Ne mentél volna ki többet.~- Hát én nem is.
4 KIKI | mindjárt válaszol is rá:~- Ki parancsol énnekem? Ki az
5 KIKI | Ki parancsol énnekem? Ki az úr a házban? Hat nap
6 KIKI | hány a szeme:~- Hát aztán? Ki parancsol nekem abban, hogy
7 KIKI | majd megmutatják ők, hogy ki gondolkodott okosan! Négy-öt
8 KIKI | végét. Három fogát köpte ki az udvaron, az különösen
9 KIKI | A csizmahúzóban ütötte ki a fogát, de hogy a homloka
10 KIKI | aztán Kvabkáné -, gyerünk ki, Olga, az állomásra; nézzük
11 KIKI | Dorbézolás miatt csapták ki. Akkor elbujdosott. Évek
12 KIKI | bánnak is vele, nem potyog ki tőle a foga.~De hát hova
13 KIKI | zárnia. De hát hogy jön akkor ki Kvabka? Ha meg nyitva hagyja
14 KIKI | megszökött.~Aztán hát ki főz holnap ennek a semmirekellőnek?
15 KIKI | ennek a semmirekellőnek? Ki mos reá? Elzüllik, elrongyosodik,
16 KIKI | mindig aggodalmat fejezett ki. És a feje tartása is olyan
17 KIKI | ajtó elé ők sosem ültek ki. Ha az udvaron áthaladtak,
18 KIKI | négy-öt kislány is járt ki és be az ajtón. Mind sárga
19 KIKI | egy körmöci arany pendülne ki a csizmája sarkán. A leány
20 KIKI | nyugtalanság látszott kalaposéknál. Ki és be futkostak. Csupa ijedt
21 KIKI | mentőknek?~- Bizonyosan.~- Essen ki a szeme annak a tűzoltónak -
22 KIKI | kislány gyászruhában fordul ki az ajtón. Aztán a többi
23 KIKI | A két nő sokat tűnődött: ki lehet az ajándékozó? A levél
24 KIKI | délután fordult meg otthon.)~Ki hozta a két jegyet?~- Csak
25 KIKI | mindig nem tudták, hogy ki küldötte a jegyet. A szereplő
26 KIKI | és valami lapos nyúlladt ki a kezéből. A virágcserépcsésze
27 KIKI | tárgy a figura kezében. Ki könyvnek nézte, ki lepénynek,
28 KIKI | kezében. Ki könyvnek nézte, ki lepénynek, ki bankónak.
29 KIKI | könyvnek nézte, ki lepénynek, ki bankónak. Csak mikor férjhez
30 KIKI | Kvabkához, akkor világosodott ki, hogy vakolókanál volt az.~-
31 KIKI | ahogy te mondod, nem jön ki semmi. Nem vesztettünk vele
32 KIKI | csupa szépség. Hát hiába: ki a szerencsével születik
33 KIKI | szerencsével születik együtt, ki a szerencsétlenséggel.~Berta
34 KIKI | ha a lakásuk ajtaján lép ki a fiatalember, akkor már
35 KIKI | mindjárt tudja is, hogy ki.~A virágos poharat elgondolkodva
36 KIKI | Fejtsük fel. Olga, varrjuk ki selyemcérnával. Most már
37 KIKI | mondása, hogy mindenkinek ki van szabva: miből mennyit
38 KIKI | reggelenkint a posta.~- Csak ki a levegőre, a napra!~És
39 KIKI | Hólyagné mondta neki, hogy ki vagyok, és hogy nekem is
40 KIKI | Kérte a tanítót, hogy vegye ki a felsőkabátja zsebéből:
41 KIKI | sávokban olvadt a dér.~- Ki ne menj - aggodalmaskodott
42 KIKI | köszönés nélkül lebbent ki az ajtón.~~Másnap délelőtt
43 KIKI | kiskapuban, és kenyeret nyújtott ki. A koldus áldásokat sóhajtozott,
44 KIKI | nézte a földet.~- Küldje ki - suttogta aztán.~Kvabkáné
45 KIKI | vert benne.~- Mégis - szólt ki -, van-e valami olyan orvossága,
46 KIKI | Olga azonban nem lépett ki a szobából az anyja hívására.
47 KIKI | kitekintő falubeliek -, vajon ki halt meg?~A bricska Hólyagék
48 KIKI | azt kérdezte Sípos, hogy ki hordja a leveleket.~- Holnap
49 KIKI | örül, ha levele érkezik: ki borral kedveskedik érte,
50 KIKI | borral kedveskedik érte, ki pálinkával, de minden levélre
51 KIKI | hogy a temetőbe jártunk ki, Borcsa néninek a sírjához.~-
52 KIKI | hogy gondolsz olyat...~- Ki szólhat meg érte? Senki
53 KIKI | Váltva csókjok melegét.~- Ki írta ezt? - fordult Síposhoz.~
54 KIKI | te sehol ilyen gazdára, ki szeressen gyöngeségid dacára.
55 KIKI | désben.~- Hát te nem jössz ki?~- Én? Azzal az istentelennel?...
56 KIKI | zöldellő fikuszra. Aznap rakták ki a pincegádorból a kaktuszokkal,
57 KIKI | szellemek maradhattak volna ki. Ócskavas...~Legyintett.~-
58 KIKI | csak a Faustot adta volna ki. A prózai munkái: szalma
59 KIKI | kis sétára se bocsátott ki apám. Büntetésből.~Legyintett.~-
60 KIKI | szó, hogy holnap vigyem-e ki a gyermekeket az erdőre
61 KIKI | van három korona. Tűzze ki nekik valamire: versenyre.~-
62 KIKI | nevét a könyvbe. Maga vitte ki Síposnak.~- A várt levél...
63 KIKI | arcát.~- Nem értem! - fakadt ki aztán Olgára tekintve -
64 KIKI | És égő arccal sietett ki az utcára. Hát bizony ott
65 KIKI | volna?~Mert bizony a fejfák, ki jobbra, ki balra dőlve álltak
66 KIKI | bizony a fejfák, ki jobbra, ki balra dőlve álltak a sírokon.~
67 KIKI | bokroktól nem láthatta, ki furulyázik ottan.~- Különös -
68 KIKI | átszálló poszméh.~- Hát ki ez az ember? Hogy ilyeneket
69 KIKI | elfújja a nótáját.~- Érdekes. Ki volt az a Benkő?~Olga vállat
70 KIKI | mondta Olga visszatéret -, ki az a kisasszony, akinek
71 KIKI | elmosolyodott, és megállt.~- Hát ki volna más?~- A szép szemű?~-
72 KIKI | aranykanál.~- No - fakadt ki Sípos -, hát mit szól rá?~
73 KIKI | fényét, melegét, úgy sugárzik ki belőle a jóság.~- Jónak
74 KIKI | Legelőször? Mit is? Hát, hogy ki hová való. És hát, hogy
75 KIKI | Viszont én is elmondtam: ki vagyok, mi vagyok, és hogy
76 KIKI | ántikrisztus akadályozta.~- Ki az?~- Az arany. Mihelyt
77 KIKI | új szűrt látnak rajtam, ki ad énnékem alamizsnát?~Meg
78 KIKI | panaszkodott. Pedig már ki is nézett neki egy szép
79 KIKI | Síposnak.~- Holnap nem megyek ki - mondta hideg elmosolyodással. -
80 KIKI | levélhordónak, hogy vigye ki ő.~Pedig hallotta, hogy
81 KIKI | folyosón. Nem, ő nem megy ki többé. Sétál majd külön,
82 KIKI | az ajtóhoz.~- Te, gyere ki - szól be Kvabkáné hüledező-halkan -,
83 KIKI | ságait.~Olga úgy ugrott ki az ágyból, hogy beletántorodott.~-
84 KIKI | Az a~tegnapi levél. Azt ki kell hevernem.~Olga nem
85 KIKI | országból.~- Csak nem...~- Ki én. Amerikában bocsátom
86 KIKI | Olga azután nemigen járt ki sétálni. Amíg Sípos vőlegény
87 KIKI | után tartózkodóvá vált. Ha ki is sétált, csak délután
88 KIKI | különös baja. Csak ma nem jön ki a szobából.~Sípos a fejét
89 KIKI | bácsi terebélyes arca is ki van már gömbölyödve. A ruhák
90 KIKI | Nem gondolok vele - fakadt ki aztán türelmetlenül -, sétálni
91 KIKI | türelmetlenül -, sétálni se megyek ki többé.~- De hát mért?~-
92 KIKI | S a botját emelve ront ki a temetőből.~- Rongy piszok
93 KIKI | Akárhová, csak hozzá nem. Ki a világba. Megélek a munkámból.~-
94 KIKI | semmiségért nem taszíthatja ki magát az ajtón.~- Így még
95 KIKI | ám, maga bolond! - fakadt ki Kvabkáné -, hogy ott muzsikáltat,
96 KIKI | visszatérni.~Másfelé jár-e ki a faluból? Vagy beteg talán?
97 KIKI | És fehér papirost vett ki a fiókból, amilyenre az
98 KIKI | kedvetlen szemmel bámult ki az esőre az ablakon.~A falu
99 KIKI | zsírunk is van még. Olga, ki ne merd dugni az orrodat!
100 KIKI | anyám.~És álmodozón nézett ki az ablakon.~Alkonyatkor
101 KIKI | rémületbe fagyott nézéssel: ki az?~S egyszer csak a szem
102 KIKI | száján is vörös fény áramlott ki, tehát Sípos szobáját erősen
103 KIKI | belépésére nem is ügyeltek.~- Ki vállalkozna? - dörmögött
104 KIKI | a városba, a postára. De ki bátorkodna ilyen vadon éjjel?~-
105 KIKI | Ebbe az időbe? - szólt ki Bernát.~- Minden időben,
106 KIKI | nincs emberség - fakadt ki Olga -, gyerünk Jakabékhoz.~
107 KIKI | öreg gazdasszonya dugta ki az orrát a belső ablakon.~-
108 KIKI | orrát a belső ablakon.~- Ki zörög? Mit akar?~Megismerte
109 KIKI | Meleg istállószag áramlott ki az ajtón.~Az asszony bement
110 KIKI | valami fehérség emelkedett ki belőle.~- Mi baj? - rebegte
111 KIKI | nagy igyekezettel lódult ki az istállóból. A süvegét
112 KIKI | csak az orra, szeme volt ki a prémből. Zörgette az ablakot.
113 AzOreg| egy szobaleányféle hajolt ki. A karján alvó csecsemőt
114 AzOreg| annál jobb! Akkor menjenek ki a Városligetbe! Ott van
115 AzOreg| öregúr felé fordította:~- Ki az? Nagyapó!~Nagyapó kipirosodott
116 AzOreg| unalommal.~- Hát eriggy ki, fiam - dörmögte jólelkűen
117 AzOreg| tartottam, hogy nem érek ki idején az állomásra. Azért
118 AzOreg| kávéház ablakai világítottak ki. A Valéria-kávéház volt
119 AzOreg| Aztán két kisleány jött ki a belső szobából, kékruhás
120 AzOreg| találomra Újpest felé indult, s ki tudja, hova nem kódorog,
121 AzOreg| De, édesapám - fakadt ki most már a türelmetlenség
122 AzOreg| türelmetlenség hangján a doktor -, ki jár ma atillában! Igazán
123 AzOreg| megállt előttük.~- Hát te ki lánya vagy? - kérdezte az
124 AzOreg| a Budapest. A sok bolt! Ki jár abba a sok boltba?~Az
125 AzOreg| a gyereknek -, piszkáld ki ezt a bagót.~Bárányné hirtelen
126 AzOreg| Manci - mondotta -, vigye ki ezt a pipát, és tisztítsa
127 AzOreg| ezt a pipát, és tisztítsa ki.~Utána halotti csend egy
128 AzOreg| járhat, apácskám - fakadt ki a doktorné. - Ezek a cselédek
129 AzOreg| Hanem ez az udvar igen szűk. Ki vót az a bolond, aki ilyen
130 AzOreg| fölkiáltott az emeletre:~- Ki aprít odafenn fát! Nem szabad
131 AzOreg| ajtót maga a tanár nyitotta ki, de a maguk szalonjába tessékelte
132 AzOreg| apró kulcsot csördített ki a zsebéből, s az egyikkel
133 AzOreg| Napokig nem eresztették ki a szobából.~Az öregúrnak
134 AzOreg| elküldeni, aki énhozzám jön? Hát ki vagy te itt? Lesz gondom
135 AzOreg| el - mondotta -, nem megy ki az eszemből az az asszony.
136 AzOreg| feleli álmélkodva a cseléd. - Ki hallotta, hogy már Szent
137 AzOreg| mint ez a szegény asszony, ki lehet az ilyet dobni az
138 AzOreg| uramat megkínozta, megölte.~- Ki az ördög a maga ura?~A varga
139 AzOreg| szalonjukat: vendégnapot jelölnek ki ők is minden hétre.~A napban
140 AzOreg| még egy aggodalmát fejezte ki:~- Hát a pipa? Mit csinálunk,
141 AzOreg| együttvéve. És te bűnös vagy, ha ki nem szabadítod az uradat
142 AzOreg| szalonjába. A bútorok már ki voltak cserélve. A meggyszínek
143 AzOreg| a bácsi ehhez! - fakadt ki Bárányné. - A falusi szalonok...
144 AzOreg| bizonyosan ellopták a pipámat.~- Ki lopta volna el - felelte
145 AzOreg| szakadt a hó: nem mehetett ki, hát egész délután aludt,
146 AzOreg| szólítottak a többiek.~- Ki ez? - kérdezte az öreg halkan
147 AzOreg| azon a szegény asszonyon. Ki ápolja? Van-e pénze? Meglehet,
148 AzOreg| várótermébe, mely szintén ki volt világítva és be volt
149 AzOreg| lerokkant, nem eresztették ki: azt mondták, hogy síkos
150 AzOreg| és eltöri a lábát. Azóta, ki tudja, mi történt a szegény
151 AzOreg| Mert nappal nem eresztenek ki, nem ám. Hát hogy van?~-
152 AzOreg| az ágy bérlete. Én bérlem ki, csak maradjon benne. Aztán
153 AzOreg| ránézett, mintha azt kérdezné: Ki ez?~- Az öreg tekintetes
154 AzOreg| és csodálkozást fejezett ki.~- Örülsz neki? - kérdezte
155 AzOreg| tudja, hogy falusi ember. Ki ütköznék meg a beszédén?
156 AzOreg| mert csak délután járt ki az öreg, hát csak délben
157 AzOreg| mintha utolsó erejét fújná ki a tél, havas zivatar dühöngött.~
158 AzOreg| elbocsátanunk magában - mondotta. - Ki tudja, hova ment? Legalább
159 AzOreg| előszobában.~A doktorné ki szokott lépni az apja elé,
160 AzOreg| magának is van gyermeke, meg ki tudja, hány lehet is még.~
161 AzOreg| vulkánok is nehezen törnek ki, ha egyszer megöregszenek.
162 AzOreg| ő csirkéi szaladgálnak.~Ki tartja el?~Ha csak háromezer
163 AzOreg| Úgy látszik, ma se megy ki.~Mert akkor szokott takarítani
164 AzOreg| fogyott el, azért nem ment ki.~Amíg a pénze tartott, eljárt
165 AzOreg| nézéstelen nézéssel bámult ki órákig.~Délutánonként megszólalt
166 AzOreg| lassan az utcán. Mért ment ki? Nem szokott kijárni!~S
167 AzOreg| arca kedvetlenséget fejez ki? Vagy éppen megijedést!
168 AzOreg| Zrínyi Miklós törhetett ki a várkapun.~- Tessék?~-
169 AzOreg| Ha ez nem ad most pénzt, ki tudja, meddig nem látja
170 AzOreg| uramöcsém.~- Nem segítene ki a zavaromból?~- Nem - felelte
171 AzOreg| előtt. A folyosó téglái ki vannak ott kopva, ahol az
172 AzOreg| öt szem kukorica perdült ki belőle.~Az öreg szomorúan
173 AzOreg| mindenfelől. - No de ilyet! Ki hallott ilyesmit: méheket
174 AzOreg| rajta.~- Söprűt kell hozni! Ki kell nyomni ablakostul!~
175 AzOreg| hogy a méhek kiszabadultak. Ki ereszthette ki őket? Miért
176 AzOreg| kiszabadultak. Ki ereszthette ki őket? Miért zavarták ki
177 AzOreg| ki őket? Miért zavarták ki őket?~És amennyire öreg
178 AzOreg| tudtak keríteni. Este fogták ki a holttestét a Csepel szigeten.
|