Part
1 KIKI | Szép, nem szép, mégiscsak azt nézném elsőbb kicsoda, micsoda?
2 KIKI | költő zengi:~Nem engedik azt az egek,~hogy én téged szeresselek.~
3 KIKI | igen megszomorította őt. Azt felelte, hogy ha neki pénze
4 KIKI | csak bosszankodott, hogy azt mondja: - Nem vagy te papagáj!
5 KIKI | kezdődik. S Kvabkáné mindig azt gondolja rá:~Iszen ha csak
6 KIKI | ajándékozta meg Kvabkát, azt vitte haza.~- Csináljatok
7 KIKI | futja, vessük az ördög ölébe azt a két kabátot.~Mentek.~Olga
8 KIKI | arra is gondolt, hogy ő azt a Miklós bácsit soha életében
9 KIKI | valami jócsontként emlegették azt a Miklós bácsit. Papnak
10 KIKI | sebesen susogott:~- Látod azt az alacsony négyszögfiút?
11 KIKI | az alacsony négyszögfiút? Azt a zöldes kabátosat. Talján
12 KIKI | Attól fogva Olga utálta azt a Bözsit. Őelőtte ült az
13 KIKI | volt. Olga megint érezte azt a különös rezdülést. Azt
14 KIKI | azt a különös rezdülést. Azt az édes akkordot. Megint
15 KIKI | kalaposnak a családját, azt is csak onnan, hogy az ajtóra
16 KIKI | Darumadár, gyere velem. Azt gyakorta játszotta - jobban
17 KIKI | Mindig sírtak rajta, hát azt csak ritkán mondta el, és
18 KIKI | Megmondtam már...~- Ah, azt minden leány megmondja,
19 KIKI | aranykarperec a csuklóján.~- Adél azt mondta, Miskolczi Adél,
20 KIKI | vőlegényemet illetőleg. De hát én azt tartom: ki-ki a párjával.~
21 KIKI | intett az anyja -, nem lehet azt olyan egy kapásra...~S vizsgálódva
22 KIKI | orra vérzik. De lehetett azt fának is nézni, oldalt hajló,
23 KIKI | fülében. Be szépen is játssza azt a darumadár nótát.~S elsiet
24 KIKI | valót látsz azon a fiún?~- Azt, hogy férfi.~Kvabkáné csak
25 KIKI | ő, szegény, mindenfélét. Azt is próbálta, hogy apróhirdetések
26 KIKI | Olgát ajánlhatta volna - azt meg átallották, hogy csak
27 KIKI | sok a restanciája. Mikor azt is elköltötte, bocsánatot
28 KIKI | Földhöz csapta. Mintha azt akarta volna illusztrálni,
29 KIKI | ördögét is befogadtam, mert azt mondta, hogy főispánnál
30 KIKI | kisasszonyom?~Olga egyszer azt mondta neki:~- Danold a
31 KIKI | vörösbor is.~És ő is csak azt mondta, hogy a legislegfőbb
32 KIKI | akinek a melle bajos. És hogy azt kérdezném: mi orvosságot
33 KIKI | doktor mindenféle”.~A beteg azt mondta, hogy levelet hozott
34 KIKI | orvos, odaadhassa neki. Azt gondolta szegény: mindjárt
35 KIKI | fűtsem el a búbost. Aztán meg azt mondta, hogy ne fűtsem el,
36 KIKI | oldalán tetszhetett neki, mert azt különösen megcsodálta. Zöld
37 KIKI | lipanint? A mi orvosunk azt ajánlotta.~Sípos a fejét
38 KIKI | jecoris aselli.~- Hát pedig azt ajánlta.~- Egy.~- Az én
39 KIKI | folytatta aztán. - Ez is azt mondja. Tessék, olvassa
40 KIKI | mondta a most-ot.~- De, azt hiszem, teljesen meg is
41 KIKI | Hát visszaragasztja. Azt is tudjuk, hogy visszaragasztja.~-
42 KIKI | kiheverte. És hogy a két nő azt mondogatta, hogy az egészsége
43 KIKI | eszünkbe!~A negyedik nap azt kérdezte Sípos, hogy ki
44 KIKI | tanítónak, jegyzőnek, zsidónak. Azt szét kell hordania. A leveleket
45 KIKI | tulajdonos. A fenyőfát meg azt a még leveletlen paulovniát
46 KIKI | volt-e már maga szerelmes?~De azt olyan egykedvűen kérdezte,
47 KIKI | hogy a férfiak gonoszak, de azt mondta helyette: ostobaság.~
48 KIKI | legyintett:~- Hiába tudjuk azt... Látja, én teljes életemben...
49 KIKI | igazi-e vagy nem. Mindig azt érezzük igazinak, amelyikben
50 KIKI | beszélünk most: Aranyról. Azt mondta: tisztelem...~- Tisztelem -
51 KIKI | anyjára.~- Ugyan, hagyd azt az Aranyt, teljesen igaz
52 KIKI | elé. A fejét rázta.~- Hát azt mondja el.~- Az már nagy
53 KIKI | szépség és bűbáj Medúzája. Azt lehetne vélni, hogy ha kilép
54 KIKI | máskor. Szeretném látni azt a szemet.~- Meglátja, Habocska.
55 KIKI | fejét rázva -, őbenne is azt éreztem. De minden leány:
56 KIKI | nem telt belé - benyelte azt az első lapot. Idegesen
57 KIKI | aztán Olgára tekintve - azt írja, hogy... egy levelet
58 KIKI | bátyám, kitől tanulta maga azt a Lavotta-nótát?~- Lavotta-nótát?~-
59 KIKI | Úgy el volt fogódva, hogy azt se mondta, köszönöm.~Sípos
60 KIKI | a szemén, ugye? Hogy azt mondtam. Pedig olyan a szeme,
61 KIKI | rózsaszín ruhához. De nehogy azt írd, hogy tegyem le, mert
62 KIKI | visszanyújtotta a képet.~- Meghiszem azt - gyönyörködött a képre
63 KIKI | el van kontárolva. Nem, azt nem bírja reprodukálni a
64 KIKI | Kíván még valamit?~- Csak azt, hogy áldja meg magát a
65 KIKI | szénaillat.~- Nem: az dsoki klöb. Azt is szereti.~A kis bakterházhoz
66 KIKI | aztán meg is állok. Etel azt kérdezte, hogy minek az
67 KIKI | neki tetszett.~- Az orvos azt kérdezte, hogy miből szerzem
68 KIKI | mosolyogták Kolumbuszt is, mikor azt mondta, hogy az Óceánnak
69 KIKI | orvos is másképp nézett már: azt ajánlotta, hogy a díj felét
70 KIKI | az az állattani hallgató azt javasolta, hogy ha már az
71 KIKI | Erzsébet leányasszony meg azt ajánlotta, hogy a díj másik
72 KIKI | szép szemű?~- A szép szemű azt ajánlotta, hogy magyar iskolákat
73 KIKI | hát mégis... honnan veszi azt a milliárdot?~- Hull, Habocska.
74 KIKI | arca szomorú maradt. Mintha azt mondta volna: mit ér nekem
75 KIKI | orvosom ezelőtt három évvel azt ajánlotta: menjek fel egy
76 KIKI | kerekes kútra. Jól meg kellett azt forgatni, míg feljött a
77 KIKI | köszönhetem. Igen elképedt. Azt kérdezte, hogy meg szoktalak-e
78 KIKI | semmit se tehetünk. S nehogy azt véld, hogy a lehetetlenséget
79 KIKI | elfáradás.~A nyelvén volt, hogy azt is mondja, amit Sípos szokott
80 KIKI | hanem a nagyot. Siettében azt kapta fel.~Illett volna,
81 KIKI | Anyát lehet vigasztalni, aki azt mondja: Gyermekem volt!
82 KIKI | volt! De hogyan lehessen azt vigasztalni, aki azt mondja:
83 KIKI | lehessen azt vigasztalni, aki azt mondja: Az életem! Kincsem,
84 KIKI | maradok. Az a~tegnapi levél. Azt ki kell hevernem.~Olga nem
85 KIKI | akármicsoda szépség is? Még azt vélné Sípos, hogy...~Aztán,
86 KIKI | piano, ahogy kellett.~Sípos azt üzente vissza, hogy fekszik,
87 KIKI | illett neki, hogy ha valaki azt mondta volna: egyenesre
88 KIKI | végébe, a kúthoz.~- Nézd azt a sövényt, anyám - fakadt
89 KIKI | ezt lefesthetné: Sípost és azt a sövényt...~Elhallgatott,
90 KIKI | kedvel téged az az ember. Azt mondta: olyan vagy, mint
91 KIKI | örvendezzen! Mikorra a hó leszáll, azt se tudjuk, mi a köhögés.~
92 KIKI | Imecséknél foglaljuk le azt a szobát... Nem, az nem
93 KIKI | szót mond neki - nehogy azt vélje Sípos, hogy ő is neheztel
94 KIKI | hogy ő is neheztel rá. És azt is megmondja neki, hogy
95 KIKI | csakhamar visszatért.~- Azt izeni az úr, hogy köszöni:
96 KIKI | megenyhült-e mán?~- Mit feleltél?~- Azt, hogy a kisasszonyra mán
97 KIKI | mit nyeltél el?~- Csak azt, hogy izé...~- Mit, no?
98 KIKI | mer az öreg tekintetes úr azt mondta, hogy letöri a derekát.~
99 KIKI | firkantotta rá:~Kedves Sípos...~Azt akarta megírni, hogy a kislány
100 KIKI | összegyűrte, kosárba vetette azt a levelet is.~~Másnap esőre
101 KIKI | fehér alsó rékli hevert. Azt tatarozta volna. De csak
102 KIKI | tekintetes úr. Hólyag bácsi azt mondta rá, hogy: kutyául.
103 KIKI | és csak aztán lépj be, ha azt mondja, hogy szabad. Mondd:
104 KIKI | üzentem?~- Hát hogy izé... azt izente a kisasszony, hogy...~-
105 KIKI | kisleány olyan ostobán vitte el azt a tyúklevet...~De hát mért
106 KIKI | fekszik.~- Beteg?~- Nem, azt nem mondták. Csak aszonták,
107 KIKI | kínjában sikoltana az a kútgém. Azt is tudta Olga, hogy az a
108 KIKI | Morfint hozott magával, Sípos azt mondta, mikor legutóbb együtt
109 AzOreg| vont elő a zsebéből, s amíg azt meggyújtotta, ridegen folytatta
110 AzOreg| várna, hogy visszatér, és azt mondja, hogy tévedett, a
111 AzOreg| fordította, a másik kézzel azt játszotta, mintha az ujjával
112 AzOreg| öregúr így sem értette.~- Azt mondod, villám ez, valóságos
113 AzOreg| az úr tovább, pah, pah. Azt is tudom én, hogy mi van
114 AzOreg| folyosón, az ajtó előtt. Azt mondja, itt áll reggelig,
115 AzOreg| mindenkinek ez a vége!~- No - azt mondja az öregúr fölkelve -,
116 AzOreg| elfulladó hangon -, hiszen azt írta, hogy harmincötezerért
117 AzOreg| nem bontja-e föl valaki azt a ládát?~- Már hogy bontaná -
118 AzOreg| megszólalni:~- Hát hogy lehetett azt odatenni, apám!~Az öreg
119 AzOreg| zsebmetszők utaznak. Sokszor írta azt az újság.~- No de ládába
120 AzOreg| Semmi - felelte a pincér.~- Azt kérdem, hogy vendégfogadó-e
121 AzOreg| zálogban maradt tajtékpipája. Azt mindjárt rátolta az öregúrra
122 AzOreg| megállt, s bámulta. Persze, azt hitte, hogy a Körúton megyen.
123 AzOreg| ércköltő előtt, és körülbámulta azt is.~A Körúton már ekkor
124 AzOreg| megpillantotta a Vígszínházat. Azt körül kellett járnia; meg
125 AzOreg| legnagyobb az utcai szoba, azt maga az após foglalta el.
126 AzOreg| is belebbent:~- Dehogyis, azt nem engedjük.~S a belső
127 AzOreg| nézetük. Az öreg Csurgó azt állította, hogy Magyarország
128 AzOreg| járnak az emberek. Mindig azt gondolom, hogy otthon vagyok,
129 AzOreg| visszatették az udvariba. Azt mondták neki, hogy a tavaszig
130 AzOreg| az öregúr bosszankodott.~Azt kérdi az egyik napon az
131 AzOreg| bosszankodik az öregúr -, azt kérdeztem ettől a kölyöktől,
132 AzOreg| mondotta nyugodtan -, azt mink nem tehetjük, hogy
133 AzOreg| Lám, az én leánykámról is azt mondták, életben marad,
134 AzOreg| élek, aztán majd egyszer azt se lehet...~- Hát tököt
135 AzOreg| Az asszony vállat vont:~- Azt mondta, hogy önnek száz
136 AzOreg| hangon Hunyadi úr - maga azt mondta, hogy száz forintért
137 AzOreg| hírlapíró felér egy báróval.~Azt is elhatározták, hogy a
138 AzOreg| vonzódott, s mindhalálig azt gondolta, hogy a szülei
139 AzOreg| színházba, de elhatározták, hogy azt fogják mondani. (Az öreg
140 AzOreg| lerokkant, nem eresztették ki: azt mondták, hogy síkos a kő,
141 AzOreg| engedni. El kell küldeni azt az urat. Meg kell neki mondani,
142 AzOreg| komolyan ránézett, mintha azt kérdezné: Ki ez?~- Az öreg
143 AzOreg| sugallatot érzett, amely azt mondotta: Kelj fel, és eredj
144 AzOreg| kenyeret esznek. Én is csak azt eszek. A miatyánkban nem
145 AzOreg| csiklandást érzett az orrában. Azt gondolta, trüsszenteni fog,
146 AzOreg| epésen nevetett:~- Jó, hogy azt nem kérdezte a hölgyektől,
147 AzOreg| mondotta jóságos hangon. - Azt hittétek, megszöktem, ugye?~
148 AzOreg| kártyázik többé.~- Csak azt a hatszáz forintot tudjam
149 AzOreg| forintot. Az öregúr mindig azt mondogatta: elég - elég.~
150 AzOreg| cselédszobában szívogatta a pipáját.~Azt meg a leánya nem nézhette.~-
151 AzOreg| gondolta. - Ördög vigye el azt a tengeri férget, elrontotta
152 AzOreg| vigye el a manó, pedig azt mondta maga, hogy a legjobb,
153 AzOreg| nénje.~Az öregúr megdöbbent. Azt gondolta, hogy az asszony
154 AzOreg| pofon üsse, összegázolja azt a gazembert, de a tagjai
155 AzOreg| kétszer az asztalnál, s azt mondja:~- Az én életem munkáját
156 AzOreg| visszatér a kúriájába. Hiszen azt nem adta el. Azonmód áll,
157 AzOreg| találkozik a faluban, mindenki azt fogja kérdezni, hogy miért
158 AzOreg| De nem is eresztették be. Azt mondták, hogy Zsuzsika betegszobában
159 AzOreg| a baja Polgár Zsuzsinak. Azt felelték vissza: torokbaj.~-
160 AzOreg| megint feltelefonozott. Azt felelték vissza, hogy aligha
161 AzOreg| érkeznek, a zsebére tapint, s azt fogja mondani, hogy otthon
162 AzOreg| koronát fog tőle kérni. Azt nem tagadhatja meg.~- Urambátyám -
163 AzOreg| el kell szenvednie, hogy azt mondják: nem!~Arra gondolt,
164 AzOreg| falun is van gazember, de azt becsukják; falun is kártyáznak,
165 AzOreg| alszik ebédutánonként, s azt álmodja, hogy otthon alszik
166 AzOreg| öregúr szobájába:~- Ide azt a csövet, István! - harsogta
|