Part
1 1 | megvert, de úgy, hogy a vér minden csapásán kiserkedt a bõrömbõl.~
2 1 | porolás, mosogatás is. S én minden dolgot szívesen teljesítettem.~
3 1 | grammatikusokat, kicsiben-nagyjában minden tudományt ismertem. A gazdám
4 1 | feleltem most már a szívemnek minden melegével -, az árnyékod
5 2 | melegebb, nyáron hûvösebb. Minden holminkat jobban elrejthetjük.
6 2 | kutyaharapta képû, mint minden hun. Négysoros aranylánc
7 2 | képe. Késõbb láttam, hogy minden sátornak van valami efféle
8 2 | hiszen csupa finomság, mint minden surján leány, aki egészséges.
9 2 | kezdett tetszeni, de tetszett. Minden szép leányon van valami,
10 2 | belõle elõ? És miért más minden sugár? Miért hideg ebben
11 3 | Atillát.~- Felséges király, minden királyok legméltóságosabbja.~
12 3 | szám a nevetésre.~De hát minden másképp történt, mint ahogy
13 3 | ajkkal Vigilász -, a császár minden szökevényt ide kísértetett.~
14 4 | A szél egyre dühödtebb: minden sátorunkat beforgatja a
15 6 | hogy a hazugság utálatosabb minden más mocsoknál, s én magam
16 6 | én magam is megvetettem minden embert, akit hazugnak ismertem.~-
17 7 | megõrültem-e, hogy lelkem minden gondolatával egy olyan leány
18 7 | mégiscsak el-elmaradoztam. Minden útkanyarulatnál megállottam
19 7 | jönnek-e már?~Hiábavaló volt minden magam-okosítása. Valahányszor
20 7 | A leány arcából elsápadt minden eleven szín. Sötéten nézett
21 8 | köpönyegén a termetének minden vonala általjátszik. A fején
22 8 | szalmaboglyák és kazlak minden sátor körül.~A város szélén
23 8 | királynak mondta Atillát.~Minden szavát megértettem. Akár
24 9 | lovak kicsinyek voltak, s minden lovat apród vezetett.~A
25 9 | énnekem is tetszik.~A nõk minden ünnepi alkalommal fehérbe
26 9 | smaragd - a szivárvány minden megkövült színe.~A tálat
27 9 | és ital a legkedvesebb.~Minden arc mosolygott, minden szem
28 9 | Minden arc mosolygott, minden szem ragyogott. Csak Atilla
29 9 | húzódott a hosszú nászsereg is. Minden lovon színes fátyolok, minden
30 9 | Minden lovon színes fátyolok, minden süvegen virág.~Csáthék visszavonultak
31 9 | Nem mondhatom, mert hiszen minden úrnak a szolgája a fõ dísze
32 11| táncoltak-e együtt elõször?~A ház minden ablakát sûrû fehér kárpit
33 11| mellén aranyláncok, mint minden gazdag hunnak. A fején magas
34 12| hoztak be. Markolt belõle, és minden leánynak adott egy marokkal.~
35 12| viszik. Béke idején csaknem minden délelõtt itt ül. Neki nem
36 13| Arra is csak azért, mert minden szón jóízûen nevetett. Az
37 13| térdéig.~A kis királyfit minden nõ megcsókolta. Õ csak az
38 14| is, szelíd mosolygás volt minden nevetése. Én, amikor csak
39 14| rebegtem mámorosan -, minden szenvedésemet elfelejtem,
40 20| azóta a nyári hõségben minden elaszott. És akkor még lábán
41 22| Krizafiosz erre így felelt:~„Minden csigának olyan a háza, amilyent
42 22| van: szõnyegek, bútorok, minden berendezés a tied. S hogy
43 22| Hiszen ez a rettenetes ember minden rómait keresztre feszíttet,
44 22| beszélnie kell. A szerencsétlen minden szavával a keresztet ácsolja,
45 22| szólalt meg a fõvezér. - Minden római szolgámat elkergetem!~-
46 22| a nemesebbnek.~Atillának minden szava törvény volt. A hunok
47 25| Igaz. De hazugság ott minden szó, fiam, és színeskedés
48 25| szó, fiam, és színeskedés minden mozdulat. A becsületes színt
49 27| volna a tréfájukat, s akkor minden nyiluk lehull elõttem. De
50 27| bottal összevert kígyó. Minden fájt, még az ostoba szó
51 27| valamelyik kutya, s akkor Csáth minden kutyáját megölette. A konyha
52 27| figyelmemet, mert azt láttam, hogy minden tyúk vágja. Ha kivetnek
53 27| Eleinte meg-megrebbent minden dobásomtól. A szemén látszott,
54 28| sátorok városa megváltozott. Minden sátor mellett szénaboglya,
55 28| csatlósnak tekint, s hogy minden tudomány érdekli. Bárhová
56 28| testû, mint én. Bõ volt minden. Úgy álltam a köntösben,
57 28| azt véled-e, hogy én minden esztendõben más és más ruhát
58 28| melegített.~Atillához majdnem minden héten érkezett valami követség.
59 30| Tisztelt Uram.~Kívánok neked minden jót Istentõl. Azért háborgatlak
60 32| gyógyító ereje a napnak, hogy minden beteg annyira áhítja? Ahogy
61 32| gyémánt, és a lába hegyéig minden tündöklõ egyarany. Reggel
62 32| Aznaptól kezdve kijártam minden délelõtt a tizennégy-tizenöt
63 32| kürtjeleket kellett jól ismernem. Minden mozdulatra, minden harci
64 32| ismernem. Minden mozdulatra, minden harci cselekedetre volt
65 32| volt ismerniük, de énnekem minden új volt. Le kellett jegyeznem,
66 33| tûzött lókoponyák jegyelték minden sátoron, hogy itt pap lakik.
67 33| kerek gyöpös tér körül.~S minden sátornak megvolt mindennap
68 33| könnyen nevet. Pedig hát minden hajó, akár kicsi, akár nagy,
69 33| Az õ fõparancsolata, hogy minden embert bele kell foglalnunk
70 33| rossz? A jónak az anyja. Minden, ami jó a világon, valami
71 33| kell szórnunk a Tiszába minden fegyverünket. S ha ma beleszórjuk,
72 33| gondoljuk el - feleltem -, hogy minden nemzet elfogadja a keresztény
73 33| gyermeket, aki nem verekedik? Minden verekszik a teremtett világban.
74 33| cserebogár, farkas, ló, oroszlán, minden, minden.~- Bizonyos ez?~-
75 33| farkas, ló, oroszlán, minden, minden.~- Bizonyos ez?~- Bizonyos-e,
76 33| jó, uram, a léleknek ez a minden testen való átutazása?~-
77 33| a növekvõ csillag fénye. Minden halál vedlés. Vedlés után
78 33| alkotnia, küzdenie kell. Minden formában, csakhogy más-más
79 34| asztalra, s rajta kirajzolva minden palota. A tenger vize zöldre
80 34| viadalmat.~Csáth fölmentett minden dologtól, hogy én is künn
81 35| követeket fogadott. A világ minden tájáról jártak oda.~Egy
82 35| A társaság elcsöndesült. Minden szem rám fordult.~Nem tudtam,
83 35| röhög. Aladár királyfinak minden foga fehérlik a nevetésben.
84 35| mint Nagy Theodóziusznak minden ivadéka, és hogy az arca
85 35| Atilla fölemeli az ujját, s minden elcsöndesül.~- Fiú - szól
86 35| született szörnyûség vagy, mint minden hun. Azt is beszélik, hogy
87 35| Egyszerre megvilágosodott nekem minden. Micsoda ravasz, félelmes
88 36| Lovasokat küldött a világ minden tája felé, hogy a hadakat
89 36| Nyilazásban elsõ a világ minden népe között.~Végül beözönlött
90 36| olyan véghetetlennek, mert minden hun hozott vezeték lovat
91 37| szólaltak meg egyben; a város minden része felõl hangzott a kürt-
92 37| nyüzsgött a hadba szálló nép. Minden kunyhó füstölt: sütötték
93 37| álmodtam, de hát... bolondság minden álom.~Én is odamentem: kezet
94 37| abroncsa pattant el. Bolondság! Minden álom bolondság.~A küszöbön
95 38| terület: egy szavára mozdul minden népe és királya, s hozza
96 38| és kilátja a szemedbõl minden titkodat.~- Mégis hát: hol
97 38| nyílt a völgyi városokra. Minden város füstölt. Csege szinte
98 42| utálat lépten-nyomon.~A had minden kerítetlen várost kifoszt,
99 42| kerítetlen várost kifoszt, és minden vetést legázol - egy élõ
100 42| a mi táborunkban a világ minden népébõl. Még kínai is, mongol
101 42| családok odaviszik az oltárra minden aranyukat, ezüstjüket. S
102 42| életében? Azt gondoljuk: minden. Pedig bizonyára csak egy
103 42| markomann, összevissza minden nemzetbõl, ki hason, ki
104 43| Isten; közös atyja és ura minden népnek. Nem harcol dombokért
105 45| mint a hullámzó tenger. Minden nép egy-egy hullám. A hullámok
106 45| könnyben és vérben újhodik meg. Minden nagy viharban sok a törés,
107 46| adták az olvasott mondatot.~Minden arc felderült. Csak az öreg
108 49| gépparittyákba lovakat fogtak be.~Minden mozdulat gyors. A szemek
109 49| Karját terjegeti a had minden osztálya felé. Aztán nyírfa
110 49| vigyáznia. A nagy pajzzsal minden balsó dárdát és ütést neki
111 49| holttesteken, döglovakon át ugratva minden percben. Utánunk egy verejtéktõl
112 49| inkább csak hangos hörgések. Minden ló csupa tajték, csak úgy
113 49| tigriserõvel és gyûlölettel minden ellenfelet. A magam halálára
114 50| rohanásban elveszti csaknem minden érzékenységét: sem ütés,
115 50| távoli mennydörgés.~Aztán minden elcsendesült,~Csak a csatatér
116 50| reménye visszaszállt belém. Minden erõmet összeszedtem:~- Erre!
117 50| hogy a lábam szabadul. Minden erõmet összeszedve kapaszkodtam
118 50| tudom. Csak tapogatózz itt minden lovon. Jaj... Hátul a nyeregkápára
119 51| volna. Össze kell szednem minden erõmet, hogy a sisakot levonhassam
120 51| lovas iramlik szét a világ minden tája felé, föl-fölröppenve
121 52| éreztem, hogyan járja át minden eremet, inamat. Ittam, egész
122 52| egész testemmel ittam. Minden porcikám, testemnek minden
123 52| Minden porcikám, testemnek minden molekulája itta, szívta
124 52| elvihetne engem a táborba.~Minden erõmet kapásra szedem. A
125 53| azokat az embereket, akiknek minden beszéde csak a maga ügyei
126 53| selyembe, s rangja, méltósága minden más fölött hordozza, s
127 53| farkaskongresszus volna, s a világ minden farkasa odagyûlt volna reá.
128 53| el akart temetni szegény, minden halottat. A város jámborai
129 53| szeretettel gondolunk egymásra minden napon.~A szomorúság is csak
130 54| bûnfeloldozást, s onnan temettünk minden második órában.~Egy júliusi
131 54| hogy a polgár reám hagyta minden vagyonát.~- Reám?~- Tereád.
132 55| vadászat a foglalkozásuk. Minden száz lépésre áll egy nádkunyhó.~
133 56| amelynek tanúja voltam...~- Minden érdekel, minden. Hozzatok
134 56| voltam...~- Minden érdekel, minden. Hozzatok neki egy széket,
135 56| süvegemet letettem. Hogy minden szem mosolyogva nézett rám,
136 56| az utazást, a csatát és minden hányódásodat.~Egy pajkos
137 56| királyné. - Ég és föld, minden szerencsétlenséget jósolt
138 56| visszafojtva hallgattak, s minden nõ szeme ragyogott. De én
139 59| persze elbomlott a rend. Minden hun harcos a feleségére
140 60| nyelvén: zsoldos.~Mikor már minden föl van írva, szétosztódik
141 60| festhetett egyebet, csak lovat. Minden hun csak a lova képét kívánta
142 60| elfújja a századok szele minden dicsõségével együtt.~Attól
143 60| együtt.~Attól fogva majdnem minden héten átmentem Csáthékhoz.
144 60| eresztette a hazájába. Íratott minden rokonának. A pápának is
145 60| követek hordták. Majdnem minden héten jött-ment a követség.
146 61| és fapohár.~Mert õ megvet minden pompát. A ruhája is dísztelen
147 62| hogy a társaim nagyszép minden jóval biztatnak. Konstantinápolyban
148 63| boldogság mámora piroslott minden arcon.~Én, aki nyugodt szemmel
149 63| nyugodt szemmel tudok nézni minden izgalmat, azon az estén
150 63| bizonyos, hogy felszabadít. Minden násza után felszabadítja
151 63| szabadságomat, a király minden ajándékát s ráadásul a fejemet
152 63| Ha a király nekem adja minden aranyát, s ráadásul a napot,
153 63| holdat, és zsákokban az ég minden csillagát, az mind semmi
154 63| fuldokolva sír:~- Meghalt.~Minden arc könnytõl nedves már.
155 63| vegyesen tolong be a palota minden ajtaján, s a levegõt zúgás
156 64| készültek, a hun fõurak minden éjten át azon tanácskoztak,
157 64| milyen gépiesek. A szeme mindenkinek vörös. Az övé nem.
158 64| örömtõl repesett a szívünk. Minden kard megmozdult a hüvelyében.
159 64| háromnapi lójárásnyiról minden nép odasereglett. Azok már
160 64| szállott volna le az égnek minden csillaga is, hogy elkísérje
161 64| Rendjén valónak tudtam. Minden hunt így temetnek el: fejjel
162 65| világítva. Fáklya égett minden bejáratnál, és rőzsetűz
163 65| se kormánya. Õ maga volt minden. A család adja? A család
164 65| tudod, hogy lenyilazták minden kedves szolgáját? De hát
|