Part
1 1 | megfürösztöttek, és szép fehér ingbe öltöztettek. A derekamat
2 1 | ünnepi, gyapjúból szõtt fehér ruha volt, zöld selyemmel
3 2 | sátor közül kitornyollott. Fehér selyemzászló lengett az
4 2 | nevettek bennünket. Többnyire fehér vászonruha volt rajtuk,
5 2 | mind a kettõ. A bejáratot fehér lófarkak és ökölnyi aranyozott
6 2 | Látszott az a bejáraton csüggõ fehér gyöngyfüzérekrõl s az ablakokon
7 2 | csak épp hogy a szoknyája fehér.~Ez-e az vajon?~No, ha ez
8 4 | s nemrégiben halt meg. A fehér hunoknak volt a feje, mint
9 4 | hunoknak Atilla. Halála után a fehér hunok is Atillához csatlakoztak.~-
10 4 | annyi - felelte -, hogy a fehér hunok fehér birkának a bõrét
11 4 | felelte -, hogy a fehér hunok fehér birkának a bõrét viselik,
12 4 | különbség.~Az én hunom is fehér hun volt.~A neve: Zsadán.~
13 4 | megint a sátort bámulom. Egy fehér szakállú agg hun ül a sátor
14 4 | perc múlván ki is lebben. Fehér ruha van rajta; piros csizma
15 4 | porontyot. Körültörülte a száját fehér kendõvel s nagyokat csókolt
16 5 | A haját azonban hosszú fehér, hátrahajló fátyol takarja.~
17 5 | fátyol takarja.~Összefogja a fehér szoknya alját, és óvatosan
18 6 | mindig látom õt. Látom, amint fehér szoknyában, piros csizmában
19 7 | patyolat. Az arcán átlátszó, fehér selyemfátyol.~Mikor fölnéztem,
20 7 | Úgy haladt közöttünk a fehér turbános szép lovas, mint
21 8 | általjátszik. A fején az a fehér gyolcsturbán. Piros csizmás
22 8 | hetedik napon egy csoport fehér tógás embert láttunk a távolban
23 8 | ruhájuk csupa lengõ-lobogó fehér selyem. Csak a derekukon
24 9 | rendezgették az ünneplõjüket. A fehér lovak sörényét, farkát befestették
25 9 | a fõútról, s a helyüket fehér ruhába öltözött nõk foglalták
26 9 | elõvonult egy különös csoport. Fehér selyemben pompázó asszonyok,
27 9 | tízéves, hosszú hajú fiúcska, fehér selyemben, mint az asszonyok.
28 9 | neve: Csaba.~A rédát nyolc fehér ló vonta. Micsoda lovak!
29 9 | zászlós vitéz. A zászló nagy, fehér. Rajta arannyal hímzett
30 9 | állnak. A sok leány csupa fehér fátyol. A fátyolok alól
31 9 | hangviharja.~Atilla nagy fehér paripája léptet elõ, büszke
32 10| valamennyit, és letisztázom szép fehér pergamenre.~Azon a napon
33 10| Olyan volt az, mint egy nagy fehér galambraj. A hun nõk angyalok.
34 11| összefogódzott amorettek köre.~Fehér bársonnyal bélelt cédrusfa
35 11| ház minden ablakát sûrû fehér kárpit takarja. A nap odasüt.
36 12| Rusztikiosszal. Az aranyajándékot fehér kendõbe burkoltan én vittem
37 12| amelynek külön kerítése volt, fehér, szép faragatú, mintha liliomok
38 12| Emõkén állott. Õ is egyszínû fehér ruhába volt öltözködve.
39 12| A derekán ujjnyi vastag fehér selyemkötél, majdnem olyan,
40 12| Faltam a szememmel. Könnyû fehér ruhában volt. A nyakán nefelejcsszín
41 12| a szamóca, az orrocskája fehér és egyenes, mint a márványból
42 14| szemûek, fekete hajúak, fehér bõrûek - feleltem -, és
43 14| bisszuszing meg egy szál fehér szoknya, térdig érõ, vagy
44 14| nõnek:~- Ugyan, hozz be egy fehér ágyterítõt. Hadd lássam
45 14| egy térdig érõ ing és egy fehér szoknya. A vállán meg egy
46 14| víz jár az ereiben, mint a fehér nárcisznak, s hogy ki szokott
47 14| itt vagyok, itt vagyok! ~Fehér a paripám, csendes a járása,~
48 14| amint hozzám hajolt! Mint a fehér nárcisz, mikor a tavasz
49 15| gyalogszolga vitte.~Közöttük fehér lovon Atilla léptetett.~
50 16| nagyított kalitkát s kirepülõ fehér madárkáját. Soha, soha!...~ ~
51 22| oszlopok alatt állt. Olyanféle fehér ruha volt rajta, mint a
52 22| fején meg fölgyûrt karimájú fehér posztósüveg. A kardja fekete
53 23| között. Nagy fej, nagy arc, fehér haj, fehér szakáll - csak
54 23| fej, nagy arc, fehér haj, fehér szakáll - csak az állát
55 26| Látogatóra volt öltözködve: fehér ruha, piros saru, fátyol
56 28| már nekem a hun viselet: a fehér ing, gatya, sastollas süveg,
57 33| Amoda átal, ahun az a fehér gödölye ugrál.~- Köszönöm,
58 33| világon.~A sátort csupa fehér lóbõr takarta. Ámbátor hát
59 35| mind-mind a fõurak. Az asztal fehér abrosszal van beterítve.
60 36| lovasra.~Jöttek a scirek, fehér arcú, szikár, nagy csontú
61 36| hun nép, a fekete hunok és fehér hunok. Az utóbbiakat hunugoroknak,
62 36| Akkor láttam csak, hogy a fehér hunok nem csupán a ruhájukért
63 36| csupán a ruhájukért viselik a fehér nevet, hanem azért is, mert
64 36| fekete gubás csapat, hol egy fehér gubás csapat, de az mind
65 37| éneket üvöltve áldozták a fehér lovat.~Az öreg vak Káma
66 38| gyulladásos szemû és kopasz, a fehér hunok közül való. Csege
67 38| ember, mint én, szintén fehér hun származású, vastag nyakú
68 38| mert ösmered. Egy szép fehér lány az. A legszebb nõi
69 39| meg a templom lépcsõjén. A fehér márványkõ lapokon széles
70 42| Aranyvirágokkal díszített fehér selyemkazula van rajta.
71 42| munkádat.~S a kapu kinyílt.~A fehér szakállú agg megfogta Atilla
72 44| hunok maradtak: fekete és fehér hunok együtt; Ardarikot
73 46| máglya elõtt. Györhe egy fehér ürüt meg egy fekete kost
74 46| melódiát vonyít.~Egy pap nagy fehér viaszgyertyát gyújt. Másik
75 46| hörgése belevegyül a zenébe. A fehér ürü vérét ezüsttálban fogják
76 46| is.~Zobogány kimetszi a fehér ürü nyelvét. Nagy ezüstkanálba
77 46| szent kanalat, amelyben a fehér ürü szíve piroslik. A magasba
78 46| vízbe! örökös sötétbe!~A fehér ürü vérét a tûzbe csorgatják.~
79 46| lép a szõnyeg közepére, s fehér posztón különféle színes
80 46| porba hull. A római kard fehér. A hun kard piros.~Atilla
81 49| ormán, s belefúj a nagy fehér elefántcsont kürtbe:~ ~
82 49| bõrsüveget viselnek most is.~A fehér hunok a feketékkel összekeveredve
83 49| Elõtte fölemelkedik a nagy fehér selyemzászló, amelyen arannyal
84 49| elõreszökteti mesébe illõ fehér lovát. Két meztelen karján
85 49| közt csorog az izzadság fehér tajtékja. A kengyelemet
86 49| éppen északnak. Mintha apró fehér villámok cikáznának szünös-szüntelen
87 49| Csáth.~Valóban õ egy nagy fehér lovon, vagy húszezernyi
88 49| Atilla zászlója, mint valami fehér szellem a száguldó sereg
89 49| villogását, por fölött a fehér zászló lengedezését. Sûrû
90 49| a szemem elõl. Közrendû fehér hunok forgatják körülöttem
91 49| zihálnak a lovak. Tajtékjuk fehér rongyokként röpköd fejükön
92 49| zoltánok vezetnek.~Atilla fehér zászlója lobog a távolban,
93 50| fekszik. A szakálla nagy és fehér. A sisakját egy ember lógatja
94 53| dobatott ki a házából.~Tiszta fehér ágyban ébredtem föl. A fejemen,
95 55| Zömök hun áll benne elöl, fehér szakállú.~De még a parthoz
96 56| is mosnom, de volt mindig fehér ruhám, s illatszert is mindig
97 56| Emõke is köztük piros virágú fehér ruhában, a haja hátul egy
98 56| De bámult a többi is.~A fehér bõrû, szõke idegen leány
99 60| kardját, és rikolt:~- Azt a fehér pofájú tengöri férög teröbtésit
100 60| megvénült. A szakállában fehér szálak vannak. Meglásd,
101 60| mosolyodott el. - Ha olyan fehér lesz is, mint a galamb.
102 61| udvarában.~A nõk abban a fehér hun viseletben voltak, amelyben
103 61| nászakor láttam õket; fátyolos fehér selyemruha; a fátyol alatt
104 63| fõtéren rengeteg máglya égett. Fehér lovat áldoztak, és zsákszámra
105 63| éretlen gyerkõc. Most az arca fehér és gyöngéden piros. Fekete
106 63| állatok voltak azok: hét fehér tehén, valamennyi aranyozott
107 63| valamennyi aranyozott szarvú, hét fehér paripa, valamennyi aranyozott
108 63| aranyozott körmû; hét bárány; hét fehér kecske, azok szarva is aranyozott;
109 63| szarva is aranyozott; hét fehér tyúk, hét fehér páva, hét
110 63| aranyozott; hét fehér tyúk, hét fehér páva, hét fehér galamb,
111 63| tyúk, hét fehér páva, hét fehér galamb, hét fehér daru -
112 63| páva, hét fehér galamb, hét fehér daru - no, sok mindenféle
113 63| no, sok mindenféle hét fehér.~A folyosóajtó már nyitva
114 64| De milyen kísértetiesen fehér volt az arca. A mozdulatai
115 64| leomlott. Az arca, mint a fehér viasz. Az ajka szinte kék.~-
116 64| senkinek nincs olyan finom fehér keze, mint õneki. Száz kéz
|