Part
1 1 | a marháját, hogy a hunok ne õket egyék meg.~Anyám akkoriban
2 1 | Úrfiak, játsszunk szépen, ne kínozzatok engem. Én sok
3 1 | rebegtem térdre esve -, ne küldj el engem! Ne adj nekem
4 1 | esve -, ne küldj el engem! Ne adj nekem pénzt! Hadd maradjak,
5 1 | az Iszter (Duna) mellékén ne szántsanak-vessenek a császár
6 1 | kívánsága, hogy a vásár ne az Iszter partján legyen
7 1 | követeket küldesz hozzá, ne holmi egytógájú fráterek
8 1 | könyörgött Atillának, hogy ne engedje a népét becsapkodni
9 2 | ebattát, hogy az én nevemet ne rója rá a vesszõre. Ebbõl
10 3 | hogy addig énhozzám követ ne másszon, ameddig a szökevényeket
11 3 | katonaember vagyok: énrám így ne hurrogjon senki!~- Hídd
12 4 | lánynak.~- Gyere!~- Nono! Csak ne szorítsd úgy a karomat.
13 5 | arra gondoltam, hogy miért ne nézném meg még egyszer a
14 6 | siratni való a te sorsod?~- Ne érts félre, uram! A te jóságod
15 7 | kisasszony.~S hogy a lova ne nyugtalankodjék, megfogtam
16 8 | hozzánk lovagolt. Intett, hogy ne szálljunk le. Mert tiszteletünk
17 12| visszaadja a tíz aranyat, hogy ne legyen hármas a károd.~A
18 13| szebbet látni Emõkénél, hogy ne mindig arra az egy lányra
19 14| mentem át, hogy a sarum be ne sározódjék. Ügyesen ugrottam
20 15| vigyáz még éjjel is, hogy el ne aludjon. Hát arra bámultak.
21 17| gondolatok patakját egypár hétre: ne forognának némely kerekek.~
22 17| miért, de igen kérlek: ne vádolj engem hálátlansággal.
23 17| tarsolyodból. Kérlek, hogy ezért ne haragudjál. Az az egy a
24 17| estére nem térek vissza, ne aggódjék. Meghálok valahol,
25 18| kiáltott a fiára. - Oda ne nézz!~Eszlász szemét is
26 18| este jött végettük, hogy ne tartogassuk õket, de élve
27 20| helyet, hogy senkinek a szeme ne akadjon meg rajta.~Ez a
28 22| megvallok... Csak a fiamat ne... A fiamat ne...~- Hát
29 22| a fiamat ne... A fiamat ne...~- Hát beszélj. De amint
30 22| hajszálig igazán. Csak a fiamat ne, felséges király!~- Beszélj!~-
31 22| ki ebbõl a vallomásból.~„Ne tréfálj velem - felelte
32 22| Edekon úr visszatartóztatta. „Ne siessünk ezzel - mondotta -,
33 22| ereszti a pénzt Edekon úr: ne akadjon meg emiatt.~Végzett.~
34 22| százfontnyi arany célját elhazudni ne lehessen.~És ez az ostoba
35 22| csak ezt az ártatlan fiút ne bántsd! Csak ezt a fiút
36 22| bántsd! Csak ezt a fiút ne! Ártatlan õ szegény!~S a
37 23| a többi arannyal össze ne hányják.~Megpillogta a szavaimat,
38 23| volt a kezében meg sajt.~- Ne - mondotta jólelkûen -,
39 24| amit parancsolsz, uram.~- Ne beszélj énvelem görögül.
40 27| vidámultok rajtam. Csak ne rosszakarattal tréfálkozzatok
41 27| akarattal tréfálkozzatok velem, ne gonoszul. Szolgája vagyok
42 27| Gyere, kis tollas ördög, ne félj. Nesze! Hopp: kapd
43 28| az északi és keleti szél ne fújja a lovat. Még a sátorok
44 28| s mégis kerültem, hogy ne lásson.~Mikor az elsõ hó
45 28| nevetett. De csak Emõke ne nevetett volna!~Erõlködtem,
46 31| ott könnyezett.~- Ugyan ne picsogj itt - szólt rá a
47 31| nem állhatjuk, hogy meg ne csókoljuk.~De azért a többire
48 31| elvonja kezét, fölkel.~- Ne menj el - rebegtem -, maradj
49 31| élhetek úgy, hogy téged ne lássalak.~És könnyek csordultak
50 31| semmi hatalom, hogy azt ne álmodjam, amit álmodom.~
51 33| volt hun, akinek valami ne lógott volna a nyakában,
52 33| kezecskéjére, hogy a rossz szellem ne árthasson neki.~Én persze
53 33| hálámat.~- No, derék! De hát ne állj ott az esõben. Kerülj
54 33| Mihelyt a hun azt hallja, hogy ne harcoljon, otthagyja õket:
55 33| arra tanítják a hunt, hogy ne kívánjon semmit, ne akarjon
56 33| hogy ne kívánjon semmit, ne akarjon semmit. Az még a
57 33| meglehetnek verekedés nélkül, mért ne lehetnének meg nemzetek
58 35| az, hogy egyúttal arra is ne köszöntsem a poharamat,
59 35| kapaszkodnia kellett, hogy ki ne zökögjön a száján. De még
60 38| nem hódol, megsemmisül.~- Ne is mondd tovább, uram, már
61 38| meg:~- Csak az az Aéciusz ne volna a világon. Attól mégis...
62 38| hogy az arcomban égõ vér el ne áruljon.~- És Aladár úrfi? -
63 41| el a vízigótokhoz, hogy ne Atillához csatlakozzanak,
64 41| segítõje az árváknak..., ~hogy ne kegyetlenkedjék többé a
65 41| lakosság oda vonult föl, hogy ne lássa, mint fosztják ki
66 42| hadnak egyre kiáltozták:~- Ne bántsátok a polgárokat:
67 42| püspök is, és biztatja, hogy ne féljen.~Az asszony a gyermekeit
68 42| a karját megszorítva -, ne menj hazugsággal a másvilágra:
69 46| kavarója, fekete Gonosz! Ne árts nekünk!~- Ne árts nekünk! -
70 46| Gonosz! Ne árts nekünk!~- Ne árts nekünk! - mormogják
71 46| Ellenséges bûvölés cél elõtt le ne ejtse, cél fölött el ne
72 46| ne ejtse, cél fölött el ne sodorja, célban el ne kapja,
73 46| el ne sodorja, célban el ne kapja, hanem valamennyi
74 49| Istenem, csak a lovamat ne érje nyíl!~De vágtatunk
75 49| vele dönteni. Puff, kutya, ne! Az én combomra is zuhan
76 49| szállja meg: nincs, aki ne bízzék a szerencsében, amikor
77 50| viaskodás.~Istenem, csak össze ne tiporjanak!~A fejemet visszaeresztettem
78 50| kacagányomra tapintott.~- Ne félj - feleltem -, te is
79 52| mellettem elmenõknek -, ne hagyjatok itt!~Nem is feleltek.~
80 52| borult reám.~Csak éjjel ne halnék meg! Csak még egyszer
81 53| felelte az öreg -, a többivel ne gondolj.~De látszott az
82 53| mosolygott jóságosan. - No de ne beszélgessünk. Túl vagy
83 53| dolgoztam szívesen, hogy ne gondolkodjak. De este, mikor
84 53| már szoptat is.~Csak ezt ne mondta volna! Mintha tigris
85 54| fogadott, hogy a házzal ne legyen dolgunk, de még úgyse
86 56| sarokba azt a süveget, és ne ünnepieskedjél.~Én hát leültem
87 56| úrfiaknak éretlen gyümölcsöt ne adjanak.~Emõke a kerevetre
88 57| az öreg mindenest, hogy ne osszon rám dolgot még azon
89 57| hogy máskor azt a hibát el ne kövessem.~A leánynak ez
90 58| odaültem, hogy ha hívatnak, ne késsek.~A várakozásomban
91 62| amelyen egy-két aranyat ne keresnék, s hogy a társaim
92 63| üljek és kimenjek a mezõre, ne lássak, ne halljak semmit!~
93 63| kimenjek a mezõre, ne lássak, ne halljak semmit!~Amint leérek,
94 64| rejtelmesen:~- Arra kérlek: ne menj el a temetésre.~Emõke
95 64| és átkarolta a lábamat:~- Ne menj el, Zéta! Ne menj el!
96 64| lábamat:~- Ne menj el, Zéta! Ne menj el! Ezt az egyet kérem
97 64| Utadban többé nem leszek. De ne menj el a temetésre.~Az
98 64| akinek a neve azon van, ne hagyják el szobájukat a
99 64| halottat csókoltam volna meg.~- Ne kérdezz semmit - susogta -,
100 64| kérdezz semmit - susogta -, ne szólj semmit.~Hát én nem
|