Part
1 2 | kiáltja már messzirõl:~- A király nem engedi, hogy éjjel induljatok!~
2 2 | odatûzve. Zászló csak a király sátorán lengett.~A hátulsó
3 3 | meg Atillát.~- Felséges király, minden királyok legméltóságosabbja.~
4 3 | megkoronázva, tehát nem király, csak fejedelem.~- Egykutya -
5 3 | kiáltott a követeknek -, vár a király benneteket!~És a szemében
6 3 | pecsétes levelét.~- Felséges király, országodnak ura, dicsõ
7 3 | Feleljetek hát!~- Felséges király - hebegte kék ajkkal Vigilász -,
8 3 | lóval és egy málhás lóval. A király parancsát hozta, hogy Vigilász
9 4 | Tõle tudtam meg, hogy Buda király egyik özvegyének a falujában
10 4 | falujában vagyunk. Buda király Atillának a bátyja volt,
11 7 | õ rangjával. Nekem a hun király nem királyom, és nekem a
12 8 | Azok az istállók. Külön a király istállója, külön a feleségeié,
13 8 | most tenger a dolgom. A király délre itt lesz, és nekem
14 9 | selyemruhába volt öltözve.~- A király fiai - mondta Rusztikiosz.~
15 9 | fölnyújtotta Atillának. A király kivett egy falat ételt.
16 9 | nyelven rikoltozott.~- A király bolondja - mondotta Rusztikiosz -,
17 11| is történhetik, hogy ha a király haragja ellenetek fordul,
18 12| Igazlátás van - feleli -, a király ítélkezik.~Volt abban a
19 12| mind hajadonfõvel, csupán a király fején van felgyûrt karimájú
20 12| ítéletük nem tetszik, a pört a király elé viszik. Béke idején
21 12| elég.”~- Elég - mondotta a király.~Elcsöndesültek.~Atilla
22 12| A sokaság hallgatott.~A király szólt ismét:~- Megvetted
23 13| megzavart bennünket.~- Micsoda király ez! - lobogott benne a lelkesedés. -
24 21| ezüstcsillagról láttuk, hogy a király testõrei.~Köszöntek Eszlásznak,
25 22| hegyes fülû öregúr, Ardarik király, akit akkor láttam elõször.
26 22| Csak a fiamat ne, felséges király!~- Beszélj!~- Edekon úr
27 22| szó titok marad. De uram király, én nem tehettem másképpen.
28 22| szemei észtõl csillogók. A király bennfentesei közé tartozott.
29 22| sodorintva.~- Engem, uram király - folytatta Vigilász -,
30 22| ezt te parancsoltad, uram király. Meg kellett hoznom a pénzt,
31 24| Ez csak királynak való. A király oda viszi a népét, ahova
32 35| mindig tanácskozás volt.~A király személye így családias körbe
33 35| Atilla körül az asztalnál. A király mellett jobbról Barcza,
34 35| mellett jobbról Barcza, a király nagybátyja, balról Aladár.
35 35| mondja:~- És most üdvözöllek, király uram. Nem tehetek másképpen,
36 35| fogva?~- Azért, mert neked, király uram, ezelõtt tizenhat esztendõvel
37 35| udvarnál azt tartják rólad, király uram, hogy egy különös fajta
38 35| vélemény rólad, felséges király uram, megbocsáss: nem az
39 35| vélemény rólad, felséges király uram, hogy boszorkányoktól
40 35| zökögjön a száján. De még a király mögött álló szolgák is izzadó
41 35| kérdést, hogy: „De uram király, mi lesz, ha a menyasszonyt
42 36| Afrikából jöttek. Genzerik király küldötte õket egy láda aranyedénnyel.~
43 36| partja a hazájuk. A vandál király azt ajánlotta Atillának,
44 39| Elemér gót fejedelem, Ardarik király, az alán király, a kazár
45 39| Ardarik király, az alán király, a kazár király - s még
46 39| az alán király, a kazár király - s még egynéhány ilyen
47 40| Mutatják, hogy az ott Gondikár király.~Levettem a süvegemet.~ ~
48 42| bántsátok a polgárokat: a király rendelte!~Mikor a város
49 42| fõutcán állottak, nehogy a király tilalmát valaki felejtse.~
50 45| maga elé tette.~- Hatalmas király! Királyok királya! - kezdte
51 45| folytatja életét. Átilla, nagy király, te vagy a vihar, melyet
52 45| ittak Atilla egészségére.~A király kissé hunos latin nyelven
53 46| fõvezér, balról Ardarik király. Lábánál a szõnyegen Ellák
54 49| végeláthatatlan táboron.~A király elõreszökteti mesébe illõ
55 49| csoportozat: Aéciusz, Teodorik király a fiával, Szangibán király,
56 49| király a fiával, Szangibán király, Meroveusz frank király,
57 49| király, Meroveusz frank király, Gondibó burgund király
58 49| király, Gondibó burgund király és a vezérek.~Õk is éppúgy
59 51| kiált neki:~- Ki volt az a király, akit az éjjel temettek?~-
60 56| országába indul innen. A király is bús volt. Könnyet láttam
61 56| mosolygott Rika asszony -, a király mindig búsnak látszik, és
62 56| megkaphatnánk, ott terem a király elõtt. Megragadja a lova
63 56| Átilla! Vissza!”~Elrántják a király elõl és ellökdösik. Õ belemerül
64 56| sziklák között. S mikor a király odaér, fölemeli a két karját
65 56| ünnepi ruhában jött elénk. A király lábához borult: könyörgött,
66 56| nagyasszonyom. Vélem, hogy a király azért is nem ment be Rómába.~-
67 59| zenébe.~- Áldás! Áldás!~A király kézintéssel üdvözölte az
68 59| szolgaságtól, ha áttesznek a király ravói közé.~- Uram - nyögtem
69 60| sorban a fõutcán, a téren s a király udvarán. Az írószoba elõtt
70 60| voltam én végtelenül.~A király udvarán, szanaszét a széles
71 60| belemarkolok a kameákba, s tartom a király elé:~- Gyõzõdjél meg magad,
72 60| hogy Atillát istenítik. Ma király, holnap por. Ha nem akad
73 61| jelen azon a vacsorán. A király feleségeit is ott láttam
74 61| Volt neki valami tíz. A király jobb oldalán Rika asszony
75 61| hû öreg barátja, Ardarik király. Rang szerint következtek
76 61| mindenki fölkelt, és ivott a király egészségére.~A zene szólt
77 61| Oresztésztõl, hogy azelõtt, Rof király idejében hosszú köszöntõket
78 61| szinte mámorosan merült a király szemébe. Komoly volt. A
79 61| szemébe. Komoly volt. A király is. Soha életemben nem láttam
80 61| kezét, annak a szõke germán királyleánynak, akit Rika asszonynál
81 63| a földi világon csak egy király az, aki uralkodhatik.~Az
82 63| látni kívánta a királyt.~A király meg is jelent a palota erkélyén
83 63| néhány fõtiszt, Ardarik király, Berki, Orgovány, Dorog,
84 63| megkaphatnám vele, amit a király nem adhat, de amihez a király
85 63| király nem adhat, de amihez a király adománya nélkül nem juthatok,
86 63| akkor a szabadságomat, a király minden ajándékát s ráadásul
87 63| Hát mégis mi a?~- Ha a király nekem adja minden aranyát,
88 63| szemmel. Kérdezte, hogy a király fölébredt-e már? Kezet fogott
89 63| öregesen, apásan - Átilla!~A király keze a takarón van.~Megragadja
90 64| s lehet, hogy valamelyik király fölkerekedik, s más országba
91 64| Azután ha el van temetve a király, bocsássátok vissza a vizet.
92 64| így fejezi ki a gyászát a király iránt.~Az, hogy engem föl
93 64| nevesek, hatalmasak, de olyan király egy se volt, mint te, Átilla!~-
94 64| mint te, Átilla!~- Ilyen király nem volt! - ismételte az
95 64| lesznek királyok, de olyan király nem lesz többé, mint te
96 64| elájultak. Az öreg Ardarik király is elszédült, és elesett
97 64| ló után tizennégy koronás király gyalog, gyászfátyolosan.
98 65| magukkal vonták.~- Csaba a király! - hangzott egy csoport
|