Part

 1 1 |           rabszolga vert neki utat a nép közt. Attól az apám csak
 2 2 |      fejedelemnél írnak papirosra. A nép vesszõre ír. Arra se tentával,
 3 2 |             idején szanaszéjjel él a nép, s Atilla körül csak az
 4 2 |              az urak rajzanak.~A hun nép pedig nem házakban lakik,
 5 2 |          elcsúfítva. Az ilyen harcos nép büszke a sebeire. Minél
 6 4 |        benéztünk a faluba. Az idegen nép látása mindig mulatságos.
 7 8 |              vagyok.~Hanem azért egy nép ez.~Akkor láttam csak közelebbrõl
 8 9 |     Negyedóra múlván már hallottuk a nép örömzúgását a távolból.
 9 9 |             is.~Amint megjelentek, a nép mosolyogva kiáltozta:~-
10 9 |             azt jósolták, hogy a hun nép Atilla halála után széthull.
11 9 |          gyöngyvirág vagy tulipán.~A nép mind a fõútra tolong. Az
12 9 |           hogyan ujjong és éljenez a nép, s azután hogyan marad ott
13 9 |              nyargalászott fel-alá a nép között, közben széles fakarddal
14 11|           váltál hunná?~Mert sokféle nép élt abban a városban, csak
15 11|             õket barbároknak. Különb nép ez valamennyinél. Mert amikor
16 11|             a fejedelem isten, ott a nép sorsa pokoli.~Lágy beszédû
17 11|          uram énnekem, és hogy a hun nép együtt él a másvilágon is.~
18 12|           elõtt akkor is nyüzsgött a nép: sok acélban, aranytól,
19 12|         képben valami ókori. Ahogy a nép feje ott ül egy paraszti
20 12|        halkan Szabad-Görög -, hogy a nép családokra van tagolva,
21 14|            palota körül csak annyi a nép, mint az elõtte való napon.~
22 14|        császár nem vet, csak arat. A nép a gabonáját aratja, õ a
23 14|        zsarnokokat, és akkor a görög nép is olyan boldog lesz, mint
24 18|        bezzeg értik. Nemhiába mívelt nép az, de értik is a módját!
25 22|       Nemhiába, hogy egy helyen lakó nép vagytok, de értitek is a
26 24|        hegyeket, vizeket; hol milyen nép lakik? milyenek a városok?
27 24|              akarja. A fõ az, hogy a nép füves helyen legyen, folyóvíz
28 28|             hat is olykor egy nap. A nép muzsika mellett táncolt
29 33|          vállat vont:~- Nem értené a nép. Hiszen te sem érted, pedig
30 35|             Micsoda ravasz, félelmes nép ez! Szinte hideg fújt át
31 36|              feszítik ki. Szép barna nép különben, de alacsony homlokú.
32 36|            arcú, szikár, nagy csontú nép. Azoknak is széles szekerce
33 36|             és Idamér. Rettentõ nagy nép az. Valamikor az övék volt
34 36|           vagyis nyugati gótoknak. A nép másik fele meghódolt a hunoknak.
35 36|           Zömök termetû, rövid nyakú nép. Lándzsájuk állati szarvakból
36 36|          mint mi a bort. Vadbõrszagú nép, mint a többi.~Jöttek a
37 36|           rokszolánok. Lovas, nyilas nép az is. A nyergükön madzagon
38 36|              a legközelebb lakó jász nép seregelt be, az alánok idevaló
39 36|       idevaló raja. Már nem is külön nép, mert rég beolvadt a hunokba,
40 36|         halak volnának. De szépfajta nép: barna és holdas szemöldökû,
41 36|          Végül beözönlött mind a hun nép, a fekete hunok és fehér
42 36|    abbahagytuk. Ma sem tudom, mennyi nép gyûlt ott össze, de ha ahhoz,
43 37|             nyüzsgött a hadba szálló nép. Minden kunyhó füstölt:
44 38|           határa. Európát csupa apró nép lakja. Többnyire vándornépek.
45 38|      kutyákat, ha nem hajlanak. Nagy nép az és erõs. Az alánok másik
46 41|     testõrség sátorát, s hogy melyik nép merre telepedjen.~Nagy karajt
47 41|           háztetõkön is megmozdult a nép: a szabadulás örömének dühével
48 42|       kapuján, látjuk, hogy a városi nép egy része lovon, szekereken,
49 45|              hullámzó tenger. Minden nép egy-egy hullám. A hullámok
50 46|             rá a táltosok és velük a nép.~Iddár beleveti a szívet
51 46|        Segítsd Átillát! - mormogja a nép a táltosokkal.~A tûz fénye
52 46|        viharok villámáé - mormogja a nép büszke-ájtatosan.~Iddár
53 46|          utolsó mondatot ismételte a nép is.~A tûzre kis ezüstvederbõl
54 46|      Segítsetek minket! - mormolja a nép.~Iddár fõtáltos beleszúrja
55 46|      viaszgyertyát.~Atilla fölkel. A nép eloszlik. A fõpapok Atilla
56 49| szekérláncokat kikapcsolják. A lovas nép csörögve-zörögve özönlik
57 59|          mindenütt fáklya égett, s a nép a sátorok elõtt nagy tûznél
58 59|          szorított az öregekkel, s a nép viharos áldásolása között
59 60|        kereke, s a hunok kezébõl más nép ragadja el a kincseket.~-
60 63|     tengerparti város a hatalmas hun nép elõkelõinek.~Már csak az
61 63|            sokszor megnevették. De a nép elõször röhögte. Az öröm
62 63|              gyulladt ki a földön. A nép odagyûlt Atilla palotája
63 63|              új asszonnyal együtt. A nép eget rengetõ örömkiáltással
64 63|            napom, örökös királyom!~A nép aztán, hogy Atilla visszavonult,
65 64|       oldalait fölkapcsolták, hogy a nép láthassa.~A fõpapok a ravatal
66 64|               hogy a sok szövetséges nép közül tolvajhad kívánja
67 64|              lássa utoljára. Aztán a nép jajgatása között helyezték
68 64|           gyászének, s belévegyült a nép fel-felzúgó sírása. Aztán
69 64|               amint Atilla nevében a nép felé fordulva búcsúzott:~-
70 64|          ottan - a te atyád lelke.~A nép együtt sírt a királyi családdal.
71 64|            fiaitól is. Aladárt a hun nép fényének és büszkeségének
72 64|   szövetséges királyok, végül maga a nép, amelynek az egyetértést
73 64|       Leesett a mi napunk! - zúgta a nép sírva.~Iddár a fejét himbálva
74 64|              el bennünket, Átilla?~A nép zokogva ismételte a táltos
75 64|            ilyen több! - ismételte a nép.~- A te neved úgy ragyogott
76 64|               bõdült el a fõvezér.~A nép viharzó sírással ismételte
77 64|       háromnapi lójárásnyiról minden nép odasereglett. Azok már lóháton
78 64|         elõrehaladt, s én már csak a nép közé jutottam. Hiába furakodtam
79 64|              annyira megsûrûsödött a nép, hogy lehetetlen volt áthatolnom
80 64|             beledobta a Tiszába.~S a nép megindult némán visszafelé.~
81 65|              beérkeztem a városba. A nép künn sokadozott. Egy-egy
82 65|             más érzéssel hallgatta a nép.~Rakott tűz is lobogott
83 65|             a lovas, még hangosabb a nép. Fáklya csak tél-túl világítja
84 65|           úgy szõrén, s kiléptetek a nép közé.~Álmod énekel:~Tetemeit
85 65|       katalauni mezõn hallottam.~- A nép két pártra szakadt! - rebegi