1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7289
bold = Main text
Part grey = Comment text
5001 49 | királyi sátor ormán, s belefúj a nagy fehér elefántcsont
5002 49 | rivall meg, és ismétli ezt a három iszonyú üvöltést.
5003 49 | hallatszana, hogyan száll ez a három hang át a táboron
5004 49 | száll ez a három hang át a táboron a messzeségbe is,
5005 49 | három hang át a táboron a messzeségbe is, ahova szem
5006 49 | nem láthat, de ahol még a mi népünk sokadozik.~De
5007 49 | sokadozik.~De csörögnek a fegyverek. Kiáltások zûrzavara
5008 49 | Kiáltások zûrzavara egyszerre a tábor: nevek, hívások, parancsok
5009 49 | Mindenki kötözi-igazítja magán a bõrsüveget, sisakot, mellvasat,
5010 49 | kardot, kelevézt, lován a hevedert, íján az ideget.
5011 49 | hevedert, íján az ideget. A szarmaták és rokszolánok
5012 49 | rokszolánok fejükre vonják a szarvazott fejbõröket. A
5013 49 | a szarvazott fejbõröket. A gelonok emberi koponyákat
5014 49 | emberi koponyákat tûznek a dárdájukra. A markomannok
5015 49 | koponyákat tûznek a dárdájukra. A markomannok ökörszarvakat
5016 49 | ökörszarvakat csatolnak föl. A megjelenésük ördögi.~A sereg
5017 49 | A megjelenésük ördögi.~A sereg elõtt harminc helyen
5018 49 | népek papsága is áldoz. A hun papok lovat áldoznak,
5019 49 | lovat áldoznak, fehéret, a szarmaták és gelonok embert.~
5020 49 | ismeretlen kürtrikoltás jött a távolból, északról, valami
5021 49 | Az õrök visszahúzódtak a mezõrõl. A sátorok utcáin
5022 49 | visszahúzódtak a mezõrõl. A sátorok utcáin mindenfelé
5023 49 | sátorok utcáin mindenfelé a száguldó zoltánok rúgtatják
5024 49 | száguldó zoltánok rúgtatják a port. A zászlótartók a kengyelükbe
5025 49 | zoltánok rúgtatják a port. A zászlótartók a kengyelükbe
5026 49 | rúgtatják a port. A zászlótartók a kengyelükbe illesztették
5027 49 | kengyelükbe illesztették már a zászlóik nyelét. A síposok
5028 49 | illesztették már a zászlóik nyelét. A síposok a belsõ szekerekre
5029 49 | zászlóik nyelét. A síposok a belsõ szekerekre álltak.
5030 49 | belsõ szekerekre álltak. A gépíjakba és gépparittyákba
5031 49 | Minden mozdulat gyors. A szemek csillogók. Mindenki
5032 49 | szinte befagyottan, s az a gondolat: a halálodba indulsz.~
5033 49 | befagyottan, s az a gondolat: a halálodba indulsz.~Akkor
5034 49 | álltam Atilla sátora elõtt. A lovászok között álltam,
5035 49 | között álltam, akik Atilla és a fõurak lovait tartották.
5036 49 | fõurak lovait tartották. A lovam szügyén bõrkötény,
5037 49 | szügyén bõrkötény, nyergén a buzogányom. Magamon a szürke
5038 49 | nyergén a buzogányom. Magamon a szürke harci köntös, amely
5039 49 | jobban hasonlítsak. Fejemen a bõrszínre mázolt rézsisak,
5040 49 | mázolt rézsisak, jobbomon a kard, balomon a puzdra,
5041 49 | jobbomon a kard, balomon a puzdra, s benne valami száz
5042 49 | puzdra. Kezemben az íjam.~A kürtszó másodszor szólott
5043 49 | kürtszó másodszor szólott a sátor ormáról:~ ~Ezernyi
5044 49 | kürt kapja át, és üvölti át a tábor hosszán.~A szekérláncokat
5045 49 | üvölti át a tábor hosszán.~A szekérláncokat kikapcsolják.
5046 49 | szekérláncokat kikapcsolják. A lovas nép csörögve-zörögve
5047 49 | csörögve-zörögve özönlik a közökön ki a mezõre.~Fürge
5048 49 | csörögve-zörögve özönlik a közökön ki a mezõre.~Fürge paripákon
5049 49 | strucctollas zoltánok cikáznak a sokaság elõtt. Nemzetségek
5050 49 | szerint rikoltják csoportokba a lovasokat. A legelsõ sorba
5051 49 | csoportokba a lovasokat. A legelsõ sorba azokat sorakoztatják,
5052 49 | azokat sorakoztatják, akiknek a lova szügye legjobban vértezett.
5053 49 | vértezett. Kipróbált hõsök azok. A zsákmány javából kettõs
5054 49 | kettõs rész illeti õket a csata után.~A csapatok közepén
5055 49 | illeti õket a csata után.~A csapatok közepén hosszú
5056 49 | közepén hosszú lándzsán a családi jelvényt tartja
5057 49 | családi jelvényt tartja a legfiatalabbik, néhol alig
5058 49 | alig tizenöt éves kölyök.~A jobb karja valamennyinek
5059 49 | valamennyinek meztelen. Némelyiknek a bal is, de ezüstkígyó vagy
5060 49 | ezüstkígyó vagy rézkígyó tekerül a karra, hogy védje az izmokat.
5061 49 | hogy védje az izmokat. Csak a mell van erõsen födve meg
5062 49 | mell van erõsen födve meg a fej. De ércsisakot keveset
5063 49 | bõrsüveget viselnek most is.~A fehér hunok a feketékkel
5064 49 | viselnek most is.~A fehér hunok a feketékkel összekeveredve
5065 49 | apró csapatokban tarkállnak a belsõ sorok között. Leghátul
5066 49 | között. Leghátul állnak a gyalogosok.~Nagy áldás-zúgás
5067 49 | sátora felõl. Õ lovagol elõ a sátorból. A fején aranyos
5068 49 | lovagol elõ a sátorból. A fején aranyos sisak. A hátán
5069 49 | A fején aranyos sisak. A hátán oroszlánbõr kacagány.
5070 49 | kacagány. Elõtte fölemelkedik a nagy fehér selyemzászló,
5071 49 | ragyog. Vacsar viszi.~Atillát a fõtisztek és testõrök rajozzák
5072 49 | viharzó örömüvöltés dörög el a végeláthatatlan táboron.~
5073 49 | végeláthatatlan táboron.~A király elõreszökteti mesébe
5074 49 | mellét kifeszítve röptet el a sorok elõtt, s a mezõre
5075 49 | röptet el a sorok elõtt, s a mezõre kiindulva megfordul,
5076 49 | megfordul, hogy végignézzen a hadon, aminõt Xerxes óta
5077 49 | látott az öreg ég napja.~A sereg éljenzése meg-megújuló
5078 49 | az oltárnál, amelyiknél a vak Káma áldoz.~A szertartás
5079 49 | amelyiknél a vak Káma áldoz.~A szertartás rövid. A pap
5080 49 | áldoz.~A szertartás rövid. A pap kiáltva hívja a hun
5081 49 | rövid. A pap kiáltva hívja a hun istent. Karját terjegeti
5082 49 | istent. Karját terjegeti a had minden osztálya felé.
5083 49 | vérbe, és beszenteli vele a sereget. Ugyanazt cselekszik
5084 49 | sereget. Ugyanazt cselekszik a szarmaták és gelonok az
5085 49 | gelonok az embervérrel.~A papok aztán csendesen folytatják
5086 49 | oltároknál mindaddig, míg csak a csata zajlik.~Atilla sebes
5087 49 | vágtatást száguld végig a seregek vonala elõtt. Néhol
5088 49 | Néhol megáll, és szót vált a vezérrel. Néhol lelkesítõ
5089 49 | lelkesítõ szavakat kiált a seregnek.~- Hunok vagyunk -
5090 49 | Hunok vagyunk - kiáltja a mi seregünk elõtt -, ma
5091 49 | megmutatjuk!~Micsoda erõ van ebben a hangban! Micsoda erõ a szeme
5092 49 | ebben a hangban! Micsoda erõ a szeme villanásában, feje
5093 49 | torkomból rekedten jön ki a kiáltás.~Mellettünk Berki
5094 49 | Most se! - dördül vissza a sereg.~S Atilla továbbrepül.~
5095 49 | halljuk, miket mond, csak a zúgást halljuk, s a lándzsák
5096 49 | csak a zúgást halljuk, s a lándzsák fölemelését látjuk.~
5097 49 | lándzsák fölemelését látjuk.~De a harcvonal olyan hosszú,
5098 49 | harcvonal olyan hosszú, hogy a két szárny kiterjeszkedése
5099 49 | szárny kiterjeszkedése elvész a síkság messzeségében. Atilla
5100 49 | Atilla arrafelé már csak a kardját villantja föl.~De
5101 49 | Nézzétek, itt az Isten kardja!~A távoli moraj, fegyverek
5102 49 | fegyverek megvillanása a válasz, hogy megértették
5103 49 | áttüzel mindenki lelkén, mint a fölkelõ nap a tenger hullámain.~
5104 49 | lelkén, mint a fölkelõ nap a tenger hullámain.~De látni
5105 49 | tenger hullámain.~De látni a mezõ túlsó oldalán át az
5106 49 | s éppen délután, amikor a nap néhány óra múlván szembesüt
5107 49 | De mit tegyenek: hallják a kürtjeleket, látják a támadásra
5108 49 | hallják a kürtjeleket, látják a támadásra készülést - el
5109 49 | támadásra készülést - el kell a csatát fogadniuk.~Hideg
5110 49 | mellettem egy vén hun, akinek a pofája olyan barázdás, mint
5111 49 | pofája olyan barázdás, mint a sárgadinnye.~- Miért? -
5112 49 | sárgadinnye.~- Miért? - kapok a szón.~Mert mindent falt
5113 49 | szón.~Mert mindent falt a fülem, amit körülöttem mondtak.~-
5114 49 | mondtak.~- Azért - feleli a hun -, mert ha most kezdjük,
5115 49 | az ezüstösen csillogó sáv a patakon túl a római; a sárga,
5116 49 | csillogó sáv a patakon túl a római; a sárga, a bõrpajzsos
5117 49 | sáv a patakon túl a római; a sárga, a bõrpajzsos és piros
5118 49 | patakon túl a római; a sárga, a bõrpajzsos és piros foltos
5119 49 | bõrpajzsos és piros foltos a frank; a fehérrel tarkázott
5120 49 | és piros foltos a frank; a fehérrel tarkázott a burgundi;
5121 49 | frank; a fehérrel tarkázott a burgundi; a mozgó nádas
5122 49 | fehérrel tarkázott a burgundi; a mozgó nádas az alán; a búzavetésként
5123 49 | a mozgó nádas az alán; a búzavetésként hullámzó nagy
5124 49 | búzavetésként hullámzó nagy sokaság a vízigót, s a seregek elõtt
5125 49 | nagy sokaság a vízigót, s a seregek elõtt föl-alá lovagló,
5126 49 | Aéciusz, Teodorik király a fiával, Szangibán király,
5127 49 | Gondibó burgund király és a vezérek.~Õk is éppúgy elrendezik
5128 49 | Õk is éppúgy elrendezik a maguk hadát, mint Atilla.
5129 49 | folyóvízként vált helyet. Aztán a vezércsoport szétoszlik.
5130 49 | vezércsoport szétoszlik. A távol messzeségben látható
5131 49 | messzeségben látható most már, hogy a római had mind a balszárnyon
5132 49 | már, hogy a római had mind a balszárnyon áll, szemben
5133 49 | balszárnyon áll, szemben a mi gepidáinkkal s festett
5134 49 | különféle vad népeinkkel.~A vízigótok a másik szárnyon
5135 49 | népeinkkel.~A vízigótok a másik szárnyon a mi osztrogótjainkkal
5136 49 | vízigótok a másik szárnyon a mi osztrogótjainkkal küzdenek
5137 49 | osztrogótjainkkal küzdenek majd. A frankok, armorikok, burgundiak,
5138 49 | alánok és más kevert népek a hunokkal állnak szemben
5139 49 | hunokkal állnak szemben a középen.~Atilla vezérei
5140 49 | középen.~Atilla vezérei már a helyükre oszlottak.~Nagy
5141 49 | helyükre oszlottak.~Nagy a hõ. Mindenki izzad.~A római
5142 49 | Nagy a hõ. Mindenki izzad.~A római tábor mögött nagy
5143 49 | mögött nagy füst emelkedik a távolban. A szénás szekerek
5144 49 | füst emelkedik a távolban. A szénás szekerek égnek-e?
5145 49 | szekerek égnek-e? Megkezdte-e a fõvezér a hátulsó támadást?
5146 49 | Megkezdte-e a fõvezér a hátulsó támadást? Egy gólya
5147 49 | támadást? Egy gólya kereng a két tábor fölött a magasban.~
5148 49 | kereng a két tábor fölött a magasban.~Atilla a kengyelben
5149 49 | fölött a magasban.~Atilla a kengyelben fölállva nézegelõdik
5150 49 | látszik, hogy vizsgálódik még.~A gót királynak int a kardjával.~
5151 49 | még.~A gót királynak int a kardjával.~A gót had megmozdul.
5152 49 | királynak int a kardjával.~A gót had megmozdul. A lovasok
5153 49 | kardjával.~A gót had megmozdul. A lovasok szétereszkednek,
5154 49 | lovasok szétereszkednek, mint a kinyitott legyezõ. Sebes
5155 49 | vágtatással haladnak tovább a dombnak, amelyet Thorismund
5156 49 | sûrûbben, végre viharosan. A repülõ fegyverek csillognak
5157 49 | repülõ fegyverek csillognak a napban.~A por eltakarja
5158 49 | fegyverek csillognak a napban.~A por eltakarja a lovasokat.
5159 49 | napban.~A por eltakarja a lovasokat. A gót lovasság
5160 49 | por eltakarja a lovasokat. A gót lovasság azontúl csak
5161 49 | vonuló sárga felhõ, minõt a vihar elsõ szele sodor az
5162 49 | utakon.~De lám, megindult a római had is balra tõlünk.
5163 49 | áradó Tisza, ömlik csillogón a mi felsõ hadaink felé. Oly
5164 49 | dübörgésük hallatszik, mint a távoli mennydörgés morgása.~
5165 49 | Mindenki szemlél. Pokoli a hõség.~- A csuda egye meg -
5166 49 | szemlél. Pokoli a hõség.~- A csuda egye meg - bosszankodik
5167 49 | meg - bosszankodik Csáth a lovára -, még el se kezdtük,
5168 49 | se kezdtük, máris izzad a füle.~Azonban nálunk is
5169 49 | Azonban nálunk is megdördülnek a dobok, rikoltanak a kürtök,
5170 49 | megdördülnek a dobok, rikoltanak a kürtök, és megszólal a síposok
5171 49 | rikoltanak a kürtök, és megszólal a síposok zenéje. Az indulás
5172 49 | reám, hogy ott vagyok-e. A szeme máris véres. Az arca
5173 49 | belakkozták volna.~Rajtam a halál hideg borzongása fut
5174 49 | borzongása fut át. Izmaim, mint a fölvont íj, várják a feszültség
5175 49 | mint a fölvont íj, várják a feszültség fölszabadulását.~
5176 49 | fölszabadulását.~Atilla fölemelkedik a lován, s visszatekint. Indulót
5177 49 | visszatekint. Indulót villant a kardjával. Háromszázezer
5178 49 | Háromszázezer torok üvölti a haj-rá! kiáltást. A paripák
5179 49 | üvölti a haj-rá! kiáltást. A paripák robogva indulnak
5180 49 | paripák robogva indulnak a római sereg derekának.~-
5181 49 | derekának.~- Isten segíts!~A föld reng. A levegõ hangok
5182 49 | Isten segíts!~A föld reng. A levegõ hangok vihara. Mindenki
5183 49 | elõrehajolt testtel száguld a csapatvezérek után.~S egymás
5184 49 | nyomában szakadoznak elõ a csapatok, s mint a sakktábla
5185 49 | szakadoznak elõ a csapatok, s mint a sakktábla kockái, egy-egy
5186 49 | Dorog és Mácsa serege.~A mezõn kiszélesedett csoportokban
5187 49 | csoportokban vágtatnak tovább. Elöl a jobb erejû lovak, mint a
5188 49 | a jobb erejû lovak, mint a kesztyûbõl ahogy kinyúlnak
5189 49 | úgy álltunk eddig, várva a térszakadást. Mikor már
5190 49 | indulunk-e csakugyan, vagy hogy a föld alattunk, az fut visszafelé?
5191 49 | alattunk, az fut visszafelé? A lólábak szinte hasig felkapódnak
5192 49 | szétrugódnak. Ugyancsak kell a két térdemet szorítanom,
5193 49 | térdemet szorítanom, hogy a rohanó lónak a hátán megmaradjak.~-
5194 49 | szorítanom, hogy a rohanó lónak a hátán megmaradjak.~- Huj!
5195 49 | öblös bõrpajzzsal. Neki a harcban csak az urára kell
5196 49 | az urára kell vigyáznia. A nagy pajzzsal minden balsó
5197 49 | ütést neki kell fölfognia. A nyomában mi ketten Karaccsal,
5198 49 | fölnyergelt lovat futtat a magáé mellett, hogy ha netán
5199 49 | Vágtatunk. Azazhogy visz a ló. Mert bizony az elsõ
5200 49 | megint megzsibbadtam. Az a pokoli hujjogás, a lovaknak
5201 49 | megzsibbadtam. Az a pokoli hujjogás, a lovaknak ijedt prüsszögése,
5202 49 | prüsszögése, dobogása, az a felkavargó por... apokaliptikus
5203 49 | Huj! Huj! Hujrá!~Mintha a szó láng volna a mellekbõl.~
5204 49 | Mintha a szó láng volna a mellekbõl.~De csak az elsõ
5205 49 | Az az ordítás körülöttem, a harag erejének ordítása,
5206 49 | ordítása, az erõsít meg.~A lovasok elszéledve rohannak
5207 49 | elõreragadhattam az íjamat.~A lovam kantárát a nyereggombra
5208 49 | íjamat.~A lovam kantárát a nyereggombra csapom. Rántom-feszítem
5209 49 | húrját. De még nem lövünk.~A mezõ gyepe fölszakadozott
5210 49 | mezõ gyepe fölszakadozott a lovak patkójától. A porfellegben
5211 49 | fölszakadozott a lovak patkójától. A porfellegben alig látom
5212 49 | Huj-rá!~Kürtjel:~- Nyilazz!~A világ elhomályosodik elõttem:
5213 49 | elõttem: nyilak felhõje az, a mi nyilaink felhõje.~Én
5214 49 | felhõje.~Én is megszorítom a térdemmel a fakót, hátrahajolok,
5215 49 | megszorítom a térdemmel a fakót, hátrahajolok, s fellövöm
5216 49 | hátrahajolok, s fellövöm a nyilamat a magasba.~Micsoda
5217 49 | hátrahajolok, s fellövöm a nyilamat a magasba.~Micsoda süvöltés,
5218 49 | De amonnan is száll már a nyilak felhõje. Pajzsomat
5219 49 | fölkapom. Egy nyíl belecsattan a nyeregfába, a másik egy
5220 49 | belecsattan a nyeregfába, a másik egy perc múlván a
5221 49 | a másik egy perc múlván a pajzsomon koppan el. Uram
5222 49 | koppan el. Uram Istenem, csak a lovamat ne érje nyíl!~De
5223 49 | nyíl!~De vágtatunk tovább.~A rohanásban látom már a réseken
5224 49 | A rohanásban látom már a réseken a pajzsok alá sûrûdött
5225 49 | rohanásban látom már a réseken a pajzsok alá sûrûdött ellenséget.
5226 49 | alá sûrûdött ellenséget. A lovak szügye dörgõ ropogással
5227 49 | nyomakodik rájuk. Csattog, zuhoz a szöges buzogány. A huj-rá!
5228 49 | zuhoz a szöges buzogány. A huj-rá! ordítás valami különös
5229 49 | rikoltásokra változik. Én még csak a mieink lovát látom magam
5230 49 | szájjal hánykolódnak, de a lovam már halottakon ugrat.
5231 49 | Tipord, lovam, tipord, tipord a fetrengõ férget!~Íme, velem
5232 49 | Csáth! Ahol rántja vissza a lovát, s az arcához kap.
5233 49 | Legalábbis egy órát küzdöttünk. A lovak is zihálnak. Hátsó
5234 49 | izzadság fehér tajtékja. A kengyelemet rövidebbre kellene
5235 49 | ütök. Csak idõm lenne rá! A tüdõm szinte szakadoz a
5236 49 | A tüdõm szinte szakadoz a lihegésben. Szomjas vagyok.~
5237 49 | Irtózatosan káromkodik. Kirázza a könnyet a szemébõl, s odaordít
5238 49 | káromkodik. Kirázza a könnyet a szemébõl, s odaordít Ladónak:~-
5239 49 | az aratatlan búza. Csak a lovat döfik. Kapálódzó lovak
5240 49 | hozzájuk férhessünk. De a portengerben a piros tollas
5241 49 | férhessünk. De a portengerben a piros tollas frank lovasság
5242 49 | hullámzik elõ. S reánk!~A két lovassereg összerobban.
5243 49 | frank lovas lükken reám. A buzogányomat a mellének
5244 49 | lükken reám. A buzogányomat a mellének sújtom. Lefordul.
5245 49 | mellének sújtom. Lefordul. A lova nekitorlódott az enyémnek.
5246 49 | enyémnek. Azt is fõbe ütöm. A portól nem látok már. De
5247 49 | nem látok már. De hallom a visszahívó kürtölést. Eldöbbenek.
5248 49 | kürtölést. Eldöbbenek. Rántom a lovam zabláját.~A sûrûség
5249 49 | Rántom a lovam zabláját.~A sûrûség nagy. Megfordulni
5250 49 | visszafelé.~De mögöttem tágul a tér. A lovam ágaskodva fordul
5251 49 | De mögöttem tágul a tér. A lovam ágaskodva fordul meg,
5252 49 | fordul meg, és eliramodik a többi után.~- Áldjon meg
5253 49 | csapat ragadja át tõlünk a harcot, s mi lihegve állunk
5254 49 | hadirendbe.~Hála istennek: élek.~A sereg véres, Csáth kürtje
5255 49 | rendbeigazodást fúj. Pihenünk. A frank lovasok sodra olyan
5256 49 | érkezett, s oldalba fogta a frankokat.~Pihenünk, lihegünk,
5257 49 | lihegünk, törülközünk. A szomjúság éles késként áll
5258 49 | szomjúság éles késként áll a torkomban. Csáth egyre köpköd
5259 49 | mások is véresek. Forgatják a karjukat, nyújtogatják a
5260 49 | a karjukat, nyújtogatják a lábukat: amíg forog, nincs
5261 49 | amíg forog, nincs baj. A vérzés nem baj. Nekem is
5262 49 | nem baj. Nekem is véres a combom, a mellem - még büszke
5263 49 | Nekem is véres a combom, a mellem - még büszke is vagyok
5264 49 | büszke is vagyok rá. Csak a kengyelemet megigazíthatnám!
5265 49 | káromkodik. Mindenki ágaskodik a nyeregben: Orgoványékat
5266 49 | északnak. Érthetetlen, hogy a két küzdõ sereg miért halad
5267 49 | cikáznának szünös-szüntelen a sokaság fölött. Talán a
5268 49 | a sokaság fölött. Talán a kezdetben való nyomás indította
5269 49 | való nyomás indította arra a lovakat. Köztünk és e harcoló
5270 49 | akkora tér nyílik, mint a Duna szélessége.~- Nyolcat
5271 49 | zúgás mögöttünk, amely még a harci lármát is elnyomja.~-
5272 49 | vagy húszezernyi hunnal a ragyogó testõrök között.
5273 49 | ragyogó testõrök között. A kardját magasra villogtatva
5274 49 | tágult orrlikakon prüszkölik a port. Atilla zászlója, mint
5275 49 | mint valami fehér szellem a száguldó sereg fölött...~
5276 49 | száguldó sereg fölött...~A seregünket új erõ szállja
5277 49 | meg: nincs, aki ne bízzék a szerencsében, amikor Atilla
5278 49 | Ismét megindulunk.~- Csak a közepének! - rikoltja elõttem
5279 49 | Ki az ördög tudja ebben a forgatagban, hol a dereka
5280 49 | ebben a forgatagban, hol a dereka a hadnak?~Arra kell
5281 49 | forgatagban, hol a dereka a hadnak?~Arra kell lennie,
5282 49 | ott vagyunk mi is, ahol a por legmagasabbra kavarog.
5283 49 | kavarog. De látni azért a kardok villogását, por fölött
5284 49 | kardok villogását, por fölött a fehér zászló lengedezését.
5285 49 | Sûrû sokaság rengeti ott a földet és eget a fogcsikorgató
5286 49 | rengeti ott a földet és eget a fogcsikorgató véres-ádáz
5287 49 | is benne vagyunk megint a pokolforgatagban.~Az elsõ,
5288 49 | szemû burgund. Csáthnak a buzogánya elzúzta a pajzsát,
5289 49 | Csáthnak a buzogánya elzúzta a pajzsát, és Csáth elrobbant
5290 49 | Csáth elrobbant mellette a másik elevenre. Amint lehanyatlik
5291 49 | lándzsám ropogva hatol a mellébe. Pillanatnyi irtózás
5292 49 | Pillanatnyi irtózás fut át. A lándzsámat visszarántani
5293 49 | visszarántani elfelejtem. A burgund zsákként fordul
5294 49 | burgund zsákként fordul le a lováról.~Nincs idõm, hogy
5295 49 | hogy feltekintsek: ki látta a döfést, a lovam tovaragad.
5296 49 | feltekintsek: ki látta a döfést, a lovam tovaragad. Lándzsám
5297 49 | tovaragad. Lándzsám nincsen. A kardomhoz kapok. Haj, kutya
5298 49 | csatolhatnám!~- Huj! Huj!~A lovam már döglovakat ugrik
5299 49 | át, s halottakra tapos. A huj-huj! kiáltásokat futnak!
5300 49 | üvöltés váltja fel.~De íme, a lovak egymásba torlódnak.
5301 49 | lándzsások nem bírták meg a hunok iszonyú nyomását,
5302 49 | tömött lovassága ellenáll. A kard nem fog azokon, csak
5303 49 | buzogány.~És összegomolyodik a hun és a frank lovasság,
5304 49 | összegomolyodik a hun és a frank lovasság, hun és frank
5305 49 | gyilok. Nem látni mást, csak a dühös-véres gomolygást,
5306 49 | ahol az az egy ló elesett, a lovak és emberek vonagló,
5307 49 | Csáthot már rég elvesztettem a szemem elõl. Közrendû fehér
5308 49 | egy véres szakállú frank. A hun hátra hanyatt fordul
5309 49 | hátra hanyatt fordul le a lováról. Ahogy a csákánya
5310 49 | fordul le a lováról. Ahogy a csákánya elbillen elõttem,
5311 49 | elbillen elõttem, elkapom. A következõ pillanatban úgy
5312 49 | úgy roppantom vele fejbe a frankot, hogy a koponyája
5313 49 | vele fejbe a frankot, hogy a koponyája recsegve szakad
5314 49 | ember leomlik.~- Ki látta?~A magam szavát se hallom a
5315 49 | A magam szavát se hallom a pokoli gomolygásban.~- Csak
5316 49 | pokoli gomolygásban.~- Csak a sûrûjének! - rikoltozzák
5317 49 | sûrûjének! - rikoltozzák a zoltánok.~S ahogy egy nagyszájú
5318 49 | lovak hátán, mintha nemcsak a szája ordítana, hanem az
5319 49 | álomban teremthet ilyen alakot a beteg képzelõdés.,~Portól
5320 49 | prüsszögnek és zihálnak a lovak. Tajtékjuk fehér rongyokként
5321 49 | rongyokként röpköd fejükön át a lovasokra.~Egy hun sereg
5322 49 | sereg oldalt verekedik be a frank seregbe, s eltolja
5323 49 | szusszanhatunk kissé. Föltaszítom a sisakom rostélyát. A verejték
5324 49 | Föltaszítom a sisakom rostélyát. A verejték úgy szakad rólam,
5325 49 | virágágyat megöntözhetnénk vele. A lovam is csupa hab, véres
5326 49 | Soha ennyi piros lovat!...~A verekedõkbõl hátramarad
5327 49 | egynéhány véres vitéz, s a lova orrát a táborunk felé
5328 49 | véres vitéz, s a lova orrát a táborunk felé rántva térül
5329 49 | táborunk felé rántva térül el a harcból. Az egyiknek, látom,
5330 49 | egyiknek, látom, csak lóg a karja, mint a kitömött bábé.
5331 49 | csak lóg a karja, mint a kitömött bábé. A másik lefordul
5332 49 | karja, mint a kitömött bábé. A másik lefordul útközben
5333 49 | másik lefordul útközben a lováról, s a ló a földön
5334 49 | lefordul útközben a lováról, s a ló a földön vonszolja tovább
5335 49 | útközben a lováról, s a ló a földön vonszolja tovább
5336 49 | földön vonszolja tovább a kengyelbe akadt lábánál
5337 49 | hosszú. De marja az arcomat a verejték. Elõrántom a kendõmet,
5338 49 | arcomat a verejték. Elõrántom a kendõmet, hogy letörüljem.
5339 49 | hogy letörüljem. Amint a kendõt leveszem az arcomról,
5340 49 | gyilkos keservit!...~S hogy a tér egy felénk hátráló csoporttal
5341 49 | telik meg, nekisarkantyúzom a paripámat, és a fokosommal
5342 49 | nekisarkantyúzom a paripámat, és a fokosommal egyszerre három
5343 49 | egyszerre három franknak rontok.~A dühtõl elvakultan csapkodok
5344 49 | is segítenek: két frank a lovak közé fordul, a harmadikat
5345 49 | frank a lovak közé fordul, a harmadikat elragadja a szabad
5346 49 | a harmadikat elragadja a szabad térbe a paripája,
5347 49 | elragadja a szabad térbe a paripája, s leveti.~- Mestervágás
5348 49 | melle. Meg nem ismerném, ha a verejtéke nem mosná az arcát.
5349 49 | lelket teremtett volna belém a dicséretével!~A következõ
5350 49 | volna belém a dicséretével!~A következõ percben az armorik
5351 49 | más emberek. Sokan, mint a sáskák. Nyomnak, mintha
5352 49 | hegy dõlne reánk. Egyik hun a másik után omlik le a lóról.
5353 49 | hun a másik után omlik le a lóról. A többi, aki hozzájuk
5354 49 | másik után omlik le a lóról. A többi, aki hozzájuk nem
5355 49 | fért még, rikoltva rázza a kardját és fokosát.~A kürtös
5356 49 | rázza a kardját és fokosát.~A kürtös hátrálót fúj.~A lovak
5357 49 | A kürtös hátrálót fúj.~A lovak megfordulnak, rántani
5358 49 | rántani se kell õket, értik a jelet: megfordulnak, s visszafelé
5359 49 | rajban hurrognak utánunk.~De a mi futásunk már nem olyan
5360 49 | elõbb. Cselfutás csupán.~Már a száguldás közben hátrakaptunk
5361 49 | megfordulunk, s rájuk zúdítjuk a nyilainkat.~Jaj azoknak,
5362 49 | Némelyik olyanná válik, mint a sündisznó. Dõlnek le lovastul.~-
5363 49 | apró hullámaiként hánykódik a sok tajtékzó lófej. Az elhulltak
5364 49 | Az élõ paripa átugrálja a holtat. A mezõt az élõ ördögök
5365 49 | paripa átugrálja a holtat. A mezõt az élõ ördögök sokasága
5366 49 | fazékforma fekete sisakot hoz a fején, az elõttem nekihuzakodó
5367 49 | Badaló feje forogva röpül a lovasok közé.~Érzem, hogy
5368 49 | lovasok közé.~Érzem, hogy ez a végzetes perc! A halál fekete
5369 49 | hogy ez a végzetes perc! A halál fekete perce! Badaló
5370 49 | gyilkosa nekem tartogatja a második sújtást. De mily
5371 49 | De mily kiszámíthatatlan a csaták szerencséje: a lovam
5372 49 | kiszámíthatatlan a csaták szerencséje: a lovam elé egy hun lovas
5373 49 | nem is ereszkedett eddig a harcba. Látni a vértelen
5374 49 | ereszkedett eddig a harcba. Látni a vértelen öltözetükrõl, meg
5375 49 | valamennyinek ott van még a fején a süveg. Én egyre
5376 49 | valamennyinek ott van még a fején a süveg. Én egyre hátrább
5377 49 | hátrább és hátrább szorulok a Badaló-haddal, s a szemem
5378 49 | szorulok a Badaló-haddal, s a szemem elõtt vörös tûzkarikák
5379 49 | játszanak.~Szeretnék visszatérni a táborba, hogy megnézzem,
5380 49 | megnézzem, miért ömlik úgy a vér az arcomról. De mögöttem
5381 49 | De mögöttem is viharzik a harc: porba burkolt lovasok
5382 49 | végeláthatatlan sokaságban a visszafelé nyílható úton.
5383 49 | nyelû acélfokosért, amely a földön hever. A bal kengyelemet
5384 49 | acélfokosért, amely a földön hever. A bal kengyelemet is meg tudom
5385 49 | hirtelen csomókötéssel.~A következõ percben déli irányban
5386 49 | tajtékzó lovakon. Elöl a zoltán piros gyolcsból való
5387 49 | való zászlós lándzsával. A hajrá! kiáltások a rekedt
5388 49 | lándzsával. A hajrá! kiáltások a rekedt torkokból már inkább
5389 49 | arcunkba.~Hátulról támadjuk meg a valami ötszáz fõnyi burgund
5390 49 | burgund csoportot, amely a fõtesttõl szerencsétlenségére
5391 49 | mindenfelõl szorítják, verik, ölik a hunok. Õk is küzdenek agyargó
5392 49 | kétségbeeséssel.~- Kerítsd - kiált a kürt -, kerítsd!~Mögéjük
5393 49 | le közülük, nem tudom, de a karom elfárad belé. Egy
5394 49 | mégis visszavágna, de hogy a lovam fölkapja a fejét,
5395 49 | de hogy a lovam fölkapja a fejét, azt találja el a
5396 49 | a fejét, azt találja el a pallosával. A lovam dõl,
5397 49 | találja el a pallosával. A lovam dõl, rogyik. Én egy
5398 49 | látom, hogy az is sebesült. A gazdátlanul maradt ló azonban
5399 49 | hogy akár futni lehetne a hátukon. Egy hun ló is van
5400 49 | ló is van köztük. Annak a sörényébe kapok s fel!~-
5401 49 | óráig. Csak azt láttam, hogy a burgundok fogyton-fogynak,
5402 49 | mígnem az utolsó is lehull, s a hunok összeszorult gyûrûje
5403 49 | hunok összeszorult gyûrûje a halommá nõtt holttestekre
5404 49 | nõtt holttestekre fut föl.~A kürtök akkor fordulót rikoltanak.~
5405 49 | vágtatunk arrafelé, amerre a csapatfõk és a zoltánok
5406 49 | arrafelé, amerre a csapatfõk és a zoltánok vezetnek.~Atilla
5407 49 | Atilla fehér zászlója lobog a távolban, talán az ellenséges
5408 49 | fogyton az erõm. Vérzek is. A jobb oldalomon nincs egy
5409 49 | egy tenyérnyi tiszta hely. A kantár is oly véres, hogy
5410 49 | oly véres, hogy csúszik a markomban. Szeretnék visszatérni
5411 49 | markomban. Szeretnék visszatérni a táborba, vagy legalább pihenni
5412 49 | nagy seregben futnak elénk a mi festett pofájú gelonjaink.~
5413 49 | festett pofájú gelonjaink.~A következõ pillanatban elborítják
5414 49 | következõ pillanatban elborítják a szekereket: láncokat szaggatnak,
5415 49 | szekereket: láncokat szaggatnak, a szekerek közt nyílást törnek,
5416 49 | nyílást törnek, bontanak.~A levegõt liszt felhõzi be,
5417 49 | levegõt liszt felhõzi be, s a lisztfelhõben a szekerek
5418 49 | felhõzi be, s a lisztfelhõben a szekerek védelmére szálló
5419 49 | gyalog frankok kardjával a gelonok tõre villog össze.~
5420 49 | és vergõdnek prüsszögve a lovaink.~Ma már nem bírok
5421 49 | irtózás nélkül gondolni arra a sokadalmas embergyilkolásra,
5422 49 | sokadalmas embergyilkolásra, a vérre, amelyben meg-megsiklott
5423 49 | amelyben meg-megsiklott már a lovunk lába s a holttestekre,
5424 49 | meg-megsiklott már a lovunk lába s a holttestekre, amelyek halommal
5425 49 | mondom: nem voltam ember. A lélek mintha helyet cserélt
5426 49 | volna bennem egy vadállatnak a lelkével - öltem és öltem
5427 49 | gyûlölettel minden ellenfelet. A magam halálára se gondoltam
5428 49 | hogy elsötétült elõttem a világ, s leszédültem a lóról.
5429 49 | elõttem a világ, s leszédültem a lóról. A halottak közé.~ ~
5430 49 | s leszédültem a lóról. A halottak közé.~ ~
5431 50 | 50~Ha lesz a maradékaim között, akit
5432 50 | maradékaim között, akit vagy a kénytelenség, vagy az enyimhez
5433 50 | csatába visz, tudja meg, hogy a halál nem fájdalmas. A test
5434 50 | hogy a halál nem fájdalmas. A test már a rohanásban elveszti
5435 50 | nem fájdalmas. A test már a rohanásban elveszti csaknem
5436 50 | érzõdik. Ha meg halálos a seb, elkábulunk, mint ahogy
5437 50 | Csak akarata van: ölök! Még a védelmünk mozdulatai is
5438 50 | olyanok, mint mikor esünk, s a kezünk elõremozdul, vagy
5439 50 | kezünk elõremozdul, vagy ha a szemünk elõtt suhan el valami,
5440 50 | behunyódik magától. De a legcsodálatosabb az, hogy
5441 50 | legcsodálatosabb az, hogy a nagy ütések, nagy szúrások,
5442 50 | sötétes volt már. Csak a felhõk hamvadó tüze világított
5443 50 | tüze világított még kissé a magasban.~Fáztam.~Hol vagyok?~
5444 50 | magasban.~Fáztam.~Hol vagyok?~A mezõn még éppúgy viharzik
5445 50 | mezõn még éppúgy viharzik a harc, mint mikor én abbahagytam,
5446 50 | feküdtem. Hanyatt. Vérsárban. A két ló háttal volt egymásnak
5447 50 | holttestek hevertek. De a fejem a lovak feje között
5448 50 | holttestek hevertek. De a fejem a lovak feje között szabadon
5449 50 | angyal bújtatott volna oda.~A fejemet erõmtõl telhetõleg
5450 50 | telhetõleg megemelve füleltem a küzdõk tombolását, ezernyi
5451 50 | dübörgést, férfirikoltást. A pokolban nem lehet rútabb
5452 50 | Gyõzünk-e? Mért szállt le Atilla a küzdõk közé? Õ a sátora
5453 50 | Atilla a küzdõk közé? Õ a sátora ormán szokott állani,
5454 50 | állani, és ahogy onnan nézi a csapatok küzdelmét, onnan
5455 50 | küzdelmét, onnan kiáltatja meg a sátor alatt lóháton várakozó
5456 50 | micsoda parancsot vigyenek. A mérföldekre nyúló küzdõ
5457 50 | hadnak õ az agya, õ igazgatja a tagokat: melyik törjön elõre,
5458 50 | vonuljon vissza, melyik siessen a másik segítségére, merrõl-felõl.
5459 50 | merrõl-felõl. Miért elegyedett ma a csatába?~Már besötétedett.
5460 50 | Kürtök riognak visszahívót a távolban. S ha a hun kürt
5461 50 | visszahívót a távolban. S ha a hun kürt az ellenséges kürtjel
5462 50 | közelében hangzik, rá egy percre a sötétségben is összeroppan
5463 50 | sötétségben is összeroppan a két ellenséges csapat, s
5464 50 | s meg-megújul közelemben a viaskodás.~Istenem, csak
5465 50 | csak össze ne tiporjanak!~A fejemet visszaeresztettem
5466 50 | fejemet visszaeresztettem a vértõl nyirkos fûbe. Micsoda
5467 50 | éreztem, de talán felfogta a disznóbõr köntös, a sisak,
5468 50 | felfogta a disznóbõr köntös, a sisak, a pajzs. Kimászhatok-e
5469 50 | disznóbõr köntös, a sisak, a pajzs. Kimászhatok-e innét?
5470 50 | Mikor ismét föléreztem a hidegre, a harci zaj már
5471 50 | ismét föléreztem a hidegre, a harci zaj már csak a távolban
5472 50 | hidegre, a harci zaj már csak a távolban hangzott, mint
5473 50 | hangzott, mint nyári estéken a meg-megismétlõdõ távoli
5474 50 | minden elcsendesült,~Csak a csatatér sebesültjei nyögtek,
5475 50 | lovak hörögtek körülöttem. A távolban némi fegyvercsörgés
5476 50 | fegyvercsörgés hangzott s a tábori ebek ugatása. De
5477 50 | mindez csöndesség volt ahhoz a pokoli lármához képest,
5478 50 | órákig forogtam.~Vaksötétség. A harcmezõt mintha gyászlepellel
5479 50 | volna be az ég.~Szomjazom.~A csatatéren egyre erõsebb
5480 50 | erõsebb hangon hallatszik a sebesültek kiáltozása, nyöszörgése,
5481 50 | valami különös zsibongása a fájdalomnak.~Itt egy frank,
5482 50 | Kínos kiáltások zûrzavara a világ.~Nagy erõfeszítéssel
5483 50 | egyik holttestet eltoltam a lóról.~Ki akartam mászni.
5484 50 | nyilalló fájdalmat éreztem a jobb térdemben.~Odanyúlok,
5485 50 | nyíl áll benne. Érzem, hogy a térdem véres, és hogy nagy
5486 50 | hogy mozgó tüzet láttam a harcmezõn. Fel-alá bolygó,
5487 50 | Fáklyás emberek jártak a mezõn.~Az élet reménye visszaszállt
5488 50 | rekedt hangok törtek elõ a torkomból:~- Erre! Erre!~
5489 50 | belém.~De mellettem is, a balsó ló túlsó oldalán hangzott
5490 50 | bágyadt kiáltás:~- Erre, hé!~A fáklyások még távol jártak.~-
5491 50 | Ki vagy? - kiáltottam át a hunnak.~- Öcsöd - nyögte
5492 50 | fájdalmasan.~Nem ismertem a nevét.~- Hát te? - kérdezte
5493 50 | vagyok - feleltem -, Csáthnak a szolgája. Hazavisznek-e
5494 50 | nem fogja fegyver.~Erre a buta szóra csaknem káromkodtam.~
5495 50 | szomjúság kínzott. Tapogattam a nyergeken, hogy van-e rajtuk
5496 50 | Csak fegyver volt rajtuk. A nyereg formájáról éreztem,
5497 50 | éreztem, hogy frank ló mind a kettõ.~A fáklyások eközben
5498 50 | hogy frank ló mind a kettõ.~A fáklyások eközben közelebb
5499 50 | eközben közelebb értek. A sisakjuk csillogásáról láttam,
5500 50 | Tehát nem hunok: itt maradok a holtak között. Elvérzek,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7289 |