1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7289
bold = Main text
Part grey = Comment text
5501 50 | vagy szomjan veszek el!~Ez a gondolat elbágyasztott.~
5502 50 | világa mozog, közeledik.~A nyeregben megfogózkodva
5503 50 | ágyon hoznak egy halottat.~A halott után hajadonfõvel
5504 50 | arcába lóg. Olykor eltakarja a szemét. Sír.~Mellettünk
5505 50 | látok, leginkább vízigótok. A dárdaágyon aranytól csillogó
5506 50 | öltözetû, õsz ember fekszik. A szakálla nagy és fehér.
5507 50 | szakálla nagy és fehér. A sisakját egy ember lógatja
5508 50 | ember lógatja mellette. A sisak koronás.~Ki gyõzött?
5509 50 | gyõzött? Ki vesztett? - ez a kérdés hányódott bennem,
5510 50 | Öcsöd! - kiáltottam a hunnak. - Ki gyõzött?~-
5511 50 | Honnan tudod?~- Csöndes a tábor, mind a kettõ.~- Tehát
5512 50 | Csöndes a tábor, mind a kettõ.~- Tehát alszanak.~-
5513 50 | is. Eltipornak itt engem a lovak...~Elborzadtam.~-
5514 50 | hát csak összeszedik tán a sebeseket!~- Össze. Ahol
5515 50 | Hol ért?~- Hasban.~- Nagy a seb?~- A hátamon jött ki.~
5516 50 | Hasban.~- Nagy a seb?~- A hátamon jött ki.~Nem beszéltem
5517 50 | az ember már halott. Csak a szája mozog még.~Kis idõ
5518 50 | nyöszörögve szólott:~- Vizet adj!~A közelben és a távolban mindenfelé
5519 50 | Vizet adj!~A közelben és a távolban mindenfelé hallottam
5520 50 | távolban mindenfelé hallottam a nyöszörgést. Olykor egy
5521 50 | se!~Tûz már nem bolygott a mezõn. Csak a fegyverek
5522 50 | nem bolygott a mezõn. Csak a fegyverek csörgése hallatszott
5523 50 | csörgése hallatszott szüntelen a távolban. A harcosok tehát
5524 50 | hallatszott szüntelen a távolban. A harcosok tehát ébren vannak.~
5525 50 | latinul nyöszörög valaki a közelemben, a fejem fölött:~-
5526 50 | nyöszörög valaki a közelemben, a fejem fölött:~- Aquam! Aquam!~
5527 50 | hangzott ismét, de már a lábam irányában.~A hang
5528 50 | de már a lábam irányában.~A hang csak az, amelyik az
5529 50 | amelyik az elõbb, tehát a szomjas római jár, vagy
5530 50 | nem látok. Vak vagyok mind a két szememre.~- A látó se
5531 50 | vagyok mind a két szememre.~- A látó se lát, olyan a sötétség.~-
5532 50 | A látó se lát, olyan a sötétség.~- De az én szememet
5533 50 | szememet kilõtték nyíllal. Mind a kettõt egyszerre. Adj vizet,
5534 50 | van istened!~S hallottam a kardja hüvelyének a zörgedezésérõl,
5535 50 | hallottam a kardja hüvelyének a zörgedezésérõl, hogy felém
5536 50 | ha ki tudsz innen húzni. A lábamon seb van, és két
5537 50 | Azt se tudom, megvan-e a lábam alsó része, vagy hogy
5538 50 | fekszik rajta, vagy hogy a ló alá törött.~- És van
5539 50 | keresek.~- Hol keresnél? A patak messze van, s már
5540 50 | estefelé annyira megáradt, hogy a ló szügyig gázolt benne.~-
5541 50 | szügyig gázolt benne.~- A lovam ezen a tájon esett
5542 50 | gázolt benne.~- A lovam ezen a tájon esett el. Azon van
5543 50 | Míg így beszélgettünk, a római hozzám ért és végigtapogatott.~-
5544 50 | vagy! - ijedt el.~Bizonyára a kacagányomra tapintott.~-
5545 50 | sebesült vagy, én is. És mind a ketten szomjazunk.~- Nem
5546 50 | hogy kereszteltek vagyunk, a fõ az, hogy vonj ki innen.~-
5547 50 | Krisztusra esküszöm.~Megfogta a két karomat, és húzni próbált.
5548 50 | sírva. - Mikor elestem, a lovak megtiportak. A combom,
5549 50 | elestem, a lovak megtiportak. A combom, a derekam, mindenem
5550 50 | lovak megtiportak. A combom, a derekam, mindenem töröttnek
5551 50 | mindenem töröttnek érzem. A vér csurog a szemembõl,
5552 50 | töröttnek érzem. A vér csurog a szemembõl, és én itt meghalok. -
5553 50 | fiam! De minek is házasodik a katona!~- Ha túlról mennél,
5554 50 | talán ki tudnád szabadítani a bal lábamat. Vagy a nyeregben
5555 50 | szabadítani a bal lábamat. Vagy a nyeregben akadt meg, vagy
5556 50 | mozdítani.~Átvánszorgott a másik oldalra.~- Ez a te
5557 50 | Átvánszorgott a másik oldalra.~- Ez a te lábad?~- Nem.~- Ez?~-
5558 50 | tudom, melyik.~- Csak jer a hangom iránt.~Kis idõ múlva
5559 50 | idõ múlva éreztem, hogy a lábam szabadul. Minden erõmet
5560 50 | kapaszkodtam az egyik lónak a nyergébe, s nagy nehezen
5561 50 | annyira emelkedni, hogy a ló tomporára hasalhattam.
5562 50 | de micsoda kín nyilallt a térdembe!~- Jer hát - szólt
5563 50 | térdembe!~- Jer hát - szólt a római.~Nem feleltem, csak
5564 50 | nyögésekkel szívogattam a fájdalmamat.~- No - unszolt
5565 50 | Nem bírok mozdulni se. A térdemen iszonyú seb...~
5566 50 | legalább, merre keressem a lovadat.~- Jaj... Nem tudom.
5567 50 | minden lovon. Jaj... Hátul a nyeregkápára van akasztva.~
5568 50 | megtalálod, hozz nekem is.~Hogy a fájdalom megszûnt, ismét
5569 50 | fájdalom megszûnt, ismét a térdemre tapogattam. Akkor
5570 50 | nem egyéb aludt vérnél. A bõrkötés hiányzott. Egyszerre
5571 50 | keménységre is rátapintok a térdemen, s arra végignyilall
5572 50 | arra végignyilall rajtam a kín megint.~Percek teltek
5573 50 | Percek teltek belé, míg ezt a fájdalmat is elszürcsöltem.
5574 50 | Azután megint lenyúltam a térdemhez, és akkor már
5575 50 | kitapogattam végre, hogy a térdem csontjában egy eltörött
5576 50 | kiránthatnám..., bizonyára elszûnne a kínja. Valami dárdát, fokost
5577 50 | segítségével reggelig elsántikálok a táborba vagy csak a közelébe
5578 50 | elsántikálok a táborba vagy csak a közelébe is a tábornak.
5579 50 | vagy csak a közelébe is a tábornak. Virradatkor legalább
5580 50 | legalább nem tipornak agyon, ha a harc megint folytatódik.~
5581 50 | Nem tudtam, hogyan, de a tyúkom jutott egy percre
5582 50 | jutott egy percre az eszembe, a sánta kis fekete tyúkom.
5583 50 | ahogy sietten biceg felém, a szárnyával is segítene magán.
5584 50 | de megint belegyökemlett a kín a térdembe. Arra föleszméltem.~
5585 50 | megint belegyökemlett a kín a térdembe. Arra föleszméltem.~
5586 50 | térdembe. Arra föleszméltem.~A fájdalom kissé szünetelt.
5587 50 | fájdalom kissé szünetelt. A könnyeimet is letöröltem.
5588 50 | jutnom innen akárhogy is! A lábamat mereven tartva húzódtam
5589 50 | fáklya ég, s mozog föl s alá.~A fáklyák fényénél sasok csillognak.
5590 50 | sasok csillognak. Tehát a római tábornak vagyok a
5591 50 | a római tábornak vagyok a közelében.~Mit akarnak a
5592 50 | a közelében.~Mit akarnak a rómaiak? Fáklyavilágnál
5593 50 | Fáklyavilágnál kezdenék a harcot?~Megfordultam a hun
5594 50 | kezdenék a harcot?~Megfordultam a hun tábor felé. Ott csak
5595 50 | csillagokként, amennyire a holttesthalmokon át odaláttam.~
5596 50 | haldoklásában az édesanyját.~A római táborból egyre az
5597 50 | csörömpölés hallatszik, amely a mozgó tábor szokott lármája.~
5598 50 | Mit akarnak?~Ráindulnak a hunra ebben a pokoli sötétségben?
5599 50 | Ráindulnak a hunra ebben a pokoli sötétségben? Egyik
5600 50 | Óvatosan körülmarkoltam a lándzsahegyet:~- Jézus,
5601 51 | ájulásból? Nem tudom. De a szemem szinte issza az ég
5602 51 | gyönyörû pirosságát! Élek! A fejem oly nehéz, hogy alig
5603 51 | alig bírom fölemelni. Talán a sisaktól? Csakugyan a fejemen
5604 51 | Talán a sisaktól? Csakugyan a fejemen van még. De a kezem
5605 51 | Csakugyan a fejemen van még. De a kezem is mintha ólomból
5606 51 | szednem minden erõmet, hogy a sisakot levonhassam a fejemrõl.~
5607 51 | hogy a sisakot levonhassam a fejemrõl.~A fejem is fáj.
5608 51 | levonhassam a fejemrõl.~A fejem is fáj. S a torkom,
5609 51 | fejemrõl.~A fejem is fáj. S a torkom, gyomrom, mintha
5610 51 | vacsoráztam volna.~Nézem a sisakot. Be van horpadva,
5611 51 | horpadva, szakadva. Nyúlok a fejemre. A hajam össze van
5612 51 | szakadva. Nyúlok a fejemre. A hajam össze van tapadva
5613 51 | hajam össze van tapadva a vértõl. A sisak beszakadásán
5614 51 | össze van tapadva a vértõl. A sisak beszakadásán látom,
5615 51 | Nem merem megtapogatni a fejemet.~Körülnézek, amennyire
5616 51 | fejemet.~Körülnézek, amennyire a nyakam nagy nehezen fordítható.~
5617 51 | bozontos szakállú burgund. A másik egy fiatal frank,
5618 51 | fiatal frank, akinek kicsüng a mája. Túlfelõl négy fegyveres
5619 51 | Nem felel. Nem is mozdul.~A csatatér holttesttel van
5620 51 | ujján aranygyûrû. És véres a gazdátlan kar. Egy vértõl
5621 51 | Egy vértõl fekete római ül a földön, alig ötlépésnyire
5622 51 | alig ötlépésnyire tõlem. A koponyája úgy el van nyílva,
5623 51 | el van nyílva, mint mikor a kagylót kettényitják. Ül,
5624 51 | kiesett agyvelejét bámulná a tenyerében.~Nem nyöszörög,
5625 51 | nyöszörög, nem jajgat már senki. A levegõ hûvös, noha még mindig
5626 51 | hûvös, noha még mindig olyan a fejem, mintha tüzes kemencében
5627 51 | magamon. Megfeketült vér végig a ruhám. A köntösöm, nadrágom
5628 51 | Megfeketült vér végig a ruhám. A köntösöm, nadrágom megszakadozott.
5629 51 | nadrágom megszakadozott. Kivan a meztelen mellem, és az is
5630 51 | Megpróbálok fölhuzakodni. A bal lábam jó, de a jobb
5631 51 | fölhuzakodni. A bal lábam jó, de a jobb láb... Erõs fájdalom
5632 51 | vigyázatra. Látom, hogy a térdem dagadt.~A bal lábam
5633 51 | Látom, hogy a térdem dagadt.~A bal lábam és kezem segítségével
5634 51 | fekszik fej nélkül, hanyatt a ló mellett, s görcsösen
5635 51 | görcsösen szorítja most is a dárdáját.~A dárda hegye
5636 51 | szorítja most is a dárdáját.~A dárda hegye felém áll. Csak
5637 51 | dárda hegye felém áll. Csak a kezemet kell kinyújtanom.
5638 51 | egyet rajta, hogy kivegyem a kezébõl.~A dárda segítségével
5639 51 | hogy kivegyem a kezébõl.~A dárda segítségével föl bírok
5640 51 | segítségével föl bírok ülni a ló tomporára.~Látom a mezõt
5641 51 | ülni a ló tomporára.~Látom a mezõt nagy messzeségben.
5642 51 | rajta. Csupa döglött ló, s a lovak közt ember emberen
5643 51 | fájdalmasan - ááá...~Amint a reggeli párának az utolsó
5644 51 | fátyola is elszáll, ellátok a hun táborig.~A szekerek
5645 51 | ellátok a hun táborig.~A szekerek várfalformán körítik,
5646 51 | állnak mindenfelé.~Nézem a római tábort, azazhogy nézném,
5647 51 | látom semerre.~- Ááá...~A fejem mázsás. A nyelvem
5648 51 | Ááá...~A fejem mázsás. A nyelvem száraz, mint a tapló.~
5649 51 | A nyelvem száraz, mint a tapló.~Ha valaki egy pohár
5650 51 | Tán negyedóra múlik el. A hun tábor felõl kürtölést
5651 51 | kürtölést és zúgást hallok. De a kürtölés csak útra hívó,
5652 51 | útra hívó, nem hadijel. A zúgás is szokatlan. Lovasok
5653 51 | szökemlésekkel közelítenek. A ló mindig átugrik a halottakon.~
5654 51 | közelítenek. A ló mindig átugrik a halottakon.~Integetek nekik:~-
5655 51 | száguldoznak. Olykor megállnak, s a messzeséget vizsgálják napkelet
5656 51 | volna!~S idõnként hallom a kiáltásukat:~- Megszöktek!~
5657 51 | Megszöktek!~S egyre több és több a halottakon happoló lovas
5658 51 | halottakon happoló lovas a síkon.~A tábor zsibong,
5659 51 | halottakon happoló lovas a síkon.~A tábor zsibong, mint a méhkas.
5660 51 | síkon.~A tábor zsibong, mint a méhkas. A síposok vidám
5661 51 | zsibong, mint a méhkas. A síposok vidám visongása
5662 51 | hallik mindenfelé. Értem már: a rómaiak elvonultak az éjjel.~
5663 51 | elvonultak az éjjel.~Hála a hunok istenének! Végre valami
5664 51 | kellemes érzésem is van ebben a gyötrelmes állapotban. Most
5665 51 | elõjönnek, és fölszedik a sebeseket.~Várok türelmesen,
5666 51 | sebeseket.~Várok türelmesen, bár a szomjúságom pokoli. Ha a
5667 51 | a szomjúságom pokoli. Ha a gyümölcs érezni tudna, csak
5668 51 | aszalókemencében szárítja a hõség.~De hát miért nem
5669 51 | száz lovas iramlik szét a világ minden tája felé,
5670 51 | tája felé, föl-fölröppenve a holt lovakon át, hogy fölfedezze
5671 51 | lovakon át, hogy fölfedezze a netalán lappangó ellenséget.~
5672 51 | látom, hogy elõözönlenek a szekerek közül a papok,
5673 51 | elõözönlenek a szekerek közül a papok, a jámborok, a mindenféle
5674 51 | szekerek közül a papok, a jámborok, a mindenféle nemzeti
5675 51 | közül a papok, a jámborok, a mindenféle nemzeti nõk meg
5676 51 | mindenféle nemzeti nõk meg a halász ugorok. Úri lovasok
5677 51 | lovasok is ereszkednek elõ.~A csatamezõn kezek és süvegek
5678 51 | Ááá - hangzik erõsebben a nyöszörgés.~Egy bambuszból
5679 51 | bambuszból font pajzs hever a közelemben. Beleszúrom a
5680 51 | a közelemben. Beleszúrom a dárdát, és fölemelem.~-
5681 51 | mikor jutnak el hozzám!~A lovasok csak a fõurak, ahogy
5682 51 | el hozzám!~A lovasok csak a fõurak, ahogy látom. Szemléletre
5683 51 | Szemléletre járják csak a véres mezõt. Csak a gazdám
5684 51 | csak a véres mezõt. Csak a gazdám is jönne, vagy a
5685 51 | a gazdám is jönne, vagy a népébõl valaki.~Egyszer
5686 51 | Szirtos hun fõúr megállítja a lovát, s bámul rám, vagy
5687 51 | s bámul rám, vagy hogy a halottak nagy csoportjára
5688 51 | is - biztat jólelkûen.~- A tömlõdet...~Hátratapint:~-
5689 51 | Mért nem jön ki mind a tábor - szólok panaszosam -,
5690 51 | Átilla tiltja - feleli a lovas. - Még meglehet, hogy
5691 51 | lovas. - Még meglehet, hogy a római a hátunkba kerül.~
5692 51 | Még meglehet, hogy a római a hátunkba kerül.~S továbbhalad.~
5693 51 | kiált neki:~- Ki volt az a király, akit az éjjel temettek?~-
5694 51 | Teodorik - feleli Szirtos.~S a ló a halottakat kerülgetve
5695 51 | feleli Szirtos.~S a ló a halottakat kerülgetve vitte
5696 51 | közelített felénk senki.~Pedig a táborból nagy csoportokban
5697 51 | szekerekkel is: szedték a halottakon való kincseket
5698 51 | fegyvereket. Más csoportok a betegeket szedték össze.
5699 51 | betegeket szedték össze. Bent a táborban mindenfelé szólt
5700 51 | táborban mindenfelé szólt a síp és a duda.~A kezem már
5701 51 | mindenfelé szólt a síp és a duda.~A kezem már százszor
5702 51 | mindenfelé szólt a síp és a duda.~A kezem már százszor elfáradt
5703 51 | hozzám is elérkezett végre a segítõ kéz.~Adtak innom,
5704 51 | innom, és saroglyára tettek. A patakhoz vittek, ahová a
5705 51 | A patakhoz vittek, ahová a többi sebesülteket is hordták.~
5706 51 | sebesülteket is hordták.~A patak még akkor is vörösbor-színû
5707 51 | is vörösbor-színû volt. A partján is töméntelen halott,
5708 51 | töméntelen halott, hát még a medrében!~A papok, szarmata
5709 51 | halott, hát még a medrében!~A papok, szarmata asszonyok
5710 51 | kötöztek bennünket, míg a többi a harctéren szedte
5711 51 | kötöztek bennünket, míg a többi a harctéren szedte az értékeket.~
5712 51 | máglyákat raktak belõle a mezõn, hogy elégessék rajta
5713 51 | hogy elégessék rajta azokat a halottakat, akik vagy elõkelõ
5714 51 | kocsirészekbõl rakták össze.~Azokat a holtakat is máglyára hordták,
5715 51 | hordták, akiknek atyafija volt a táborban.~Nekem csak a fejemen
5716 51 | volt a táborban.~Nekem csak a fejemen meg a lábamon volt
5717 51 | Nekem csak a fejemen meg a lábamon volt kötözni való
5718 51 | mondanám: szörnyûség volt a lábamra ránéznem, de vétkeznék
5719 51 | lábamra ránéznem, de vétkeznék a panaszommal, mert hiszen
5720 51 | sebesülteket láttam, hogy behunytam a szememet.~Azok a jó pogány
5721 51 | behunytam a szememet.~Azok a jó pogány papok! Áldja meg
5722 51 | közöttük, az kötötte be a lábamat egy belloton halottról
5723 51 | kaptam embert, hogy Csáthnak a sátorába is elszállítsanak.~
5724 51 | is - otthagytak bennünket a parton. Tettek a fejünk
5725 51 | bennünket a parton. Tettek a fejünk alá vánkosul nyerget,
5726 51 | tûrjünk, míg ránk is kerül a sor.~Az egészségesek persze
5727 51 | feküdtünk az égetõ napon, a legyek ellen harcolva. S
5728 51 | egyszer csak fölkerekedik a tábor, s elhagynak bennünket,
5729 51 | s elhagynak bennünket, a - hollóknak.~Az öreg Lupusz
5730 51 | is ott szorgalmaskodott a sebesültek között. Latinul
5731 51 | estére, mikor visszatér a táborba, értesíti Csáthot.
5732 51 | nem tért vissza. Ott hált a sebesültek között.~Egy ital
5733 51 | Másnap Atilla végiglovagolt a csatatéren. Elnézett hozzánk
5734 51 | vigasztalóan szólott:~- A sebetek dicsõségetek. Még
5735 51 | egészségesen érkeztek haza.~Még a haldoklók is boldogan tekintettek
5736 51 | boldogan tekintettek reá.~De a gazdám nem volt a kíséretében.
5737 51 | reá.~De a gazdám nem volt a kíséretében. Meghalt-e,
5738 51 | Akkor már magam is tudtam. A torkom, hónaljam meg volt
5739 51 | hónaljam meg volt dagadva. A csatából megmenekültem,
5740 51 | csatából megmenekültem, a pestisbe beleestem.~ ~
5741 52 | Másnap délután összeszedték a sebesülteket, s elhordták
5742 52 | sebesülteket, s elhordták a táborba.~Láttam, hogy engem
5743 52 | hogy engem elkerülnek. A csoma növekvõ erõvel gyulladt
5744 52 | növekvõ erõvel gyulladt belém. A halál a lábamnál fogva húzott
5745 52 | gyulladt belém. A halál a lábamnál fogva húzott már,
5746 52 | könyörögtem síró szemmel a mellettem elmenõknek -,
5747 52 | is! Cobor, mozduljon meg a szíved!~Cobor meg is állt.
5748 52 | szíved!~Cobor meg is állt. A vállát vonogatta:~- Mit
5749 52 | nem hollók között.~Rázta a fejét. Pökött és továbbment.~
5750 52 | Magamra maradtam. Lófej volt a párnám, holttestek a társaságom,
5751 52 | volt a párnám, holttestek a társaságom, szálldosó hollók
5752 52 | szálldosó hollók az eléneklõim.~A mezõkön kigyulladtak a nyergekbõl
5753 52 | A mezõkön kigyulladtak a nyergekbõl és fapajzsokból
5754 52 | oszlopokban szállt fölfelé a füst. Nyújtott hangokban
5755 52 | Nyújtott hangokban kezdõdött a táltosok gyászéneke. Dobok
5756 52 | szava kísérte az éneket. A hunok hite szerint a lángokból
5757 52 | éneket. A hunok hite szerint a lángokból fölszálltak a
5758 52 | a lángokból fölszálltak a lelkek, s magukkal vitték
5759 52 | szolgáikul azokat, akiket a csatában megöltek.~Hány
5760 52 | kevesen részesültek ebben a megbecsülésben. Valamennyi
5761 52 | Nem maradt más hang, csak a távoli tábor morajlása s
5762 52 | távoli tábor morajlása s a kerengõ hollók károgása.~
5763 52 | károgása.~És én ott feküdtem a holtak között étlen-szomjan.
5764 52 | s elõtündököltek az égen a nyári csillagok, a halál
5765 52 | égen a nyári csillagok, a halál érzete végtelen gyásszal
5766 52 | Csak még egyszer látnám a virradatot, a piros hajnalt,
5767 52 | egyszer látnám a virradatot, a piros hajnalt, a fölkelõ
5768 52 | virradatot, a piros hajnalt, a fölkelõ napot! És hát csak
5769 52 | még egyszer ihatnék ebben a földi életben!~Akármi ronda
5770 52 | vizet, csak víz legyen, mert a belsõmben a pokol parazsa
5771 52 | legyen, mert a belsõmben a pokol parazsa ég.~A patak
5772 52 | belsõmben a pokol parazsa ég.~A patak itt folyik elõttem
5773 52 | tízlépésnyire, s én itt gebedezek a szomjúságtól?~S akkor valami
5774 52 | valami különös nyomás bántja a derekamat. Éjjel a csatatéren
5775 52 | bántja a derekamat. Éjjel a csatatéren is kellemetlenkedett,
5776 52 | akkor annyira elfoglalt a lábam sebe, hogy nem gondoltam
5777 52 | vele. Hát ahogy ott fekszek a halálom óráját érezve, gépiesen
5778 52 | ütéstõl támadt daganat van ott a derekam táján vagy hogy
5779 52 | Hát lám, mire tapintok: a tömlõre, a boros tömlõre,
5780 52 | mire tapintok: a tömlõre, a boros tömlõre, amit a gazdám
5781 52 | tömlõre, a boros tömlõre, amit a gazdám adott a csata elõtt!~
5782 52 | tömlõre, amit a gazdám adott a csata elõtt!~Egyszerre eszembe
5783 52 | jutott, hogy akkor, abban a nagy zavarban a nyereg helyett
5784 52 | akkor, abban a nagy zavarban a nyereg helyett hátra az
5785 52 | Mert arra gondoltam, hogy a ló kidõlhet alattam, s akkor
5786 52 | alattam, s akkor elvész a borom is.~Semmi se látszott
5787 52 | mint az, hogy nem érem meg a reggelt, az öröm érzése
5788 52 | lángjában még egyszer fellobog.~A fogammal téptem ki a dugót,
5789 52 | fellobog.~A fogammal téptem ki a dugót, s ittam. Ittam mohón,
5790 52 | ivással. És ittam és ittam. Az a savanyú, méregerõs bor,
5791 52 | molekulája itta, szívta a bort. Csontomba, velõmbe
5792 52 | bennem, mint spongyában a víz. Mind megittam az utolsó
5793 52 | mindig hanyatt feküdtem, és a kezemmel védtem az arcomat.~
5794 52 | arcomat.~Eközben látom, hogy a világosság nappali. Érzem,
5795 52 | Érzem, hogy az esõ átveri a ruhámat. Mintha nem is esne,
5796 52 | hanem öntenék az égbõl a vizet.~Fél óra múlván szûnt
5797 52 | vizet.~Fél óra múlván szûnt a zápor, s a nap kisütött.
5798 52 | múlván szûnt a zápor, s a nap kisütött. A lábamat
5799 52 | zápor, s a nap kisütött. A lábamat víz mosta csendesen.
5800 52 | Ijedten észleltem, hogy a patak megáradt, s annak
5801 52 | patak megáradt, s annak a vize terjedez. Már látom
5802 52 | bíborszínû szennyes víz hömpölyög a mederben.~A csatatérrõl
5803 52 | víz hömpölyög a mederben.~A csatatérrõl folyó víz!~Fölvonakodok
5804 52 | nagy ínnal-kínnal hátrább a lófejre, hogy a derekamat
5805 52 | hátrább a lófejre, hogy a derekamat rátámaszthatom.
5806 52 | rátámaszthatom. S látom a rohanó árvizet, látom, mint
5807 52 | látom, mint bukdácsolnak a hullámokban a halottak,
5808 52 | bukdácsolnak a hullámokban a halottak, mint lejtenek
5809 52 | halottak, mint lejtenek a süvegek és fapajzsok, nyergek,
5810 52 | nyilak, dárdák, szénacsomók.~A víz egyre nõ. Már a derekam
5811 52 | szénacsomók.~A víz egyre nõ. Már a derekam alá is becsemcseg.
5812 52 | becsemcseg. Már emelgeti is a lábamat.~No, a szerencsétlenség
5813 52 | emelgeti is a lábamat.~No, a szerencsétlenség sokféle
5814 52 | módot küld, hogy meghaljak!~A halottak pedig egyre utaznak
5815 52 | másik háttal az égnek, a harmadik oldalt. Némelyiknek
5816 52 | oldalt. Némelyiknek csak a köntöse látszik ki. De mennek
5817 52 | tízével, húszával, utaznak a habos, veres vízben. S bukdácsolnak,
5818 52 | Ó, beh jó vízben utazni a másvilágra. Tarts velünk,
5819 52 | társaság jön egyszerre, eloltja a forgókat, s új halottak
5820 52 | amilyen gyorsan összegyûlt a társaság, éppoly gyorsan
5821 52 | gyorsan szét is oszlik. Egyik a másik után oldalog el. Utoljára
5822 52 | levágott nyakú római, kinek a feje a vállára van billentve.
5823 52 | nyakú római, kinek a feje a vállára van billentve. Az
5824 52 | továbblejt, mintha táncolna.~Már a mellemet is ellepte a víz.
5825 52 | Már a mellemet is ellepte a víz. Változatosságképpen
5826 52 | nagy rossz híd lebeg felém. A híd rövid, s a karfája kérges
5827 52 | lebeg felém. A híd rövid, s a karfája kérges fából való.
5828 52 | Arra gondoltam, hogy az a híd elvihetne engem a táborba.~
5829 52 | az a híd elvihetne engem a táborba.~Minden erõmet kapásra
5830 52 | Minden erõmet kapásra szedem. A híd jöttön-jövöget. Hozzám
5831 52 | Belékapaszkodok görcsösen.~A következõ percben én is
5832 52 | percben én is ott lebegek a hûs hullámokban, s utazok
5833 52 | hûs hullámokban, s utazok a híddal, a halottakkal. Utazok
5834 52 | hullámokban, s utazok a híddal, a halottakkal. Utazok hosszan,
5835 52 | végtelenül, ringatódzva. A hullámok a nyakamat mossák,
5836 52 | ringatódzva. A hullámok a nyakamat mossák, az arcomba
5837 52 | fel-felcsapnak.~Mikor arra a helyre érünk, ahol a tábort
5838 52 | arra a helyre érünk, ahol a tábort gondoltam, látom,
5839 52 | tábort gondoltam, látom, hogy a térség üres. Sehol egy sátor,
5840 52 | sehol egy szekér. Csak a szanaszét feketéllõ tûzhelyek
5841 52 | ott volt Atilla tábora. A parton egy farkas ivott
5842 52 | parton egy farkas ivott a vízbõl. Sokat ehetett, mert
5843 52 | mert mohón ivott.~Vitt a víz tovább.~~Végtére estefelé
5844 52 | estefelé embereket láttam a parton. Férfiak, asszonyok,
5845 52 | asszonyok, gyermekek álltak a víz szélén. Csáklyákkal
5846 52 | gajmós botokkal húzgálták ki a halottakat, az úszó fasisakokat,
5847 52 | csak holt tanúit látták a csatának, most, hogy egy
5848 52 | hogy egy élõ került eléjük a csatából, ugyancsak meresztgették
5849 52 | ugyancsak meresztgették rám a szemüket.~Végre egy papot
5850 52 | domine! Én Lupusz püspöknek a rabja vagyok.~Aztán nem
5851 53 | énreám hány alakban tört a halál. Hol az üstökömet
5852 53 | üstökömet ragadta meg, hol a lábamat, hol a mellemet,
5853 53 | meg, hol a lábamat, hol a mellemet, belém is bújt -
5854 53 | hogyan kerültem ki élve a pestisbõl. Néha azt gondolom,
5855 53 | Néha azt gondolom, hogy az a megecetesedett erõs vörös
5856 53 | bor járta át orvosságként a testemet. Néha meg azt gondolom,
5857 53 | Néha meg azt gondolom, hogy a sebláz leforrázta bennem
5858 53 | sebláz leforrázta bennem a pestisnek a mérgét, s így
5859 53 | leforrázta bennem a pestisnek a mérgét, s így maradtam élve.
5860 53 | ember volt: nem dobatott ki a házából.~Tiszta fehér ágyban
5861 53 | fehér ágyban ébredtem föl. A fejemen, lábamon puha kötés.
5862 53 | fejemen, lábamon puha kötés. A szoba levegõje tömjénnel
5863 53 | levegõje tömjénnel illatos. A falakon szentek képei. Az
5864 53 | amellyel meg lehetne köszönnöm a jóvoltodat?~- Hozzám vetõdtél,
5865 53 | küldött - felelte az öreg -, a többivel ne gondolj.~De
5866 53 | látszott az arcán, hogy bámul a latinságomon.~- Azt gondoltam,
5867 53 | beszélgessünk. Túl vagy a bajon, áldassék érte az
5868 53 | könnybe lábadt szemmel.~Az a sült csirke, amelyet hosszú
5869 53 | úgy olvadt belém, mint a vaj. Soha életemben olyan
5870 53 | gyönyörûséggel nem ettem. A pecsenye illata nem is az
5871 53 | is az orromba ment, hanem a lelkembe, s a hús, az már
5872 53 | ment, hanem a lelkembe, s a hús, az már a számban erõmmé
5873 53 | lelkembe, s a hús, az már a számban erõmmé változott!~
5874 53 | Együtt laktak az öreggel. A templomi ájtatosság végeztével
5875 53 | ájtatosság végeztével levetették a ruhájukat: egyik kanonok
5876 53 | ruhájukat: egyik kanonok fõzött, a másik söpört, vagy a kertben
5877 53 | fõzött, a másik söpört, vagy a kertben dolgozott. A harmadik
5878 53 | vagy a kertben dolgozott. A harmadik a tehenet gondozta,
5879 53 | kertben dolgozott. A harmadik a tehenet gondozta, vagy fát
5880 53 | Egynéhány tanított, egynéhány a híveket gondozta. Kinek-kinek
5881 53 | Kinek-kinek megvolt ott a dolga.~Hogy ím, fölépültem,
5882 53 | öreg nem gyõzött betelni a tudományom csodálatával.
5883 53 | csodálatával. Mert õ bizony a papjaival együtt nem sok
5884 53 | nem sok könyvet nyûtt el. A világi írók közül csak Ovidius
5885 53 | Ovidius Naptárát ismerte. A papjai meg csak éppen hogy
5886 53 | Krisztus tizenkét éves korában a papok és írástudók között.
5887 53 | Isten küldött hozzám. Csak a katalauni nyelvet tanuld
5888 53 | katalauni nyelvet tanuld meg és a misézés módját, fölszentellek,
5889 53 | és te leszel az utódom.~A papok olykor görbe szemmel
5890 53 | hogy nem kívánok más lenni a klérusban, csak alázatos
5891 53 | tudok én alázatos lenni: a rabszolgaság nagy tanítómester
5892 53 | árnyéka vagyok. Én járok vele a halottakhoz is. Én ülök
5893 53 | halottakhoz is. Én ülök mellette a menyegzõkön s más ünnepeken
5894 53 | Isten adta nékem ezt a fiút - mondogatta az öreg
5895 53 | fiút - mondogatta az öreg a népnek is -, meglássátok,
5896 53 | ebbõl szent ember lesz.~Hát a szentemberségbõl annyi meg
5897 53 | akiknek minden beszéde csak a maga ügyei meg a házi ügyek,
5898 53 | beszéde csak a maga ügyei meg a házi ügyek, pletykák, babonák.
5899 53 | könyvcímeket, dátumokat, de ha a véleményét kérdezzük, elámulunk
5900 53 | embernek jó az ilyen is: a szeretete megjavítja a hibákat
5901 53 | a szeretete megjavítja a hibákat még a festett emberen
5902 53 | megjavítja a hibákat még a festett emberen is.) Az
5903 53 | gyékényes nyoszolya volt. A székek gyökérbõl valók.
5904 53 | Nem is ismerte. Az ing a hunok találmánya.~Az épületben
5905 53 | de õ csak egyben lakott. A szomszéd szobát két koros
5906 53 | Valami öt szoba üresen állt - a városon átvándorló koldusok
5907 53 | hálogattak benne.~Az öreg a koldusoknak adta mindenét.
5908 53 | koldusoknak adta mindenét. A templomi jövedelmeit is.
5909 53 | vigasztalással is.~Mikor a tél elsõ hava leesett, az
5910 53 | az öreg összegyûjtötte a városi gyermekeket, és valamennyien
5911 53 | valamennyien tanítottunk. Én a legidõsebbeket, s különösen
5912 53 | akik papságra készültek. A latin nyelvet tanítottam
5913 53 | nyelvet tanítottam nekik, s a biblia volt a tankönyvem.~
5914 53 | tanítottam nekik, s a biblia volt a tankönyvem.~In principio
5915 53 | teremtette az Isten az eget és a földet.) Ez volt az elsõ
5916 53 | volt az elsõ lecke. Ajánlom a latin nyelv tanítóinak,
5917 53 | nyelv tanítóinak, hogy ebbõl a bibliai fejezetbõl induljanak
5918 53 | fejezetbõl induljanak meg a tanításban. Könnyû mondatok,
5919 53 | összegyûltünk az öreg szobájába, a nagy kandalló elé, s beszélgettünk.~
5920 53 | érkezett az öregnek: hol a városból, hol vidékrõl.
5921 53 | sütöttünk-fõztünk erõsen. Volt úgy, hogy a novíciusok is el voltak
5922 53 | foglalva, s az öreg tisztogatta a répát, vagy vágta a fát,
5923 53 | tisztogatta a répát, vagy vágta a fát, vagy forgatta a nyársat.
5924 53 | vágta a fát, vagy forgatta a nyársat. Vacsora után én
5925 53 | nyársat. Vacsora után én a szentek legendáit olvastam
5926 53 | élményeibõl, vagy pedig a többi anekdotázott.~És én
5927 53 | anekdotázott.~És én abban a boldog jómódban szomorú
5928 53 | erõm lassan tért vissza. A térdem begyógyult, de még
5929 53 | térddel? S ha jó volna is a térdem, hogyan lehetne átmerészkednem
5930 53 | lehetne átmerészkednem azon a sok farkascsordán, amely
5931 53 | sok farkascsordán, amely a vidékünket járta.~Mintha
5932 53 | farkaskongresszus volna, s a világ minden farkasa odagyûlt
5933 53 | farkasa odagyûlt volna reá. A levegõ ragadozói is soha
5934 53 | sokadozással kóvályogtak a magasban. Sasok, hollók,
5935 53 | Beszélték, hogy kezdetben a püspök el akart temetni
5936 53 | szegény, minden halottat. A város jámborai ki is mentek
5937 53 | Százezernél is több ott a halott - mondták a fejüket
5938 53 | több ott a halott - mondták a fejüket rázva.~Áldott az
5939 53 | rázva.~Áldott az Isten, aki a farkast, hiénát, hollót
5940 53 | útnak!~Bús volt énnekem még a sarum szíja is. Dolgozni
5941 53 | olyan erõvel rohant meg a hazatérés vágya, hogy kész
5942 53 | hajadonfõvel gyalog nekilódulni a világnak.~A püspök sokszor
5943 53 | nekilódulni a világnak.~A püspök sokszor faggatott,
5944 53 | bajom nála? Ha nem tetszik a szegényes asztal, szívesen
5945 53 | Hallgatta, szótlanul hallgatta. A végén aztán a fejét csóválta
5946 53 | hallgatta. A végén aztán a fejét csóválta reá:~- Különös,
5947 53 | ablak alatt, amelyik mögött a tündér nyugodtan hortyogott,
5948 53 | Elhiszem - sóhajtottam -, de az a leány nem Emõke volt, Emõke
5949 53 | kell ezen jutni, fiam, mint a fogzáson - vigasztalt -,
5950 53 | fogzáson - vigasztalt -, az a leány a télen már bizonyára
5951 53 | vigasztalt -, az a leány a télen már bizonyára férjhez
5952 53 | tigris szakította volna fel a mellemet, és a szívemet
5953 53 | volna fel a mellemet, és a szívemet cibálná, marcangolná.
5954 53 | marcangolná. Ahogy ott ültem a tûznél egy felfordított
5955 53 | szakajtókosáron, csak leestem a földre és sírva átkoztam
5956 53 | átkoztam azt az órát, amelyben a halál kieresztett a markából.~
5957 53 | amelyben a halál kieresztett a markából.~Az öreg megijedt.
5958 53 | Szenteltvízzel locsolta a halántékomat. A fejemet
5959 53 | locsolta a halántékomat. A fejemet az ölébe vette és
5960 53 | sajnákolt -, mily nagy a bánatod! és mily nagy az
5961 53 | házasságban éltem. Végtelen volt a mi szeretetünk. Hanem, hogy
5962 53 | mondtam: „Tetszõbb lenne a jó Istennek, ha én pap lennék,
5963 53 | gondolunk egymásra minden napon.~A szomorúság is csak olyan
5964 53 | nagyon feszül, elpukkad: a szent történeten nevetésre
5965 54 | 54~Elment a hó. Jött a csoma. Öt-tíz
5966 54 | 54~Elment a hó. Jött a csoma. Öt-tíz halott naponként,
5967 54 | késõbb húsz-harminc is.~A püspök húsvét napján pappá
5968 54 | legyen, aki segítsen neki a gyóntatás és a temetés munkájában.~
5969 54 | segítsen neki a gyóntatás és a temetés munkájában.~Belenyugodtam,
5970 54 | gondoltam -, hiába vitézkedtem a csatában, fejet nem vittem
5971 54 | csatában, fejet nem vittem a táborba a rovók elé. Tanúm
5972 54 | fejet nem vittem a táborba a rovók elé. Tanúm is ki lehetne
5973 54 | ha ugyan ott nem eszik a varjak õt is csata mezején -
5974 54 | hányt-vetett ember lennék, itt a kezemet csókolják, úrnak
5975 54 | még fiatalon rám illesztik a püspöki süveget, mert hiszen
5976 54 | süveget, mert hiszen ezen a vidéken nálamnál képzettebb
5977 54 | embert nem találnak.~Hanem a pestis!...~Mikor már húsznál
5978 54 | hárman voltunk: nem gyõztük. A paptársaink csaknem mind
5979 54 | meg nem halt meg, kiment a hegyekbe, az odavonult lakosság
5980 54 | valami ezren ott maradtak a hegyek között, ahová Atilla
5981 54 | s nem mertek hazatérni. A püspök már szakácsot és
5982 54 | cselédeket fogadott, hogy a házzal ne legyen dolgunk,
5983 54 | mégis csökkent valamelyest a halál ereje.~Már akkor csak
5984 54 | ketten éltünk az öreg pappal, a jó zsoltárost is elvitte
5985 54 | jó zsoltárost is elvitte a csoma. A halottakat a templom
5986 54 | zsoltárost is elvitte a csoma. A halottakat a templom elé
5987 54 | elvitte a csoma. A halottakat a templom elé hordták. Ott
5988 54 | hordták. Ott adtuk rájuk a generális bûnfeloldozást,
5989 54 | gazdag polgár halt meg. A püspök örömmel újságolta,
5990 54 | örömmel újságolta, hogy a polgár reám hagyta minden
5991 54 | jót cselekedhetel azzal a vagyonnal.~Másnap este megnéztük
5992 54 | vagyonnal.~Másnap este megnéztük a hagyatékot: szép emeletes
5993 54 | bútorok és hétszáztíz arany.~A pénzt odaadtam a püspöknek,
5994 54 | arany.~A pénzt odaadtam a püspöknek, hogy tegye el
5995 54 | püspöknek, hogy tegye el a szegények ládájába. A házat
5996 54 | el a szegények ládájába. A házat és a benne való holmit
5997 54 | szegények ládájába. A házat és a benne való holmit meg rábíztam
5998 54 | való holmit meg rábíztam a város bírójára: gondozza,
5999 54 | bírójára: gondozza, míg a csomát más tájra nem viszi
6000 54 | majd elkótyavetyéljük, s az a pénz is a szegényeké lesz.~
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7289 |