bold = Main text
     Part                                             grey = Comment text

6501 60    |             csupa öröm volt. Búcsúzáskor a kezét nyújtotta: - Megcsókolhatod.~
6502 60    |             nyújtotta: - Megcsókolhatod.~A patríciusné látva, hogy
6503 60    |                hogy milyen öröm nekem az a kéznyújtás, egyszer nagylelkûen
6504 60    |                 Emõkével. Mindig ott ült a szobában az anyja is vagy
6505 60    |             Dzsidzsia vagy más nõcseléd. A kölykek is ott csintalankodtak.
6506 60    |                 hogy látom, és hallhatom a szava zenéjét.~Elmenetelemkor
6507 60    |            többnyire Dzsidzsia kísért le a mécsessel a lépcsõn, és
6508 60    |          Dzsidzsia kísért le a mécsessel a lépcsõn, és õ zárta be az
6509 60    |              kezet csókoltam nekik - már a patríciusnénak is -, s olyankor
6510 60    |                  Emõke finom kis kezének a melegét.~Hát annyira kábult
6511 60    |                voltam olyankor, hogy már a lépcsõn nem is szóltam Dzsidzsiának,
6512 61    |                  volt Atillánál, amelyre a férfiak elvitték a feleségüket,
6513 61    |               amelyre a férfiak elvitték a feleségüket, leányaikat
6514 61    |               több fiat szült neki.~Azon a télen engem is beszólítottak
6515 61    |              hatszázan voltak jelen azon a vacsorán. A király feleségeit
6516 61    |            voltak jelen azon a vacsorán. A király feleségeit is ott
6517 61    |           elõször. Volt neki valami tíz. A király jobb oldalán Rika
6518 61    |                 Rang szerint következtek a többiek. A nõk úgy voltak
6519 61    |           szerint következtek a többiek. A nõk úgy voltak beosztva,
6520 61    |                úgy voltak beosztva, hogy a férjükkel szemben üljenek.
6521 61    |               férjükkel szemben üljenek. A leányok meg a legényemberekkel
6522 61    |           szemben üljenek. A leányok meg a legényemberekkel ültek keverten.~
6523 61    |         legényemberekkel ültek keverten.~A királyasszonyok mellett
6524 61    |                  királyasszonyok mellett a vendég királyok ültek meg
6525 61    |                  királyok ültek meg azok a rab hercegek, akiket Atilla
6526 61    |       biztosítékul tartott az udvarában.~A nõk abban a fehér hun viseletben
6527 61    |                az udvarában.~A nõk abban a fehér hun viseletben voltak,
6528 61    |               fátyolos fehér selyemruha; a fátyol alatt a fejen, a
6529 61    |               selyemruha; a fátyol alatt a fejen, a nyakon és mellen
6530 61    |                  a fátyol alatt a fejen, a nyakon és mellen aranyvarrat
6531 61    |       aranypaszománt csillog. Piros saru a lábukon.~A férfiak ruhája
6532 61    |           csillog. Piros saru a lábukon.~A férfiak ruhája különféle
6533 61    |               kamuka, atlasz és bársony. A csizmájuk szintén piros.~
6534 61    |                 csizmájuk szintén piros.~A termet ezernyi viaszgyertya
6535 61    |            viaszgyertya világította meg. A teríték arany és ezüst.
6536 61    |                  õ megvet minden pompát. A ruhája is dísztelen sötétkék
6537 61    |            bársonyruha. Gyûrût se visel.~A vacsora csendben kezdõdött.
6538 61    |                Csak akkor melegedett föl a társaság, mikor Atilla az
6539 61    |               tál étel után kezébe vette a fapoharát, és így szólt:~-
6540 61    |                és így szólt:~- Köszöntöm a családomat. Az én családom
6541 61    |               családomat. Az én családom a hun nemzet. Isten szeressen
6542 61    |               mindenki fölkelt, és ivott a király egészségére.~A zene
6543 61    |              ivott a király egészségére.~A zene szólt a vacsora folyamán,
6544 61    |                egészségére.~A zene szólt a vacsora folyamán, de minduntalan
6545 61    |                egyik hun állott föl, hol a másik, és mondott rövid
6546 61    |                  köszöntõket eresztettek a hunok, de Atilla azzal szoktatta
6547 61    |             Azóta mindenki rövidre fogja a mondókáját.~A harmadik tál
6548 61    |              rövidre fogja a mondókáját.~A harmadik tál étel után elhallgatott
6549 61    |               tál étel után elhallgatott a zene. A teremben halk és
6550 61    |                után elhallgatott a zene. A teremben halk és vidám társalgás
6551 61    |             asztalt elbontották, s addig a terem túlsó felén a fiatal
6552 61    |                addig a terem túlsó felén a fiatal párok kettesével-hármasával
6553 61    |      kettesével-hármasával sétáltak, míg a zene valami andalító dalt
6554 61    |            játszott.~Atilla aztán intett a zenészeknek.~Mindig õ kezdte
6555 61    |             zenészeknek.~Mindig õ kezdte a táncot. Az már nem rang
6556 61    |                 estén Emõkének nyújtotta a kezét.~A vendégek az általános
6557 61    |              Emõkének nyújtotta a kezét.~A vendégek az általános keveredésben
6558 61    |         egymáshoz, azok indultak táncra.~A hun tánc nem olyan, mint
6559 61    |         méltóságos lejtésekkel kezdõdik. A táncosok eleinte csak egymás
6560 61    |              Láttam Emõkén, hogy boldog. A szeme szinte mámorosan merült
6561 61    |                  szinte mámorosan merült a király szemébe. Komoly volt.
6562 61    |             király szemébe. Komoly volt. A király is. Soha életemben
6563 61    |                  el nem szédítette volna a lelkemet, amint ott lebegett
6564 61    |                  akinek földönléte, mint a délibáb.~A táncosok tánc
6565 61    |              földönléte, mint a délibáb.~A táncosok tánc közben párt
6566 61    |                 párt cseréltek. Mindenki a hozzá legközelebbivel. Emõke
6567 61    |                pedig Ildikónak nyújtotta a kezét, annak a szõke germán
6568 61    |                 nyújtotta a kezét, annak a szõke germán király­leánynak,
6569 61    |                 támaszkodva néztem õket. A tánc szép volt. Látszott
6570 61    |            Látszott rajtuk, hogy nemcsak a testük táncol, hanem a lelkük
6571 61    |           nemcsak a testük táncol, hanem a lelkük is.~Atilla elõttem
6572 61    |                 is.~Atilla elõttem járta a táncot. Ahogy föl-alá léptek
6573 62    |                    62~Másnap híre futott a palotában, hogy Atilla követeket
6574 62    |                követeket indított reggel a Rajna partjára, Ildikó apjához:
6575 62    |                 Ildikó apjához: megkérte a kezét a leánynak.~Csakugyan
6576 62    |                apjához: megkérte a kezét a leánynak.~Csakugyan utaztak
6577 62    |           leánynak.~Csakugyan utaztak el a fõurakból, Csáth, Dorog
6578 62    |                  leveleket kellett írnom a sváb, kvád, rug, scir, turciling,
6579 62    |                az Adria partján teleltek a népükkel, hogy mihelyt enged
6580 62    |             népükkel, hogy mihelyt enged a tél keménysége, azonnal
6581 62    |                   és várják meg Atillát; a tavaszon Konstantinápolynak
6582 62    |                  nyakú, vén katona - még a katalauni hadjárat elõtt
6583 62    |                 Atillának:~„Aranyat csak a barátaimnak adok. Más csak
6584 62    |               akkor már nyugatnak állott a rudunk. Marciánusz várhatott.
6585 62    |                  ebédelünk Marciánusznak a palotájában, s vele hordatom
6586 62    |                  vele hordatom magam elé a tálakat.~Hát mondom, azon
6587 62    |                tálakat.~Hát mondom, azon a napon is sokat dolgoztam.~
6588 62    |              sokat dolgoztam.~Este ismét a patríciusasszony izent át,
6589 62    |             Emõke azonban velünk maradt.~A leveleket lassan és sokáig
6590 62    |              aranyat ne keresnék, s hogy a társaim nagyszép minden
6591 62    |       Konstantinápolyban pláne én leszek a vezetõ. Atilla mellett harcolok.
6592 62    |             Atilla mellett harcolok. Ezt a mondást: Attila mellett
6593 62    |               Emõke tudja, mit hordoz ez a mondás. A jövõ gyönyörû
6594 62    |                  mit hordoz ez a mondás. A jövõ gyönyörû képét: gazdagságot,
6595 62    |                 hogy Emõkét földerítsem. A halványságát arra tudtam,
6596 62    |                  aludt eleget. Dicsértem a táncát, a ruháját, s közben
6597 62    |              eleget. Dicsértem a táncát, a ruháját, s közben megírtam
6598 62    |               ruháját, s közben megírtam a levelet is a patríciusasszony
6599 62    |             közben megírtam a levelet is a patríciusasszony férjének.~
6600 62    |              mennyit szenved, és hogy ha a váltságdíjat hamar meg nem
6601 62    |                 meg nem küldik, elsorvad a sanyarúságban.~- Asszonyom -
6602 62    |              amióta itt vagy, meghíztál. A sanyarúságban.~Ásított.~-
6603 62    |                 tapasztalom, hogy szûkül a ruhám.~Végre a levél elkészült.
6604 62    |               hogy szûkül a ruhám.~Végre a levél elkészült. Pecsétet
6605 62    |             Pecsétet csöppentettem rá, s a patríciusasszony lenyomtatta
6606 62    |             patríciusasszony lenyomtatta a gyûrûjével. Dzsidzsia fogta
6607 62    |              gyûrûjével. Dzsidzsia fogta a kisebbik lámpást, és bekísérte
6608 62    |           kisebbik lámpást, és bekísérte a szobájába. Egy percre magunkra
6609 62    |          nézéssel, ahogyan talán csak az a nõ nézhet, aki vérpadon
6610 62    |                 s utoljára néz fel, hogy a következõ pillanatban lehajtsa
6611 62    |           következõ pillanatban lehajtsa a fejét, s várja, hogy a hóhér
6612 62    |          lehajtsa a fejét, s várja, hogy a hóhér pallosa rásújtson.
6613 62    |                 is:~- Zéta, mi szomorúbb a halálnál?~Csak bámultam.
6614 62    |                 kérdésre? Õ maga felelt. A fejét ingatva bámult maga
6615 62    |                élet.~Én csak képedeztem.~A szeme könnyben úszott. Mit
6616 62    |                  Emõke fölkelt, s bement a másik szobába búcsútlanul.~
6617 62    |               másik szobába búcsútlanul.~A lépcsõn megszólítottam Dzsidzsiát:~-
6618 62    |     megszólítottam Dzsidzsiát:~- Mi baja a kisasszonyodnak: igen szomorú.~-
6619 62    |                   Megbosszankodtam rá.~- A csuda rázzon meg, hát már
6620 62    |                te is titkolózol? Mi baja a kisasszonyodnak?!~Gondolkodva
6621 62    |          Gondolkodva nézett rám, és csak a szemöldökét emelgette, vállát
6622 62    |              éjten át Emõke szava búgott a fejemben:~„Mi szomorúbb
6623 62    |                  fejemben:~„Mi szomorúbb a halálnál?”~Nemsokára rá
6624 62    |                 Nemsokára rá kiváltották a patríciusnét. Az ura maga
6625 62    |          megkérdezte, hogy mekkora volna a váltságom?~- Nem tudom,
6626 62    |                 tudom, uram - vonogattam a vállamat -, nem kérdeztem.~-
6627 62    |                nemességet szerzek neked. A leveleidet írástudók is
6628 62    |                  megható képet festettél a feleségemrõl, hogy még idegenek
6629 62    |                   Még tán ma is csóválja a fejét, ha eszébe jutok.~ ~
6630 63    |                                       63~A tavasz abban az évben korán
6631 63    |                Már február végén kéklett a hun leányok hajában az ibolya,
6632 63    |                  az ibolya, és zöld volt a mezõ. A szövetséges hadaktól
6633 63    |             ibolya, és zöld volt a mezõ. A szövetséges hadaktól napról
6634 63    |         népsokaság is jelentkezett, mint a nyugati hadjáratra. Atilla
6635 63    |              hadjáratra. Atilla csillaga a magasán ragyogott. A katalauni
6636 63    |            csillaga a magasán ragyogott. A katalauni csata után senki
6637 63    |           kételkedett többé, hogy az övé a világ egészen.~Hallottuk,
6638 63    |                  térden hozza Atilla elé a koronáját. Mit is tehetne
6639 63    |                Mit is tehetne mást? Ezen a földi világon csak egy király
6640 63    |               Konstantinápolyba teszi át a székét. Márványpalota illik
6641 63    |              székét. Márványpalota illik a világ urának, s tengerparti
6642 63    |              urának, s tengerparti város a hatalmas hun nép elõkelõinek.~
6643 63    |               volt hátra, hogy meglegyen a nászünnep. Atilla talán
6644 63    |                  napon az is megtörtént.~A pap délben áldotta meg õket.
6645 63    |                 délben áldotta meg õket. A fõtéren rengeteg máglya
6646 63    |                   és zsákszámra öntötték a tûzre a tömjént. A város
6647 63    |              zsákszámra öntötték a tûzre a tömjént. A város virággal
6648 63    |              öntötték a tûzre a tömjént. A város virággal volt tele.
6649 63    |                város virággal volt tele. A téreken ökröket és bárányokat
6650 63    |               sütöttek. Mindenfelé folyt a bor, és szólt a zene, pengett
6651 63    |         Mindenfelé folyt a bor, és szólt a zene, pengett a sarkantyú
6652 63    |                 és szólt a zene, pengett a sarkantyú és daloltak a
6653 63    |                  a sarkantyú és daloltak a lantosok.~Atilla palotájába
6654 63    |              ezer vendég volt hivatalos. A fõterem arra az alkalomra
6655 63    |           Terjedelmes szõnyegek takarták a falakat és az oszlopokat.
6656 63    |                falakat és az oszlopokat. A terem szögleteiben márványból
6657 63    |                 fehérlettek. Azokat mind a római városokból hozták.
6658 63    |               városokból hozták. De csak a férfiszobrokat. A nõi szobrokat
6659 63    |                De csak a férfiszobrokat. A nõi szobrokat nem tûrték
6660 63    |                 szobrokat nem tûrték meg a hun nõk. Férfiszobrokban
6661 63    |                  Férfiszobrokban is csak a takartakat. A szobrok fejét
6662 63    |    Férfiszobrokban is csak a takartakat. A szobrok fejét hun süveggel
6663 63    |           teríték, csupa ezüst és arany. A terem közepén láncon egy
6664 63    |                  faragott hordó függött, a római pápa ajándéka. A legrégibb
6665 63    |                   a római pápa ajándéka. A legrégibb Lacrimae Christi
6666 63    |              Lacrimae Christi volt annak a tartalma.~Az ebéden persze
6667 63    |                 én nem voltam bent. Künn a hadi gyakorlótéren versenyfuttatást
6668 63    |               versenyfuttatást rendeztek a hunok - azokat néztem. Más
6669 63    |             görög csepûrágók mulattatták a népet. A palota elõtt való
6670 63    |          csepûrágók mulattatták a népet. A palota elõtt való téren
6671 63    |                seprûn lovagolva utánozta a fõurakat: nagyhasú Eszlászt,
6672 63    |                 nagyhasú Eszlászt, amint a pocakját feszítve töttyög
6673 63    |                pocakját feszítve töttyög a paripán; Csáthot, amint
6674 63    |                  paripán; Csáthot, amint a bajuszát húzogatva kevélykedik;
6675 63    |                   bikafejû Mácsát, amint a fejét lógatva részegen lovagol;
6676 63    |                   Én már ismertem ezeket a tréfákat, maguk a kigúnyoltak
6677 63    |                 ezeket a tréfákat, maguk a kigúnyoltak is sokszor megnevették.
6678 63    |                  sokszor megnevették. De a nép elõször röhögte. Az
6679 63    |             mikor elõhomályozott az est, a fáklyák százezre gyulladt
6680 63    |             fáklyák százezre gyulladt ki a földön. A nép odagyûlt Atilla
6681 63    |           százezre gyulladt ki a földön. A nép odagyûlt Atilla palotája
6682 63    |            palotája elé, s látni kívánta a királyt.~A király meg is
6683 63    |                 látni kívánta a királyt.~A király meg is jelent a palota
6684 63    |                   A király meg is jelent a palota erkélyén a fehérbe
6685 63    |                 jelent a palota erkélyén a fehérbe öltözött, koszorús
6686 63    |               fejû új asszonnyal együtt. A nép eget rengetõ örömkiáltással
6687 63    |             örömkiáltással fogadta õket. A férfiak a süvegüket rázták,
6688 63    |                  fogadta õket. A férfiak a süvegüket rázták, a nõk
6689 63    |              férfiak a süvegüket rázták, a nõk a kendõjüket lebegtették.
6690 63    |                  süvegüket rázták, a nõk a kendõjüket lebegtették.
6691 63    |                  kendõjüket lebegtették. A boldogság mámora piroslott
6692 63    |                  bírtam föléje emelkedni a sokaság érzésének. Magam
6693 63    |             szurokfáklyát, és üvöltöttem a hunokkal:~- Éljen Átilla!
6694 63    |             Éljen Átilla! Áldás!~Már nem a barbár vezér õ az én szememnek,
6695 63    |                 õ az én szememnek, hanem a szerencsém tartója, éltetõ
6696 63    |                  napom, örökös királyom!~A nép aztán, hogy Atilla visszavonult,
6697 63    |                  kvád táncosok zörgették a tányérdobot.~Amint ott állok,
6698 63    |                  ott állok, megpillantom a csoportban Csáthék cselédségét
6699 63    |         cselédségét s köztük Dzsidzsiát. A leány az elsõ sorban állt
6700 63    |                 állt Gyöngyi mellett, és a fáklyák fénye megvilágította.~
6701 63    |          megvilágította.~Meglepett annak a leánynak a szépsége.~Mi
6702 63    |               Meglepett annak a leánynak a szépsége.~Mi volt õ, mikor
6703 63    |                mint két fekete pillangó. A haja dús. Keze, lába formás.
6704 63    |                 formás. Csak beleütõdött a szemem, és elámult rajta.~
6705 63    |         csatlakozzak hozzájuk. Szívesen.~A kvád táncos akkor kezdte
6706 63    |                 kvád táncos akkor kezdte a fáklyatáncot. Fiatal ember
6707 63    |                  Azzal ügyeskedett, hogy a fáklyákat szüntelen kígyóztatta
6708 63    |          fáklyákat szüntelen kígyóztatta a teste körül. De tán az ünnep
6709 63    |                  örömére több zsírt kent a fejére a kelleténél, a láng
6710 63    |                 több zsírt kent a fejére a kelleténél, a láng belekapott
6711 63    |              kent a fejére a kelleténél, a láng belekapott a hajába,
6712 63    |            kelleténél, a láng belekapott a hajába, s a táncnak a hunok
6713 63    |              láng belekapott a hajába, s a táncnak a hunok nagy derültségére
6714 63    |         belekapott a hajába, s a táncnak a hunok nagy derültségére
6715 63    |         Dzsidzsia maradt. Beleöltekezett a karomba, és kószáltunk a
6716 63    |                 a karomba, és kószáltunk a zajgó városban.~Õk, szegények
6717 63    |     szabadulhattak hazulról. Akkor, hogy a ház teljesen rájuk volt
6718 63    |       valamennyien otthagyták.~Sétáltunk a fényben, vigalomban. Meg-megállottunk
6719 63    |        csoportnál. Néztük, mint pörgetik a telt képû hun menyecskéket
6720 63    |               telt képû hun menyecskéket a fiatalok.~- Tyuhaj!~Vagy
6721 63    |              nincs.~„Hát legyen - mondta a fõvezér -, hozzon mindõtök
6722 63    |                érdemelsz te is.~És ahogy a karja a karomban pihent,
6723 63    |                  te is.~És ahogy a karja a karomban pihent, láttam,
6724 63    |            karomban pihent, láttam, hogy a keze is formás.~Hallgattunk.~
6725 63    |          Hallgattunk.~Ha Emõke nem volna a világon - gondoltam -, ez
6726 63    |                világon - gondoltam -, ez a leány éppen jó lenne énnekem.~
6727 63    |        szórakozottan búcsúztam el tõlük. A következõ nap reménysugarai
6728 63    |              reménysugarai villogtak már a lelkemben; holnap! Nekem
6729 63    |                ünnepem!~Késõn keltem. De a ravótársaim se siettek.
6730 63    |                szobánk, Konstantinosznak a szobája mellett. Az valamivel
6731 63    |              különb volt Rába asszonynak a szobájánál. A keményítõszag
6732 63    |                 asszonynak a szobájánál. A keményítõszag helyett gubacsszag
6733 63    |          gubacsszag uralkodott benne, de a falakat templomi képek díszítették:
6734 63    |                is tudom, minek hozták el a hunok: nem kellettek még
6735 63    |          ponyvának se senkinek.~- Gyenge a vásznuk - mondták megvetõen.~
6736 63    |              sokáig nem tudtam elaludni. A reménység száz alakban játszotta
6737 63    |              száz alakban játszotta elém a találós kérdéseit, hogy
6738 63    |             várhatok Atillától?~Csak egy a bizonyos, hogy felszabadít.
6739 63    |               emlékezetükben tartsák azt a napot. A felszabadult rabok
6740 63    |      emlékezetükben tartsák azt a napot. A felszabadult rabok haza
6741 63    |               Ritka az, aki hazamegy. Az a kézszorítás, amellyel a
6742 63    |                  a kézszorítás, amellyel a fölszabadulás történik,
6743 63    |                történik, ott marasztalja a rabot Atilla mellett.~No,
6744 63    |                  hát nekem is idenyújtja a kezét. Királyok is szerencséjüknek
6745 63    |               most nem szólít, majd csak a hadjárat után. Akkor már
6746 63    |               tíz embert számítok, mikor a zsákmányt megosztják.~Hát
6747 63    |               Reggel, mikor fölébredtem, a boldogság és kétség vegyes
6748 63    |                szívvel öltözködtem, mint a menyasszony, aki az esküvõje
6749 63    |                 esküvõje napjára virrad. A sarumra az aranysarkantyút
6750 63    |               aranysarkantyút csatoltam. A hajamat illatos vízzel locsoltam
6751 63    |                 Az ég kissé felhõs volt. A levegõ hûvöskés, szinte
6752 63    |                hûvöskés, szinte fázlaló. A városban még helyenkint
6753 63    |            városban még helyenkint szólt a zene.~A palota széles tornácán
6754 63    |                 helyenkint szólt a zene.~A palota széles tornácán már
6755 63    |                tornácán már egybegyûltek a fõurak, és halkan beszélgettek.
6756 63    |            halkan beszélgettek. Ott állt a fõvezér kék bársonysüvegben,
6757 63    |             fõvezér kék bársonysüvegben, a kardját a hátán átfûzve.
6758 63    |               bársonysüvegben, a kardját a hátán átfûzve. Ott állt
6759 63    |                  hátán átfûzve. Ott állt a gazdám: araszos bajuszát
6760 63    |            bajuszát sodorgatta. Ott állt a Szabad-Görög: kis csikóbõrös
6761 63    |                kínálta az öreg Barczának a borharmatot. Ott állt Oresztész,
6762 63    |                apró csoportokban. Várták a házi kürt szavát, hogy beléphessenek
6763 63    |               szavát, hogy beléphessenek a terembe.~S az udvaron tehenek
6764 63    |                sok mindenféle hét fehér.~A folyosóajtó már nyitva volt,
6765 63    |               négy álmos testõr. Beljebb a folyosó homályában Edekon
6766 63    |                   fiú, mennyiért adod el a mai napodat?~- Hát, ha azt
6767 63    |                  megkaphatnám vele, amit a király nem adhat, de amihez
6768 63    |              király nem adhat, de amihez a király adománya nélkül nem
6769 63    |            juthatok, akkor nem adnám oda a római birodalomért. Ha pedig
6770 63    |                 meg, amit remélek, akkor a szabadságomat, a király
6771 63    |                   akkor a szabadságomat, a király minden ajándékát
6772 63    |              minden ajándékát s ráadásul a fejemet is odaadom az ördögnek
6773 63    |        Szabad-Görög nevetett:~- Szeretem a találós kérdéseket, de erre
6774 63    |                vállalkozom. Hát mégis mi a?~- Ha a király nekem adja
6775 63    |        vállalkozom. Hát mégis mi a?~- Ha a király nekem adja minden
6776 63    |               minden aranyát, s ráadásul a napot, a holdat, és zsákokban
6777 63    |             aranyát, s ráadásul a napot, a holdat, és zsákokban az
6778 63    |           csillagát, az mind semmi ahhoz a kincshez képest, amit ettõl
6779 63    |              kincshez képest, amit ettõl a naptól várok.~Nevetett:~-
6780 63    |                    Ezt mégúgy sem értem.~A csoporthoz Kászon fõkürtös
6781 63    |                  szemmel. Kérdezte, hogy a király fölébredt-e már?
6782 63    |                úrral, s ivott Kamocsának a csutorá­jából.~- Miért hoztad
6783 63    |                 jából.~- Miért hoztad el a kürtödet? - kérdezte Vacsar.
6784 63    |                    az idõ korán kinyílt.~A beszélgetésünket dübörgés
6785 63    |  beszélgetésünket dübörgés szakítja meg. A folyosón Edekon rohan felénk.
6786 63    |            folyosón Edekon rohan felénk. A sisak nincs a fején. Kikelt
6787 63    |              rohan felénk. A sisak nincs a fején. Kikelt arccal hörgi
6788 63    |               fején. Kikelt arccal hörgi a testõröknek:~- A fõvezért... -
6789 63    |            arccal hörgi a testõröknek:~- A fõvezért... - S fuldoklik,
6790 63    |                       S fuldoklik, rázza a kezét: - A fõvezér!... Fussatok
6791 63    |              fuldoklik, rázza a kezét: - A fõvezér!... Fussatok a fõvezérhez!...
6792 63    |                   A fõvezér!... Fussatok a fõvezérhez!... A fõpaphoz!...
6793 63    |                Fussatok a fõvezérhez!... A fõpaphoz!... Az orvosokhoz!...~
6794 63    |                    Mi csak eldermedtünk.~A fõvezér ott áll elõtte a
6795 63    |                 A fõvezér ott áll elõtte a csoportban, de Edekon annyira
6796 63    |               képedeznek az urak.~Edekon a falhoz dõl, mint a részeg.
6797 63    |                Edekon a falhoz dõl, mint a részeg. A szemébõl könnyek
6798 63    |               falhoz dõl, mint a részeg. A szemébõl könnyek omlanak.
6799 63    |                könnyek omlanak. Az öklét a homlokára csapja:~- Jaj,
6800 63    |                   hogy szinte megfagyunk a szavától.~A fõvezér vállon
6801 63    |            szinte megfagyunk a szavától.~A fõvezér vállon ragadja:~-
6802 63    |                    Meghalt! - szakadt ki a szó az emberbõl, de valami
6803 63    |               oly iszonyú hangon, mintha a szíve szakadt volna ki a
6804 63    |                 a szíve szakadt volna ki a száján.~Mintha villámütés
6805 63    |          villámütés ért volna mindenkit. A gondolkodás megállt az emberekben.
6806 63    |        szörnyûség volt, hogy nem hittünk a fülünknek.~Végre a fõvezér
6807 63    |               hittünk a fülünknek.~Végre a fõvezér ajka mozdult meg,
6808 63    |                  nem felel...~S az ember a falnak dõlve zokog.~Megindultunk,
6809 63    |             tolongva, be az ajtón, végig a homályos folyosón, föl az
6810 63    |     kénytelenségében mozogna.~Ajtó nincs a szobán, csak egy kék selyemkárpit,
6811 63    |              Engem is sodornak magukkal. A kettõs szárnyú ajtó kitárul.
6812 63    |             meleg pince dohához hasonló. A szoba homályos sarkában
6813 63    |               reszketve és sírva Ildikó. A nagy diófa ágyon pedig ott
6814 63    |                 Mácsa.~- Uram! - kiáltja a fõvezér is, megrázva Atilla
6815 63    |               Krisztus kiálthatta Lázárt a sír elõtt.~S lerogyik az
6816 63    |                  lerogyik az ágy mellett a kerevetre.~- Meghalt! Meghalt! -
6817 63    |            Barcza.~S megragadják Ildikót a hajánál, mint valami állatot.~-
6818 63    |                 állatot.~- Te ölted meg!~A nõ sikoltva taszítja el
6819 63    |                  nõ sikoltva taszítja el a kezét s a tenyerébe rejtekezik.
6820 63    |           sikoltva taszítja el a kezét s a tenyerébe rejtekezik. A
6821 63    |                  a tenyerébe rejtekezik. A szavakat nem érti, de a
6822 63    |                  A szavakat nem érti, de a vad hangra összerázkódott.
6823 63    |                  õrülté.~Barcza is rázza a királyt:~- Átilla! - sírja
6824 63    |               öregesen, apásan - Átilla!~A király keze a takarón van.~
6825 63    |                    Átilla!~A király keze a takarón van.~Megragadja
6826 63    |              elbocsátja megint, lerogyik a térdére, és fuldokolva sír:~-
6827 63    |                 arc könnytõl nedves már. A fõvezér a falhoz borulva
6828 63    |           könnytõl nedves már. A fõvezér a falhoz borulva zokog:~-
6829 63    |                  is fulladozva mentem ki a szobából. A folyosón sápadt
6830 63    |         fulladozva mentem ki a szobából. A folyosón sápadt és jajgató
6831 63    |                tolongtak befelé, kifelé.~A toronylépcsõhöz szorultam.
6832 63    |                   hogy levegõhöz jussak.~A palota körül csend van még.
6833 63    |              palota körül csend van még. A távolban valami három helyen
6834 63    |                 valami három helyen szól a zene. A napfény a felhõkbõl
6835 63    |                három helyen szól a zene. A napfény a felhõkbõl kisütött,
6836 63    |            helyen szól a zene. A napfény a felhõkbõl kisütött, és megvilágította
6837 63    |              kisütött, és megvilágította a város felét, a sátorok aranyos
6838 63    |            megvilágította a város felét, a sátorok aranyos csúcsait,
6839 63    |                sátorok aranyos csúcsait, a paloták réztetõit.~A palotából
6840 63    |           csúcsait, a paloták réztetõit.~A palotából látom, lovasok
6841 63    |            lovasok vágtatnak szerteszét. A zene elhalkul a távolban.
6842 63    |              szerteszét. A zene elhalkul a távolban. Valami fojtó csend
6843 63    |          távolban. Valami fojtó csend ül a város fölé.~Látom aztán,
6844 63    |            lóháton, asszonyok, gyermekek a lovak mellett futva. Egyre
6845 63    |              futva. Egyre többen-többen, a palotáknál már özönlõ sokaság -
6846 63    |              özönlõ sokaság - halk zúgás a hangja. A tér megtelik emberekkel,
6847 63    |           sokaság - halk zúgás a hangja. A tér megtelik emberekkel,
6848 63    |                 férfi vegyesen tolong be a palota minden ajtaján, s
6849 63    |                 palota minden ajtaján, s a levegõt zúgás és morajlás
6850 63    |           összeszakadt volna föld és ég. A levegõ fojtó, mint zivatar
6851 63    |              hogy lóra üljek és kimenjek a mezõre, ne lássak, ne halljak
6852 63    |            halljak semmit!~Amint leérek, a testõrökbe ütközök. A folyosót
6853 63    |            leérek, a testõrökbe ütközök. A folyosót elállták. Csak
6854 63    |                királyasszony, sikoltozva a haját tépve, Atilla szobája
6855 63    |                  Megölték! - sikoltozza.~A nyomában elõrehajló fejjel
6856 63    |             fejjel siet Aladár királyfi. A süvegét a kezében tartja.
6857 63    |               Aladár királyfi. A süvegét a kezében tartja. Sápadt mint
6858 63    |              kezében tartja. Sápadt mint a fal.~Aztán a többi asszony
6859 63    |                 Sápadt mint a fal.~Aztán a többi asszony jön és a többi
6860 63    |             Aztán a többi asszony jön és a többi gyerek.~- Nem bírom
6861 63    |                  Nem bírom hallgatni ezt a borzasztó sírást - mondom
6862 63    |                  ölte volna meg? - szólt a testõr könnyes szemmel. -
6863 63    |                itt kívülünk senki.~Aztán a papok jöttek és az orvosok.
6864 63    |          megölték Atillát, s hogy megint a görög udvar a bûnös. A népet
6865 63    |                hogy megint a görög udvar a bûnös. A népet düh és kétségbeesés
6866 63    |            megint a görög udvar a bûnös. A népet düh és kétségbeesés
6867 63    |                  mondták, hogy seb nincs a királyon, hanem ugyanúgy
6868 63    |               Buda.~Kikiáltó ismétli ezt a palota elõtt, s a népnek
6869 63    |            ismétli ezt a palota elõtt, s a népnek bús morajlása rá
6870 63    |                  népnek bús morajlása rá a felelet.~A tornácon a fõurak
6871 63    |                  morajlása rá a felelet.~A tornácon a fõurak sírnak.
6872 63    |                 rá a felelet.~A tornácon a fõurak sírnak. Csáth elõrántja
6873 63    |                  sírnak. Csáth elõrántja a tõrét, és a ruháját hasogatja
6874 63    |              Csáth elõrántja a tõrét, és a ruháját hasogatja vele.
6875 63    |              arcába is beledöfi. Jajgat. A földre ül s eldõl.~- Vége
6876 63    |                fölemeli, de akkor hozzák a gyászposztóval bekötött
6877 63    |                  dárdáját, hogy kitûzzék a palota ormára.~Kászon elfordul.
6878 63    |                 Kászon elfordul. Leoldja a nagy szép elefántcsont kürtöt
6879 63    |                 szép elefántcsont kürtöt a nyakából, és csapja az oszlophoz
6880 64    |            Délután már ott feküdt Atilla a fõtéren, magas ravatalon,
6881 64    |                fekete selyemsátor alatt. A sátor oldalait fölkapcsolták,
6882 64    |             oldalait fölkapcsolták, hogy a nép láthassa.~A fõpapok
6883 64    |      fölkapcsolták, hogy a nép láthassa.~A fõpapok a ravatal mögött
6884 64    |                  nép láthassa.~A fõpapok a ravatal mögött fekete lovat
6885 64    |                 fekete lovat áldoztak, s a világtalan Káma megkérdezte
6886 64    |               hármas koporsóba - ez volt a felelet. Az elsõ koporsó
6887 64    |               koporsó legyen arany, mint a napfény, mert õ a hunok
6888 64    |                   mint a napfény, mert õ a hunok napja volt. A második
6889 64    |               mert õ a hunok napja volt. A második koporsó legyen ezüst,
6890 64    |                  csillag szárnya, mert õ a világnak üstökös csillaga
6891 64    |          világnak üstökös csillaga volt. A harmadik koporsó legyen
6892 64    |               mint az acélozott vas.~Míg a koporsók készültek, a hun
6893 64    |                Míg a koporsók készültek, a hun fõurak minden éjten
6894 64    |               Atillát? Mert vándornemzet a hun, s lehet, hogy valamelyik
6895 64    |       fölkerekedik, s más országba viszi a népét, mint ahogy a méhek
6896 64    |                viszi a népét, mint ahogy a méhek is elrajzanak. Vagy
6897 64    |             elrajzanak. Vagy lehet, hogy a sok szövetséges nép közül
6898 64    |                aranykoporsót kifordítják a földbõl.~Az öreg Káma válaszolt
6899 64    |                  égi sugallat szerint:~- A Tisza tele van apró szigettel.
6900 64    |                 szigettel. Egyik helyen, a keskenyebbik mederbõl térítsétek
6901 64    |      keskenyebbik mederbõl térítsétek el a vizet. Ott ássátok meg a
6902 64    |                 a vizet. Ott ássátok meg a sírt mélyen, és szélesítsétek
6903 64    |             mélyen, és szélesítsétek meg a medret, hogy az legyen a
6904 64    |                 a medret, hogy az legyen a nagyobbik. Azután ha el
6905 64    |                 Azután ha el van temetve a király, bocsássátok vissza
6906 64    |               király, bocsássátok vissza a vizet. Idõ múltával gyöngül
6907 64    |            emlékezet, az iszap is belepi a koporsót: senki se tudja
6908 64    |           zsákokat rakva rekesztették el a Tisza-ágat, ahol gyûrût
6909 64    |           Tisza-ágat, ahol gyûrût folyik a Tisza egy kis sziget körül.
6910 64    |                 Estére már meg volt ásva a sír, olyan mélyen, hogy
6911 64    |                  Harmadnapra készen volt a hármas koporsó. Atillát
6912 64    |           mindenki lássa utoljára. Aztán a nép jajgatása között helyezték
6913 64    |           aranykoporsóba. Melléje tették a kardját, íját, aranyos lándzsáját.
6914 64    |                íját, aranyos lándzsáját. A fejére tették tündöklõ sisakját,
6915 64    |               tündöklõ sisakját, amelyet a csatákban viselt.~Énvelem
6916 64    |                csatákban viselt.~Énvelem a temetés elõtt való éjjelen
6917 64    |                 történt. Amint ott állok a virrasztók között, s hallgatom
6918 64    |             hallgatom fásultan, butultan a táltosok imádságát, valaki
6919 64    |              imádságát, valaki megérinti a vállamat. Hátratekintek:
6920 64    |                  valami ónember.~Megyünk a sokaságon át, odaérkezünk
6921 64    |                már nincs senki.~Félrevon a fal mellé, a sötétségbe.~
6922 64    |             senki.~Félrevon a fal mellé, a sötétségbe.~És sugdos rejtelmesen:~-
6923 64    |                  Arra kérlek: ne menj el a temetésre.~Emõke szokott
6924 64    |                hogy Átilla lóháton száll a felhõk között egy kis csapat
6925 64    |            köztük voltál.~- Ugyan, eredj a pokolba! - förmedtem rá.~
6926 64    |                  Letérdelt, és átkarolta a lábamat:~- Ne menj el, Zéta!
6927 64    |             neked az ablakból. Fölvetted a rózsát és megcsókoltad.
6928 64    |               gondoltam: az én szívem az a rózsa...~A vér a fejembe
6929 64    |                  én szívem az a rózsa...~A vér a fejembe futott:~-
6930 64    |               szívem az a rózsa...~A vér a fejembe futott:~- Te adtad
6931 64    |           fejembe futott:~- Te adtad azt a rózsát?~- Haragszol érte?
6932 64    |                nem leszek. De ne menj el a temetésre.~Az elsõ gondolatom
6933 64    |                mit csinálok vele. De míg a meglepõdés elnehezített,
6934 64    |         meglepõdés elnehezített, lefogta a kezemet egy csillapító gondolat
6935 64    |                valamit. Az én álmom jobb a tiednél és bizonyára okosabb
6936 64    |                komor testõr, hogy akinek a neve azon van, ne hagyják
6937 64    |                 ne hagyják el szobájukat a temetésig. Valami negyven
6938 64    |                  Valami negyven név volt a vesszõn. Az enyém is. A
6939 64    |                  a vesszõn. Az enyém is. A három velem lakó rab ravóé
6940 64    |               késõbb Ména-Ságh lépett be a szobánkba. Két táltos-szolga
6941 64    |                  egyik ruhafélét hozott, a másik fáklyákat.~- Emberek -
6942 64    |                 rendelkezett zordonan -, a temetésre majd öltsétek
6943 64    |          temetésre majd öltsétek föl ezt a gyászzsákot. A lovak mellett
6944 64    |          öltsétek föl ezt a gyászzsákot. A lovak mellett mentek majd
6945 64    |                   te vezeted õket. Mikor a koporsót levisszük a szekérrõl
6946 64    |               Mikor a koporsót levisszük a szekérrõl a Tisza fenekére,
6947 64    |           koporsót levisszük a szekérrõl a Tisza fenekére, az én kürtöm
6948 64    |               köréje borultok, akik ebbe a ruhába vagytok öltözve.
6949 64    |                 S úgy maradtok, míg csak a gyászének el nem végzõdik.~-
6950 64    |        parancsolod, uram.~Elmegy.~Nézzük a ruhát: vékony fekete posztóból
6951 64    |                 félszárig. De bõ. Csupán a két karnak és a két szemnek
6952 64    |                   Csupán a két karnak és a két szemnek van rajta lyuk.~
6953 64    |                  meg az ajtóban. Fölveti a fekete fátyolt: Emõke.~Ránéz
6954 64    |             fekete fátyolt: Emõke.~Ránéz a szolgatársaimra, és parancsolóan
6955 64    |        parancsolóan szól:~- Menjetek ki!~A rabok kimennek. Én csak
6956 64    |                 Az arcán hideg nyugalom, a nézése valami dermesztõ.~-
6957 64    |              halkan -, látom, már megvan a gyászruhád.~- Éppen most
6958 64    |              vissza kissé. Várd meg, míg a társaid kimennek. Várj,
6959 64    |                ide nem jövök.~Elkísértem a kijáratig, de csak utána
6960 64    |            szólani nem mertem.~Már akkor a paloták népe mind feketébe
6961 64    |           feketébe öltözötten járt-kelt. A lovak közül is kiválogatták
6962 64    |              lovak közül is kiválogatták a feketéket. A többi a ménesben
6963 64    |                kiválogatták a feketéket. A többi a ménesben maradt.~
6964 64    |        kiválogatták a feketéket. A többi a ménesben maradt.~Gondolkodva
6965 64    |        kísértetiesen fehér volt az arca. A mozdulatai is milyen gépiesek.
6966 64    |           mozdulatai is milyen gépiesek. A szeme minden­kinek vörös.
6967 64    |                nem. Kék árnyék környezte a szemét. Ezért volt a nézése
6968 64    |           környezte a szemét. Ezért volt a nézése olyan beteges.~Délután
6969 64    |                  négy óra tájt felbúgott a gyászkürt. A palotának a
6970 64    |              tájt felbúgott a gyászkürt. A palotának a fala is reszketett
6971 64    |                 a gyászkürt. A palotának a fala is reszketett belé.
6972 64    |                  belé. Magunkra öltöttük a különös gyászruhát, és megindultunk.~
6973 64    |                   és megindultunk.~Mikor a kijárathoz érkeztünk, megszólalok
6974 64    |        kijárathoz érkeztünk, megszólalok a hátulsó társaimnak:~- Az
6975 64    |            megnyílt az ajtó és belebbent a leány.~Megállt. Nézett.~-
6976 64    |                Parancsolj.~- Vesd le azt a gyászruhát, és add reám!
6977 64    |              reám! Gyorsan!~Leszakította a fátyolát, s a földre dobta.
6978 64    |               Leszakította a fátyolát, s a földre dobta. Kivonta a
6979 64    |                  a földre dobta. Kivonta a tût a hajából, s a sarokba
6980 64    |              földre dobta. Kivonta a tût a hajából, s a sarokba dobta.
6981 64    |               Kivonta a tût a hajából, s a sarokba dobta. A haja leomlott.
6982 64    |              hajából, s a sarokba dobta. A haja leomlott. Az arca,
6983 64    |                  leomlott. Az arca, mint a fehér viasz. Az ajka szinte
6984 64    |                     Már akkor levetettem a zsákruhát, s a karomon tartottam,
6985 64    |                levetettem a zsákruhát, s a karomon tartottam, de elijesztett
6986 64    |                tartottam, de elijesztett a szemének ónos nézése.~-
6987 64    |                    Tudom, én tudom mi az a...~És vértelen ajkát nyújtotta.
6988 64    |                 Üdvösségem lett volna az a perc. De akkor... Hideg
6989 64    |                   De akkor... Hideg volt a szája, mintha halottat csókoltam
6990 64    |              fázós fásultsággal adtam rá a ruhát.~Még egy mozdulata
6991 64    |               volt. Megpillantotta, hogy a karján fekete csipkék vannak.
6992 64    |              kívánta volna, hogy ugorjak a kútba, beugrottam volna,
6993 64    |                  Mégis furcsálltam, hogy a fáklyások közé áll. Nem
6994 64    |                értettem.~Künn megzendült a gyászének, s belévegyült
6995 64    |                 gyászének, s belévegyült a nép fel-felzúgó sírása.
6996 64    |                   Aztán egy-egy kiáltása a papnak a hun istenhez.~És
6997 64    |                egy-egy kiáltása a papnak a hun istenhez.~És én még
6998 64    |               istenhez.~És én még mindig a szobában ültem. Fekete gondolatok
6999 64    |              Fekete gondolatok kerengtek a fejemben.~Mégis hát miért
7000 64    |              Mégis hát miért öltözött az a leány a ruhámba? A nõk sokszor