bold = Main text
     Part                                             grey = Comment text

1501 11    |                   A ruha lengett rajtuk. A nõk le voltak fátyolozva.
1502 11    |                nõben megismertem Emõkét. A fõvezért a keze emelintésével
1503 11    |           megismertem Emõkét. A fõvezért a keze emelintésével üdvözölte.
1504 11    |                 bájos mozdulattal.~Abban a pillanatban, nem tudom,
1505 11    |         pillanatban, nem tudom, mi ütött a lovába: a zabla csípte-e
1506 11    |                tudom, mi ütött a lovába: a zabla csípte-e a száját?
1507 11    |                 lovába: a zabla csípte-e a száját? vagy bögöly a szügyét?
1508 11    |           csípte-e a száját? vagy bögöly a szügyét? vagy hogy csak
1509 11    |                  mint az emberek. Bennem a lélek is megmeredt az ijedelemtõl.~
1510 11    |                 láttam, hogyan fordul le a lovasa, s hogyan hurcolja
1511 11    |            kengyelbe akadt lábánál fogva a megvadult állat tovább.
1512 11    |                  olyat is, aki megmaradt a lovon, de mikor a ló visszazökkent
1513 11    |              megmaradt a lovon, de mikor a ló visszazökkent az elsõ
1514 11    |            visszazökkent az elsõ lábára, a két hátulsóról felrúgott,
1515 11    |                  hátulsóról felrúgott, s a lovas a fején átrepülve
1516 11    |          hátulsóról felrúgott, s a lovas a fején átrepülve terült el
1517 11    |               terült el holtként hanyatt a földön. Láttam olyan ágaskodást
1518 11    |                 hogy amint fölemelkedett a ló, csak egyet fordult,
1519 11    |                  s ledõlt egy zuhanással a földre, maga alá zúzva a
1520 11    |                 a földre, maga alá zúzva a lovasát.~Emõke lova ágaskodott,
1521 11    |                Emõke lova ágaskodott, de a leány rajta maradt, mint
1522 11    |                 leány rajta maradt, mint a párduc. A két lába a kengyelben,
1523 11    |             rajta maradt, mint a párduc. A két lába a kengyelben, fél
1524 11    |                mint a párduc. A két lába a kengyelben, fél keze a lónak
1525 11    |              lába a kengyelben, fél keze a lónak a sörényébe ragaszkodva,
1526 11    |             kengyelben, fél keze a lónak a sörényébe ragaszkodva, fél
1527 11    |          sörényébe ragaszkodva, fél keze a kantárszárat kapva rövidre.
1528 11    |              kantárszárat kapva rövidre. A dereka hozzávonaglott a
1529 11    |                  A dereka hozzávonaglott a nyúlongáshoz.~- Csellõ! -
1530 11    |            kiáltotta, haragosan rángatva a zabolát. - Csellõ!~A szívem
1531 11    |            rángatva a zabolát. - Csellõ!~A szívem dobogása elakadt
1532 11    |                  szívem dobogása elakadt a rémületes várakozásban.
1533 11    |                  rémületes várakozásban. A ló vagy hat lépést kereng
1534 11    |          iszonyattal, hogy levágja magát a földre... De a zablarángatásra
1535 11    |             levágja magát a földre... De a zablarángatásra csak letop
1536 11    |             rendbe igazodik. Emõke marad a nyeregben, mintha semmi
1537 11    |            láttam, hogy valamit leejtett a leány.~A lovasok továbbszáguldottak.
1538 11    |                valamit leejtett a leány.~A lovasok továbbszáguldottak.
1539 11    |             megállt. Oda fordultam, ahol a por felcsapódott. A korbács
1540 11    |                 ahol a por felcsapódott. A korbács hevert ott, talán
1541 11    |               hevert ott, talán éppen az a korbács, amellyel engem
1542 11    |             szolgálhatok neki: fölkaptam a korbácsot, és hozzáfutottam.~-
1543 11    |                Zéta! - mondotta melegen.~A fátyolát levetette, és ismét
1544 11    |            levetette, és ismét megtûzte. A szeme ragyogott. Az arca
1545 11    |              nézett rám.~Aztán rácsapott a lovára, és továbbrepült.~
1546 11    |                 továbbrepült.~Nem tudom: a fõvezér mikor és hogyan
1547 11    |              szüntelen az õ hangja zenél a fülemben:~- Köszönöm, Zéta!~
1548 11    |                hogy miért igazította meg a fátyolát. Hátha azért, hogy
1549 11    |              nekem megmutatni? Vagy hogy a kezét lássam, a jobb kezét,
1550 11    |                Vagy hogy a kezét lássam, a jobb kezét, amelyen nem
1551 11    |              amelyen nem volt kesztyû, s a legformásabb nõi kéz volt
1552 11    |                legformásabb nõi kéz volt a világon!~ ~
1553 12    |                                       12~A magunk sátorában laktunk
1554 12    |                   de Csáthék palotájának a közelében.~Az a palota,
1555 12    |              palotájának a közelében.~Az a palota, amint említettem,
1556 12    |               fölhányt térség széleslett a két palota között.~Csáthék
1557 12    |               egyemeletes tarka faházat! A barbár faragó mintha magamulattára
1558 12    |             volna egy-egy kamomillát is. A bejárat elöl két zöldre
1559 12    |           valakinek megtetszett volna az a kalitka, s azt mondta volna:~-
1560 12    |            Csináld meg ezt nekem háznak. A kamomillák legyenek az ablakok.~
1561 12    |              dolgom.~- Keresd elõ, Zéta, a hattyúnyakú aranykancsót
1562 12    |              alája való tányért, továbbá a három nagy göngyöleg selymet
1563 12    |                nagy göngyöleg selymet és a majombõrt. Aztán öltözzél
1564 12    |                 öltözzél ünnepibe. Hints a tógámra rózsavizet. A királynéhoz
1565 12    |              Hints a tógámra rózsavizet. A királynéhoz megyünk. Rika
1566 12    |         Mozdultam örömmel.~Rika királyné a fõ az asszonyok kõzött.
1567 12    |                kõzött. Az õ fia Csaba. Õ a feleség. A többi csak luxus:
1568 12    |                  fia Csaba. Õ a feleség. A többi csak luxus: eleven
1569 12    |                  luxus: eleven ékszerek.~A két úr darabig tanakodott,
1570 12    |            darabig tanakodott, hogy mind a ketten fölmenjenek-e a királynéhoz,
1571 12    |              mind a ketten fölmenjenek-e a királynéhoz, vagy csak Priszkosz.
1572 12    |              mestere. Kérdezze meg, hogy a színe elé juthat-e a római
1573 12    |                hogy a színe elé juthat-e a római követ a keze megcsókolására.~
1574 12    |               elé juthat-e a római követ a keze megcsókolására.~Hát
1575 12    |            burkoltan én vittem óvatosan. A többi ajándékot egy gyermek
1576 12    |      cédrusládában.~Mentünk.~Az udvarban a fõpalota elõtt akkor is
1577 12    |                 elõtt akkor is nyüzsgött a nép: sok acélban, aranytól,
1578 12    |                  árasztanak maguk körül.~A köznép egy tarka oszlop
1579 12    |           látható; egyik kezében pallos, a másikban font. Az oszlop
1580 12    |            kerítésül szép egynagyságban. A kaput négy tigrisbõrös ember
1581 12    |        tigrisbõrös ember õrizte. Beljebb a lépcsõn egy õsz, puffadt
1582 12    |                képû rabszolga szundikált a két térdére hajoltan. Az
1583 12    |                vezetett.~Amint beléptünk a terembe, kellemes illat
1584 12    |                 De lehet, hogy más volt. A királyné a terem közepén
1585 12    |                hogy más volt. A királyné a terem közepén ült alacsony
1586 12    |               puha, vajszínû selyemruha. A lábán ugyanolyan saru. Szürke
1587 12    |                  haja csiga alakban volt a fejére tekerve, s diónyi
1588 12    |                 méltóság - egyenes, mint a karó.~A teremben nem volt
1589 12    |                    egyenes, mint a karó.~A teremben nem volt más bútor,
1590 12    |                 nem volt más bútor, csak a kerevet meg oldalt egy asztalka.
1591 12    |                 meg oldalt egy asztalka. A falak sötét meggyszínû szövettel
1592 12    |                szövettel voltak bevonva. A padlót vastag gyapjúszõnyeg
1593 12    |                 gyapjúszõnyeg borította. A szõnyeg alatt még valami
1594 12    |                talán kókuszrostból való. A királyné körül valami hat
1595 12    |                  körül valami hat nõ ült a szõnyegen. Nem szépek. Egy
1596 12    |                 nagyállú is köztük. Mind a hatan hímeztek. Közöttük
1597 12    |               gazdám miket beszélt, azon a napon nem foglalhattam írásba.~
1598 12    |                  ruhába volt öltözködve. A derekán ujjnyi vastag fehér
1599 12    |                  az anakoréták viselnek. A lábán sáfrányszínû saru
1600 12    |            sáfrányszínû saru sárgállott. A haja le volt eresztve angyalosan.
1601 12    |        angyalosan. S én ismét láttam azt a bûbájos vonalú szemet és
1602 12    |             bûbájos vonalú szemet és azt a remekbe metszett ajkacskát.~
1603 12    |                vérszínû kettõs tulipánt. A tulipán szélét arannyal
1604 12    |                nem is az ajándékot, csak a díszítményeket az ajándékokon.
1605 12    |           Különösen megtetszett nekik az a heliantuszcifrázat, amely
1606 12    |                heliantuszcifrázat, amely a kancsót díszítette.~Az egyik
1607 12    |                  Én is kíváncsian lestem a vonalait. Nem a rajz érdekelt,
1608 12    |        kíváncsian lestem a vonalait. Nem a rajz érdekelt, hanem hogy
1609 12    |                 Emõke mit néz rajta.~Hát a közepét csak meg tudta rajzolni
1610 12    |                  csak meg tudta rajzolni a leány, de már a szirmokat
1611 12    |                 rajzolni a leány, de már a szirmokat egyenként rajzolta.
1612 12    |             egyik félkör elnagyobbodott.~A leányok nevettek. A királyné
1613 12    |      elnagyobbodott.~A leányok nevettek. A királyné is odanézett és
1614 12    |       elmosolyodott.~- Szép lenne pedig: a közepét gesztenyeszínre,
1615 12    |                 közepét gesztenyeszínre, a leveleit kénszínû sárgára.
1616 12    |                kénszínû sárgára. De elsõ a rajz: ki rajzolja le?~Láng
1617 12    |               illetlen megszólalásra. De a nõk nem botránkoztak meg
1618 12    |                 botránkoztak meg rajtam. A következõ percben már a
1619 12    |                  A következõ percben már a kezemben volt egy üres hímzõvászon
1620 12    |                  egy üres hímzõvászon és a vörös kréta. Letérdeltem
1621 12    |                 vörös kréta. Letérdeltem a szõnyegre, és reszketõ kézzel
1622 12    |                pontoztam ki két kört.~De a reszketésem csakhamar elmúlt.
1623 12    |         reszketésem csakhamar elmúlt. Az a gondolat, hogy Emõke néz,
1624 12    |               Emõke néz, és hogy én neki a tudomásomból mutathatok
1625 12    |             valamit...~Csakhamar elõtûnt a napraforgó alakú virág,
1626 12    |               napraforgó alakú virág, és a nõk tapsoltak.~- Mily ügyes
1627 12    |               ügyes vagy, fiú! - dicsért a királyné.~És Priszkosznak
1628 12    |     tolmácsoltatta:~- Irigylem tõled ezt a rabszolgát!~A vér ismét
1629 12    |                  tõled ezt a rabszolgát!~A vér ismét elfûtötte az arcomat.
1630 12    |            Vártam tõle, hogy megigazítja a királynét: „Nem rabszolga,
1631 12    |                 nézett rám meleg szemmel a királyné.~- Ezerfélét, felséges
1632 12    |              emberrel.~- Hát jó - mondta a királyné -, egy órára megfosztom
1633 12    |               órára megfosztom az uradat a szolgálatodtól.~Priszkosz
1634 12    |                 Én ott maradtam térdemen a nõk között.~Sose rajzoltam
1635 12    |            asszonyi munkákat, csak betût a császári könyvtárban meg
1636 12    |         könyvtárban meg otthon is.~Mikor a mi íróink könyvet másolnak,
1637 12    |                 azután kifesti festékkel a képzelõdése szerint.~Micsoda
1638 12    |              szerint.~Micsoda semmiségek a hun rajzok azokhoz képest,
1639 12    |              hajló hajnalkát, mint mikor a hajnalka fûszálra fut fel,
1640 12    |             hajnalka fûszálra fut fel, s a fûszál meghajlik a terhe
1641 12    |                fel, s a fûszál meghajlik a terhe alatt. Rajzoltam reá
1642 12    |                 most csavarodó bimbónak. A szív alakú levelek fölfelé
1643 12    |      körülcsicseregtek dicséretekkel.~De a dicséretek között én csak
1644 12    |             muzsikált aznap még éjjel is a lelkemben, mint méh a virág
1645 12    |                 is a lelkemben, mint méh a virág fölött.~- Felség -
1646 12    |              mondottam alázatosan -, ezt a virágot lila színû selyemcérnával
1647 12    |          selyemcérnával illene kivarrni. A leveleket zölddel.~- A levelek
1648 12    |                   A leveleket zölddel.~- A levelek helyett is virágot
1649 12    |           helyett is virágot írj - szólt a királyné.~Csodálkoztam a
1650 12    |                 a királyné.~Csodálkoztam a kívánságán. Késõbb láttam,
1651 12    |          kívánságán. Késõbb láttam, hogy a hunok a díszítményeken csak
1652 12    |              Késõbb láttam, hogy a hunok a díszítményeken csak a virágot
1653 12    |              hunok a díszítményeken csak a virágot szeretik, és legföljebb
1654 12    |        legföljebb két levelet eresztenek a virág mellé; néha csak egyet;
1655 12    |                gusztus.~Hát elmásítottam a rajzot. Olyan virágokat
1656 12    |               oldalt, vagy háttal vannak a nézõnek. A legalsó virágot
1657 12    |                 háttal vannak a nézõnek. A legalsó virágot hervadtnak
1658 12    |            rajzoltam.~Ismét elvették, és a királyné köré ülve és térdelve
1659 12    |               Emõke állott. Egy leánynak a vállára támaszkodott, s
1660 12    |       támaszkodott, s elõrehajolva nézte a rajzomat.~Akkor, hogy senki
1661 12    |                  reám, õt néztem. Faltam a szememmel. Könnyû fehér
1662 12    |               Könnyû fehér ruhában volt. A nyakán nefelejcsszín kis
1663 12    |              õszibarackos bársonyához az a kendõ bûbájosan illett.
1664 12    |                  kendõ bûbájosan illett. A fülecskéje piros volt, mint
1665 12    |              fülecskéje piros volt, mint a szamóca, az orrocskája fehér
1666 12    |        orrocskája fehér és egyenes, mint a márványból faragott istenasszonyoké.
1667 12    |                pirinkó kis lencse is van a bal arcán, a szeméhez közel.
1668 12    |               lencse is van a bal arcán, a szeméhez közel. De mennyire
1669 12    |                  mennyire illet neki!~Az a kis lencse!~Ézsau egy tál
1670 12    |               egy tál lencséért adta oda a legszentebb jogát. Micsoda
1671 12    |                 vetettem oda az életemet a halálnak.~S énrám azt mondják:
1672 12    |             Miért írtál hervadt virágot? A hervadt virág szomorú.~Rám
1673 12    |                virág szomorú.~Rám sütött a lelke a szemébõl, és én
1674 12    |              szomorú.~Rám sütött a lelke a szemébõl, és én alig bírtam
1675 12    |                  reggel napfény, s akkor a virág ismét megéled.~Gondolkodón
1676 12    |     elmosolyodott:~- Hát rajzold élõnek.~A királynénak egy kosár cseresznyét
1677 12    |           marokkal.~Én akkor végeztem el a rajzot.~- Most már elég
1678 12    |                   fiam - szólt jóságosan a királyné. - Holnap gyere
1679 12    |            megint, ilyentájban. Kérd meg a gazdádat, hogy bocsásson
1680 12    |                 el.~S megint belemarkolt a kosárba.~- Tartsd a tenyeredet.~
1681 12    |          belemarkolt a kosárba.~- Tartsd a tenyeredet.~Milyen anyai
1682 12    |                jóságos! Én azonban abban a percben sem anyásnak, sem
1683 12    |                  elõtt!...~Odaadtam kint a cseresznyét egy gyereknek.~
1684 12    |                  az arcomat arra, amerre a többi.~Mi történik itten?~
1685 12    |             itten?~Atillát látom: ott ül a rézsasos oszlop alatt. Õreá
1686 12    |              Õreá fülel és néz mindenki.~A gazdám is ott ágaskodik
1687 12    |                  gazdám is ott ágaskodik a sokaság mögött. Mellette
1688 12    |                   másfelõl Szabad-Görög. A római követek is.~Átdolgoztam
1689 12    |                  is.~Átdolgoztam magamat a népen Priszkoszig. Kérdem
1690 12    |                Igazlátás van - feleli -, a király ítélkezik.~Volt abban
1691 12    |             király ítélkezik.~Volt abban a képben valami ókori. Ahogy
1692 12    |               képben valami ókori. Ahogy a nép feje ott ül egy paraszti
1693 12    |           székben. Fenséges nyugalmú még a szakálla is. Elõtte két
1694 12    |               két öreg és két ifjú. Azok a panaszosok. Egyik a süvegével
1695 12    |                 Azok a panaszosok. Egyik a süvegével gesztikulálva
1696 12    |          süvegével gesztikulálva beszél. A földön valami ötven vén
1697 12    |                 vagy guggol, hátrább meg a kíváncsiak állanak. De mind
1698 12    |                mind hajadonfõvel, csupán a király fején van felgyûrt
1699 12    |               posztósüveg.~- Mert az itt a szokás - magyarázza halkan
1700 12    |              halkan Szabad-Görög -, hogy a nép családokra van tagolva,
1701 12    |                 ha valami baj van, akkor a család feje intézi el: az
1702 12    |                  különbözik össze, akkor a szomszéd családokból választanak
1703 12    |                 az ítéletük nem tetszik, a pört a király elé viszik.
1704 12    |             ítéletük nem tetszik, a pört a király elé viszik. Béke
1705 12    |              kell tanácsos. Meghallgatja a patvarosokat, egy-két kérdést
1706 12    |                valami leány rabot hozott a kazár földrõl, itthon meg
1707 12    |                  meg tíz aranyért. Hanem a leány rab másnap reggel
1708 12    |               rab másnap reggel meghalt; a hun most visszaköveteli
1709 12    |                  hun most visszaköveteli a lovát, hogy azt mondja:
1710 12    |                  lovát, hogy azt mondja: a rableány beteg volt.~Odahallatszott
1711 12    |                    Hát bezony, nagyuram, a leány olyan színû volt,
1712 12    |             leány olyan színû volt, mint a tészta. Mindjárt mondtam
1713 12    |                 tészta. Mindjárt mondtam a fiamnak, hogy mondok: „Hallod-e,
1714 12    |                 jót se nézek én ki ebbõl a rableányból: bolond voltál,
1715 12    |                   hogy odaadtad érte azt a paripát.” Így szidtam-kárpáltam,
1716 12    |                   követem alássan -: „Mi a fészkes fenének veszel te
1717 12    |                 elég.”~- Elég - mondotta a király.~Elcsöndesültek.~
1718 12    |              megszólalt:~- Sólyom, mikor a lovadat, pénzedet odakínáltad
1719 12    |            lovadat, pénzedet odakínáltad a leányért, láttad-e, hogy
1720 12    |              láttad-e, hogy beteg színû?~A legény habozva felelt:~-
1721 12    |                  Látást láttam, uram, de a halált, azt nem láttam benne.~-
1722 12    |               azt? Szóljon az, aki látta a leányban a halált.~A sokaság
1723 12    |                 az, aki látta a leányban a halált.~A sokaság hallgatott.~
1724 12    |               látta a leányban a halált.~A sokaság hallgatott.~A király
1725 12    |            halált.~A sokaság hallgatott.~A király szólt ismét:~- Megvetted
1726 12    |                 szólt ismét:~- Megvetted a leányt: megvetted a betegségét
1727 12    |            Megvetted a leányt: megvetted a betegségét is. Apró vitéz
1728 12    |                 is. Apró vitéz megtartja a lovát, de tisztességbõl
1729 12    |                 tisztességbõl visszaadja a tíz aranyat, hogy ne legyen
1730 12    |           aranyat, hogy ne legyen hármas a károd.~A felek szótlanul
1731 12    |                ne legyen hármas a károd.~A felek szótlanul elmentek.
1732 12    |                felek szótlanul elmentek. A földön ülõk közül fölkeltek
1733 12    |                  fölkeltek valami hatan. A legöregebb elõállt. Köhécselt,
1734 12    |                  Köhécselt, egyet törült a bajuszán.~- Én, uram, szûcs
1735 12    |                 Úgy meg volt munkálva az a tigrisbõr...~Az már más
1736 12    |                 más ügy volt. Otthagytuk a törvénykezést. Az udvar
1737 12    |              vitéz ott olvasta Sólyomnak a markába az aranyakat - tisztességbõl.~ ~
1738 13    |                                13~Másnap a követség ebéden volt Atillánál.
1739 13    |          Atillánál. Az uram is. Én ismét a királynéhoz mentem.~A kapuban
1740 13    |              ismét a királynéhoz mentem.~A kapuban Csáthéknak a kis
1741 13    |             mentem.~A kapuban Csáthéknak a kis dadájával találkoztam.
1742 13    |                   Csúnya név, gondoltam.~A kisleány folytatta:~- És
1743 13    |           Továbbsiettem, szinte rohantam a királynéhoz.~Csak azok a
1744 13    |                 a királynéhoz.~Csak azok a nõk voltak ott, akik az
1745 13    |                vadászik? Kivel vadászik?~A nõk ismét bámulták a rajzaimat,
1746 13    |           vadászik?~A nõk ismét bámulták a rajzaimat, s dicsérgették.
1747 13    |            rajzaimat, s dicsérgették. De a dicséretükre nem repesett
1748 13    |        dicséretükre nem repesett már úgy a szívem, mint azelõtt. Bátran
1749 13    |                  Késõbb tudtam meg, hogy a fõvezérnek az idõsebbik
1750 13    |             felesége.~Délfelé bevezették a kis Csabát. Csinos kis csillogó
1751 13    |           Bizonyosan fürdõbõl jött, mert a haja vizes volt. Taplószín
1752 13    |                  ruhácskába öltöztették. A nadrágja alját a saru aranyfonatú
1753 13    |            öltöztették. A nadrágja alját a saru aranyfonatú zsinórjával
1754 13    |                  zsinórjával fölhálózták a térdéig.~A kis királyfit
1755 13    |       zsinórjával fölhálózták a térdéig.~A kis királyfit minden nõ
1756 13    |                  érdeklõdéssel szemlélte a szegfût, amelyet rajzoltam.
1757 13    |                messze földrõl való, ahol a mesék országa kezdõdik.~
1758 13    |             egyfejût.~- Egyfejût? Hányta a lángot?~- Hányta.~- Dobálta
1759 13    |              lángot?~- Hányta.~- Dobálta a sziklát?~- Azt nem.~- Hát
1760 13    |               ura fejéhez.~Csaba bámult. A nõk kacagtak. A vezérné
1761 13    |                  bámult. A nõk kacagtak. A vezérné nem bírta takarni
1762 13    |                vezérné nem bírta takarni a foga hiányát.~A királyné
1763 13    |                  takarni a foga hiányát.~A királyné is mosolygott.
1764 13    |          királyné is mosolygott. Elkapta a fiát, megcsókolta.~- Eredj:
1765 13    |                megcsókolta.~- Eredj: vár a lovad. Aztán az ebédnél
1766 13    |                ám az idegenekhez menned, a szakállukat simogatnod,
1767 13    |                Megkerülgettem Csáthéknak a házát, de a hun leány sehol
1768 13    |    Megkerülgettem Csáthéknak a házát, de a hun leány sehol se mutatkozott.~
1769 13    |              leány sehol se mutatkozott.~A királyi palotához is elnéztem.
1770 13    |                 akinek bölényfejbõr volt a süvege. A két szarva is
1771 13    |              bölényfejbõr volt a süvege. A két szarva is rajta a bölénynek.
1772 13    |            süvege. A két szarva is rajta a bölénynek. Aki látta, szinte
1773 13    |              Követségben jött.~Még akkor a szarmatákat nem ösmertem.~
1774 13    |                szarmatákat nem ösmertem.~A palota egyik lépcsõjén két
1775 13    |              Vérszínpiros selyemben mind a kettõ, s õszek is már mind
1776 13    |               kettõ, s õszek is már mind a ketten. Pengették, hangolgatták
1777 13    |                  Pengették, hangolgatták a lantjukat, s idõnkint az
1778 13    |                 elfogódással várnak arra a pillanatra, amikor intenek
1779 13    |                 Az idõ már jól behajlott a délutánba, mikor az urak
1780 13    |      Maksziminosz.~- Csudálatos! - rázta a fejét gazdám.~- Álomnak
1781 13    |            Álomnak is beválik! - dadogta a százados.~Piros volt az
1782 13    |                  Piros volt az arcuk, és a százados tántorgott is.~
1783 13    |              király ez! - lobogott benne a lelkesedés. - Ha a császár
1784 13    |                 benne a lelkesedés. - Ha a császár meghallja, hogy
1785 13    |                ke-kevélység - rikácsolta a százados, aki alig állt
1786 13    |                  százados, aki alig állt a lábán. - De nem baj: nekem
1787 13    |                De nem baj: nekem tetszik a katonában a ke-kevélység.~-
1788 13    |                nekem tetszik a katonában a ke-kevélység.~- Micsoda
1789 13    |               kevély ember az olyan, aki a népe közé ül, hogy egy hitvány
1790 13    |                   Irtózatos ész ég ebben a barbárban - csóválta a fejét
1791 13    |             ebben a barbárban - csóválta a fejét a gazdám is -, én
1792 13    |             barbárban - csóválta a fejét a gazdám is -, én az embert
1793 13    |                gazdám is -, én az embert a nevetésérõl ítélem meg.
1794 13    |                  nevetésérõl ítélem meg. A varga röhög. A tudós csak
1795 13    |               ítélem meg. A varga röhög. A tudós csak mosolyog. De
1796 13    |               sorozzam azt, aki még azon a bolond Cerkón se nevetett?~
1797 13    |                 se nevetett?~S erre mind a hárman kacagtak.~A százados
1798 13    |                  mind a hárman kacagtak.~A százados eltámolygott a
1799 13    |                  A százados eltámolygott a sátorába, hogy aludjon.~-
1800 13    |                    õ egymaga volt komoly a nagy társaságban. Mármost
1801 13    |                volt-e nevetséges neki az a bolond, vagy nem akart nevetni.~
1802 13    |                   És elgondolkodva rázta a fejét.~Maksziminosz nem
1803 13    |              Maksziminosz nem értette. Õ a testi embert látta Atillában
1804 13    |          Atillában is. Priszkosz azonban a lelki embert látta. S én
1805 13    |             lelki embert látta. S én meg a két beszélgetõnek a különbségét
1806 13    |                  meg a két beszélgetõnek a különbségét láttam meg aznapon
1807 14    |                  14~Másnap esett az esõ. A hunok megfordították a bõrüket
1808 14    |                   A hunok megfordították a bõrüket a sátorukon is,
1809 14    |                 megfordították a bõrüket a sátorukon is, magukon is
1810 14    |                 kifelé. Mintha medvéknek a városában volnék.~De azért
1811 14    |               városában volnék.~De azért a királyi palota körül csak
1812 14    |                  palota körül csak annyi a nép, mint az elõtte való
1813 14    |               mint az elõtte való napon.~A sátorunkból oda lehetett
1814 14    |                lehetett látni Csáthéknak a házára. Láttam, mikor Emõke
1815 14    |                alacsony szürke lóra ült. A lóval egy rövid nyakú férfi
1816 14    |             nyakú férfi rabszolga futott a királyné palotájáig.~Nekem
1817 14    |                 is lovon mentem át, hogy a sarum be ne sározódjék.
1818 14    |             sározódjék. Ügyesen ugrottam a falépcsõre. A lovat odakötöttem
1819 14    |           Ügyesen ugrottam a falépcsõre. A lovat odakötöttem egy oszlophoz.~
1820 14    |               odakötöttem egy oszlophoz.~A királyné csak harmadmagával
1821 14    |          királyné csak harmadmagával ült a szobában. Szinte csodálkozva
1822 14    |                 maradj, hátha kitisztul.~A kereveten ült, s egy közönséges
1823 14    |              cserépfazék volt az ölében. A szõnyegen körülötte arany
1824 14    |                  Hogy miért tartotta azt a sok kincset a királyné egy
1825 14    |               tartotta azt a sok kincset a királyné egy ordináré fazékban,
1826 14    |                 Lehet, hogy úgy szokták. A szokás talán maradvány az
1827 14    |              vízben, földben rejtegették a kincseket.~Emõke az ablaknál
1828 14    |               ült, amelynek hólyagtáblái a borulatban jégtáblákhoz
1829 14    |          kefélgették, fényesítették mind a hárman.~A királyné is. Egy
1830 14    |             fényesítették mind a hárman.~A királyné is. Egy széles
1831 14    |                  Egy széles aranyöv volt a kezében.~Vert arany eperlevelek
1832 14    |                 arany eperlevelek lánca. A levelek közt korallgyümölcsök.~-
1833 14    |                ennyi kincset? - kérdezte a királyné, mikor a mûvészi
1834 14    |               kérdezte a királyné, mikor a mûvészi övre rábámultam.~-
1835 14    |               mûvészi övre rábámultam.~- A mi ötvöseinknél láttam efféléket -
1836 14    |                 is vannak nekem - mondta a királyné -, de mintha világosodna:
1837 14    |             világosodna: próbáld meg ezt a láncot, hátha jó lesz a
1838 14    |                  a láncot, hátha jó lesz a rajza hímzés alá.~A beszélgetésükbõl
1839 14    |                 lesz a rajza hímzés alá.~A beszélgetésükbõl megértettem
1840 14    |                  megértettem aztán, hogy a királyné az új asszonynak
1841 14    |                ajándékot az ékszerekbõl. A menyegzõ után való holdújuláskor
1842 14    |                  asszony sorra látogatja a régieket. Akkor ajándékozza
1843 14    |               Akkor ajándékozza majd meg a királyné.~Rika királyné
1844 14    |                  Ahogy ott ült akkor is, a feje meghajlott, mint a
1845 14    |                  a feje meghajlott, mint a hervadó virágé. Ritkán szólott,
1846 14    |                 csak lehetett, fölnéztem a rajzomról. Emõkét néztem,
1847 14    |               Emõke mögöttem járt, akkor a királynét.~A királyné egyszer
1848 14    |                 járt, akkor a királynét.~A királyné egyszer oldalt
1849 14    |               hogy az orra kissé hosszú. A csorba fogú nõnek tömpe
1850 14    |                Akkor gondoltam azt, hogy a hosszú orrú emberek hajlandóbbak
1851 14    |                orrú emberek hajlandóbbak a búskomorságra, mint a rövid
1852 14    |       hajlandóbbak a búskomorságra, mint a rövid orrúak. A kisorrúak
1853 14    |      búskomorságra, mint a rövid orrúak. A kisorrúak többnyire vidámak.
1854 14    |            vidámak. De mi köze az orrnak a lélekkel?~És csakugyan Emõke
1855 14    |             természetû volt, mint vidám.~A királyné gyönyörködve nézett
1856 14    |               Milyen karperecet viselnek a görög nõk?~- Mindenfélét -
1857 14    |              országbeli férfiaknak való. A nõk legfeljebb ha gyöngyfüzért
1858 14    |                 ha gyöngyfüzért viselnek a nyakukon, azt is csak ünnepen.~-
1859 14    |                azt is csak ünnepen.~- És a görög leányok - kérdezte
1860 14    |               kérdezte Emõke -, szépek-e a görög leányok? Olyan-e a
1861 14    |                 a görög leányok? Olyan-e a ruhájuk, mint a miénk?~-
1862 14    |                  Olyan-e a ruhájuk, mint a miénk?~- A görög leányok
1863 14    |                 ruhájuk, mint a miénk?~- A görög leányok mind feketék,
1864 14    |                és nem olyan szépek, mint a hun leányok. A ruhájuk is
1865 14    |              szépek, mint a hun leányok. A ruhájuk is formátlan most,
1866 14    |                  kérdezte egyszerre mind a három nõ.~- Alól selyeming
1867 14    |                  És elképedtek.~- Bizony a fiatalja. A felsõruha takarta
1868 14    |         elképedtek.~- Bizony a fiatalja. A felsõruha takarta leginkább
1869 14    |              felsõruha takarta leginkább a lábszárt: egy könnyû és
1870 14    |               finom gyapjúlepel, amelyet a jobb vállon kapocs tartott
1871 14    |             kapocs tartott össze. Nyáron a szoknya elmaradt: az inget
1872 14    |                  valamivel feljebb, hogy a termet hosszúnak lássék.
1873 14    |                 termet hosszúnak lássék. A lepel is könnyebb volt,
1874 14    |               könnyebb volt, mint télen.~A nõk nevettek.~Magam is mosolyogtam,
1875 14    |              asszonyom - mondottam -, az a nagy kendõ, az volt ám az
1876 14    |         százféleképpen lehetett viselni. A karcsú nõi termethez könnyû
1877 14    |                 simult, és látni engedte a nõi test formáit. Az ing
1878 14    |              éppen hogy rá volt akasztva a vállra: a karok szabadon
1879 14    |                  volt akasztva a vállra: a karok szabadon voltak, és
1880 14    |              karperec volt az ékességük. A lábakon finom kis szandálok.
1881 14    |                 kis szandálok. Ünnepeken a szandálokat rózsaszínû szalagokkal
1882 14    |                     És télen is meztelen a karjuk meg a lábuk?~- Télen
1883 14    |                 is meztelen a karjuk meg a lábuk?~- Télen nem. Télen
1884 14    |                    Télen nem. Télen csak a kezük meg az arcuk van ki
1885 14    |                kezük meg az arcuk van ki a ruhából. Akkor nem is szépek.
1886 14    |               szépek. Hanem nyáron abban a leples ruhában a rút nõk
1887 14    |            nyáron abban a leples ruhában a rút nõk is szépek, ha a
1888 14    |                  a rút nõk is szépek, ha a termetükben hiba nincsen.~
1889 14    |                termetükben hiba nincsen.~A királyné szólt az ajtónálló
1890 14    |           ágyterítõt. Hadd lássam én azt a görög viseletet.~Behoztak
1891 14    |                   Hogyan csomózták össze a kendõvégeket nyáron a vállon,
1892 14    |              össze a kendõvégeket nyáron a vállon, télen a nyakgödör
1893 14    |      kendõvégeket nyáron a vállon, télen a nyakgödör alatt és derékon?~
1894 14    |             tapsoltak is. No, nem nekem: a képzeletükbeli görög nõnek.~
1895 14    |              Azután le kellett rajzolnom a hajviseleteket. S hogy az
1896 14    |       megmutatnom, hogyan tornyozzák föl a görög nõk a hajukat, egyetlen
1897 14    |               tornyozzák föl a görög nõk a hajukat, egyetlen hullámot
1898 14    |                 egyetlen hullámot hagyva a homlok körül.~A kezem remegett,
1899 14    |          hullámot hagyva a homlok körül.~A kezem remegett, mikor Emõke
1900 14    |        összerendezni.~Akkor Emõke bement a másik szobába, hogy az ott
1901 14    |                   De sokáig idõzött ott. A királyné be is szólt neki:~-
1902 14    |               neki:~- Emõke, rozsdát fog a tükör!~Akkor aztán kijött,
1903 14    |                ing és egy fehér szoknya. A vállán meg egy tejfölszínû
1904 14    |            Emõkét látva szédültem. Pedig a karja és lába még nem volt
1905 14    |                 víz jár az ereiben, mint a fehér nárcisznak, s hogy
1906 14    |                 s hogy ki szokott állani a napfénybe, hogy nõjön, mint
1907 14    |              napfénybe, hogy nõjön, mint a nárciszok.~Föl és alá járt
1908 14    |               nárciszok.~Föl és alá járt a szobában, s megállott elõttem:~-
1909 14    |               elõttem:~- Hát ilyenek ott a leányok?~- Ó, hiszen ha
1910 14    |                 s egy pálmalevél legyezõ a kezedbe, zöld legyezõ.~Emõke
1911 14    |             kezedbe, zöld legyezõ.~Emõke a királynéhoz fordult:~- Szép
1912 14    |                   gyermekem - mosolygott a királyné. - Legyen olyan
1913 14    |                vagy.~Emõke kezet csókolt a nagyasszonynak, aztán visszatért
1914 14    |         nagyasszonynak, aztán visszatért a belsõ házba: a maga ruháiba
1915 14    |                visszatért a belsõ házba: a maga ruháiba öltözött. Leült,
1916 14    |                 és az én egyik rajzomnak a kivarrásába fogott.~- Dalolj,
1917 14    |                 Dalolj, Emõke - mondotta a királyné -, ma jó napom
1918 14    |                Emõke az ölébe eresztette a varrást, és édes-halk, meleg
1919 14    |                 hangon dalolt:~Kizöldült a mezõ. Megindult az erdõ. ~
1920 14    |                az erdõ. ~Elmosta az utat a tavaszi essõ. ~Elmosta a
1921 14    |                 a tavaszi essõ. ~Elmosta a nyomát az én kedvesemnek: ~
1922 14    |         kedvesemnek: ~ifjú legények közt a legkedvesebbnek.~Halkan
1923 14    |         szomorkásan mosolygó ajakkal, de a tekintete bús volt s maga
1924 14    |             mintha az elénekelt történet a dalolása közben az ajkain
1925 14    |              formát.~Aztán fél könyökkel a hímzõkeretre támaszkodva
1926 14    |        hímzõkeretre támaszkodva himbálta a fejét:~Be nehezen várom
1927 14    |           szokatlanul bús dal volt az, s a szavak összetartozását kezdetben
1928 14    |               kezdetben nem értettem. De a hun dalok olyanok, mint
1929 14    |                  hun dalok olyanok, mint a szétomlott gyöngysor, amelyet
1930 14    |               Emõke folytatta:~Elhervadt a mezõ. Hullong a falevél.~
1931 14    |                Elhervadt a mezõ. Hullong a falevél.~Messze idegenbõl
1932 14    |                falevél.~Messze idegenbõl a had is visszatér.~Csak egy
1933 14    |               vagyok, itt vagyok! ~Fehér a paripám, csendes a járása,~
1934 14    |                 Fehér a paripám, csendes a járása,~mint az õszi szellõ
1935 14    |                esti susogása.~Felöltözik a lány ünnepi fehérbe. ~Rozmaring
1936 14    |               Rozmaring koszorút illeszt a fejére. ~Így találták reggel
1937 14    |            csizmában és ünnepi fehérben.~A dal végét már elnedvesült
1938 14    |           elnedvesült szemmel dúdolta, s a feje lecsüggedt. A királyné
1939 14    |            dúdolta, s a feje lecsüggedt. A királyné szeme is könnybe
1940 14    |              halottat.~Aztán rám fordult a beszéd.~- Kik voltak a szüleid -
1941 14    |           fordult a beszéd.~- Kik voltak a szüleid - kérdezte a királyné -,
1942 14    |              voltak a szüleid - kérdezte a királyné -, és ki tanította
1943 14    |              királyné -, és ki tanította a kezedet ilyen ügyességre?~-
1944 14    |              apádat, anyádat? - kérdezte a királyné.~- Nem, felséges
1945 14    |                kellett váltanom apámékat a nyomorúságtól. Nálunk nagy
1946 14    |                   hanem annyit, amennyit a maga zsebébe is beletömhet.
1947 14    |               egy tarka kis tehene volt. A házban már nem találtak
1948 14    |          elvihetõt, hát el akarták vinni a tehenet. Az apám szegény,
1949 14    |           kiskorú gyermek van körülötte. A legöregebb én vagyok. Mit
1950 14    |                  adott el? - Összecsapta a kezét, és rám meredt a tekintete.~-
1951 14    |       Összecsapta a kezét, és rám meredt a tekintete.~- Ez nálunk nem
1952 14    |                    feleltem nyugodtan. - A birodalom évtizedek óta
1953 14    |             évtizedek óta fizeti az adót a hunoknak. A császár nem
1954 14    |               fizeti az adót a hunoknak. A császár nem vet, csak arat.
1955 14    |              császár nem vet, csak arat. A nép a gabonáját aratja,
1956 14    |                nem vet, csak arat. A nép a gabonáját aratja, õ a népet.
1957 14    |                nép a gabonáját aratja, õ a népet. Én akkor még gyenge
1958 14    |                 elmével nem értettem: mi a szolgaság, csak az fájt,
1959 14    |           szolgaság, csak az fájt, mikor a testvéreimtõl kellett elbúcsúznom
1960 14    |                 az édesanyámtól.~És erre a szemem könnybe lábadt. De
1961 14    |                nem közölte vele, hogy mi a szándéka. Csak mikor indulóban
1962 14    |           megértette az arcából, hogy mi a szándéka. Sírva kiáltott: „
1963 14    |              szorított, hogy alig tudtak a karjaiból kibontani.~A nõk
1964 14    |            tudtak a karjaiból kibontani.~A nõk szánalommal néztek rám.
1965 14    |        szánalommal néztek rám. Emõke is. A királyné szemöldöke között
1966 14    |              állottam bemeszelt lábakkal a rabszolgapiacon.~A királyné
1967 14    |              lábakkal a rabszolgapiacon.~A királyné szeme elborult.
1968 14    |                  elborult. Amint ott ült a térdeit felhúzva s átkapcsolva,
1969 14    |               fazekat. Úgy elrúgta, hogy a falig hempergett.~- Átkozott
1970 14    |           szemmel. - Mikor törjük már ki a kezükbõl a kor­mányt? Mikor
1971 14    |                 törjük már ki a kezükbõl a kor­mányt? Mikor jön az
1972 14    |              mányt? Mikor jön az új rend a világra? Meddig késik még
1973 14    |            Meddig késik még Átilla, hogy a nyakukra tapodjon?!~Én csak
1974 14    |              eldermedtem az ijedtségtõl.~A királyné fölkelt, és bement
1975 14    |                bement az ágyasszobájába. A két nõ aggódva kísérte.~-
1976 14    |            aggodalmaskodott Emõke.~Aztán a szoba kárpitja lehullt.~
1977 14    |                  csak álltam ottan, mint a kõvé változott juhász. Nem
1978 14    |            kijönnek?~Nem mehetek el, míg a királyné el nem bocsát,
1979 14    |              valaki azt nem mondja, hogy a királyné ma már nem parancsol
1980 14    |             talán karóba is húznak, hogy a királynét megbúsítottam?~
1981 14    |                 még csepegett-csupogott. A súlyos cseppek hólyagokat
1982 14    |                cseppek hólyagokat vertek a tócsákban. Atilla palotája
1983 14    |                  nagy sereg ember ázott. A süvegük karimája le volt
1984 14    |                meg, hogy jászok, és hogy a páncéljuk nem vasból van,
1985 14    |               van, hanem ökör szarvából.~A mi sátorunk elõtt Nigró
1986 14    |               barna köpönyegbõl facsarta a vizet.~A lovakról láttam,
1987 14    |            köpönyegbõl facsarta a vizet.~A lovakról láttam, hogy a
1988 14    |                  A lovakról láttam, hogy a római követek vannak nálunk
1989 14    |               jelent meg. Hozzám jött.~- A királynét igen fölizgatta
1990 14    |                királynét igen fölizgatta a beszéded - mondta szemrehányóan -,
1991 14    |              olyasmit is szabad beszélni a királynénak, ami szomorítja?~
1992 14    |       fontoskodón, korholón, s én nem is a szavait vigyáztam, csak
1993 14    |                  szavait vigyáztam, csak a hangját, az édes hangocskát,
1994 14    |                   amelytõl ma is reszket a lelkem. Mily kedves volt,
1995 14    |                amint hozzám hajolt! Mint a fehér nárcisz, mikor a tavasz
1996 14    |              Mint a fehér nárcisz, mikor a tavasz szellõje ingatja.
1997 14    |               ingatja. Beszélt, susogott a szép kis piros ajak, beszélt
1998 14    |              szemei rám nyílongtak, mint a mennyország.~- Sokat szenvedtél -
1999 14    |            nyugodj meg: Átilla összetöri a zsarnokokat, és akkor a
2000 14    |                  a zsarnokokat, és akkor a görög nép is olyan boldog